Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 32. szám - Adalékok a polgári törvénykezési rendtartás revisiójához [8. r.]

— 375 ­tályáról és alkalmazásáról szól, és nyomban er­re következik az úgynevezett személyi jog. Ha­soulag az ausztriai polgári törvénykönyv, melyek­nek bevezetése csak 14 §-t tartalmaz, a polgári törvényekről általában;" és a zürichi, mely be­vezetésének 7 §§-ban csak„A jogok alkalmazásá­ról" intézkedik. Hoszszasabb a porosz' törvény­könyv; 108 §§-nyi bevezetése szól: „A törvé­nyekről általában, azok készítéséről, kihirdetésé­ről, alkalmazásáról, magyarázatáról, összeütközé­séről, és megszüntetéséről", a visszatorlásról, a jog­forrásokról, a jogok gyakorlásáról, összeütközésé­ről,|átruházásáról. és megszűnéséről", sőt még I. ré­szének első hat fejezet? is általános szabványokat tartalmaz, melyek igy összesen 1103 §§-ra rúgnak. A száz törvényvkönyv kellő középutat tart és mind­össze 185 §§-ban intézkedik a csakugyan általá­nos jelentőségű tárgyakról, u. m. ,,A polgári törvényekről" „A szemelvekről" „A dolgokról," ,,A cselekvényekről", „A jogokról" és „A jogok biztosításáról, óvásáról és üldéséről." Hogy pedig magánjogi rendszerben, legyen az akár közirodalmi munka, akár törvénykönyv, általános részre csakugyan szükség van, követ­kezőkből tűnik ki: A magánjog számos oly szabványokat fog­lal magában, melyek nemcsak egyes jogintézmé­nyekre, hanem valamennyire vagy legalább több­re vonatkoznak, tehát általános résznek hiányá­ban vagy többször ismétlendők, vagy mennyiben csak egyszer és egyes vonatkozásban adatnak elő. egész hatályukban nem mutatkoznak. Hogy ez csakagyan ugy van. leginkább bi­zonyul be épen azon törvénykönyveken, melyek általános vészszel nem bírnak. Ez ékben úgyis az érintett általános szabványok szintén előfor­dulnak, csak hogy szétszórtan, illetéktelen he­lyen és összelüggésben. sokszor felette hiányo­san, és mindenesetre a íelfogásnak nem köny­nyebbségére. így p. o. a személyiség- és személyminősé­gekről "határozó szabványok (ius quod ad perso­nas pertinet) valóban általános jellemüek, mint­hogy tárgyuk mindenféle jogviszonyoknál fenfo­rog" és jelentős: általános résznek hiányában résznek hiányában pedig azok csak kapcsolatban a családi joggal (ius personarium) adathatnak elő (p. o. franczia és ausztriai törvénykönyvek), mi mindkettőnek helyes felfogását megnehezíti. Szintúgy áll a dolog a jogi cselekvényeket (jog­ügyleteket) és a jogok védelmének anyagi hatá­sait illetőleg, mely utóbbiak többnyire egészen kikerülték a törvényszerzők figyelmét: és egy specialitásra vonatkozólag egész viszásságában tüntetik ki p. o. az ausztria polgári törvénykönyv 4.34—37. és 300. §§-nak szétszórt, de valójá­ban közvetlenül | egymás mellé tartozó határo­zatai ezen rendszerbeli hiányt. Ezekkel egy általános résznek előrebocsátása eléggé igazolva van és legfeljebb még csak az jegyzendő meg, miszerint a magyar magánjogi törvénzkönyv vázlata ezen részének valamivel bővebb, a szász codex hason részének terjedel­mét is meghaladó szövegezését azoa ténykörül­mény tevé szükségessé, hogy előbbi magánjo­gunk törvényszabványai épen az általános rész anyagáról intézkednek legfukarabban. valamint hogy a hazai tudományos irodalom sem fejtette ki még egyszer sem kellőkép az arra vonatkozó