Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 29. szám - Adalékok a polgári törvénykezési rendtartás revisiójához [6. r.]

Melléklet a „Themis" jul. IS. 29. számához. — 33 7 — teni nem lehet. (Helyeslés a hallgatóság és az esküdtek részéről.) Elnök csöndre inti a hallgatóságot. Elnök ezután összefoglalja a vád és védelem főbb érveit és hat kérdést terjeszt az esküdtek elé. 1. A bepanaszolt közleményben foglaltatik-e valósággal az ott Gy. H. betűkkel jelzett ügyvéd ellen rágalom vagy nem? 2. A Gy. H. betűkkel jelzett ügyvédre vonatkozólag mondottak Gyöngyösi Horváth Imre személyére vonatkoznak- e vagy nem ? 3. Berkes Sándor-e a közlemény szerzője? 4. A bepanaszolt közlemény hatósági irat és nyilvános tárgyalásnak közlése-e vagy nem? és ha igen, 5. Hü szellembeni közlése-e? és végre| 6. Berkes Sándor a czikk közzététele folytán Gyöngyösi Horváth Imre elleni rágalmazási sajtóvétségben vétkes-e vagy nem? Az esküdtek szobájukba vonuluak, s onnan rövid tanácskozás után a terembe visszatérvén, főnökük előadja, hogy 1. kérdésre egyhangúlag „nem'-mel, a 2., 3. 4. és 5-dikre egyhangúlag „igen"-nel és az 5-dikre egyhangúlag „nem"mel feleltek. Ezen esküdtszéki határozat folytán Berkes Sándor az ellene emelt vád terhe alól felmentetik, s vádló 33 ft 38 kr eljárási költségben, három tanú részére összesen hat ftban és védő dij fejében 15 ftban bíróilag elmarasztaltatik. Gyöngyösi Horváth Imre megnyugszik az ítéletben. Törvényszéki tárgyalások. Szegedi Mnperek. A szegedi delegált törvényszék jul. 6-án kezdte meg a kecskemétvidéki bünhálózatnak sommás szóbeli tárgyalását. A kecskeméti büncsoportozat csaknem husz évi időköz keretében, több mint kétszáz bűnesetet foglal magában. Ezek közt van 110 olynemü tolvaj sági bűntett, a melyekben főtettesekül rablók és rablógyilkosok szerepelnek ugyan, ezek mellett azonban mindegyik esetnél oly egyének is vannak, mint tettesek, orgazdák vagy hivatalos visszaélést elkövetett tisztviselők érdekelve, a kiknek ezen eseteken kivül egyéb —• rendes Írásbeli perutra tartozó — bűntetteik nincsenek. Ezen sommás, szóbeli uton elintézhető, büntettek tehi't a készülőben lévő monstre-per tárgyait képező rablási és rablógyilkossági-esetektől elkülönittetvén, miután reájuk nézve a vizsgálatok már teljesen befejeztettek, egy önálló büncsoportozatba egyesittettek s az elkövetési idő rendje szerint sorozatos tárgyalásra kitüzettek. Az e napi tárgyalás világot vet Kecskemét varos közbiztonsági közegei egynémelyikének működésére, mely szerint azok néhányai, kik a bűntettesek közvetlen üldözésére voltak hivatva tevékenységök főrészét már évtizedek óta inkább a tolvajok és rablók takargatására mint 'üldözésére és kiirtására irányozták s ez által — palástolván a bűntetteket — a bűnösöknek alkalmat nyújtottak ujabb büntettek elkövetésére nemcsak, de azok erkölcsi romlottságának is okozóivá váltak. A hiv atalos visszaéléssel vádolt tisztviselők sorozatát Varga József nyitja meg. A nevezett már 1839-től 1848-ig Kecskemét város csendbiztosa volt, később pedig 1852től 1861-ig ugyanott mint társasbirósági segéd, csendőrségi őrvezető és csendbiztos a bűnügyi nyomozások és vizsgálatok körül működött. A mai nap öt tolvajsági bűneset tárgyaltatott, melyek mindannyiában Varga József hivatalos visszaélést követett el, befogatván t. i. a bűnösöket, azok öt megvesztegették vagy tőlük ő zsarolt ki pénzt, s azután csakhamar szabadon bocsáttatta őket. Varga József a hiv. visszaéléseket kevés módosítással önmaga is beismerte, minélfogva a törvényszék őt a megvesztegetés, zsarolás és bünpalástolásban bűnösnek mondta ki, a büntetés kiszabását azonban egyéb bűntetteinek letárgyalásáig elhalasztotta. A tolvajok közül azon jelentéktelenebbek, kiknek bünlajstroma a mai napon kimerült, szám szerint hat szabad lábon levő egyén, 1—6 hónap között kiszabott fogságbüntetésekre Ítéltettek el, mely büntetésekbe az illetők, egynek kivételével, mindnyájan megnyugodtak. Vegyes közlemények. A curiai döntvényekben