Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 28. szám - A párisi commune a bécsi esküdtszék előtt

324 borúnál szó nem lehet. A törvényesség fogalma tehát ép oly oly változó mint a hatalom. Az államügyész megható képét vázolja a communisták tetteinek. Az állami hatóságnak kötelessége, oly eltévelyedések elől, minő ezen tettek dicsőítése, védelmezni a lakosságot, és az esküdtek kötelességöket fogják teljesíteni, ha verdiktjök által kimondják. íiogy egy jogi államban nincs megengedve fosztogatásokat, gyujtogatásokat. és mindennemű aljas tetteket helyeselni és dicsőíteni. A törvényszék az esküdteknek csak egyetlen egv kérdést tett fel, mely oda irányult, váljon vétkes-e vádlott azon vétségben, melynélfogva törvénytelen cselekvényeket dicsőitett és igazolt. Az esküdtek 9 szavazattal 3 ellenében igennel feleltek, és ennek következtében a törvényszék vádlottat 4 havi fogságra, havonkint egy" böjt nappal sulyositva, és 200 ft pénzbirságra pénzbirságra Ítélte. Törvényszéki tárgyalások. Egy családi dráma. Lidicky János házbirtokos Prága Karolinen-thal elővárosban jó vagyoni és családi viszonyok közt élt, mig a halál elrabolta nejét. Ahelyett azonban, hogy vigaszát felnőtt gyermekeinek, boldogságában kereste volna.egy ..özvegy nő" által gyógyíttatta fájdalmait, a ki őt hónap múlva már nejévé lett. A gyermekek duzzogtak atyjokezen lépése miatt, mert gondolák, hogy most a vagyon az idegen nő kezébe fog átmenni. Csak a legfiatalabb fin, a 19 éves Manó nem mutatott bosszúságot, hanem barátságos volt második anyja iránt. 0 volt köztük az egyetlen, ki a menyegzőn megjelent, és a midőn* két héttel később bátyjának belvárosi üzletébe ment segédnek, szívélyes búcsút vett atyja nejetői és megígérte neki, hogy gyakran meg fogja őt látogatni a külvárosban. És meg is tartotta szavát. Gyakran kétszer is hetenként kijött mostoha anyjához. M. é. octob^r 15-én pedig, mielőtt mostohájához bement volna, meglátogatta ugyauazon házban lakó egyik nővérét, ki egy távirdai hivatalnok neje és csak ezután jelent meg szívélyesen fogadtatva mostohájánál. Ez alkalommal még simulékonyabb volt mint máskor, és a kávé melyet mostohája főzött még {jobban ízlett neki, mint különben. Kávézás közben a nő a kályhához ment és az előtt lehajolván a tüzet igazította. Ugyanezen pillanatban lövés hallatszott a szobában. A nő villámsebességgel felugrott, egy jajkiáltás, és ezzel holtan a földre rogyott. Az emberek, kik a lövésre berohantak, a holttestet a földön fekve találták, és látták a mint Lidicky Manó mellette elhaladva a szobából kiment. A vizsgálat megindittatván Lidicky a prágai törvényszék elé állíttatott. Ő az esetet következőkép adta elő: „Bátyám revolverét zsebembe tettem, és elmentem mostoha anyámhoz, hogy erősen megijesszem, mert mindnyájan hnszankodtunk azon, hogy terhes állapotban volt, é3 ez által rövidséget fogunk szenvedni örökségünkben. Ha sikerül öt gondolám nagyon megijeszteni, akkor megrontatik a méhében levő gyermek, és többé nem árthat nekünk. A mint tehát a kálykához lehajolt a revolvert elsütöttem anélkül, hogy czéloztam volna, és hogy őt találtam, annak csak egy szerencsétlen esetleg az oka." Fuchs Anna tanú vádlott nővére vallja, hogy öcscse october 15-én hozzá jött látogatóba, és boszúsan mormogá, hogy mostoha anyjok terhes állapotban van. Nektek azonban mondá, nem kell ezzel törődnötök, mert már kikaptátok részeteket, de mit kapok én ? Mi megnyugtattuk mondja tanú és férjem azzal vigasztalta őt, hogy a mit mi kaptunk, azt ő is meg fogja kapni, Erre bejött mostohánk, és meghívta őt kávéra.. Fuchs Gusztáv első tanú férje vallja hogy a lépcsőn találkozott vádlottal, ki halványan elrohant és ezen szavakat mondá neki: Agyon lőttem mostoha anyámat, és a törvényszékhez