Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 35. szám - A német birodalmi ügyvédgyülés megalakulása

— 399 — rendszeresebb és érdekesebb, ha a pro et contra véleményt támogatók felváltva szólanék a tárgyhoz; miért is megálla­pítandó lenne: hogy a szakosztályokban az inditványt, illetőleg az állandó bizott­ság által kitűzött kérdéseknél az előadó indítványát, a teljes ülésekben pedig a szakosztály többségének megállapodását véve alapul a mellette és ellene szólók egymást felváltva, de egyébkint feljegyez­tetésök sorrendjében szólhatnak a vita alatti tárgyhoz. A tanácskozási reud 7-ik és 22-ik sza­kaszának azon rendelkezését, hogy a napi rendre térést tárgyazó indítvány Írás­ban be nem adandó, és a 8-ik §. azon szabályát, mely szerint bármikor szót kér­hetnek azok, a kik a napirendhez szólani kívánnak, csak a szoros értelemben vett napirendhez szólásra nézve tartom helyes­nek ; ellenkezőleg ott, hol valamely tudomá­nyos tartalmi! indítványnak a napirend kö­vetkező tárgyára való áttérés általi mellő­zése czéloztatik, miután ez a tudományos tárgy érdemébe vágó mozzanat, sem az Írás­ban benyújtás kötél ezettsége aluli felmen­tést, sem a soron kiviili hozzászólási j^got nem tartam indokoltnak, s a 7, 8, 22-ik §§-okat ily értelemben módosítani, illető­leg határozottá tenni czélszerünek tar­tanám. Felette fontosnak tartom a szavazás kérdését; — és az első évi gyülésezés elég, példát szolgáltatott arra, hogy e tekintet­ben szabályaink nem kielégítők. A kér­dés feltételének joga helyesen van ugyan az elnökre ruházva, de minden esetre megállapítandó lenne azon sorrend, mely­ben a kérdések felteendők. Tudjuk, hogy ugyanazon egy kérdésben több indítvány­nak módosításai kerülhetnek szőnyegre; melyek kívánatossá teszik, hogy a kér­dések sorrendjére nézve valami általános szabály legyen, Nem oszthatom azon né­zetet, hogy valamely indítvány elvetése által azon indítványra vonatkozó módosí­tások is elvetetteknek tekintendők ; mert a tudományos tartalmú kérdéseknél egy­egy módositvány gyakran egész fordula­tot ad a kérdésnek, ugy hogy sokan le­hetnek a kik ellene vannak az eredeti indítványnak, de pártolói a módosítottnak, s ennélfogva minden indítvány s minden módositvány külön külön szavazás alá bocsátandó, mindenik akként, hogy igen­nel és nemmel lehessen szavazni; és első sorban az eredeti indítványtól legtávolabb álló nézet, és így tovább eredeti indít­ványhoz való közeledés sorrendjében len­nének a kérdések szavazásra boesátan­dók. Ha egyetlen indítvány vagy módo­sitvány mellett sem szól a jelenlevők áta­lános többsége: akkor az eredeti indít­vány egyszerűen elvetettnek, az állandó bizottság által kitűzött kérdés pedig meg nem oldottnak tekintendő. A 22-ik §. azon intézkedését, mely az önálló indítványok tárgyalás alá bo­csátására tíz tag támogatását kívánja, fe­leslegesnek tartom. Az ilyen önálló in­dítványok, ha egyes tag által is terjesz­tetnek elő, azonnal tárgyalás alá lenné­nek veendők; mert ha az indítvány kel­lően nem támogattatik, egyszerű szavazás által ugy is csakhamar eldöntötté válik. Ugy szinte felesleges a 22-ik §. azon intézkedése, hogy a napi rendre áttérést tárgyazó indítvány mindenek előtt bocsá­tandó szavazás alá; mert ha ezalatt a szoros értelemben vett napi rendretérés, vagy is az értetik, hogy a kitűzött napi rendről való eltérés esetében az arra való visszatérés külön inditványoztatik: — ak­kor az igen természetesen azonnal és elő­zőleg bocsátandó szavazás alá; de ha valamely tudományos tartalmú indítvány­nak a napirend következő tárgyára való áttérés általi mellőzése czéloztatik: ak­kor ezt a szavazás sorrendjének kérdésé­ben sem vélném az általános szabály alul kiveendőnek. Általában