Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 29. szám - Adalékok a polgári törvénykezési rendtartás revisiójához [6. r.]

első helyen annak terjesztője (könyvkereskedő, colporteur stb) felelős. Ha azonban a nyomdász, a kiadó vagy a szerző neve a nyomtatványon helyesen (azaz nem hamisan) meg van jelölve, vagy pedig ha a terjesztő ezen személyek egyi­két az ítélet hozatala előtt megnevezi, és ezen személy a hazai törvényszékek illetősége alá tar­tozik, akkor feltételezendő hogy a terjesztő jóhi­szeniüleg járt el. Ugyanazon feltételek mellett mint a terjesztő, a nyomdász is a kiadónak szer­kesztőnek vagy szerzőnek, a kiadó a szerkesztő­nek vagy szerzőnek, a szerkesztő a szerzőnek megnevezése által felszabadul a büntetőjogi fe­lelősség alól. A sajtóvétségek felett esküdtek Ítéljenek, a sajtóvétségek hat hónap alatt évülje­nek el a lefoglalások csak birói parancsra tör­ténjenek, a tényleges helyreigazításoknak a meny­nyiben azok csak is az igazságot tartalmazzák, a szerkesztő köteles legyen helyt adni. Ezek a javaslat főelvei melyre nézve csak is azon pon­tot illetőleg, mely a lefoglalásokat tartalmazza, mutatkozott nevezetesebb nézet eltérés. Egy te­kintélyes kisebbség ugyanis a lefoglalás lehető­ségét egészen mellőzendőnek vélte. •(Akarata ellen b é k eb i r ó.) A pá­risi tribunal correctionel előtt f. h. ti-án kö­vetkező furcsa jelenet adta elő magát. Szóban forgott egyes hivatalok usurpátiója a comimine alatt és többek közt egy ing kereskedő (cheuii­sier) kineveztetése a békebirói állomásra. Vád­lott neve Bemard 45 éves és a kihallgatásnál őszintén bevallja, hogy mint békebiró működött. Az elnök azon kérdésére, hogy mikép jutott ezen hivatalhoz, mely jogi tanulmányokat igé­nyel, vádlott a következő sajátszerű igazolást adja elő." „Uram istenem — mondá ő — hi­szen nagyon jól tudom én, hogy nem értek a dologból semmit, és ezt meg is mondtam ott nem egyszer, de nem használt el kellett vállal­nom a hivatalt: ugyanis az igazságügy delegáltja Protot kit már regebben ismertem magához hi­vatott, hogy mérjek fel neki ingeket. A helyett azonban, hogy ingeimet kifizette volna, azon ajánlatot tette, hogy kinevez békebirónak. Én megmondtam, hogy az ingek készítéséhez értek ugyan, de a békebirói tiszt viteléhez nem, és ennélfogva nem fogadhatom el ezen hivatalt. Erre ő rám támadt azon szavakkal, hogy „te­hát őn reactionarius, tudja mint szoktunk a re­actionariusokkal elbánni! Hasztalan volt minden szabódásom, kénytelen voltam ingeim ára fejé­ben elvállalni a békebirói hivatalt." — Mivel több tanú igen kedvező tanúságot tett vádlott becsületessége és mérsékelt politikai nézetei iránt csak négy havi fogságra Ítéltetett. * (Hivatalnoki nyomor.) A napokban Bécsben egy lottohivatali irodatiszt a rendőri igazgatóságnál feljelentette magát, hogy váltó­kon ipájának aláírását meghamisította. De a mint a vizsgáló biró által ronstatáltatott, a csa­lás tényálladéka nem is torgott fenn, és a sze • gény irodatiszt szabad lábra lett volna helye­zendő. A vizsgáló biró siet ezen indítványát a törvényszék elé terjeszteni, a törvényszék elnöke azonnal törvényszéki ülés tartását rendeli meg, a vizsgáló biró a törvényszék végzésével hivatali szobájába int, hivatja a foglyot, és tudtára adja, hogy szabad lábra van helyezve. A felszabadult fogoly könnyekre fakad, melyek azonban nem örömkönnyek voltak, hanem könnyek