Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 29. szám - Adalékok a polgári törvénykezési rendtartás revisiójához [6. r.]

első helyen annak terjesztője (könyvkereskedő, colporteur stb) felelős. Ha azonban a nyomdász, a kiadó vagy a szerző neve a nyomtatványon helyesen (azaz nem hamisan) meg van jelölve, vagy pedig ha a terjesztő ezen személyek egyikét az ítélet hozatala előtt megnevezi, és ezen személy a hazai törvényszékek illetősége alá tartozik, akkor feltételezendő hogy a terjesztő jóhiszeniüleg járt el. Ugyanazon feltételek mellett mint a terjesztő, a nyomdász is a kiadónak szerkesztőnek vagy szerzőnek, a kiadó a szerkesztőnek vagy szerzőnek, a szerkesztő a szerzőnek megnevezése által felszabadul a büntetőjogi felelősség alól. A sajtóvétségek felett esküdtek Ítéljenek, a sajtóvétségek hat hónap alatt évüljenek el a lefoglalások csak birói parancsra történjenek, a tényleges helyreigazításoknak a menynyiben azok csak is az igazságot tartalmazzák, a szerkesztő köteles legyen helyt adni. Ezek a javaslat főelvei melyre nézve csak is azon pontot illetőleg, mely a lefoglalásokat tartalmazza, mutatkozott nevezetesebb nézet eltérés. Egy tekintélyes kisebbség ugyanis a lefoglalás lehetőségét egészen mellőzendőnek vélte. •(Akarata ellen b é k eb i r ó.) A párisi tribunal correctionel előtt f. h. ti-án következő furcsa jelenet adta elő magát. Szóban forgott egyes hivatalok usurpátiója a comimine alatt és többek közt egy ing kereskedő (cheuiisier) kineveztetése a békebirói állomásra. Vádlott neve Bemard 45 éves és a kihallgatásnál őszintén bevallja, hogy mint békebiró működött. Az elnök azon kérdésére, hogy mikép jutott ezen hivatalhoz, mely jogi tanulmányokat igényel, vádlott a következő sajátszerű igazolást adja elő." „Uram istenem — mondá ő — hiszen nagyon jól tudom én, hogy nem értek a dologból semmit, és ezt meg is mondtam ott nem egyszer, de nem használt el kellett vállalnom a hivatalt: ugyanis az igazságügy delegáltja Protot kit már regebben ismertem magához hivatott, hogy mérjek fel neki ingeket. A helyett azonban, hogy ingeimet kifizette volna, azon ajánlatot tette, hogy kinevez békebirónak. Én megmondtam, hogy az ingek készítéséhez értek ugyan, de a békebirói tiszt viteléhez nem, és ennélfogva nem fogadhatom el ezen hivatalt. Erre ő rám támadt azon szavakkal, hogy „tehát őn reactionarius, tudja mint szoktunk a reactionariusokkal elbánni! Hasztalan volt minden szabódásom, kénytelen voltam ingeim ára fejében elvállalni a békebirói hivatalt." — Mivel több tanú igen kedvező tanúságot tett vádlott becsületessége és mérsékelt politikai nézetei iránt csak négy havi fogságra Ítéltetett. * (Hivatalnoki nyomor.) A napokban Bécsben egy lottohivatali irodatiszt a rendőri igazgatóságnál feljelentette magát, hogy váltókon ipájának aláírását meghamisította. De a mint a vizsgáló biró által ronstatáltatott, a csalás tényálladéka nem is torgott fenn, és a sze • gény irodatiszt szabad lábra lett volna helyezendő. A vizsgáló biró siet ezen indítványát a törvényszék elé terjeszteni, a törvényszék elnöke azonnal törvényszéki ülés tartását rendeli meg, a vizsgáló biró a törvényszék végzésével hivatali szobájába int, hivatja a foglyot, és tudtára adja, hogy szabad lábra van helyezve. A felszabadult fogoly könnyekre fakad, melyek azonban nem örömkönnyek voltak, hanem