kimondott elvek. Semmiiatzéki határozatok. — Tartozatlan fizetés megtérítése iránti kereseteknél a történt fizetés helye a bíróság illetőségét meg nem állapithatja (4937 sz. 1871. márt. 17.) — A végrehajtást szenvedő nő elhalása esetére, ha férje igényt támaszt a kiskorú örökösök képviteltetéséről gondoskodandó. (5301 sz. 1871 máj. 19.) — A végrehajtási árverés, illetve arra vonatkozó birói határozatok folytán a telekk. hatóság által az elárverezett ingatlanra leendő bekebelezés vagy ennek kitörlése iránt hozott végzések ellen semmiségi panasznak helye van (5836 sz. 1871 máj. 23.) — Az eskületételi határnapnak bármely körülmény miatti elmulasztásánál is, uj határnap kitűzését csak igazolás utján eszközölhetni (5388 sz. 1871 máj. 23.) — Ha felperes keresetével mint időelőttivel az alsó bíróság által elutasittatik, s a felső bíróság a keresetet ilyennek nem találja, az ügy érdemében ítéletet nem hozhat, hanem az alsó bíróság ítéletének feloldása mellett köteles ezt érdembeni ítélet hozatalra utasítani (5917 sz. 1871 június 1.) — A becslő összeg, mely jogerejüleg meg megítélt becslő eskü által állapítandó meg, a eskü letétele előtt az ellenfél javára leszállítható az esküt tevő által. (7058 sz. 1871 évi június 22.) — A kiskorú által édes anjja mint term és törv. gyámja ellen támasztott végrehajtásra vonatkozó igény ügyben, a kiskorút édes anyja nem képviselheti, hanem annak részére külön gondnok nevezendő (5914 sz. 1871 június 2.) — Sajtóügyekben, ha a jogerejü ítéletben a nyomtatványok lefoglaltatni s megsemmisíttetni nem rendeltettek, a megsemmisítés magán vádló egvszerű pótfolyamodására el nem rendelhető (6366 sz. 1871 jánius 3.) — Az ingatlan függő termésének lefoglalása miatt semmiségi panasszal nem a. végrehajtást szenvedő haszonbérlő, hanem csak az ingatlan tulajdonosa van jogositva élni. (5334 sz. 1871 jun. 3.) Egyleti közlemények. * (A magyar jogászgyülés) állandó bizottságának f. hó 14-én tartott ülésében négy indítvány visszautasítása mellett a következő két indítvány fogadtatott el: Lehman Bóbert dévai ügyvéd urnák indítványa az esküveli bizonyítás mellőzése iránt, mely iránti véleményezésre Csemeghy Károly ministeri tanácsos, és Dr. Guln György szabadkai ügyvéd urak kéretnek fel, előadóul Dr. A p á t h y István egyetemi tanár ur választatott; Dr. T e 1 e s z k y István nagyváradi ügyvéd urnák indítványa a törvényes örökösödés törvényhozási szabályozása tárgyában, mely iránti véleményezésre Dr. i S a m a r j a i Károly pozsonyi, Dr. Schreiner Károly sopronyi Dr. V id a Lajos pesti ügyvéd urak, Dr. H o f f m a n Pál és Dr. Wenczel Gusztáv egyetemi tanár urak kéretnek fel, előadóul pedig Dr. G y ő r y Elek pesti ügyvéd ur választatott. A titkár által készített költségvetési tervezet a kiküldött albizottág javaslatához képest elfogadtatott, egyúttal a rendező bizottság tagjaivá Dr. Busbach Péter, Dr. Dárday Sándor, Dr. Környei Ede és Dr. Siegmund Vilmos urak választattak. A szakosztályi ülésekre a jogi egyetem termei, a teljes ülésekre pedig az akadémia díszterme határoztattak kikéretni. Végül örvendetes tudomásul vétetett, hogy eddig már a cs. kir. szab. duna gőzhajózási társulat a magyar éjszakkeleti és magyar, keleti vasúttársaságok a jogászgyülési tagok számára 50°/o-nyi vitelbérleszállitást engedélyeztek ós e leszállított áru jegyek érvényét 15 napra terjesztik ki. A jogászgyülésnek eddig 860 tagja van. * (Német jogászgyülés.) Az 1871 -iki német jogászgyülésen tárgyalandó kérdések közt í nevezetesebbek és általános érdeküek a követ' kezők: Mennyiben legyenek a szóbeli eljárásj nál a tárgyalásokat" megelőző periratok és irás| beli indítványok a tényállás megállapítására nézve irányadók? Megengedtessék-e uj tények és bizonyítékok felhozása a tárgyalás végéig, melyben az itólet hozatik? — Feladható-e az elsőfolyamodásu collegialis bíróságok ténybeli megállapodásai ellen (thatsáchliche Pestellungen) a felebbezés, és megszorittathatik-e enneK következtében a perorvoslat