jogszabályokat, minélfogva bővebb és tüzetes tör­vényhozási megállapítások nem nélkülözhetők. Áll a legutóbb mondott, csakhogy kisebb mértékben a törvénykönyvnek még ezután elké­szítendő különös részéről is, és nincs kétség, miszerint jogfejlődésünknek és jogirodalmunknak ezen sajátszerű állapotát nem ismerő idegen, vagy pedig valamivel rövidebb külhoni törvény­könyvek terjedelme után csak külsőkép itélő ha­zai jogászok ezen vázlatot kelletinél hosszadal­masnak fogják tartani. De ennek eilenében elég­. séges leszen arra figyelmeztetni, miszerint az ide­I gen, leginkább pedig a német törvénykönyvek azon hathatós kutforráson ki\ül. melyből jobbára meritvék, t. i. az ott közvetlen érvényben volt és még most is legalább segédjogkép szolgáló ter­jedelmes római törvénykönyveken kívül, még egy magasfoku tökélyre emelkedett elmélet és pra­xis által bizton támogattatnak és kiegészíttetnek, — holott az életbelépendő magyar magánjogi törvénykönyv sem oly hathatós előzményre és se­gédforrásra nem támaszkodhatik, sem legalább a legközelebb jövőben — oly bizton kifejtő és kiegészitő elméleti és gyakorlati kezelésre nem számithat. Alapelveiben és valamennyi főbb intézmé­nyeiben mindeddig jobbára csak egyszerűen el­törölt 1848. előtti magánjogunk, ugyanis, már csak azért sem pótolhatná ki az uj törvénykönyv hézagait, már csak azért sem szolgálhatna egy merőben elvek kijelentésére szorítkozó és azok minden részletes kivételétől tartózkodó törvény­könyv értelmi implicatióinak kideritőjeül, mivel hogy régibb magánjogunk egeszén más alapesz­méken nyugodott és jelen magánjogi viszonyaink épen ez alapeszmék mellőztetésének eredménye. A mi pedig jogelméletünket és praxisunkat illeti, ugy köztudomású, miszerint azok jelen állapota, j nem hogy jogkifejtő és törvénykiegészitő functióra képesítene, hanem ellenkezőleg minél határozot­' tabb és kimerítőbb jog megállapítást sürget; ' miszerint mindkettő, a tudomány ugy, miként a ; gyakorlat, a törvényhozástól várja saját felvirág­; zásrra és javulására is a lendületet és az eszkö­zöket. Ily sajátszerű viszonyok közt, a midőn a magánjogi életnek egy egészen uj gyökeres át­alakítási nyitotta aerájának küszöbét léptük át, az | ezen uj jogállapotot szabályozó törvénykönyv le­hetőségig kimerítőn és határozottan kell, hogy ! tartalmazza a szükséges szabványokat, hogy t. J i. valóban azzá lehessen, mit a codificatió ezen j ágától mindnyájan várnak: a jelen jogállapot biztos rendezésévé és egy uj jogfejlődés termé­keny talapzatává." A magyar magánjogi törvénykönyv általános része a következőket tartalmazza: I. Fejezet. A magánjogi szabványokról. Ezen törvénykönyvnek tárgya 1. §. Statútumok. 2. §. Szokásjog. 3. §. Bírói döntvények. 4. §. Törvény­bírálat. 5. §. Kötelező törvénymagyarázat. : 6. §. Közönséges törvénymagyarázat. 7. 8. §§. Ellenkező jogtételek hatálya. 9. §. Hasousze­rflség. 10. §. Jogszolgáltatásnak megtagadása. 11. §. Törvények érvényének és hatályának kez­dete. 12. §. Törvények hatályának megszűnése. 13. 14. §§. Kikre alkalmazandók a magánjogi szabványok. 15. §. Jogszabványok alkalmazható­j ságának időbeli határa. 16. §. Jogszabványok al­kalmazhatóságának helyi határai 17—20. §§. II. Fejezet. A személyekről. I. Szakasz. A természeti személyekről. Emberi jogképesség 21. §. Az emberi személyiség kezdete. 