könnyek a felett, hogy elbocsátják foghelyéből, a hol évek óta először lakott jól. A fogoly kezeit tördelve kérte a vizsgáló birót, hogy ne űzze őt el, és csak nagy fáradság után sikerült öt erőszak nélkül szabad lábra helyezni. Miután nagy sokára belenyugodott elkerülhet'en sorsába, csak azon egy kegyelmet kérte még ki magának, hogy a főzeléket, melyet czelllájában félretett, megehesse, mert nem tudja, hogy mikor íog ismét oly jó ételt kapni. * (Magyar értékpapírok Lajtántul.) A magyar kormány nem rég fölkéretett, eszközölné ki, hogy a magyar államgarancziával biró értékpapírok az osztrák tartományok hatóságainál is elfogadtassanak kaueziók és letétek gyanánt. A magyar kormánynak ez ügyben tett lépései folytán a bécsi ministerium azt határozta, hogy katonatisztek a házassági kauezió összeget letehetik államilag biztosított magyar vaspályák elsőbbségi kötvényeiben, miután a hadügy a monarchia mindkét részére nézve közös ügy s annak tekinthető minden, a mi vele kapcsolatban van. Ezen határozat azonban nem prejudikál azon kérdésnek, vájjon másnemű birói letéteknél az osztrák hatóságok magyar értékpapírokat ellfogadhatnak-e; ez iránt még nem történt megállapodás. * (A tóvárosi r e n d ő r s é g kérdése) a ministei tanácsban tárgyaltatott. Elvihg kimondatott, hogy a fővárosi rendőrség az állam I által kezeltessék, de oly módon, hogy a fővárosi municipium hozza a rendőri statútumokat, s e ! statútumokat az állami rendőrség közegei hajtják végre. Elvi fontosságú s nagy horderejű intézkedés leend, hogy a rendőrség adminisztratív és igazságügyi része egymástól el fognak különittetni, s a rendészeti ítéletek birói közegek által fognak hozatni. Ezen elv miként leendő keresztülvitelét illetőleg még a Ind- és igazságügyi ' ministérek beható tanácskozásokat fognak tartani, minthogy a kérdéses ügy rendezése mindkettőjük ügykörébe vág. * (A birói á 11 o m á 8 o k r a) — mint halljuk — csak az elnökök kineveztetése után fog pályázat hirdettetni. Az ezekre érkező folya! modványok azonban már nem lesznek a ministerhez intézendők, hanem azon törvényszék el; nőkéhez, melynél a folyamodó alkalmaztatni óhajt és csak az elnök véleményezése után Ingunk a folyamodványok az igazságügyministerhez érkezni. F. (111 a v a i I e g y e n c z e k véleménye a pest városi börtönökről) Három év j előtt Pesten egy gyilkossági esett jött vizsgálat alá. Ennek folyamában az egyik bűnrészes megszökvén a börtönből, a fenyítő törvényszék csak : a másik két bűntárs felett mondhatott Ítéletet. Mindkét utóbbi vádlott 15—15 évi totyog bör1 tönre Ítéltetett. Másfélév előtt elis küldettek volt Ulav ára büntetésüket kiállandók. Időközben a '• megszökött bűntárs is kézre került. Miután azonban folytonos tagadásban volt a bűntény elkövetésére nézve, szükségesnek látszott, őt a reá terhelő v.illomást tett másik két — Illaván levő — bűntárssal szembesíteni. A Pestvárosi fenyítő törvényszék elhozatta tehát Illaváról a már" elitélt két fegyenczet, Alig érkeztek azonban azok I ide 2—3-ad nap múlva már sürgették kihallgattatásukat és Illavára történendő visszaküldetésö• ket. Kijelentették, hogy a fenyitő törvényszéki épületben levő vizsgálati fogdában nem képesek megmaradni a tisztátalanság és levegő hiány 1 miatt. Midőn pedig tudtukra adatott hogy szembei sittetésök csak pár hét múlva fog megtörténhetni ' addig is a kerepesi uton levő városi fegyházba kivánkoztak. Ezen kívánságuk teljesíttetett. De másodnapra már itt is raportra jelentkeztek. ; Sürgették azonnali szembesittetésöket és visszaküldetésöket. Épületes azon indokolás melylyel ! ezen fegyenczek visszaküldetésöket szorgalmaztak. Azt mondták ugyanis, hogy ők mint 15 évre itélt rabok nem kötelesek büntetési idejöket Pest városa tisztátalan ^börtöneiben tölteni Nekiek joguk van folytonosan a részökre kijei lölt országos fegyintézetben maradni. Ha ta1 nuként van szükség reájuk, akkor nincs ' joga a tszeknek őket egy óráig sem ezen egéaz; ségtelen tömlöczben tartani. Úgyis mint orszá| gos fegyenczek úgyis mint tanuk tiltakoznak ez ; ellen s ez argumentatió hatott is. A törvényszék | belátta a kérelem jogosságát s az indokok hel ves| ségét. Elrendelte azonnal a szembesítés megtörI téntét a vizsgálat befejezése előtt, s visszaküldte sietőleg az Illavára vágyakodókat. Valóban szomorú állapot, hogy Pest városa vizsgálati fogdái olyanok, a melyekből még egy 15. évi nehéz börtönre itélt fegyencz is rabsága helyére viszj sza vágyik. S ilyen helyen sokszor — igen sok| szor ártatlanok is fogva tartatnak, míg a fel{ mentő ítélet meghozatik! * (A m. k. egyetem bölcsészeti ! kara) a közoktatási ministerhez felterjesztést \ tett az iránt, hogy a bölssészeti tudorság elnyeréséhez kapcsolt elavult feltételek korszerüleg i módosíttassanak. Eddigelé annak, ki bölcsészet| tudor akart lenni, valamennyi tudományágból: 1 bölcsészetitől ugy mint a természettudományok ; számos ágaiból le kellé tennie a vizsgálatot. A tudomány akkori állása mellett ez annyira, a : mennyire lehetséges volt, de ma, mindőn ugy a i bölcsészet mint a nyelvészet, történelem s mini den egyes természettudományág oly roppant haladást tett és oly óriási mérvet öltött, a böl| csészettudori koszom elnyeréséhez rendkívüli | lángész kívántatik. A bölcsészeti kar ennél fogva ; indítványozza, hogy hat tudori méltóság állitasj sék és pedig a bölcsészeti, a történelmi, a phi[ lologiai, a mathematika-physikai, a természetrajzi s a vegytani tudorságok. Mindegyik tudor; ság elnyerésére két szigorlat volna szükséges, 1 és pedig. I. bölcsészeti tudorságnál: a) az első | szigorlat tárgyai: logika, psychologia, ontholo; gia, metaphysika. ethika, anthropologia és a bölcsészet történelme: b) a második szigorlat tárgyai : aesthetika, paedagogia és e tudományok történelme. H. A történelmi tudorságnál: , a) az első szigorlat tárgyai: világtörténelem és Magyarország története; b) a második szigorlat • tárgyai: földrajz, oklevéltan és archaeología , (müregészet). III. A classica philologiai tudor' ságnál: az első szigorlat tárgyai: görög nvelvi tan, epigraphica, palaeograpchia. mythofogia, állami, istentiszteleti és magánréginségek, irodalomtörténet, egy tetszés szerint választott ; görög költő, s egy görög prózaíró magyarázata; | b) a 2-ik szigorlat tárgyai a fölebbi tanok a í római philologi.lból. És az árja nyelvészetnek a • görög és latin nyelyvre vonatkozó eredményei: nek ismerete. IV. Á mathematika-phisikaiítudorságnál: a) az első szigorlat tárgyai: elemi és elméleti vagyis felsőbb természettan, b) a má: sodik szigorlat tárgyai: kísérleti és elméleti I vagyis felsőbb természettan. V. A természetrajzi tudorságnál: a) az első szigorlat tárgyai: állat- és növénytan : b) a