Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 32. szám - Adalékok a legfőbb itélőszék ellentmondó határozataihoz

— 369 — nyerhetnek, mert azokat jelen per során külön érvényesíteni kellett volna. .Ugyanazért, mennyiben a készpénzbeli követelhet és ellen alperesnő által ellenvetés nem tétetett, őt a kereset értelmében, a tó'ke és mint vesztett e perköltségekben is elmarasztalni kellett." sat. Másod-b irósági ítélet. 22712. sz./1868. ,Alperes a felperesi követelés ellenében felszámitatni kiránt, bárha a 4. szám alatti valóságára nézve felperes által kétségbe nem vont végosztálylevél 3. poutja szerint ugyanazon jogalapból eredő viszon-követelését illetőleg, mint a hogy ezt, a 2. szám alatt csatolt saját okmánya tanúsítja, Sárosmegye törvényszéke előtt külön pert indítván, és hogy a jelen perbeni idéztetése következtében a már általa megindított pert megszüntette volna, nem is állitvan. Ugyanazon tárgyra nézve pedig két külön uton intézkedni nem lehetvén — az első bíróság ítélete, ezen és az abban felhozott indokokból az alaptalan semmiségi panasz elvetése mellett helybenhagyatik, és az ügyiratok további törvényszerű intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek." sat. Harmad bírósági ítélet. 2911. sz. a. „A semmiségi panasz elvetésével a m. kir. ítélő tábla ítélete helybenhagyatik. Indokok: „A semmiségi panasz elvetendő volt, mert a fellebbviteli beadványban semmiségi panasz alapján szolgálható lényeges formasértés fel sem hozatott. „Az érdemet illetőleg a m. kir. itélő tábla Ítélete indokainál fogva helybenhagyandónak találtatott.1, sat. H. I. felperessége alatt lejáratott perben a 7492. szam alatti h a rm a d b ir ó s á gi Ítélet„Mindkét alsó bírósági ítélet megváltoztatik, felperes Keresetétől ezúttal elmozdittatik. a per költség kölcsönösen megszüntettetik. Indokok: A valódiság tekintetében nem kifogásolt C) alatti számtétei által bizonyítva vau ugyan, hogy alperes az adósságok fizetésére átutalt földteh'ermentesitési tőkékből a kereseti összeget, mint felperes osztályrészét a közanya halálával fizetni magát kötelezte : másrészről azonban a peres felek és testvéreik között 4. sz. szerint később létre jöt \egosztaly alkalmával a C) alatti intézkedéstől eltérőleg az alperes és férje által kifizetett terheknek az osztozó nővérek által pótlása, enynyiben a földtehermentesitési összegekre vonatkozó tartozás megszüntetése, és e tekintetben számtétel eszközlese lett elrendelve. — Mind addig tehát, mig az osztály egyességileg kikötött szamtetel meg nem történt, a 4. sz. a. okmány alapján osztozó testvéreket egymás irányában illető követeléseket megállapítani nem Tehet. — Minthogy pedig kimutatva niucsen, hogy alperes és férje a kötelezett számtételre bíróságon kívül eredménytelenül lettek felszóllitva, — minthogy továbbá a számtételre czélzó per 2. sz. szerint még jelen kereset beadása előtt folyamatba tétetett, és azon körülmény, hogy ott jelenlegi alperesnek férje is felperesül áll, tekintettel a közösen elvállalt számadási kötelezettségre, különbséget nem tesz, jelen kereset nyilván időelőttinek mutatkozik, miért is azt az alsó birói Ítéletek megváltoztatásával elutasítani, a perköltségeket pedig az ítéletek különbözőségénél fogva kölcsönösen megszüntetni kellett." sat. Igazságügyministeri rendelet a maros-vásárhelyi sajtóbiróság előtt követendő eljárás iránt. (Folytatás.) A netaláni hiányok pótlása után a vizsgáló biró végzés által tíz napra terjedő határidőt tüz ki a magánvádlónak a vádlevél benyújtására, s a hozzá benyújtott vádlevelet a vizsgálati iratokkal együtt a bíróság elnökéhez küldi be. A vizsgáló biró köteles mindezen esetekről, midőn a magánvádló feladására vizsgálatot indít, a közvádlót értesíteni, kinek jogában áll a vizsgálati iratokat megtekinteni, a vizsgálatnál és az esküdtszéki tárgyalásnál jelen lenni; hasonlóképen jogában áll mindazon esetekben, midőn a vizsgálat tárgyát képező cselekvénynyel egyszersmind közkereset alá tartozó büntésre méltó cselekmény is követtetett el. a magánvád tárgyát képező vétség vád alá vételét is a maga részére fentartani (14. §.) 