olykép hogy csak revisio in jure létezzék? Az egvesbiróságok illetékessége 100 tallérban állapittassék-e me<>? _ Behozassék-e a civil juiy? — Mily" állás és illetékesség adassék az egyesbirákuak bűnügyekre nézve? Várható-e a fenyítő eljárás javítása polgári birák (Schöffen) azaz laikusok meghívása által a másod és elsőfolyamodásu bíróságokhoz? — Ajánlható-e a p'olgári birák (Schöffen) alkalmazása nevezetesen akkor is, ha az emiitett fenyítő bíróságok ítéletei ellen a felebbezés megszüntetik ? A polgári bíráknak egész terjedelmében adandó-e meg a birói hatóság vagy csak korlátolt hatáskör (talán a tény és bizonyíték kérdésének eldöntése) lenne reájok bízandó ? — Kezeskedik-e az állam illetőleg a község azon károkért, melyeket az állami illetőleg községi hivatalnokok a szolgálati kötelmek szándékos vagy vétkes megsértésével egy harmadiknak okoznak, és ha igen, első sorban-e és feltétlenül vagy pedig csak más-odik helyen? — Megkívánja-e"a sajtó szükséges szabadsága, és elégséges-e a közbiztonság iránti tekintetre nézve, hogy a sajtó utján elkövetett bűnös cselekvényeknél az általános büntetőtörvények és és büntetőjogi elvek kifv é t el n é 1 k ü 1 alkalmazásba vétessenek, vagy talán tétessenek bizonyos főpontokban — ha igen — melyekben kivételek ? és mely kivételek igényeltetnek a) a sajtónak szükséges szabadsága érdekében, egyszers mindmelyek engedhetők meg a közbiztonság károsítása nélkül ? b) melyek kívánatosak a közbiztonság érdekében? — Mily illetékességgel bírjanak a közjegyzők? Mily szervezet adassék a közjegyzői collegiumoknak, és mily fegyelmi jogokkal ruháztassanak ezek fel? Elválasztassék-e a közjegyzőség az ügyvédségtől ? Kinevezések, választások, áthelyezések, kitüntetések és nyugdíjazások. * (Daru váry Alajos) legfőbb itélőszéki rendes biró, a pesti kir. ítélő táblához tanácselnökké neveztetett ki. * (Ybl Lajos) pesti kir. itélő táblai rendes biró, semmitőszéki bíróvá neveztetett ki. * (Gallu .] ózsef) kir. táblai első osztályú pótbiró. ugyanoda rendes biróvá neveztetett ki. Különfélék. f (Halálozás.) Arvay Gergelyi csornai prépostságbeli promontrei kanonok s a magyar tudományos akadémia egyik legrégibb tagja f. évi jul. 7-én, meghalt. * (Szentesitett törvények.) A hivatalos lap közli a svéd-norvég és az olasz királysággal a közbüntettes,ek kölcsönös kiadása tárgyában kötött államszerződésekről szóló törvényeket. * (A Pest városi törvényszék) újra szervezése közel lévén, a tanács utasította a számvevőségét, hogy a telekhivatali pénztár megszüntetése és az átiratási dijak jövőre mikénti kezelésére nézve tüzetes javaslatot tegyen, miután az eddigi módszer jövőre nem alkalmazható. * (A német hírlapírók ez idei nagygyűlése) f. hó 9—11 napjain tartatott meg Boroszlóban. A gyűlés munkálkodásának súlypontja azon sajtótörvényjavaslat megállapításában fekszik, mely a gyűlés által csaknem egyhangúlag elfogadtatott. Ezen törvényjavaslat szemben azon körülménynyel, hogy a német birodalmi gyűlés a legközelebbi őszi idény alatt a sajtótörvény reformjával fog foglalkozni, nagy gyakorlati fontosságot nyer. A javaslat főelvei a következők. Mindenekelőtt kimondatik azon iparágak szabadsága, melyek sajtótermékek létrehozásával foglalkoznak. Egyszersmind kimondatott a jog, sajtótermékeket az utczán árulhatni. Ezen eladás minden fedhetlen ember által történhetik ki 21 éves korát meghaladta. Az ekkép minősített egyénektől a hatósági engedély nem tagadható meg. Fiuk a colportagehoz csak jogosult felnőtt személyek felelőssége mellett bocsáttassanak. Nagy elvi fontosságú a javaslat azon rendelkezése, hogy a sajtó utján csak akkor követhető el bűnös cselekvény, ha a sajtótermék terjesztése megtörtént. A terjesztés azonban csak akkor vétessék megtörténtnek, ha a sajtótermék eladatott, nyilvános helyen bfflggesztetett, kiállíttatott, vagy pedig olykíp azétosztatott, bogv bárki kaphatott belőle• egy példányt. A póstára való küldés nem tekinthető terjesztésnek. Valamely nyomtatvány tartalmáért