Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 32. szám - Adalékok a polgári törvénykezési rendtartás revisiójához [8. r.]

Melléklet a „Themis" ang. 8. 3^. számához. — 373 — különben az ellopott lőpor hiányát, minélfogva minden munkásnál házmotozást tartottak, mi napifényre derítette Fanda cselekedetét. Másnap önmaga bánkódva vallotta meg tettét, melyet a végtárgyalásnál is beösmert. Előadta egyszersmind, hogy ö mindjárt a tett elkövetése után a legőszintébb bánatot érzette, a megtörtént előkészületeket azonban már meg nem váltóztathatta, miért áhítatosan imádkozott, hogy az ég akadályozná meg a felrobbanást; „és az ég csakugyan meghallgatta imáját." Fanda neje a lopásbani bűnrészességgel vádoltatott, és a végtárgyaláson ez eset lefolyta alatt született csecsemővel karján jelent meg. Fanda ezenkívül még több más lopást is bevallott, melyeket ő azelőtt a Minarik munkás házastársakkal követett el. Az ellopott lőport mint a vizsgálatból kiderült — Smichowban egy mészégetőben adták el. A fennebbiek folytán Minarik házastársak is a tolvajlásbani bűnrészességgel vádoltattak, de a vádat határozottan tagadták. Fanda öt évi súlyos börtönre, neje pedig két hóra Ítéltetett. Minarik azonban, nejével együtt felmentetett. * (Az úgynevezett Netschajewíéle perben) mely Péterváron egy héten át tárgyaltatott, s melybe számosan, felségárulással és a kormányforma felforgatásával vádolva, voltak bonyolódva — a pétervári törvényszék július 29-ke éjjelen 12 órai tanácskozás után hozott ítéletet 53 kérdésben 11 személyre nézve. Ezen ítélet megállapítja, hogy 1869 őszén Moskvában egy titkos társulat alakult, azon czéllal, hogy az Oroszhenban uralkodó kormányformát j felforgassa. A kiszabott büntetések következők: j 1) Uspenski 22 eves, Kusnezov 24 éves, Pry- I schow 42 éves és Nikolajew 19 éves" vádlottak, mint az- emiitett titkos társulat tagjai, továbbá i abban, hogy mint ezen titkos társulat tagjai j Netschajew felbojtására Ivanow nevü tanuló társokat megölték, miután előbb őt egy elrejtett helyre csalták bűnösöknek találtattak, és minden | polgári jogaik elvesztésével, élethossziglan Sibe- j riában leendő bellebbezésre, és ott több évet a j bányákban illetőleg várakban töltendő kényszer- j munkára ítéltettek. 2) Florinski 24 éves, Tkatschew 27 éves és Dementjewa 19 éves, az első mivel a társulat lételéről tudomással bírt az j utóbbi pedig a „társulathoz" czimü felhívás szerkesztése illetőleg nyomtatása és terjesztéséért 6 illetve 16 és 4 havi fogságra ítéltettek 3) I Koriiiski, Wolchowski Tomilow és Orlow ártatlanoknak nyilváníttattak. Uspenski és Prysfhowra | vonatkozólag az itélet végrehajtása a czár jóvá- í hagyásától függ, és véglegesen az utolsó jogerejü ítélettől számítandó két hét múlva fog kihirdettetei. Yegyes közlemények. Lapszemle. A „Jogtudományi Közlöny,, és a „Pesti Napló" közlik í)r. Hoffmann Pál urnák — lapunk mai számában szinte ismertetett — általános indokolását az általa kidolgozott magánjogi törvénykönyv általános részéhez. A „Jogtudományi K ö z 1 ö n y"-ben Dr. Garay Dezső ur folytatja ,a polgári peres eljárás reformja" czimü czikk sorozatát a — j melyre nézve ezúttal is fenntartjuk észrevételeinket : — czikkiró ur nem helyeselvén egyebek között azt, hogy a hallgatag beismerés is bizonyitéknak vétetik a nyújtott bizonyítékoknak a kérdezési jog alapján kivihető szabad bírálásának elvét védi, mondván: „A bírónak a való megbiralásában teljes szabadságot kell engedni; ha az törvényhozó szabályokat ir elő, mit, mikor s milyen körülmények közt s mennyiben vehet a biró igaznak a biró nem a concret esetet fogja megítélni, hanem a concret esetet egy átalános formára j fogja rá kényszeríteni. „Nem lehet tehát előleg kimondani, hogy | mit vegyen a biró beismertnek, ezt a biró belá- i tására kell bizni. „De nemcsak a beismerésre, hanem más bizonyítékokra sem lehet előleges szabályokat felállítani a részben, mit s mennyiben tartson a bíró igaznak. A bíró nem ítélhet jobb meggyőződése ellen, s a törvényhozás