Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 29. szám - Válasz "Az uj birósági kinevezések" cz. czikkre a "Themis" 25. 26-ik sz. tett észrevételekre

— 330 — tal megszűnnek, vagy legalább gyéritetnek a jogvesztések stb." Ámde e tétel czáfolatába bővebben kell bebocsátkozuom: Mindenekelőtt megjegyzem, hogy az általam is pártolt pénzbírság, vagy az alább elősorolandó más egyéb joghátrány: távolról se in okoz und oly nagy veszélyt, mint a, milyen a jogügylet érvénytelenségéből származnék. Ugyanis Szerintem tökéletesen igaza van a „niiskolczi ügyvéd egyletnek" midőn állítja : „A jegyzői kényszer a mellett, hogy szükségtelenül és megengedlietlen módon korlátozza az egyéni szabadságot, még a kitűzött czélt sem éri t. el i. a telekkönyvi állapot tisztában tartás át. Mert téves azon nézet: hogj va lamely törvény puszta megalkotása, már s z ü k ségk ép ki i s z á r j a a zo n 1 e b etőséget: hogy e rendszabály meg ne tartassék s a tiltott cselekmény jövőre ne ismétlődjék. „Már pedig a mindennapi tapasztalat bizonyítja, hogy népünk jellemző indolenciájánál íogva, a tulajdon telekkönyvi átíratását igen sok esetben mellőzi most is, bár az jelenben a két tanú által előttemezett egyszerű „magánokirat" alapján, kevés költséggel s utánjárással eszközölhető s bár az átíratás elmulasztása most is súlyos kárt. sőt sokszor az egész birtok elvesztését vonja maga után. „Nem szenved tehát kétséget: hogy jövőre m ég ri t k á b ba n t e e u di azt, ha a jegyzői okmány kiállítása végett, a személy azonosságot igazoló két tanúval együtt. 6—-8 mértföldre kell fáradnia s a busás jegyzői számlát azonnal készpénzben kell kifizetnie. " „A bajnak, — melyet a javaslat orvosolni akar — kútforrása nem a roszszul szerkesztett s utólag! legtöbb esetben könnyen ki igazit ható okmányra, hanem azon körülményre vezethető vissza: hogy népünk a fáradságot s költekezést kerüli, s mellárén a büntetéshez nem kötött telekkönyvi átíratást, megelégszik a tényleges birlalás és haszonélvezettel." .Még a jegyzői kényszer életbeléptetése után is nagy lesz azoknak száma, kik nem veeudik igénybe a jegyző be- I avatkozását s nem Íratják nevükre a meg — és átvett birtokot. „Mi lesz ennek következménye?" „Az : hogy a telekkönyv ép oly kevéssé 1 esz hű kifej ezése a tényleges állapotnak: miutjeleu ben."' | Tehát, az itt csak röviden előadott érvekből is látható, hogy sajátságos honi viszonyaink közt, tekintetbe véve a gyérnépességet és közlekedési akadályokat a jegyzői kényszer nem csak, hogy sikeicelennek ígérkezik, hanem ép ellenkezőleg a bajt okvetlenül növelni s a perek számát szaporítani fogná. Azonban bár absolute nem látok alapos indokot arra: hogy a jegyzői kényszer a Bogdány L. ur által tervezett merev következményekkel együtt, — főleg a 2 6. §. 1-ső pontjánál — életbeléptettessék: de mégis szükségesnek tartom, hogy a föntjelzett kórállapot kiküszöbölésére okvetlenül tegyen valami kényszer intézkedést a törvényhozás. E czélból leghelyesebbnek tartom azon eszmét, mely a miskólczi ügyvéd egylet kebelében is fölmerült, a mely eszme nem a közjegyzői törvény keretében oldandó ugyan meg, minthogy azonban tárgyunkkal szoros kapcsolatban áll: röviden jelezni fogom. A pénzbírság alkalmazásától igen J sok eredményt remélek. Mert a tapasz| tálat bizonyítja, hogy a nép, mihelyt az i örökszerződést az adóhivatalnál bemutatván, a jövedék csonkítással járó súlyos pénzbüntetéstől megszabadul: egyéb bajjal már nem törődik. Már pedig a nép ezen indolcnliája el! len csak akkor Ígérne sikert a jegyzői j kényszer folyományának, a jogügylet érvénytelenségének alkalmazása: ba a másik szerződő fél törvényadta jogával élni is akar. És igj minden oly esetben, hol a felek a tettleges birtok: v á 11 o z á s b a k ö les önösen belegyezj uek: a törvény ki van játszva azon — | gyakorta hosszú — időtartara alatt, mig : e concret eset valamely elodázhatlan ok p. o. halál miatt a bíróság elé nem kerül. Hogy a törvénynek ilyetén — bár csak ideiglenes tartamú — kijátszhatása másoknak is követendő például s ingerül szolgálván, mennyi temérdek zavart és bonyodalmat okozaud, és hogy a t ö r| vény iránti tiszteletet mennyire j csökkenti: azt, ugy hiszem felesleges bij zonyitanom. Ugyanazért e baj meggátlása czéljábői mondja ki a törvényhozás, például — | hogy: a) országgyűlési képviselőválasztásra, b) községi képviselőségre, csak a I tele kköny vil eg fö 1 tünt e te11 