Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 32. szám - Adalékok a polgári törvénykezési rendtartás revisiójához [8. r.]

— 371 Miként fognának ezen perek együttesen, és pedig jegyzőkönyvileg alaposan tárgyaltathatni ? IX Czim. I. Fejezet. Községi birásk odás. Ezen egész fejezet kihagyandó, vagy aként megváltoztatandó volna, hogy a községi' bíróság bizonyos, habár 30 ftnál is kisebb öszveg felett biráskodhassék, s Ítéletét végrehajthassa, a meg nem elégedő fél pedig a sommás bíróságnál, sommás uton szerezhessen orvoslást. Mert nincs annak gyakorlati értelme, hogy mind a kereső fél mind pedig ellenfele csupán azért kénytelenittessenek a községi biró előtt megjelenni, hogy az egyesség megkísértessék, és ba ez nem sikerül, vagy ha az ellenfél magát a községi bíróságnak alá nem veti, a kereső fél csak a községi bírónak bizonyítványa mellett indíthassa a pert a rendes bíróság előtt. Ez a jogszolgáltatást épen oly csekély ebbs>,erü kereseteknél akadályoztatná meg, melyekre nézve annak legkevesebb akadálylyal találkoznia kellene. IV. Fejezet. Felhívási per. 519. §. Ezen szavak mint .mint kereset tekintetvén a számadás kérdése a rendes eljárás szerint tárgyaltatik" kihagyandók, és helyükbe ezen szavak volnának igtatandók „a jogosítottak közöltetik, kinek szabadságában áll, ha a számadó által nem is hivatik fel számadási keresetet beadni, mely rendes uton tárgyaltatik.': Ezen módosítás által azt kívánom kifejezni, hogy nem a beadott számadás tekintessék, mint kereset, hanem a számadás közöltetvén a jogosítottal, ez adjon be keresetet, melyben tételenkint neheztelheti a számadást, és pedig ugy, hogy minden tételre nézve terjesszen elő kérelmet; mert a számadást sem alakjára sem tárgyára nézve nem tartom arra alkalmasnak, hogy mint keresetlevél tekintethessék, és tárgyaltathassék; miután a számadó , a számadásban mit sem kér, hanem csak kimutatja, hogy mivel tartozik — vagy nem tartozik a jogosítottnak, s így mint felperes csak akkor szerepelhet, ha felhívást intéz a jogosított irányában a végett, hogy ez kényszeritessék a számadást vagy helyeselni, vagy a kifogásolak előterjeszteni. 522. §. így volna szerkesztendő: „Eltűnt egyén holtnak nyilvánítását kérhetik mind azok, kik az elhunytnak halála vagy valamely jogszerzés, vaey valamely kötelezettség megszüntetése miatt érdekelve vannak." Az által, hogy az 522. §- a noltnak nyilvánítása iránti eljárásnak kérelmezését, csak a házastársnak a házassági kötelék feloldása, és a törvényes örökösnek és a koiona ügyészének engedi meg, sok más érdekelt egyén meg van fosztva e jogtól és pedig minden belátható ok nélkül. Például érdekelve lehetnek az eltűntnek halála által azok, kik élők közötti szerződés alapján az eltűnt személynek vagyonára nézve ennek halála esetére valamely más, mint örökségi jogszerzésére jogositvák; további azok, kiknek ingatlan javaik betáblázott — a jogosítottnak haláláig tartó szorgalom, például haszonélvezési jog terheli és terhelni fogja örökké, legalább telekkönyvileg. mivel a holtnak nyilvánítását és ennek folytán a jog kitörlését nem kérhetik; nem különben azok kik az eltűnt személynek háláig egy harmadik személynek valamit adni, vagy teljesíteni tartoznék, és ezen kötelezettség alól a harmadik személy halála miatt felmentetnének; agy -zinte azok kiknek végrendeletileg valamely vagyon oly feltétel alatt hagyományoztatott, hogy azt csak egy harmadik személy halála után vehetik birtokaa ez a harmadik személy eltűnt és a. t. általában, mind azon eseteket, melyekben valaki másnak halála által érdekelve van, nehéz elsorolni; nincs pedig ok a jogosítottak egész seregét kizárni, és csak a házastársat törvényes örököst és a korona ügyészét kiváltságolni. 526. §. Ezen §. így volna szerkesztendő: „A folyamodónak jogában áll az ítéletet felebbezni: — ha azonban az eltűnt egyén itéletileg holtnak nyilvánittatik, az összes iratok a felső és legfelsőbb bíróságnak felülvizsgálat végett hivatalból felterjesztendők." 