a biró lelkiismeretét nem helyettesithetheti az által, hogy előre kimondja, ezt vagy amazt, ilyen vagy olyan körülmények között igaznak kell tartanod." Ugyancsak a „Jogtudományi Közlönye-ben Margitay Dezső ur a birói felelősségről értekezvén, a fegyelmi eljárás mellőzése mellett, a birák ellen emelendő panaszokat is a rendes bíróságok elé utaltatni és nyilvánosan tárgyaltatni óhajtja, — mely óhaját a magunk részéről is teljesen indokoltnak tartjuk. „Ha a biró elleni panaszok emelhetése — mondja czikkiró ur, — megnehezittetik az által, hogy csak a fegyelmi eljárás befejezte után lehet a birót rendes peruton felelősségre vonni, s maguk a panaszok a rendes eljárástól eltérőleg tárgyaltatnak, ugy egyrészről a biró azon reményben ringathatván magát, hogy panaszolt tényei elnézéssel lesznek megítélve, nem lesz eléggé érdekében minden törvénysértéstől óvakodni, másrészről a közvélemény sem lesz meggyőzve a megejtett vizsgálat igazságos voltáról, különösen oly esetekben, midőn a biró a panasz alól felmentetett: — mig ellenben, ha a panasz akadály nélkül emeltethetnék s nyilvánosan, a rendes biróságok előtt tárgyaltatnék, a biró nem számithatván elnézésre — legalább nem a közvélemény ítélőszéke előtt — őrizkedni fogna minden olyatén eljárástól, mely törvénysértés színét viseli magán; őrizkedni fogna, mondom, mert az — szigorú megtorlásra lévén kilátása — közvetlen érdekében állana: a közvélemény pedig a nyilvános tárgyalás folytán nem lelhetvén alkalmat a gyanúsításokra. — mi minden, a nyilvánosság elöl elvont ügyletnél nagy mérvben felszokott éledni — meg lenne nyugtatva, sőt a reménylhető részrehajlatlan ítéletek megerősítenék a szigorú törvényességhen vetett közbizalmat, mi pedig már magában is kiszámithatlan nyereség s a birói tekintély előmozdítója. „A nyilvánosságnak a hasonló panaszok tárgyalásánál szükségképi következménye az lenne, hogy mig egyrészről a bírónak személyes érdekévé válván a szigorú törvényességhezi ragazkodás, maga az ok s vele a panaszolkodás is lehetőig megritkulna, — másrészről megszüntettetnék azon kivételes eljárás, mely az államra nézve hasznot nem hajtó, czélzatával ellenkező eredményekre vezető, a közvéleményre rontó befolyású s magára a bíróra megalázó. „Igen megalázó, mert ezáltal nem megóvatik, de aláásatik a birói tekintély; mert ezáltal nem biztosíttatik, hanem tényleg illusoriussá tétetik a birói függetlenség, — mit pedig csorbítatlanul kell megőriznünk, ha a törvénykiszolgáltatást méltóságától megfosztani nem akarjuk. „Valóban nem vagyok képes felfogni: mivégett volna szükséges a nyilvánosság elől elvonni valamely biró ellen emelt panasz tárgyalását? „Oly dolgot követett el a biró, mely helyrehozhatlanul megsemmisíti birói tekintélyét? ez esetben a nyilvános tárgyalás kiváló előnyöket biztosítván, attól eltérnünk a közérdek ellen elkövetett bün volna. Vagy olyan hibát követett el a biró, mely csak kártérítési kötelezettséget von maga után ? Ez esetben sincsen ck, melyért a nyilvánosság mellőzendő lenne, sőt üdvös hatású volna az, mennyiben a nyilvános eljárás után a hiba sem tévedéssé kicsinyíthető, sem bűnné nagyitható nem lenne az illető barátai vagy ellenei által, már pedig az ily gyanitgatások melyek az elvont tárgyalások mellett kikerülhetlenek lennének, sokkal többet ártanak a birói tekintélynek, mintsem egy nyilvános tárgyalás, mely csupán a tiszta valóságot tünteti elő. Végre: ártatlan a biró azon panasz tárgyára nézve mely ellene felhozatott ? Ugy a nyilvános eljárás s az ennek alapján hozott felmentő határozat nemcsak, hogy nem árthat birói tekintélyének, de sőt ellenkezőleg emeli azt; „a közvélemény ez esetben saját szemeivel győződve meg a panasz alaptalan voltáról, dicsőséggel mentendi fel az alaptalanul megtámadottat;" „S pedig, melyiknek ítélete fontosabb ily esetben a birói tekintély szempontjából: a fegyelmi hatóság, vagy a közvéleménv által hozott?" „Meg vagyok győződve, hogy egy önérzetes férfiú az elsőnél mindég több súlyt fog fektetni az utóbbira." „Az