és nem a tényleges tulajdonos van jogosítva; c) a községi elöljáróság hivatalból tau nyilván, illetőleg jelent föl minden birtokváltozást; d) Érzékény pénzbírság rovassék azon ingatlan tulajdonosára, ki bizonyos határidő alatt, a változás nyilvánkönyvi föntüntetése iránt nem tesz kellő lépéseket stb. E javaslat azt hiszem, már első pillanatra is több sikert igér : mint a Bogdány L. ur jegyzői kényszere és mindenesetre megérdemli a beható eszmecserét. Az ií. előadott valamint a szaklapokban már korábban szinte kifejtett érvek Után tehát belátható, hogy: a jegyzői kényszer, mint különben is illiberális és rectionárius irányú javaslat — feltétlenül mellőzendő. / Válasz „Az uj bírósági kinevezések ez. czikkre a „Tkemis" 25. 26-ik sz. tett észrevételekre. Gyárfás István megyetörvényszéki ülnök úrtól. Midőn én e lapok 19-ik számában az első folyaraodásu bíróságok szervezésének vagy is a kinevezéseknek módozatára vonatkozó véleményemet elmondtam, a fősúlyt a birói hatalom gyakorlásáról szóló 1869: IV-ik, s birói felelősségről alkotott 1871-ik évi törvényezikkekre fektettem, mely szentesitett törvények az első folyaraodásu bíróságok szervezésével egyidejűleg lesznek életbeléptetendők. Elraondára, hogy a birói felelősségről szóló törvény világos tartalma szerint minden bírósági tisztviselő azon károkért, l melyeket hivatalos kötelessége szándékos l vagy vétkes gondatlanságból elkövetett I megszegésével okoz, részint egyeseknek I részint az államnak felelősséggel s kártérítéssel tartozván, minthogy vagyontalan biró a vagyoni felelősségről szóló törvénynek eleget nem tehet, s igy e tekintetben a biráskodhatási kellékeknek meg nem felelhet, a kinevezési kellékek bírálásánál czélszerü, sőt szükséges lenne a kinevezendők vagyoni állására is szoros figyelemmel lenni, s hogy ez eszközölhető legyen, a birói állomásokérti folyamodványoknál a vagyoni állás hiteles kimutatását is bekivánni. Én itt nem egy szentesitett törvény helyes vagy nem helyességét, hanem annak végrehajtási módozatát kiváutam elmondani. Véleményemre legelébb is a „Jogtud. Közi * 23-ik számában Tóth Pápay Sóma ur tett észrevételt, kinek én e lapok 24-ik számában válaszolván, arra kértem, hogy ! magyarázza meg, miként vagyontalan bij ró ellen a birói vagyoni felelősségi tör! vényt mi módon lehet végrehajtani? Az óhajtva várt válasz helyett e lapok 2ő-ik számában Timkó József ur szólal fel Jogegyenlőséget a törvénykezés terén" czimü czikkbeu, melyre midőn válaszolni kívánok, kijelentem, hogy előttem sem név, sem érdekkutatás, vagy az, hogy ki bir vagy nem bír vagyonnal, ki van vagy nincs jelenleg birói hivatalban, s ki óhajt legközelebb kineveztetni? ' nem szerepel, s az epéskedés kerülése mellett tisztán magához a tárgyhoz óhajI tók szólani. Timkó ur mindenekelőtt azt hozza fel, hogy a birói vagyoni qualificatio el: vével e hazának annyi hü polgára minden jogélvezettől megfosztatni szándékoltatik, s mert vagyonos ügyvédekből az | uj birói kar kiállítható nem lesz: tehát a jelenlegi tisztviselői kar nevezendő ki, mely nagy részt a földbirtokos osztályból választatott, de vagyoni qualificatiójáu kivül egyébbel nem bir. Eu egész tisztelettel tagadom, hogy e hazának annyi hü polgára minden jogélvezettől szándékoltatnék megfosztatni, mert a birói hivatalra alkalmaztatás nem i foglal magában minden jogélvezetet; a hü polgárok neve alatt azt hiszem, hogy i itt szellemileg képzett, de vagyontalan ügyvédekről van szó, kik a birói qualitieationak vagyoni tekintetben eleget nem tehetvén, meglehet, hogy a törvény által a bírói hivataloktól elzáratnak. De ha — mint Timkó ur emliti — a birói hivatal oly csekély jövedelmű, hogy belőle vagyonhoz jutni nem lehet: egy szellemileg képzett, de vagyontalan egyén miért kíván ahoz még is annyira ragaszkodni, mi szerint feltételezett nem alkalmaztatása feletti elkeseredettségében jogélvezettőli megfosztatás és jogegyenlőség lábbal th> rásáról panaszkodik? miért nem ragaszkodik inkább azon ügyvédi pályához, melyen, habár évek után is, de vagyonhoz még is juthatni, s mely oly független és szabad, hogy vagyonos ügyvéd birói hivatalt már el sem vállal. Hogy a jelenlegi tisztviselői kar nagyrészt a földbirtokos osztályból való, megengedem, de hogy vagyoni qualificatiójáu kivül — mint Timkó ur mondja, egyébbel, tehát jellem, szorgalom s jogi képzettséggel nem birna, ezt nem csak tagadom, sőt — tudomásom utáu — bát-