Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 32. szám - Adalékok a polgári törvénykezési rendtartás revisiójához [8. r.]

— 374 — a rendőri büntetéseket tárgyazó ügyekben a fellebezés megakasztja-e az ítélet végrehajtóságát vagy nem? sem a törvény, sem a gyakorlat biztos irányt nem nyújtván, a kérdésnek megoldása a nagy városokra és igy külőusen a fővárosra nézve'égető szükséget képez. Az illetőség tekintetében sem lebet kétely az iránt, hogy ezen egyébként a dolog természete szerint a törvényhozás elé tartozó kérdésben, a tényleges viszonyok szempontjából a kormány megerősítése mellett statutarius utón történhetik az intézkedés. A mi azonban a város közönsége által ajánlott szabályt illeti, erre nézve nem állhat meg a város nézete. A város közönsége ugyanis a rendőri bíróság által megállapitot fogságbüntetésekre nézve azon szabályt állítja fel, hogy a város területén állandó lakással biró önálló egyének által közbevetett ielebbezés a rendőri birósag áItal kimondott fogság végrehajtását akadályozza , mig más egyének ellen a rendőri ítélet a felebbezés daczára is végrehajtatik. Nem osztja továbbá a belügyminister azon nézetet, hogy a jogbiztonság szempontjából szükséges jogorvoslat legfőbb haszna, t. i., a végrehajtás felfüggesztése kizárólag csak pesti állandó lakosok részére tartassék fenn s ebből bárki más ki legyen rekesztve. Ezen szempont igen korlátolt, mely a törvény előtti egyenlőség elvével határozott ellentétben áll. A municipium szempontján kivül nincs elv. legalább nincs törvénykezés tekintetében elfogadható elv, mely ezen megállapítást támogathatná: mert ha a mint látszik, azon értelem rejlik a kérdéses határozat hátterében, hogy a pesti lakosok ellen az elszőkés és az ítélet végrehajthatóságának félelme nem forog fenn : ugy az ebből származó azon folyományt, hogy a félelem az ország *öbbi lakosai tekintetében csakugyan fennforog, a kormány nem fogadhatná el. A jogerejü Ítéletek végrehajthatók az ország bármely részén ép ugy, mint Pesten, s a kormány feladatához tartozik oly törvényhatóságot, mely a törvényes bíróság által hozott jogerejü Ítélet végrehajtását megtagadná, vagy a végrehajtást hanyagságból elmulasztaná, ebbeli kötelességének teljesítésére kényszeríteni. Alanyi tekintetben a különbség nem a szerint volna teendő: hogy valaki pesti lakos-e \agy nem, hanem aszerint, hogy magyarországi honos-e vagy nem. De ezen különbség is másodrendű ; és első rendben a felebbvitel hatálya megállapításánál a különbféle rendőri büntetéseket kell szemügyre venni. Ezek lehetnek: a) pénzbüntetés ; b) bizonyos tárgyak elkobzása, c) fogság. — A pénzbüntetésre nézve nem forog fenn veszély, ha az azonnal végrehajthatóvá válik, igen természetesen csak azon értelemben véve, hogy a rendőri bíróság jogában áll a pénzbüntetést az ítélet kimondása után, végrehajtásilag behajtani, nem pedig hogy vagyon-hiány esetében joga legyen, az ezen büntetés helyébe léptetés helyébe léptetendő fogságbüntetést is, a feüebezés elintézése előtt foganatba venni. Az elkobzásra nézve szabályul az tartandó, hogy a mennyiben a lefoglalt tárgyak, a Ielebbezés elintézéséig nincsenek a romlás veszélyének kitéve — a hatóság által őriztetnek, ha pedig a romlás veszélye forog fenn, eladandók, és a bevett ár birói letét gyanánt őrizendő. Megjegyzendő