Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 33. szám - Adalékok a polgári törvénykezési rendtartás revisiójához [9. r.]

— 882 a törvény rendeletei mindenben megtartatván, semmi lényeges forma sem sértetett meg. Ezen jegyzőkönyvbe, ha követeltetik, a közvádlónak s a vádlottnak minden olyas kivánatai, melyektől a bíróság által elüttetik, szintén hejegyeztetendők. 02. §. A jegyzőkönyvet a jegyzőn kivül az elnök is aláírja, Á bárói itéle kihirdetése után, a közvádlónak 24 óra alatti s a vádlottnak 3 nap alatt joga van az itelet megsemmisítése végett a magy. kir. curia semmitő-osztályához, mint seinmitöszékhez folyamodni: minden ilyes folyamodás egy e végre rendelt nyiltkönyvbe soroztatik. 93. §. Ha az ítélet kihirdetésén a vádlott jelen nem volt: az neki kézbesítendő, s a jogorvoslat benyújtására szánt fennebbi három nap a kézbesítést követő nappal kezdődik. 94. §. Midőn az ítélet ellen ;i közvádló folyamodik, e folyamodásnak a helyben lakó vádlottal 3 nap alatt kell közöltetnie: helyben nem lakó vádlottakra nézve ezen 3 naphoz máaik 3 nap toldatik. \ 95. §. Ugy a vádló, mint a vádlott. folya-V modásuk beadásakor az eljárt bíróság kezeibe le-/ teszik mindazon adatokat, melyeknél fogva az ítéletet megsemmisíttetni kérik. 96. §. A folyamodásuk a semmitőszekhez felérkezésök után legalább 14 nap alatt tárgyalás alá vétetnek. 97. A semmitőszék a hibásnak talált Ítéletet uj ítélettel nem pótolhatja, de az esküdtszék s a bírósági ítéleteket megsemmisíti: a) ha az eljáró bíróság nem volt illetékes; b'i ha az eljárás lényeges formái megsértettek: c) ha a közvádló vagy a vádlott által előadott törvényes kivánatok a bíróság által meg nem hallgattattak : d) ha a büntetésre nieltó cselekvényre a törvény helytelenül alkalmaztatott. 98. §. Ha a semmitőszék azt találja, hogy a vádlott nem az illetékes esküdtszék s bíróság előtt pereltetett meg, a pert illetőségéhez utasítja. 99. §. Ha a tárgyalás vagy határozathozás bármely részében a törvény és ezen rendelet formái megsértettek vagy elmellőztettek: ez esetben a semmitőszék az elmarasztaló végitéletet mindenesetre megsemmisítvén, a pert ugyanazon sajtó bíróság, de uj esküdtszék elébe utasíthatja, mely olyan 36 tagból alkottatik, kik között az elébb itélt 12 esküdtből egy sem lehet. Ha a megsemmisítő itélet a bünvizsgálatra is kihat: az igazságügyi ministeriurn uj vizsgáló bírót rendelend. 100. §. Ha az esküdtszéki eljárás közben a közvádló vagy a vádlott által előadott törvényes kivánatok a bíróság által meg nem hallgattattak, vagy ha a vétségre helytelenül alkalmaztatott: az ügy az első esetben az igazságügyi mim.-teriumhoz más esküdtszék, és más bíróság kijelölése végett küldetik be, a másik esetben pedig az eljárt bírósághoz küldetik vissza, mely az esküdtszék határozatának épentartásával. minden egyébnek elmellőzéséve), a törvény helyes alkalmazására utasittatik. 101. §. A semmitőszékhez. megsemmisítés végett csak egy izben engedtetik folyamodás. A megsemmisítés következteben indított ujabb eljárás elleni semmiségi panasznak csak a 8>7. §. b) c) és d) pontjai esetében van helye. 102. §. A semmitőszéki eljárás nyilvános, s hogy ezen rendelet gyakorlatilag életbe léphessen a semmitőszék elnöke fog intézkedni. 103. §. Ha az itélet megsemmisitetett, a semmitőszék megsemmisítő Ítélete, minden perirattal együtt, 3 nap alatt uj eljárás végett a kijelölt bírósághoz, — ha pedig a megsemmisítésnek helye nem találtatott, a folyamodás s a mellékletek 24 óra alatt azon bírósághoz küldetnek viszsza, melynek ítélete vagy eljárása ellen a folyamodás történt. 104. A semmitőszékhez megengedett ezen folyamodáson kívül, a sajtóvétségek feletti eljárásnál, végrehajtás előtt, semmi más jogorvoslatnak nincs helye. 105. §. A végrehajtás elkezdése után az elmarasztalt a reá szabott büntetés kegyelem utjáni mérsékléseért vagy elengedéseért 0 Felségéhez akármikor folyamodhatik. 106. §. Az elmarasztaló itélet, ha ellene a semmitőszékhez folyamodás nem történt, a folyamodhatásra engedett törvényes idő elmulta után azonnal végrehaj tátik, — ha pedig ellene folyamodás történt, akkor a végrehajtás a semmisítésnek helyt nem adó ítéletnek az ítélő bírósághoz érkezése után azonnal megtörténik. 