véve ezen 22-ik §-nak a 18-ik §-ra, utóbbinak pe­dig az alapszabályok 6-ik és 7-ik §-ra való hivatkozása és a szövegezés hatá­rozatlansága már az első gyűlésen is sok vitára szolgáltatott, s még többre szol­gáltathat alkalmat; miért is a tanácsko­zási szabályok ezen helyei minden eseti é határozottabban szövegezendők lennének. Csupán jelezni kívántam a tanácsko­zási szabátyok ezen hiányait a nélkül, hogy e tárgyban — ugy mint az alap­szabályokéinál határozott inditványt is terjesztettem volna elő; mit azon okból mellőztem, mivel a tanácskozási szabá­lyok átvizsgálásával ugy is az állandó bizottságnak egy küldöttsége foglalkozik; s mivel a tanácskozási szabályok meg­változtatását tárgyazó indítványra az alap­szabályok 17-ik §-a nem vonatkozván, ilyenek előleges beküldés nélkül is a tel­jes ülésen felhozhatók. í A német birodalmi ügyvédgyülés megalakulása. (Eredeti tudósítás.) Bamberg 1871. aug. 25-én. A mult évi győzelmes hadjárat egyesitette , német birodalom ma ar. egység egyik magasztos : békeünuepét ülte, — mert testté lőn az ige, me­j lyet az ügyvédi kar egyes tagjai a particularis­| ticus Németországban ismételve de a pusztában ' elhangzólag hirdettek. ! A német biiodalom déli részében a bajor, j az északi részben a poroszországi ügyvédi egy­i let foglalt el kiváló helyet a németországi egyes királyságokban s herczegségekben létezett többi ügyvédi egyletek közt. A birodalom politikai egysége megszületvén, a német ügyvédek és il­letőleg egyleteikben az óhaj támadt, hogy ez or­szágok ügyvédegyletek egy birodalmi ügyvéd­gyüléssé egyesüljenek az ügyvédi kar anyagi és szellemi érdekei és a birodalmi egységes tör­vénykezésnek előmozdítása, emelése, fejlesztése és megvédése czéljából. Az általános német ügyvédgyülésnek lehetséges mielőbbi meg­alakulása szükségesnek találtatott főleg azért, mert életbe lépni készül egy birodalmi kö­zös törvénykezési rendtartás, mely lényegesen érinti az ügyvédi kar előbb jelzett czéljait és érdekeit. Sürgetőleg parancsolta e körülmény a gyors megalakulást és a gyűlés utjáni egységes működést, mert a német birodalmi törvényhozás kebelén a polg. törvénykezésre vonatkozó elő­munkálatok már elkészültek és a büntető tör­vénykönyv tölötti országgyűlési tárgyalások meg­győztek mindenkit, hogy ha jelesen a kor­mány élén Bismarck áll, gyorsan tudnak tör­vény alkotni. Nehogy tehát a törvénykezési rend­tartás iránti törvény meghozassék az ügyvédi kar meghallgatása nélkül, és hogy a törvényho­hozás tagjaira befolyást gyakorolhasson az ügy­védgyülés — hathatósban, mint egyes ügyvédi egyletek,— a birodadalorr. minden ügyvédeihezfelhi­vást intéztetett egy általános német ügy­védgyülésnek Bamberg városában 1871. aug. 25-én megalakulására. E napra tehát a német birodalom minden részéből összescreglettek ügyvédek, számra nézve 170, kik egyhangúlag az átalános német ügyvéd­gyülést elhatározták, miután elnöknek egyhan­gúlag megválasztva lett K r e i t m a y r bambergi ügyvéd, ki első indítványozta és legbuzgóub apostola volt az imént létrejött ügyvédgyülésnek. A megalakult ügyvédgyülésnek két tárgya volt, mely fölött határozni kellett u. m. az alap­szabályok megállapítása — és a polgári törvény­kezési rendtartás fölötti vélemény kidolgozására előadók megválasztása. Az alapszabálvok terve­zetének fó'elveit a berlini ügyvédi egylet egyik jegyzője minden oldalról megvilágítván egyik tag az alapszabályoknak en bloc elfogadását indít­ványozta, mely indítvány valóságos vihart keltett mivel az alabszabályok tervezetéhez 42 indítvány beadatott. A egyik fél tiltakozott ezen 42 indítvány betlehemiticus megölése ellen, rosszalván oly indítványok mellőzését, melyeket a gyűlés tagjai nem is