a felett, hogy elbocsátják foghelyéből, a hol évek óta először lakott jól. A fogoly kezeit tördelve kérte a vizsgáló birót, hogy ne űzze őt el, és csak nagy fáradság után sikerült öt erőszak nélkül szabad lábra helyezni. Miután nagy sokára be­lenyugodott elkerülhet'en sorsába, csak azon egy kegyelmet kérte még ki magának, hogy a fő­zeléket, melyet czelllájában félre­tett, megehesse, mert nem tudja, hogy mikor íog ismét oly jó ételt kapni. * (Magyar értékpapírok Lajtán­tul.) A magyar kormány nem rég fölkéretett, eszközölné ki, hogy a magyar államgarancziával biró értékpapírok az osztrák tartományok ható­ságainál is elfogadtassanak kaueziók és letétek gyanánt. A magyar kormánynak ez ügyben tett lépései folytán a bécsi ministerium azt határozta, hogy katonatisztek a házassági kauezió összeget letehetik államilag biztosított magyar vaspályák elsőbbségi kötvényeiben, miután a hadügy a monarchia mindkét részére nézve közös ügy s annak tekinthető minden, a mi vele kapcsolatban van. Ezen határozat azonban nem prejudikál azon kérdésnek, vájjon másnemű birói letéteknél az osztrák hatóságok magyar értékpapírokat ellfo­gadhatnak-e; ez iránt még nem történt megálla­podás. * (A tóvárosi r e n d ő r s é g kérdése) a ministei tanácsban tárgyaltatott. Elvihg ki­mondatott, hogy a fővárosi rendőrség az állam I által kezeltessék, de oly módon, hogy a fővárosi municipium hozza a rendőri statútumokat, s e ! statútumokat az állami rendőrség közegei hajtják végre. Elvi fontosságú s nagy horderejű intéz­kedés leend, hogy a rendőrség adminisztratív és igazságügyi része egymástól el fognak különit­tetni, s a rendészeti ítéletek birói közegek által fognak hozatni. Ezen elv miként leendő keresz­tülvitelét illetőleg még a Ind- és igazságügyi ' ministérek beható tanácskozásokat fognak tartani, minthogy a kérdéses ügy rendezése mindkettőjük ügykörébe vág. * (A birói á 11 o m á 8 o k r a) — mint halljuk — csak az elnökök kineveztetése után fog pályázat hirdettetni. Az ezekre érkező folya­! modványok azonban már nem lesznek a minis­terhez intézendők, hanem azon törvényszék el­; nőkéhez, melynél a folyamodó alkalmaztatni óhajt és csak az elnök véleményezése után Ingunk a folyamodványok az igazságügyministerhez érkezni. F. (111 a v a i I e g y e n c z e k véleménye a pest városi börtönökről) Három év j előtt Pesten egy gyilkossági esett jött vizsgálat alá. Ennek folyamában az egyik bűnrészes meg­szökvén a börtönből, a fenyítő törvényszék csak : a másik két bűntárs felett mondhatott Ítéletet. Mindkét utóbbi vádlott 15—15 évi totyog bör­1 tönre Ítéltetett. Másfélév előtt elis küldettek volt Ulav ára büntetésüket kiállandók. Időközben a '• megszökött bűntárs is kézre került. Miután azon­ban folytonos tagadásban volt a bűntény elkö­vetésére nézve, szükségesnek látszott, őt a reá terhelő v.illomást tett másik két — Illaván levő — bűntárssal szembesíteni. A Pestvárosi fenyítő törvényszék elhozatta tehát Illaváról a már" el­itélt két fegyenczet, Alig érkeztek azonban azok I ide 2—3-ad nap múlva már sürgették kihallgat­tatásukat és Illavára történendő visszaküldetésö­• ket. Kijelentették, hogy a fenyitő törvényszéki épületben levő vizsgálati fogdában nem képesek megmaradni a tisztátalanság és levegő hiány 1 miatt. Midőn pedig tudtukra adatott hogy szembe­i sittetésök csak pár hét múlva fog megtörténhetni ' addig is a kerepesi uton