második szigorlat tárgyai: ás ásvány- és földtan. VI. A vegyészeti tudorságnál: a) az első szigorlat tárgyai: természettan és természetrajz, b) a második szigorlat tárgyai: elméleti és gyakorlati vegytan. Végűi a bölcsészeti kar azon esetre, ha a közoktatási ministeriumnak ez indítvány némeiy pontjaira nézve kételyei volnának, legczélszerübbnek véli, ha a ministerium kebeléből néhány férfiút küldene ki. kik a bölcsészeti kar áltíí 1 is kiküldendő bizottsággal enquetet képezvén, megnyernék a kellő felvilágosításokat, ugy hogv rövidke értekezlet után létrejöhetne a megállapodás * (A képviselőház 25-ös bizottságának) javallatát összehasonlítván a ministeri rendelettel, mely a törvényszéket és járásbíróságokat megállapítja, a kővetkező eltéréseket találjuk fel: Míg a bizottsági javaslat Horváth B. volt igazságügyminister hozzájárulásával 115 tvszéket és 40fi járásbíróságot hozott javaslatba, a ministeri rendelet csak 102 törvényszéket és 360 járásbíróságot állapit meg. A bizottság által javasolt és a ministerium által elejtett törvényszékek és járásbíróságok a következők: Törvényszékek: Kis Kuu-Halas, Losoncz. Pöstyén, O-Becse. Kőszeg, Késmárk, Tokaj. Xagy-Szalonta, Székelyhíd. Nagy Somkut. Szarvas. Szász-Régen és Erzsébetváros. Járásbíróságok: Aszód, N.Abony, Szabadszállás. Rétszágh. Zsarnocza. Ráth, Szobb, Oszlán. Pöstyén, Szered, Szempcz Kisutczahelv. Ó-Mornvicza. Ataniesies, Bajka. Eszterháza. Bfiske, Boksa. Beliatincz. Palota. Jánosháza. Barcs. X.-Bajom Vaiszló. Mágocs, Dobsjna Jolsva. Rima-Brezó, Tisza-Füred. Tisza Roff, Arokszzállás. Szilvás, Lemes. Sárospatak. Szína. Szolyva. Ivód, Sugatag. Kápolnák-Monostor. Zsibó. Kraszna. Bogdán Polgár Gyoma, Pankota. Resicz. Csákóvá, Uj-Pécs. Bánlak. Görgénv. Sz.Imre. Zalathna. Rápold. Vízakna, Alsó-Vist Ditró. Lekencze. Erdő-Sz.-György, Okland. Nagy-Selyk. Radnótii. Javaslatba nem hozott, de a ministeri rendelettel járásbíróságokkal ellátott helyek a ; következők: Gödöllő, K.-Sz.-Miklós, Vámos Mi\ kola. Galanta, Topolya, Vaál, Balaton-Füred, | Nagy-Rőcze, Abád-Szalók, Alsó-Vereczke. Vilái gos. Topánfalva. Szeliste. Mező-Bánd, Etéd. * (Honvédzászló szentelés mint \ igazolási indok.) Kolozsvár város törvénv; széke f. évi april 8-án tartott ülésében egy ügyvéd igazolási kérvényét ki a tárgyalásról elma1 radt elfogadván, az igazolás elfogadását következő I módon indokolta. „Mert az köztudomású s felperes által sem tagadott ténv, hogy a tárgyalási ! határnapon 1870 sept. 12-én d. e. e városon egy honvédzászló felszszentelési ünnepé, Ív volt, az is köztudomású, hogy arra a hatóságok testületileg meghivattak, valamint az is. hogy alperesi képviselő ezen testületek egyikének t. i. e városi képviselő testület| nek tagj a volt, de az is a törvényszék és helybeli ügyvédek előtt ismeretes tény, hogy a törvényszék tagjai, majdnem kivétel n é 1 k ü 1 a z o n ünnepélyre sereglettek, s minden további bizonyítás nélkül hitelt adhatni alperesi képviselő azon állításának, hogy a pertárbaui megjelenése alkalmával szemben talált tszéki személyektől oly nyilatkozatot kapott, miszerint az nap senki se lesz a törvényszéknél mind a zászló szentelésra mennek: így habár nem rosz szándékkal télre vezettetett, "önhibáján kivül maradt el a tárgyalásról, hogy egy kegyelettel megül t h o n fi u i ü n n e p é 1 y b en r é s z t' v e g y e n,