528. §. Az első kikezdés igy volna szerkesztendő : „Azon nap melyben a legfőbb bíróság holtnak nyilvánító ítélete a folyamodónak kézbesittetik, az eltűnt egyén elhunyta napjául tekintendő." A második kikezdés marad. Inkább felel meg a czélnak, ha a bíróságnak tétetik kötelességéül a pert hivatalból felterjeszteni mint a gondnoknak az Ítéletet felebbezni; mert a gondnok vagy van kötve és fej lebbezési határidőkhöz, vagy nincs; ha van, ak! kor megtörténhetik, hogy ő azt vagy véletlenül, j vagy szándékosan elmulasztja, és akkor ha még j az igazolást is elmulasztja, a mi szinte nem ; lehetetlen, — a törvény által kitűzött czél, hogy I a holtnak nyilvánítás csak a legfelső biró által ! mondassák ki, el nem fog éretni, hacsak a bíróságnak nem tétetnék kötelességéül a gondnokra | felügyelni és a felebbezésre kényszeríteni; azon! ban ez által azon elv, mely szerint a biró peres | ügyekben hivatalból nem járhat el, sértve volna j épen ngy, mint ha s biró köteleztetik a pert hij vatalból felterjeszteni: — ha pedig a gondnok j a felebbezési határidőhöz kötve nincs, a mi kü! lönben a törvényben volna kimondandó, akkor l a folyamodó jogai sérelmet szenvednek annyiban, I a mennyiben a holtnak nyilvánítási ítéletnek jog; erejűvé válta a gondnok önkényétől függne. Az 528, §-ra nézve javaslott módosítás abban találja indokolását, hogy a törvényhozó szándéka az volt, miszerint a holtnak nyilvánítása i felett a legfelső biró Ítéljen ebbeli szándéknak pe: dig ezen szavak — „jogerejüvé válik* — melyek ' csak alsó bírósági ítéletekre, ha ezek nem felebi beztetnek illenek, nem felelnek meg, ugy, mint az j általam javaslottak. ha t. i. az 526. §-ra nézve ja. vaslott módosításom elfogadtatnék, és a törvény nem ugy volna értelmezendő" hogy a gondnok által nem felebbezett ítéletnek is van hatálya, — mi a fentebbi törvényhozói szándékkal ellenj keznék. VIII. Fejezet. Örökösödési eljárás. Ezen fejezet egészen elváltoztatandó, helyesebben az alább érintett §§-at kivéve, egészen kihagyatandó, és az örökösödési eljárásnak uj szabályai által pótolandó volna, melynek fővonásai ezek volnának: 1. Az 559. §. megtartása mellett határoztassék meg a hagyatéknak és örökségi jognak fogalma. 2. Mondassék ki, hogy a hagyatékot bírói átadás nélkül senki önhatalmilag el nem foglalhatja, és ha el is foglalná, az ily foglalás hagya, téknak biztosítását' ha csak egy örökös is igényelné, meg nem akadályoztatná. 3. Mondassék ki, hogy a ki a hagyatékot leltározás mellett átveszi, az örökhagyó adósságait csak a hagyaték erejéig vállalja el, ellenkező esetben pedig saját vagyonával is felelős. 4. Mondassék ki. hogy a perenkivüli örökösödési eljárásnál a bíróságnak hatásköre tovább nem terjed, mint a mennyiben a hagyaték leltározására és biztosítására, az örökhagyó általános, és pedig vagy egészbeni vagy hányad részbeni utódjainak, vagyis az örökösöknek kipuhatolására, azoknak a törvényben kijelölt esetekbeni képvi[ seltetésérőli gondoskodására, és a hagyaték átai dására nézve intézkedni szükséges. Azonban az örökösök kívánságára a bíróság a hagyaték vagyis az örökhagyó hitelezőinek öszI szehivása. a követelések tisztába hozatala, és a j mennyiben azok a hagyaték értékét felülmúlják, i az örökösök meghallgatása után ugy a hagya| téknak a hitelezőknek követelésük levonásául leendő átadása, vagy csődmegujitása iránt intéz' kedhetik. A hagyományosoknak értesítése feletti felj ügyeletet kivéve egyéb intézkedések, melyek a J hagyaték egyes tárgyaira nézve harmadik személyek által az örökösök ellen, vagy ezek által harmadik személyek ellen támasztott igényekre vonatkoznak, az örökösödési perenkivüli eljárás alá nem tartoznak. 5. Ha azönjogosultak az örökösök, ők maguk, ha pedig nem önjogosultak, azoknak gyámjuk vagy gondnokuk, ezek nem létében pedig, valamint az önjogosultak és az illető gyámok és gondnokok mulasztása esetében az illető lelkész tartoznak a halál esetet, ha az elhunyt valamely vagyont hagyott hátra, a községi elöljárónak, illetőleg a városi közigazgatási főnöknek haladéktalanul feljelenteni. 6. Az 5. pontban érintett elöljáróknak, illetőleg főnöknek kötelességében álland, ha az örökhagyó annak területén állandóan vagy felváltva is lakott, a halálesetet — melynek módja és alakja a kötvényben meghatározandó volna felvenni, is a mennyiben szükséges a hagyatéknak ideiglenes biztosításáról gondoskodni, egyszersmind a leltárt az 560. §. a) b) d) esetekben valamint azon esetben is, ha jogi személyek vannak mint örökösök érdekelve, szükség esetében megkeresés utján is felvenni és a hagyatékot felbecsültetni. 