előadottakból — azt hiszem — nyilván való lett már, hogy nem a nyilvánosság, mely a jogérzet hatalmas emeltyűjét képezi, s mely az alaptalanul vádaskodók ellen egy hahatalmas szövetségest: — a boszankodó közvé- [ leményt nyeri meg, — hanem a birói vétségek i meggátlására nem alkalmas — ugynevezet fe' gyeimi eljárás van hivatva emelni a pana:zok I számát s azt hiszem, miszerint az is be van bi; zonyitva. hogy egyes polgárok panasz emelhetési jogát mesterségesen szűk korlátok közé szoi ritani az államnak sem jogában, #«em érdekében ; nem állhat," Egyleti közlemények. * (Meghívás.) A magyar jogász| gyűlés állandó bizottsága által f. évi l augusztus 9-én d. u. 5 órakora budapesti ügyvédi egylet helyiségeiben tartandó ülésére. Napirend: Indítványok fellé ti határozat. Kelt Pesten 1871. augusztus 4-én. Elnöki megbízásból: Dr. S iegmund titkár. * (A budapesti ügyvédi egylet igazgató választmánya) f. hó 4-én tarI tott ülésében tudomásul vette a királyi tábla ) elnökségének átiratát, melvlyel az egylet érte| sittetik, hogy az igazságügyi minister az egylet | által ajánlott ügyvédeket (a vonatkozó névsort már közöltük) az ügyvédvizsgáló bizottság tagjaivá kinevezte: ez ülésben az egyleti szállás változtatása is elhatároztatván, az egylet részére az uri-utczai gróf Karácsonyi féle házban béreltettek ki helyiségek; a pénztárnok jelentése szerint a folyó bevétel 2395 írt 13 krra, a kiadás pedig 1721 ft 19 krra rug és igy a készpénzmaradék 673 ft 94 krt tesz. * (A porosz- és bajorországi ügyvédi egyletek) kezdeményezése folytán f. bó 25-én Bambergben német ügyvédi gyűlés fog tartatni. Napirenden lesz egy általános német ügyvédi gyűlés alakitása, és előadók választása a német polgári perrendtartási javaslat száinára, melyet mult számunkban mi is vázoltunk. Ugy látszik, hogy Németországban a testületi vándorgyűlések, melyek eleinte leginkább a német egység létesithetésének előmozdítása czéljából rendeztettek, most az egység létrejövetele után, az eddiginél még nagyobb fejlődésnek fognak indulni. Kinevezések, választások, áthelyezések, kitüntetések és nyugdíjazások. * (A pesti egyetem rectorává) dr. Toldy Ferencz ur választatott meg 15 szavazattal egy ellenében. Különfélék. f (Halálozás.) Szalontai Kozák András, táblai hites ügyvéd a Pest-Buda egyik legrégibb ügyvéde f. hó 3-án 76 éves korában Pesten meghalt. Béke hamvaira! * (A bűntettesek kiadására) vonatkozólag Belgiummal egy pótszerződés, Németországgal pedig az időközben megváltozott viszonyokhez képest egy egészen uj egyezmény van készülőben, mivel az előbbi szerződések továbbra fen nem tarthatóknak bizonyultak. * (A pesti királyi tábla felosztása) tárgyában hir szerint az igazságügyi ministerium már elkészítette a törvényjavaslatot és az országgyűlés őszi időszakában szándékozik a ház asztalára letenni. * (A pestmegyei levéltár) az elhelyezendő okmányok beosztására nézve uj [rendezést nyert, jelesül azon különbség meghatározására utasíttatott a levéltári hivatal, miszerint az okmányok két osztályba soroztassanak. Az egyik részbe helyeztessenek amaz okmányok , melyek a további esetleges használatra még szükségesek lehetnek, a másik részbe, a melyekre épen semmi szűkség sincs és nem is lesz. Ezek aztán megsemmisíttetnek. Ez utasítás kivélelével Pipis János allevéltárnok bízatott meg, ki feladatának oly sikeresen megfelelt, hogy a bizott«ág, mely a munkálatot megvizsgálta 200 ft jutalomdijat indítványozott, mit a közgyűlés jóvá is hagyott; az okmányok rendje az uj beosztás szerint 1836-től 1849-dik egy helyen, 1850—60-ig külön, 1851—66 és 1867—71ig ismét külön. * (A rendőri büntetések felebbezéséről) A rendőri büntetéseknek fellebbezés esetében való végrehajtása iránt Pest városa egy helyhatósági szabályt alkotott, s azt jóváhagyás végett a belügyministeriumhoz felterjesztvén, ez azt az igazságügvministeriumma] közölte s azzal egvetértöleg következő megállapodásra jutott: azt mondja ugvanis, hogy teljesen áll a város közönségének azon állítása, hogy az iráat váljon