22. §. Annak ; megszűnése. 23. §. Élet- és halálbizonylat. 24. §. Kivételes vélelem életbenlétei mellett. 25. §. Kivételes vélelem az elhalálozás mellett. 26—30. §§. Halálozás időpontjának bebizonyitása. 31. §. ! Vélelmezendő élettartam. 31. §. Születési és ba­i lálozási jegyzékek. 33. §. Jogérdekü személymi­nőségek: Nemi különbség-. 34. §. Korkfilönböze­i tek. 35. §. Kokonság. 36—38. §§. Sógorság. 39. j §. Valláskülönbség. 40. §. Kendi különbség. 41. ! §. Polgári becsület. 42. §. Egészség. 43. §. Lak­! hely. 44. Honpolgárság. 45-55. §§. II. Szakasz. | A jogi személyekről. Különféleségök. 51—55. §. \ Jogképességük. 56. §. Jogalanyiságuk. 57. §. Cse­j lekvési képességök. 58—64. §§. Keletkezésűk. ! 65—68. §§. Megszűnésük 69—70. §§. Megszűnt 1 jogi személyek vagyonának sorsa. 71 — 75. §§. i Készjogokkal kapcsolatos magántestületeknek rész ­I letes szabályozása 76. §. III. Fejezet. A dolgokról. Fogalmuk 77— 78. §§. Jogi minőségeik 79. §. Egvszerüek — összetettek 80—83. §§. Ingók — ingatlanok 84—88. Oszthatók — oszthatatlanok 89—90. §§. Ertéköknek meghatározása 91. §. Elhaszuál­hatók — elhasználhatatlanok 92—93. §§. Faj­szerüek — egyediek 94—95. §§. Fődolgok — mellék dolgok 96—98. §§. Kizárólag alávetett Í — közhasználatra rendelt dolgok 99—101. §§. IV. Fejezet. A jogokról. Jog 102. §. A : magánjogoknak tárgyai 103 —100. §§. Jogkeletke­zés, elenyészés és változás általában 109—116. §§. Jogszerzés és jogvesztés általában 117—119. §§. Jogoknak gvakorlása 120—126. §§. Igénvek ; 127—136. §§. "Kifogások 137—138. §§. Jogi ! tények 140—144. §§. Idomulásnak jogi hatása: Általában 145. §. Időmegállapjtás és időszámi­, tás. 146—148. §§. Évülés : Általában. 149. §. Igényelévülés. 150—164. §§. Kifogások elévülé­; se. 165. §. Emlékezetet meghaladó elévülés, j 166—169. §§. V. Fejezet. A cselekvényekről. I. szakasz. A jogügyletekről. Minőségek és fajaik 170—172. : §§. Érvényességi kellékek: Általános 173—174. ! §§. Cselekvési képesség. 175—177. §§. Akarat­• kijelentésnek alakja. 178—180. §§. Akaratnak ! más által kijelentése 181—184. §§. A kijelen­tett akaratnak valódisága. 185—190. §§. Akarat­i elhatározásnak indokai. 191—197. §§. Jogügy­leteknek tartalma. 198—199 §§. Jogügyletek érvénytelensége. 200—208. §§. Jogügyletek ha­| tása és tartalma : Általában. 209—213. §§. Fel­tételek. 214—224. §§. Időhatározás. 225—227. §§. Feltevés. 228—232. §§. II. szakasz. Tilos viselkedés 233—239 §§. VI. Fejezet. A jogok védelméről. Jogsére­lem. 240—241. §§. Önhatalmi védelem 242— i 243. §§. A pernek joghatása : A perkezdeté. 244—245. §§. Az Ítéleté. 246—250. §§. Bi­zonylat 251—255. §§. * („Értekezések a jog és állam­; tudományok körébői" czim alatt megje­j lent a kassai kir. jogakadémiai ifjúság „önkép­. ző társulatának" évkönyve, ára 1 ft. Öröm­í mel vettünk e kis gyűjteményt, mert az iíjusá­; gunk komolyabb irányának kétségtelen bizonyité­j ka; a verses édelgések és ömlegesek helyett a ! szorgalmas tanulmányozás terére léptek a de­j rék ifjak, és buvárlataik zsenge termékei a leg­szebb reményekre jogosítanak fel, egyes köz­i lemények bármely teljesen kiképzett és tapaszta­latban előrehaladt jogásznak dicséretére válná­j nak. Üdvözöljük a komoly buvárlat terén az ] „önképző társulat" tagjait, lankadatlan