egyébiránt — hogy az egészségnek ártalmas gyümölcsök s hasonló tárgyak, melyeknek nem lefoglalása, hanem megsemmisítése mondatik ki az Ítéletben, nem tartoznak azon tárgyak közé, melyek eladandók, és a bevett ár letétképen őrizendő. A fogságbüntetés csak az Ítélet jogerőre emelkedése után hajtható végre. Az a) és c) alatti büntetésekre nézve, csupán a nem magyarországi honosok tekintetében lehet kivételt tenni. Ezen k ivétel indokolva van az által, hogy egyik állam sem hajtja végre a másik állam büntető bíróságai által hozott ítéletet, sőt saját bíróságai előtt sem engedi perbe vonatni alattvalóját, valamely más állam területén elkövetett kihágás miatt. Ebből kifolyó hatályát külföldiek ellenében kivételes erélylyel és rögtön biztosítani. Ez eléretik az által, ha a pénzbüntetésre itélttől ielebbezés esetében azonnal biztosíték kívántatik, vagy ha a fogságra itélt külfölditől, ha a rendőri bíróság ítélete ellen felebbezést használ, a büntetéshez mért pénzösszegig terjedő biztosíték, vagy kezesség követeltetik. Felhívja a belügyminister a város közönségét, hogy a kérdéses statútumot ezen alapelvek szerint átdolgoztatván, addig is egy az eddiginél helyesebb gyakorlatot létesítsen, míg a rendőrség szervezése rendőri büntető törvénykönyv s eljárás életbeléptetése által teljesen kielégítő állapot hozathatik létre. — A pestvárosi tanács ezen leiratot véleményezés végett a jogügyi bizottságnak adta ki. *(Birósági ál lam vizs g a B é c s b e n.) Az 1871. év lefolyt nyári szakában Bécsben 150 birói vizsga tétetett le. Hat jelölt minden tárgyból kitűnő osztályzattal nyerte el a képesítést, visszautasittatott 12 jelölt. *(Abudapesti rendőrségnek) szervezéséről szóló, s a miuistertanács által már elfogadott javaslat, hallomás szerint ugyanazon alapelveken alapszik, melyeket ez ügyről a fővárosi enquéte megállapított. E javaslat a legközelebbi'orsz. ülésszak kezdetén fog előterjesztetni. * (Szegedi b ü n 8 t a t i s t i k a.) Azon halmazáról a munkának, mely a delegált törvényszéket Szegeden elborítja, fogalmat szerezhet az olvasó magának következő kimutatásból : Három heti tárgyalás alatt 19 rabló és rablógyilkos kisebb bűnesete állapíttatott meg s mondatott | ki bűnössége, s ezek névszerint a következők : 1) Tükör G. József (rabló) 17 tolvajságnál mondatott ki bűnösnek. 2) Mikii Tóth Gergely (rabló) 5 tolvajságnál. 3) Muzslai Gy. János (rablógyilk.) 6-ílál. 4) Forgó József (rablógv.) 2-úál. 5) Vikor József (rabló) 1-nél. G) Bajdor János (rablógv.) 85-nél. 7) Keserű Kehek István (rabló) 8-nál. 8) Hahran György rablógv.) 1-nél 91 Borbélv István (rablógv.) 8-nál. 10) Id. Vikor Andris (rabló) 13-náÍ. 11) Kovács Gergelv (rabló) 1- nél. 12) Spánik István (rgy.) 1-nél 13) Kuti István (r.) 5-nél 14) Füles Faragó József (r.) 2- nél. 15) Domonvik József (r.) 1-nél 10) Nekaszálj J. Istv. (r.) 9-nél 17) Suránvi Gvörgv (r.) 6-nál. 18) Dubecz István (rabíógyik.) 