24. §. A vizsgálati jegyzőkönyv nyomán készített vádirat ezen jegyzőkönyvvel együtt, a bi1 róság elnökéhez küldetik be, ki az esküdtszéket f összehívja. Magánvád esetében, ha a magánvádló a vádj levelet a 20. §-ban érintett határidő alatt benyújtani elmulasztja: az általa emelt vád viszi szavontuak tekintetik. 25. §. A vádlevélnek magában kell foglalnia : a) azon nyomtatványnak pontos megjelöléi sét, s azon helyeknek vagy részeknek felemlitéj sét, melyeken a vád alapul: b) azon büntetésre méltó cselekmény megI nevezését, mely miatt a vádlott perbe fogatik, s | a törvény azon §-áuak felidézését, melybe a vádI beli vétség ütközik; c) a bevádlott személy nevét, polgári álláj sát, lakhelyét: d) azon tanuk s műértők lajstromát, kiknek i megjeleuését az esküdtszéki tárgyalás alkalmával | a közvádló szükségesnek tartja. 26. §. A vádlevél annyi példányban nyuji tandó be az elnökhöz, hogy a vádlónak és min| den vádlottnak külön-külön egy-egy példány jusi son. Az elnök a fennforgó körülmények tekintet' bevételével az idézési határidőt kitűzi, s erről az j illető polgármestert az esküdtszéki tagok bereni delése végett nyomban értesiti. 27. §. Az elnök aláírásával ellátott vádlevél | egyik párja a közvádlónak visszaadatik. a mái sík pedig legalább 14 nappal a megjelenési ha1 táridő előtt a vádlott kezéhez szolgáltatik. Helyben nem lakó vádlottakra nézve ezen ! 14 naphoz és ugyan lakhelyük távolságának tekintetbevételével még egy, két, legfeljebb három nap toldathatik. A kézbesítés hitelesen bizonyítandó. 28. §. A vádlottnak jogában áll a megjelenésre kitűzött határidő első felében a bíróság illetősége ellen kifogásait az idéző bíróságnál benyújtani, mit ha elmulasztana, az illetőség ellen I többé kifogást nem tehet. A bíróság az illetőségi kifogás jelett azonI nal határoz, s határozata a vádlóval és a vádlotI tal közöltetik. E határozat ellen a közlés megtörténtét köI vető három nap alatt semmiségi panasznak van helye a kir. curia semmitő osztályához, mint ! semmitőszékhez; a semmiségi panasz a további | eljárást felfüggeszti és három nap alatt a semmitőszékhez felterjesztendő és ott azonnal elintézendő. 29. §. Ha a vádlott a maga védelmére tanukat vagy műértőket kiván az esküdt-biróság elé rendeltetni, tartozik azokat a vádlevél vétele után helyben 3 nap, s a bíróság székhelyén kívül lakván, legfelebb 6 nap, s illetőleg a hírlapi hirdetés után 8 nap alatt a sajtóbiróság elnökének kijelölni, különben tekintetbe nem vétetnek. 30. §. A vádló s a vádlott által berendeltetni kivánt tanuk s műértők lajstroma, melyre a sajtóbiróság elnöke az általa kitűzött megjelenési napot feljegyzi, a bünvizsgáló bírónak adatik ki, s ennek kötelessége a tanukat és műértőket a kitűzött határidőre berendelni. 31. §. A vádlott védőt választhat, ha akar, s ezen védő nem-ügyvéd is lehet. 32. §. A per felvételére kitűzött határidő elhalasztásának csak azon esetben van helye, ha a bíróság a vádlónak vagy vádlottnak e részben előadott okait érvényeseknek találja. Az ily indítvány legfeljebb a vádlevél felolvasásáig adandó elő, később tekintetbe nem jöhet, kivéve, ha az elhalasztási ok a tárgyalás folyama alatt merült fel. 33. §. A törvényhatóságok elnökei, mihelyest a bíróság elnökének értesítését veszik, az illető esküdtszéki osztályokat azon sorban, mint ez a 11, §-ban megszabva van, a tárgyalásra kitűzött napra berendelik. 34. §. A meg nem jelent vagy idő előtt s a bíróság elnökének engedelme nélkül eltávozott esküdt, ha kimaradásának vagy eltávozásának nyomós okát nem adhatja, 100 frtig terjedhető birságban marasztaltatok el ugyanazon bíróság által. Az elmaradt esküdt a marasztaló határozat vételétől számított 14 nap alatt igazolását a bíróság előtt előadhatja, mely fölött a biióság végérvényesen határoz. Az elmarasztalt vagy eltávozott esküdt azonnal a 38. §. rendelete szerint helyettesítendő. 35. §. Megérkezvén a tárgyalás napja s órája az ülés megnyitása előtt, de a közvádlónak s a vádlottnak és védőjének, ha ilyen van, valamint a szolgálatra berendelt esküdtszéki tagoknak, — kiknek névsora már legalább két nappal azelőtt mind a közvádlóval, mind a vádlottal elnökileg közöltetett, — jelenlétekben a bíróság elnöke felolvassa a szolgálatra berendelt esküdtszéki tagok neveit, hogy ekképen mindanynyinuk jelenlétéről meggyőződjék. 