107. §. Az itélet végrehajtása a büntető eljárásban meghatározott szabály szerint történik. A fogság-büntetés végrehajtásáról, különösen a foglyokkal való bánásmódról külön rendelet intézkedik. 108. §. Az esküdtszék által vád alól törvényesen felmentett ellen a büntető eljárás meg nem ujittathatik, — kivévén, hu az általa elkövetett büntetésre méltó cselekvényt az elévülési időszak lefolyása előtt valamely hatóság előtt önként meg vallaná. 109. §. Az eskttdtszéki határozatnál fogva elmarasztalt a büntető eljárás újrafelvételét, uj bizonyítékok alapján bármikor követelheti, de a perújítás az ítélet végrehajtásit nem akadályozhatja. Kelt Pesten, 1871. évi május hó 14-én. Horváth Boldizsár s. k., i ga /. ság ü gy n i i n i s te r. Adalékok ii polgári törvénykezési rendtartás rei [siójához. Mi h <i j lo v i e 8 Miki ós li'<ifől>}> itiílöiizélci taniaelnSk űrtől. X (Folyt.) 24. A ki magát az örökösödési peres eljárás folytán, vagy befejezése után hozott végzés által sértve érzi, szabadsagában áll a végzés ellen annak kézbesítését követő naptól számítandó 15 nap alatt vagy az elsöbirósághoz intézett előterjesztést, vagy a felsőbírósághoz intézett, de az elsőbiróságnál benyújtandó* felebbezést vagy mindkettőt egybefoglalva, alkalmazásba venni. Ha az elsó'biró az előterjesztésnek helyt ád, saját végzését megváltoztathatja, a mennvioen ez harmadik személy által szerzett jog sérelme nélkül lehetséges. Ha ezt az elsőbiróság nem teszi, felterjeszti a felebbezés folytán az összes iratokat a fel-ő bíróságnak, melynek végzése ellen, ha az elsőbiróságétól különböző valamint az előterjesztésnek helyt adó elsőbirósági végzés ellen is szinte felebbezésnek van helye. 25. A bíróság belátásától függ azon előterjesztéseknek és felebbezéseknek is, melyek a határidő után adattak be, helyt adni, a mennyiben a végzés harmadik személy hátránya nélkül megváltoztatható. Ezek volnának fővonásai az örökösödési eljárás uj szabályainak. Azonban nincs észrevételem az ellen, hogy a prrdtásnak 591, 592, 593, és 594 §§.-ai is meghagyassanak. Egyébiránt önként értetődik, hogy a szabályoknak uj szerkesztésénél az eljárásnak oly mellékagaira is, melyek a fennebbi fővonásokban nem említtetnek, kellő Kgyelem fordittassék. Indokok: A prrdtásnak az örökösödési eljárásra >onatkozó szabályai kevésben különböznek az orsz. bírói értekezlet alapján létrejött ideiglenes ugyanazon eljárásra vonatkozó törv. szabályoktól. A prrdtás szabályainak alapjául szolgál azon elv, melynéltogva az örökösök via tácti foglalhatják el a hagyatékot. Ezen elvet azonban, mely régi és 1861 év utáni törvényhozásunknak is árnyoldalát képezte, a jogbiztonsággal megegyeztethetőnek nem tartom, hanem a birói közbenjárást nem csak az 560. g. a) b) c) d) pontjai alatt említett esetekben, hanem általában minden örökösödési esetekben is szükségesnek tartom. Kívánja ^zt az örökösök érdekei, mert ha az egyik örökös, kinek az alkalom kedvez, a hagyatékot a másiknak távollétében elfoglalja, ez utóbbi birtokon kivül lévén, ha amaz ennek örökségi jogát tagadja, s igy az egyesség nem jő létre, az 587. §. értelmében jogait peruiján érvényesíteni tartozik. Igaz ugyan, hogy az 560. §. megengedi, hogy a nagykorú örökösök is kérelmezhetik az örökösödési eljárást, és a bíróság tartozik a hagyaték biztosításáról gondoskodni: ámde az örökösödési eljárás a birtokon kivtili örökösnek keveset használ, mert a pert kénytelen épen ugy indítani, mintha az eljárást nem is kérelmezte volna; a mi pedig a hagyaték biztosítását illeti, igen könnyen megtörténhetik, hogy addig, míg ő oly helyzetbe jö, hogy az eljárást kérelmezhesse, az iugokoól álló hagyatéknak nagyobb része elidegenittetik; más részről pedig a birtokban lévő örökösnek a birtok által szerzett jogai álta', hogy a hagyaték tekintet nélkül a birtoklásra, biztosítandó azon elvnek, mely szerint senki meghallgatlauul jogaiban sérelmet nem szenvedhet, világos sérelmével a peren kivül eljáró bíróságnak egy oldalú eljárása, vagy is a biztosítás által sérelmet szenvednek, miután az a biztosítás által a birtoktól megfosztatik. De kívánja az önkénvtes elfoglalás mellőzését, és a rendes eljárást a közhitel érdeke is mely paranosolólag követeli, hogy