8-nál. I Végre 19) Kránics Pál (rabi.) egy tolvalságnál. Ezen rablók és rablógyilkosok megállapított kisebb bűneseteiben résztvettek közül: a) egy éven alul Ítéltettek a következők: 1) Fábián János (1 tolvajságért) 3 hóra. 2) K. Tóth István (J tohajságért) 6 hét. 3) Forgó Péter 1) j tolvajságért 3 hó. 4) Hajcski Szabó S. (bünpárj tolás) l bó. 5) Dukai Ferencz (1 tolvajság) 6 I hó. 6) Tercsi Imre (1 tolvajság) 3 hó. 7) Kis | Károly Mihálv (bűnpártolás) 8 nap. 8) Gudricza Sándor (tolvajság) t hó. 9) Kút Mihálv (tolvaj| ság) 3 hó. 10) Sudár János (2 tolvajlá's) 10 hó. j 11) Medgyes István (tolvajlás) 9 hó. 12) Oroszi I János (orgazda) 2 hó. 13) Ördög. Mihály (bünelősegélés) 2 hét. 14) ördög József (bünelőse' gélés) 2 hét 15) Sinkár Imre (bünelősegélés) 9 j hó. 16) Zoboki József (orgazda) ti hó. 17) Ju! hász Imre (2 tolvajlási eset) 9 hó. 18) Krum! plis Jánosné (orgazda) 6 hó. 19) Nóha József j (bűnpártolás) 2 hó. 20) Tükör István (tolvajlás) j 6 hó 21) Gubacsi Imre (orgazda) 3 hó. 22) Györe Ferencz (orgazda) 9 hó. 23) Baka Mihály (tolvajlás) 6 hó. 24) Sipos István (tolvajlás) 9 hó. 25) Jolesz Gvörgv (tolvajlás) 6 bó. 26) Almási Tóth. F. (orgazda) 3 hó. 27) Újvári Lapis J. (org.) 2 hó 28) Gu«za J. (org.) 9 hó. 29) Dorj máz Mihály (tolvajlás) 6 hó. 30) Kuzsa Gergely : (orgazda) i hó 31) Klára Gvörgv (orgazda) 4 I hó 32) Udvari Pál (orgazda) 6 hó. Ezen 32 elI itélt közül tehát csak 4 felebbezett (a 6., 11., 17. és 18. számú) 28 pedig belenyugodott az ítéletbe, mi mellett megjegyzendő még, hogy nevezettek közül 26 szabad lábon, 6 pedig fogva volt. b) egytől 3 évig Ítéltettek: 1) Újvári Lapis István (2 íopás, 3 orgazdaság) 1 % év. 2) Regedéi János (3 lopásért) V/t év. 3) Zsolnai Tamás (1 lopás. 1 orgazdaság) 2 év. 4) Klára Halász István (1 orgazdaságért) 1 év. 5) Benke Péter (1 orgazdaságért) 1 év, 6) Gubacsi József (2 tolvajságért) 1 év. 7) Gubaczi Pál (5 esetért) 2V2 év. 8) Murancsik Márton (3 esetért) 1 év. 9) Prohászka Imre [<6 lopásért) V/t év. 10) Bartusz József (0 lopásért) 2 év. 11) Doda Király Mihály (2 eset) 1% év. 12) Kalosz István (5 eset) ÍVj év. 13) Kilencz Péter János (2 eset) 2 év. 14) id. Vikor Andrásné (6 eset) 1% év. 15) MáiIstván, (1 orgazd. eset) 1 év. 16) Laczkó Ferencz (orgazdaság) 1 év. 17) Tóbi Boros János (hív. visszaélés) 1 év. 18) Cs. Repeczka György (4 eset) 1 év. 19) Tóth Ködök József (1 eset) 1 év. 20) Galla Balog A. (org.) 1 év. 21) Babák Tóth Mihály (6 eset) 1 Va év. 22) Fekete József (3 eset) 1 év. 23) Kasza László (2 eset) 1 év. 24) Gulyás János (2 eset) 1 év. 25) Bali István (3 eset) 2 év. 26) Bőröndé István (1 eset) 1 év. 27) Eszik Ágoston (orgazda) 2 év. 28) F. Szeleczki József (orgazda) 1 év. A fölsoroltak közül 11 fölebbezett. 17 belenyugodott az ítéletbe, — az ítélet hozatala előtt 12 szabad lábon volt 16 pedig vizsgálati fogságban tartatott. C) három évre s azon fölüli börtönre Ítéltettek névszerint: 1) Varga József (15 eset) 8 év. Ü) S< Király Mihály (6 eset) 3 év. 8) Doholi Szabó Sándor (15 eset) 3V2 év. 4) Márton Pál (5 eset) 5 év. 5) Fercsi Mihály (6 eset) 4 év. 6) Ifj. Vikor András (16 eset) 3V2 év. 7) Lipóczi Sándor (16 eset) 3 év. 8) Babák Ferencz (9 eset) 37a év. 9) Máté Antal (6 eset) 3 év- 10) Farkas György (9 eset) 4 év. 11) Krumplis János (13 eset) 3 év. Ezek közül 6 főllebbezett s csak 5 nyugodott meg az ítéletben, s egynek kivételével mindnyájan vizsgálati fogságban voltak. * (Váltós zörnye te g.) Az első váltó, mely a hadiköltségek megfizetése végett Berlinbe érkezett, s melyen a francba pénzügyminister neve, mint elfogadóé van aláírva, 1,200,000 tallérról van kiállítva és 63 tiztalléros bélyeggel van kőrülraggatva. Könyvészet. * (Magyar