levő városi fegyházba kivánkoztak. Ezen kívánságuk teljesíttetett. De másodnapra már itt is raportra jelentkeztek. ; Sürgették azonnali szembesittetésöket és vissza­küldetésöket. Épületes azon indokolás melylyel ! ezen fegyenczek visszaküldetésöket szorgalmaz­tak. Azt mondták ugyanis, hogy ők mint 15 évre itélt rabok nem kötelesek büntetési idejöket Pest városa tisztátalan ^börtöneiben tölteni Ne­kiek joguk van folytonosan a részökre kije­i lölt országos fegyintézetben maradni. Ha ta­1 nuként van szükség reájuk, akkor nincs ' joga a tszeknek őket egy óráig sem ezen egéaz­; ségtelen tömlöczben tartani. Úgyis mint orszá­| gos fegyenczek úgyis mint tanuk tiltakoznak ez ; ellen s ez argumentatió hatott is. A törvényszék | belátta a kérelem jogosságát s az indokok hel ves­| ségét. Elrendelte azonnal a szembesítés megtör­I téntét a vizsgálat befejezése előtt, s visszaküldte sietőleg az Illavára vágyakodókat. Valóban szo­morú állapot, hogy Pest városa vizsgálati fogdái olyanok, a melyekből még egy 15. évi nehéz börtönre itélt fegyencz is rabsága helyére visz­j sza vágyik. S ilyen helyen sokszor — igen sok­| szor ártatlanok is fogva tartatnak, míg a fel­{ mentő ítélet meghozatik! * (A m. k. egyetem bölcsészeti ! kara) a közoktatási ministerhez felterjesztést \ tett az iránt, hogy a bölssészeti tudorság el­nyeréséhez kapcsolt elavult feltételek korszerüleg i módosíttassanak. Eddigelé annak, ki bölcsészet­| tudor akart lenni, valamennyi tudományágból: 1 bölcsészetitől ugy mint a természettudományok ; számos ágaiból le kellé tennie a vizsgálatot. A tudomány akkori állása mellett ez annyira, a : mennyire lehetséges volt, de ma, mindőn ugy a i bölcsészet mint a nyelvészet, történelem s min­i den egyes természettudományág oly roppant haladást tett és oly óriási mérvet öltött, a böl­| csészettudori koszom elnyeréséhez rendkívüli | lángész kívántatik. A bölcsészeti kar ennél fogva ; indítványozza, hogy hat tudori méltóság állitas­j sék és pedig a bölcsészeti, a történelmi, a phi­[ lologiai, a mathematika-physikai, a természet­rajzi s a vegytani tudorságok. Mindegyik tudor­; ság elnyerésére két szigorlat volna szükséges, 1 és pedig. I. bölcsészeti tudorságnál: a) az első | szigorlat tárgyai: logika, psychologia, ontholo­; gia, metaphysika. ethika, anthropologia és a bölcsészet történelme: b) a második szigorlat tárgyai : aesthetika, paedagogia és e tudomá­nyok történelme. H. A történelmi tudorságnál: , a) az első szigorlat tárgyai: világtörténelem és Magyarország története; b) a második szigorlat • tárgyai: földrajz, oklevéltan és archaeología , (müregészet). III. A classica philologiai tudor­' ságnál: az első szigorlat tárgyai: görög nvelv­i tan, epigraphica, palaeograpchia. mythofogia, állami, istentiszteleti és magánréginségek, iro­dalomtörténet, egy tetszés szerint választott ; görög költő, s egy görög prózaíró magyarázata; | b) a 2-ik szigorlat tárgyai a fölebbi tanok a í római philologi.lból. És az árja nyelvészetnek a • görög és latin nyelyvre vonatkozó eredményei­: nek ismerete. IV. Á mathematika-phisikaiítudor­ságnál: a) az első szigorlat tárgyai: elemi és elméleti vagyis felsőbb természettan, b) a má­: sodik szigorlat tárgyai: kísérleti és elméleti I vagyis felsőbb természettan. V. A természet­rajzi tudorságnál: a) az első szigorlat tárgyai: állat- és növénytan : b) a második szigorlat tárgyai: ás ásvány- és földtan. VI. A vegyésze­ti tudorságnál: a) az első szigorlat tárgyai: ter­mészettan és természetrajz, b) a második szi­gorlat tárgyai: elméleti és gyakorlati vegytan. Végűi a bölcsészeti kar azon esetre, ha a köz­oktatási ministeriumnak ez indítvány némeiy pontjaira nézve kételyei volnának, legczélsze­rübbnek véli, ha a ministerium kebeléből né­hány férfiút küldene ki. kik a bölcsészeti kar áltíí 1 is kiküldendő bizottsággal enquetet képez­vén, megnyernék a kellő felvilágosításokat, ugy hogv rövidke értekezlet után létrejöhetne a meg­állapodás * (A képviselőház 25-ös bizottsá­gának) javallatát összehasonlítván a ministeri rendelettel, mely a törvényszéket és járásbírósá­gokat megállapítja, a kővetkező eltéréseket talál­juk fel: Míg a bizottsági javaslat Horváth B. volt igazságügyminister hozzájárulásával 115 tv­széket és 40fi járásbíróságot hozott javaslatba, a ministeri rendelet csak 102 törvényszéket és 360 járásbíróságot állapit meg. A bizottság ál­tal javasolt és a ministerium által elejtett tör­vényszékek és járásbíróságok a következők: Tör­vényszékek: Kis Kuu-Halas, Losoncz. Pöstyén, O-Becse. Kőszeg, Késmárk, Tokaj. Xagy-Szalonta, Székelyhíd. Nagy Somkut. Szarvas. Szász-Régen és Erzsébetváros. Járásbíróságok: Aszód, N.­Abony, Szabadszállás. Rétszágh. Zsarnocza. Ráth, Szobb, Oszlán. Pöstyén, Szered, Szempcz Kisut­czahelv. Ó-Mornvicza. Ataniesies, Bajka. Eszter­háza. Bfiske, Boksa. Beliatincz. Palota. János­háza. Barcs. X.-Bajom Vaiszló. Mágocs, Dob­sjna Jolsva. Rima-Brezó, Tisza-Füred. Tisza Roff, Arokszzállás. Szilvás, Lemes. Sárospatak. Szína. Szolyva. Ivód, Sugatag. Kápolnák-Monostor. Zsibó. Kraszna. Bogdán Polgár Gyoma, Pankota. Re­sicz. Csákóvá, Uj-Pécs. Bánlak. Görgénv. Sz.­Imre. Zalathna. Rápold. Vízakna, Alsó-Vist Ditró. Lekencze. Erdő-Sz.-György, Okland. Nagy-Selyk. Radnótii. Javaslatba nem hozott, de a ministeri rendelettel járásbíróságokkal ellátott helyek a ; következők: Gödöllő, K.-Sz.-Miklós, Vámos Mi­\ kola. Galanta, Topolya, Vaál, Balaton-Füred, | Nagy-Rőcze, Abád-Szalók, Alsó-Vereczke. Vilá­i gos. Topánfalva. Szeliste. Mező-Bánd, Etéd. * (Honvédzászló szentelés mint \ igazolási indok.) Kolozsvár város törvénv­; széke f. évi april 8-án tartott ülésében egy ügy­véd igazolási kérvényét ki a tárgyalásról elma­1 radt elfogadván, az igazolás elfogadását következő I módon indokolta. „Mert az köztudomású s fel­peres által sem tagadott ténv, hogy a tárgyalási ! határnapon 1870 sept. 12-én d. e. e városon egy honvédzászló felszszentelési ün­nepé, Ív volt, az is köztudomású, hogy arra a hatóságok testületileg meghivattak, valamint az is. hogy alperesi képviselő ezen testületek egyi­kének t. i. e városi képviselő testület­| nek tagj a volt, de az is a törvényszék és helybeli ügyvédek előtt ismeretes tény, hogy a törvényszék tagjai, majdnem kivétel n é 1 k ü 1 a z o n ünnepélyre sereglettek, s minden további bizonyítás nélkül hitelt ad­hatni alperesi képviselő azon állításának, hogy a pertárbaui megjelenése alkalmával szemben ta­lált tszéki személyektől oly nyilatkozatot kapott, miszerint az nap senki se lesz a tör­vényszéknél mind a zászló szentelés­ra mennek: így habár nem rosz szándékkal télre vezettetett, "önhibáján kivül maradt el a tárgyalásról, hogy egy kegyelettel meg­ül t h o n fi u i ü n n e p é 1 y b en r é s z t' v e g y e n,

Next

/
Thumbnails
Contents