buzgal­| muk megtermendi gyümölcseit — csak bátran 1 és kitartóan előre, hadd találjon szép példájuk \ minél több követőre jövendőbeli bíráink és ügy­j védeink körében. — A 145 lapra terjedő kötet ; — a következőket tartalmazza : „Előszó;" í A nem alkalmas eszközökkel tett kísérlet fenyitendó'-e vagy nem?" Hollandér La­jos, a társulat elnökétől; „Az irói és kiadói | jogról;" Kaczvinczky Géza, egyik választ­| mányi tagtól; „A börtönrendszerekről" Boro­j vicsényi Lászlótól; „Causa possessionis, justa possessio és elbirtoklási czim a köz. magánjog ; szerint" Zielonacky után Török Lajostól: „Á i váltó történetének rövid vázlata" Somossy ! Béla, egyik választmányi tagtól; „Nézetek a ! polgári házasság ügyében," Hollander Lajos­tól; „A csere és kereskedelem elmélete," Wirth j nyomán Gedeon Sándortól; „Egy bűneset", i melynek tárgyalása az „önképző társulat" ke­! belében ment végbe, miután a társulat — igen | helyesen — ily tárgyalások megtartásában is talál­ja egyik eszközt az önképzési czél elérésére. Az évkönyv végén rövid statistikai közlemények és kisebb jogesetek, a társulat tiszti karának és i tagjainak névsora sat. foglaltatnak. — Ajánljuk e kis kötetet a szakkörök figyelmébe. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-bői. ÁRVERÉSEK. R u p e Ivótól Kohn József részére le­foglalt 1041 frtra becsült ingatlanok Mará­zon (Baranyám.) aug. 28. esetleg sept. 28. igény adandó aug. 16-ig. Lux Jánostól Hern Jakab részére 125 frt er. lefoglalt 3600 frtra becsült ingatla­nok Vythodnán (Liptóm.) sept. 4. esetleg okt. 29. igény adandó ang. lb-ig. Csapla János és nejétől lefoglalt 1360 frtra becsült ingatlanok Tokajban aug. 14. esetleg sept. 14. igény adandó aug. 16-ig. S i n g e r A. C.-től 8zámek Sámson s fia részére lefoglalt 549 frtra becsült in­gók Pesten aug. 14. Ma tűsek Istvántól Iványi Mihály és Fetter Emerika részéré lefoglalt 1500 frtra becsült ingók Budán aug. 5. Szekendorf Oszkár és nejétől Blaj­jer Adolf részére 44# frtra becsült ingók Tabon aug. 10. Papp Pál és nejétől Kuky János ré­szére 41 frt er. lefoglalt 934 frt 54 krra becsült ingatlanok Csohalyon (Biharmegye) aug. 23. esetleg sept. 22. igény adandó aug. 16-ig. Vinkler A. Mártontól Klein Salamon részére lefoglalt 4500 frtra becsült ingat­lanok T.-Kereczenben (Beregm.) sept. 29. esetleg okt. 30. igény adandó aug. 16-ig. Lang Jánostól D. Sötét Ágost részére 35 frt 19 kr er. lefoglalt 1467 frtra becsült ingatlanok Sz.-Jánosou iMosonymegye) aug. 19. esetleg sept. 20. igény adandó aug. 16. Néh. Szabó Jánostól Krausz Katalin részére 200 frt er. lefoglalt 790 frtra be­csült ingatlanok Bársonyoson (Veszprémin.) aag. 21. esetleg sept 21. igény adandó aug. 16. Zsivkov Uliska Moholitol Tanursits Mathin részére lefoglalt 4656 frtra becsült ingatlanok Moholon (Bácsm.) aug. 27. igény adandó aug. 16-ig. Dobszai Jánostól Adler József ré­szére 500 frt er. lefoglalt 4800 frtra be csült ingatlanok Pécsett aug. 21. esetleg sept. 25. igény adandó aug. 17-ig. Wein inger Sámueltől Pollák V lg­nácz és többek részére lefoglalt ingók Rep­szegen (Aradmegye) aug. 28—36-ig- , Benes Vinciétől Friedenthal Karoly részére 500 frt er. lefoglalt ingók Budán Wg'lványos Lászlótól a pesti hazai első takarékpénztár részére 58225 frt er. lefog-

Next

/
Thumbnails
Contents