magánjogi törvénykönyv.) A lapok közzéteszik azon indokolást, melylyel dr. Hoffmann Pál a magyar magánjogi tőrvénykönyvjavaslat általános részét kiséri, és mely a legközelebbi napokban fog a sajtó alól kikerülni. Mindenekelőtt a törvényalkotás különféle módjairól szól, utána magánjogunk átalakítása körül a magyar törvényhozás irányeszméit fejtegeti, majd áttér azon kérdésre, hogy mennyire vehetők tekintetbe a törvényalkotásnál a külföldi törvénykönyvek, és befejezésül az általa készített törvénykönyvi javaslat rendszerét adja elő. Az indokolás, ez utóbbi részét, mint a mely már magára a javaslatra is világot vet, egész terjedelmében ide igtatjuk: „Milyen legyen ezen magánjogi rendszer, — mondja szerző ur — az iránt a tudomány mai állása nem hagy semmi kétséget, sőt bátran mondhatni, miszerint a Hugó és Savigny által megállapított, az ujabb jogtudósok által általánosan elfogadott és a legújabb törvénykönyvékben (szász és zürichi codexek) is már alkalmazott magánjogi rendszer, mivelhogy a jogintézmények és jogviszonyok természetszerű összefüggéséből van merítve s tehát csakugyan ezeknek organismusát fejezi ki. nemcsak helyes, hanem épen az egyedül helyes. Ezen rendszerben a magáujog, egy u. n. általános résznek előrebocsátása után. melyről mindjárt bővebben leszen szó, bárom főszakaszra oszlik: vagyonjog (dologbeli és kötelmi jog), családi jog és örök jog, melyek az u. n. különös részt képezik. Az annakelőtt (Verböczy óta nálunk is) divatozott hármas rendszer (personae — res — | actiones, azaz személyi jog — vagyon jog — , jog védelem) a régibb római jogból származik, ennek egy egészen sajátszerű felfogásán és comhiuatióján alapul, köz-, magán-, büutető és perjogot egybefoglal, de mai magánjog tiszta és különvált állásának nem felel meg. Ama rendszernek különös része nem is igényel bővebb igazolást. Hogy a magánjog részint vagyoni, részint családi viszouyokat tárgyaz, valamint hogy az örökjog tárgyánál fogva ugyan a vagyoni joghoz tartozik, de alapját főkép a családban és a vérségi kötelékben leli. minélfogva sem a vagyon-, sem a családjogba nem állítható, hanem e kettő után önálló helyeztetést igényel: mindez oly egyszerű és világos, miszerint a magánjognak vagyoni, családi és örökjogra való felosztandóságához kétely sem fér. Más az ezen főszakaszokba tartozó egyes intéz' ményeknek és jogszabványoknak ama szakaszoI kon belől miként történendő alsóbb osztályozása és különös elhelyezése; ez iránt lehetnek és van? ' nak is eltérő vélemények. De a törvénykönyv j vázlatának ez érdemben igazolása a külünös indokolásnak tartatik fenn, mint melynél az egye| sek mondott elhelyezésének kérdése kellő össző' függésben és könnyebben fejthető meg. Csak az általános rész igényel már e helyütt ismertetést és igazolást, és részint szabványainak a magánjog valamennyi különös in\ tézményeire kiterjedő jelentőségénél fogva, részint I mivel a magyar magánjogi törvénykönyv csak ezen részének vázlata tétetik ez ' alkalommal közzé. A régibb magánjogi irodalomnak és törvényhozásnak rendszereiben ily általános rész nem fordul elé, hanem rövid bevezetés után közvetlenül az egyes külön jogintézmények tárgyaltatnak, így p. o. a franczia „Code' csak 6 rövid articulusból álló bevezetést bocsát elő1 re, mely csupán a törvények kihirdetéséről, ha-