az örökhagyó hitelezőjének követelése önkényes elfoglalás által ne veszélyeztessék, és I hogy jogainak az örökösök elleni érvényej sitése könnvittessék az által, miszerint a ha! gyaték rendesen tárgyaltatván, és birói határozatt folytán az örökösnek átadatván a hitelező j birói átadási (beszavatolási) végzémek hiteles másolata által igazolhassa, hogy az a ki ellen ő az örökhagyó elleni követelés iránt pert indít, csakugyan örökös, és hogy kimutatta miszerint az örökös örökségi nyilatkozata által az örökhagyó adósságait saját vagyonára is, vagy pedig csak a hagyaték erejéig vállalta át, és ez utóbj bi esetben kimutassa a hagyatéknak mennyiségét és értékét; sőt hogy a törvénynek azon inI tézkedése mellett, miszerint a hagyatéknak az örökös vagyontóli elkülönítését kérheti, követelését pazarló, talán már a csőd küszöbén álló örökös ellenében biztosithassa, holott a tapasztalás mutatja, hogy rendes tárgyalás és átadás nélkül mennyire vau a hitelezőnek bebizonyítása, ki az örökös, és menyiben örökölt nehezítve: ugyanis a roszlelkű örökősnek igen könnyű magát az örökhagyó hitelezője ellenében védeni, ha az örökség neki nem bíróilag adatott által hanem ő annak birtokába önhatalmilag jutott, kivált ha örököstársaival bíróságon kivül megegyez, vagy ha örökös társa nincs az örökös egyszerűen tagadja, hogy örökös, és hogy ennyit vagy annyit öröklött; a hitelező pedig az által, hogy az örökösnek az örödiagyótóli leszármazását bebizonyítja, még nem bizonyítja be azt. hogy az alperes örökös, de ha ezt be is bizonyítja, és ha az örökhagyónak vagyonosságát is bizonyítja be, mégis ez által az örökös tagadása ellenében nem bizonyítja be az örökség mi, és mennyiségét kivévén az ingatlanoknál. Ha ily esetben, miután az örökös csak ad vires succesionis tartozik az örökhagyó adósságait átvállalni, a kérdés mennyit öröklött az alperes a végrehajtási eljárásra tartatik fenn, ebből uj bonyolodottság és jogveszélyeztetés következik. De kívánja továbbá a birói közbenjárást egyéb érdekeltek egész serege. E tekintetben csak egy pár példát hozok fel: A. vesz B-tól egy telekönyvi ingatlant szóbeli szerződés mellett. B. meghalt mielőtt a szerződés irásba foglaltatott volna, ily esetben a nagykorú örökösök vonakodása esetében mivel az ily örökösökre nézve hívatalbóli eljárásnak nincs helye, kénytelen lesz A. pert indítani az örökösök ellen, hogy irott szerződés hiányában ítéletet nyerjen, melynek alapján és tulajdonjogot bekebleztethesse : azonban itt fenaakad: mert nem tudja, kit pereljen be, főkép ha az eladó utódai nem leszármazó örökösök hanem oldalági rokonok. Ha a vevő addig várakozik, mig az örökösök a prrdtás szabályai szerint az örökösödési eljárás megindítását kérelmezik, és az 581 §. értelmében tulajdonjogukat bekebleztetik, azt koczkáztatja. hogy az örökösök vagy nem kérelmezik az eljárást, vagy ha igen. mihelyt tulajdonjogukot bekebleztetik, az ingatlant saját hitelezőjük részére zálogjoggal terhelik, vagy eladják. Ezen bajon lehetne ugyan az által segíteni, ha a törvény megengedné, hogy ily esetekben magát a hagyatékot ad actum képviselő gondnok ellen lehessen pert indítani ; azonban egyrészt erről a törvény sehol sem intézkedik, másrészt pedig ily intézkedés a megengedett önkényes elfoglalás fogalmával nem is volna megegyeztethető. Előfordulhat továbbá ilyen eset, hogy valamely telekkönyvi ingatlan bekeblezett haszonélvezeti joggal terhelve van, mely a jogosittottuak halálával megszűnik: a jogosított meghal, a tulajdonos a haszonélvezeti jogot kitörülhetné; de nem tudja, hogy a kitörlésért beadandó kérvényben kit nevezzen meg, mint a haszonélvező jogutódát, ki ellen kérhesse a kitörlést. E tekintetben a tulajdonos hasonló nehézségekkel találkozik, mint az előbbi példákban a hitelező ós vevő. Ezen és hasonló esetek a mindennapiakhoz tartoznak. De a rendszeres eljárást, főkép azt, hogy az örököstől megkívántassák, miszerint nyilatkozzék váljon a hagyatékot elfogadni akarja-e, kívánja a telekkönyvi törvény is, jelesen ennek 74. §-a, melyszerint az örökös hitelező az erre örökség czimén átszállott ingatlanra csak az örökség nyilatkozat beadása után kérheti a zálogjog előjegyeztetését, vagy bekebleztetését. De eltekintve