36. §. Ha a vádlott a tárgyalási napon meg nem jelenik és halasztás sem kéretik, vagy a kért megtagadtatik és a vádlott a bíróság székhelyén vagy közelében tartózkodik, az elnök az ülést felfüggeszti s a vádlott elővezettetését elrendeli. Ha pedig a vádlott a székhelyen nincs jelen, valamint ha kiderül, hogy legyőzhetlen akadály gátolja a megjelenésben: a bíróság a ! tárgyalást alkalmas időre elhalasztja. 37,. §. Ha a vádlott nem található, annak előállítása a büntető eljárásnak határozatai szerint eszközlendo. s előkerültéig az eljárás felfüggesztetik. 38. §. Ha a beérkezett esküdtszéki tagok nincsenek harminczhatan: akkor a megjelentek az esküdtszéki képességgel biró helybeli egyének közül, szabad választás utján azonnal kiegészítik magukat. A megválasztott esküdtnek a megválasztás I azonnal tudtul adandó, s a 34. §-ban kitett bírság terhe alatt azonnal megjelenni köteles. 39. §. Együtt levén a 36 esküdtszéki tag, mindegyiknek neve külön papírra feliratik, s ugyanazon egy edénybe vettetik. 40. §. Az esküdtszéki eljárásnál mind a vádlott, mind a közvádló azon joggal bír, hogy az esküdtszéki szolgálatra kijelölt 36 esküdtszéki tag sorából, mindegyik külön-külön 12 tagot viszszavethet u nélkül, hogy ezen visszavetésnek okát adni köteles volna. 41. §. Ez oly módon történik, hogy midőn az esküdtszéki tagoknak a fentebbi 39. §. szerint egy edénybe vetett neveit a bíróság elnöke egymásután kihúzza, ugy a vádlott mint a köz! vádló minden kihúzott névnél megkérdeztetik. I ha azon tag ellen, kinek neve épen kihúzatott j akar-e viszszavetési jogával élni? 45. §. Ha 12 oly tagnak neve lett már kiI húzva, kik ellen sem a közvádló, sem a vádlott visszavetési jogukkal nem éltek, e 12-ből fog alakulni az esküdtszék; ezért a nevek kihúzása mindaddig folyattatik, mig vagy ilyen 12 tag j össze nem került, vagy mig visszavetési jogukat j mind a közvádló, mind a vádlott teljesen kimeI ritették. — ez utóbbi esetben ugyanis, midőn t. ' i. mind a közvádló, mind a vádlott külön-külön | 12 és igy öszszesen 24 kihúzott tag ellen éltek I már a visszavetési joggal, azon 12 tag, kiknek I nevei az edényben maradtak, képezendik minden . visszavetés nélkül az esküdtszéket. 43. §. Midőn ugyanazon egy sajtóvétstgért , több vádlott fogatott perbe, valamennyi együtt j véve vethet vissza csak 12 tagot, s az iránt, hogy e í jogot közösen, vagy egymásközt felosztva miként gyakorolják, egymás közt értekezhetnek. 44. §. Ha a közvádló nem akar visszave| tési jogával élni, vagy midőn azt a teljes számig ! (12-ig) ki nem meríti, szabadságában áll jogát a i vádlottnak átengedni. 45. §. Az esküdtszék tagjai tárgyalás előtt j ezen esküt fogják letenni: Esküszöm az élő Istenre, hogy a tárgyalás ' egész folyamára lelkiismeretesen figyelmezek, s félretévén kedvezést, félelmet, gyűlölséget és min| den személyes tekinteteket egyedül az előadandó vád | és védelem egymáshoz mért erősségei és okai nyoj mán saját benső meggyőződésem szerint, igazán, I szabadon és becsületesen ítélek. Isten engem ugy í segéljen! 46. §. Minthogy megtörténhetik, hogy a I megalakult esküdtszék 12 12 tagja körül a tárj gyalás folytában valamelyik megbetegszik, az es! küdtszéki 'határozat hozatalához pedig 12 tagnak ! együttléte mulhatlanul szükséges, joga leend a j bíróság elnökének, azon tagon, kikből a fentebbi §§. szerint az esküdtszék alakult, a többi I vissza nem vetett tagokból még kettőt felesketni, i s ezek ama 12 taggal együtt az egész tárgya| láson jelen leendenek, de a határozat hozatalá• ban csak akkor vesznek részt, ha ama tizenkét j tag közül valamelyik megbetegedettnek helyét i pótolják. i Ha a visszavetés által a póttagok a beren! delt esküdtek közül ki nem telnek, az esküdtek I a 38. §. szerinti választás utján határozzak meg , a póttagokat. .. i 47. §. Az esküdtszék előtti tárgyalás nyil: vános és szóbeli leend. 48. §, A bíróság elnöke köteles azon esetre. , ha eljárás közben tolmácsra lehetne szükség, alkalmas egyénről előre gondoskodni, s ezt a tar-