ismertek, míg a másik fél magát az ügyet féltette, attól lehetvén tartani, hogy a messze földről ide csak rövid időre fáradott tagok a gyű­lés végét be nem várhatván, — a gyűlés ered­mény nélkül szétoszland. Az elnök tapintata a középutat szerencsésen eltalálta és három órai élénk tárgyalás folytán az alapszabályok a 42 és több indítványoknak részben elfogadásával, részben elvetésével megállapittattak. A tárgyalásnak legérdekesebb részét képezte a segély kérdése vagyis: fölveendő legyen-e az alapszabályokba egyik czélul a segély, melyet némelyek ügyvédrokkantok, mások ügyvédek öz­vegyei és árvái, végre ismét mások mindháromra kiterjesztetni kívántak, mig a többség és az alap­szabályok szerkesztői a segély elhagyását hozták indítványba. Anschütz lipcsei ügyvéd meggyőzőleg ki­fejté, hogy segélyzés gyakorlati haszonnal csak akkor bir, ha magas befizetések történnek, mely esetben azonban fenálló közbiztositási inté­zetek és társulatoknál a segélyezést minden egyes ügyvéd sikeresebben elérheti. Az elnök minden pártot megnyujtatni óhajtván, hatá­roztatott, hogy a segély mint czél az alapsza­bályokba föl nem vétetik, de az igazgató tanács (Vorstand) — mely hét tagból áll és kebelében megválasztja elnökét, a segély kérdését alaposan tanulmányozni és az intézményt a legközelebbi űgyvédgyülésen közleni fogja. Az ügyvédgyülés közlönye iránt czélszerüen intézkedni az elnökre bízatott ki, a legközelebbi űgyvédgyülésen fog intézkedéseiről jelentést tenni. Az ügyvédgyülés helyének állandósítását a többség ellenzé, minekfolytán megállapítva lett, hogy eleve t. i. az első három évre Berlin választatik a gyűlés helyéül, az időnek kellvén beigazolnia, váljon ezen időköz lefolyása után fenálland-e még a versengés Némethon északi és déli lakossága közt! Fölösleges megemlíteni, hogy a bambergi bizottság leggondosabban intézkedett a jelentke­zők elszállásolása és mulaitatásáról. Az ismer­kedési estély barátságos és kedélyes, a diszebéd fényes vala; hogy pohárköszöntésben nem volt hiány, azt gondolhatni. Az első pohár ürités történt a bajor király egészségére, kinek születésnapját ünnepié Bam­berg, és kinek születése napján megszületett az átalános német ügyvédgyülés is. Kérdezhetné valaki, — mit kerestem én Bamberg városában a német űgyvédgyülésen ? Nem egyebet, mint öntapasztalatilag tanulmá­nyozni, hogy a külföld Némethonban az ügyvédi kar tagjai mint törekszenek valósítani saját ke­belükben azon czélokot, melyekért a magyar ügyvédi kar a hazában egyleti működéseiben buzog és melyeket a magyar átalános orszá­gos jogászgyülés keretén belül azon kérdésekben, melyek az ügyvédi hivatás sajátságos érdekeire vonatkoznak akkép, mint egy átalános magyar ügyvédgyülés tenni vagy tehetné, nem valósithat. A magyar jogászgyülés megalakulásakor a soproni ügyvédi egylet egy átalános országos flyyvédgyülésthozottindit­v á n y b a. Tekintve, hogy Magyarországban is küszö­bén állunk egy tij törvénykezési rendtartásnak és az ügyvédség rendezésének; tekintve, hogy a mult évi első magyar jogászgyülésen az ügyvéd­ségre vonatkozólag csak néhány elv került tár­gyalás és határozat alá, — gondolkodjunk: nem volna-e e helyes és korszerű a soproni ügy­véd e gy 1 etn ek i nd i tv ány a fö 1 ö tti tár­gyalásra é határozat hozatal végett egybehívni a magyar ügyvédségtag­jait? A tárgy megérdemli a fölötte gondolkodást és én ugy vagyok meggyőződve, hogy ehhez be­cses adatot szolgáltat a németbirodalmi ügyvéd­gyülés, melynek megalakulását szemlélvén ugy hogy eltekintve sok jeles német ügyvéddel tör­tént személyes érintkezéstől — mely ép oly ta­nulságos mint bárátságos vala. - időmet nem töltöttem hasztalan. Dr. Környei Ede.

Next

/
Thumbnails
Contents