7. A haláleset felvételéről szóló jelentés a leltárral, és a hagyaték biztosítására vonatkozó iratokkal együtt az örökösödési eljárásra nézve illetékes bírósághoz átteendő. jelesen, ha a hagyaték csupán ingóságból áll, azon szolgabírósághoz, illetőleg városi vagy kerületi, (mt/rt a kikiudai kerületekben nincs város) törvényszékhez, melynek területén az örökhagyó állandóan lakott, s ha állandó lakása nem volt, vagy az ország területén kívül lakott, azon szolgabírósághoz, illetőleg törvényszékhez, melynek területén a hagyatéknak értékesebb része létezik: ha pedig a hagyaték csupán ingatlanokból vagy ingatlanokból is áll, azon törvényszékhez, melynek területén az örökhagyó állandóan lakott, illetőleg az ingatlanok, vagy azoknak nagyobb része fekszik. 8. Ha az örökhagyó nem ott hunyt el, hol állandóan lakott, az 5-dik pontban érintett elöljárók illetőleg főnökök tartoznak a halálesetet a 6-dik pontban érintett hatóságnak feljelenteni, melynek kötelességében áll a 6-dik pontban érintett teendőket teljesíteni. 9. A 7-dik pontban érintett bíróság, mihelyt hozzá az illető iratok beérkeznek tartozik intézkedni, hogy a netán felvett leltár netáni hiányai kipótoltassanak és a 14 pont első esetének beáltával leltár felvétessék, melyre nézve az 568, 569, 570, 571, 574. §§. alkalmazandók a netáni végrendelet az 564, 565. és 567. §§. szerint kihirdettessék és a mennyiben az önkép viseletre nem jogosított személyek képviseltetéséről már előbb gondoskodva nem lett volna, ennek eszközlés végett az illető gyámi és gondnoki hatóság megkerestessék. 10. A bíróság tartozik azon esetben, hol ismeretlen tartózkodásu, vagy is távollevő de különben névszerint ismeretes örökösök vannak érdekelve, ezek részére, ha pedig általán tudva nincs, van e örökös, a hagyaték részére gondnokot rendelni. Az első esetben kinevezett gondnoknak jogai és kötelezettségei ugyanazok, melyek a megbízottéi, az utóbbi esetben kinevezettnek joga és kötelezettsége pedig abban áll, hogy a hagyatékot harmadik személyek ellenében képviselje, és ha egyszersmind biztosítás esetében zárgondnokul állíttatott fel számadás terhe mellett kezelje, de az sem az ismeretlen örökösök nevében örökségi nyilatkozatot be nem adhat, sem pedig valamely örökös által beadottat meg I nem támadhat, mindkettőnek hatásköre, ha az I örökösök jelentkeznek, megszűnvén. 11. A bíróság, mihelyt az önjogosulatlan I személyek képviseltetéséről gondoskodva lett. az ! örökségi jog tisztába hozatala, s ha több örököj sök vannak érdekelve, az egyesség megkisérté!• sére az osztály, ha kívántatnék, és egyéb netán I szükséges intézkedések megtétele végetti tárgya• lásra határnapot tüz ki, mely 30 napnál, a 13' dik pont alatti esetben pedig fél évnél nem röi videbb. és ez utóbbi esetben nem is hosszabb határidőre tűzendő ki. 12. Ezen határidőre az örökösök, a menynyiben a haláleset felvételéből vagy más körülményekből ismeretesek, személyes, vagy megbízott általi megjelenésre oly megjegyzés mellett idéztetnek meg, hogy nyilatkozzanak, váljon a hagyatékot mint örökösök, és pedig leltározás mellett vagy anélkül átvenni kívánják e, és hogy örökségi jogukat, ha kétségbe vonatnék igazolják, hogy továbbá ha meg nem jelennének, az fog vélelmeztetni, hogy a hagyatékot leltározás nélkül kívánják átvenni, az örökösödési eljárás pedig távollétükben is folytattatni, s befejeztetni, végre a mennyiben örökösökül ismertetnének el, a hagyatéknak őket illető része, a részükre és veszélyükre kinevezendő gondnoknak fog átadatni. 13. A távollévő vagy is ismeretlen tartózkodásu örökösökre nézve, valamint azon esetben is, hol nincs tudva van e örökös, az idézés hirdetvény utján eszközlendő, és az a hivatalos lapba, szükség esetében pedig egyéb lapokba is háromszor beigtatandó. abba pedig a 12. pontban érintett megjegyzés felveendő, azon különbséggel, hogy a távollévő örökösök nevében a már kinevezett gondnok fog örökségi nyilatkozatot beadni, illetőleg kijelenteni, a hol pedig nincs tudva van e örökös, a megjegyzés aként módosítandó, hogy ha seuki sem jelentkezik, a hagyaték a korona ügyészének át fog adatni a későbben jelentkező örökösöknek csupán a perutja tartatván fenn. 14. A tárgyalás módja jegyzőkönyvi. l»e az örökösöknek és gondnoknak szabadságukban áli írásban is nyilatkozni. „mixv 15. A tárgvaláskor tartoznak az orokosok az idéző végzés* értelmében nyilatkozni. Ha az örökösök jogai kétségbe nem vonatnak, a tárgya-