futok hogy feljelentsem magamat. Atyja vallomása szerint vádlott hetedik évéig gyenge fejű volt, és csak nyolezadik évében küldötte őt iskolába. Anyja halála után feltűnő módon viselte magát, egyik templonból a másikba futott, és anyáért imádkozott. Mindig magánál hordozta azon könyvet, mely Dánia királyáról szól és kinek első házasságból származott fia Hamlet volt. Peschka Eozália, a megolt nő anyja könnyek közt mondja, hogy vádlott nem vétkes, ő mindig barátságos volt mostohájához, de a ; többi testvérei elcsábították őt. A tanuk mint érdekeltek nem eskettek í meg. Szakértők által megvizsgáltatván a re| volver. melylyel a lövés történt, constatáltutott, ! hogy ha valaki a revolverrel való bánást nem ismeri, a golyónak nem igen adhat határozott I irányt, tehát a golyó könnyen oly utat vehetett melyet vádlott nem tartott szeme előtt. A tanuvallomási jegyzőkönyvekben vádlott zavaros fejíí és melanibolikus t-mbernek mondatik, de semmi esetre oly egyénnek, ki gyilkosságra volna képes. Az iskolai bizonyítványok nem igen kedvezők. Elnök azon kérdésére, hogy I miért hanyagolta el a tantárgyakat, vádlott azt felelte, hogy azért, mert regényeket olvasott, melyek igen érdekesek voltak. Ez/el a bizonyítási eljárás befejeztetett, és következett a vitázat. A/, államügyész vádlottnak példátlan önzéséről szólott azon aggodalom miatt, hogy örökségeben rövidséget fog szenvedni a legaljasabb tettetés mellett ily nngy bün elkövetésére volt képes. Az orgyilkosság bűnét bebizonyítva látja, és kéri vádlottat 20 évig tartó súlyos börtönre itélni. Védő előadja, hogy a pör két pontja nincs felvilágosítva. Ki mondhatja meg: mikép történt a tett, és mely okból történt az ? Vádlott beismerte, hoey lőtt,de azt nem, hogy mily szándékból lőtt. Hivatkozik a szakértők nyilatkozatara, mely vádlott mellett szól. Vádlott kifogása semmi által sincs megerőtlenitve. Ennélfogva nem csak a gyilkosságnak hanem az emberöléi-nek tényálladéka sem forog fenn, mert a niéhcsirát csak nem lehet embernek tekinteni. A törvényszék tehát csak oly momentumokat láthat bebizonyítva, melyek a magzat elhajt á s miatti elitélést engedik meg. Feszült figyelemmel várta a nagy számú hallgatóság az Ítéletet, melynek kikirdetése előtt a törvényszék egy óráig tanácskozott. Vádlott az emberölés bűntettében m ondatott vétkesnek. Az .indokolásban előadatik, hogy az orgyilkosságra nem forog fenn bizonyíték. Nincs bebizonyítva, hogy vádlott valóban czélzott, magaviselete jó volt, rosz indulata nem volt oly feltűnő, hogy gyilkossági szándékot lehetne feltenni, de azon ellenséges szándék, hogy ártson mostoha anyjának minden esetre világos, és ezért emberölés bűntettében kell vádlottat elitélni. Hogy a bűntett közel rokonon követtetett el, súlyosító körülménynek vétetett és ennélfogva vádlott 8 évig tartó súlyos börtönre ítéltetett évnegyedenkint egyszeri böjtöléssel. Szegedi bünperek. (Rablás.) 1871. Július 5-én a szegedi del. fenyítő törvényszék előtt a Navay elleni rablás esete tárgvaltatott. Előadó. Halász Bálint jegyző vádló:*Tóth Mór tiszti ügyész, vadlottnk; Balog Mihálvué, Pollák Adolf és Fleischer Móricz, Schvab Hermán József, orgazdák, Seniou József Suxi József bünpalástolók. A tényállás következő; 1853-dik év jun. 22-én délben Návay Tamás mostani csanádmegyei főispán lakó házát, mely az árviz által egészen körül volt véve,, 4 csolnakon érkezett 11 fegyveres rabló megrohanta, s mindenek előtt a cselédséget véve őrizet alá, a zajra épen kilépő ház urát három közülök megrohaná kezeit össze kőté, s folytonosan ütlegelé — annyira, hogy a kínzott ember végre irgalomból agyonlövetését kérte a rablóktól, kik azonban lábait is össze füzék, s folytonosan bántalmazva elrejtett aranyai és ezüstje kiadását követelék. Návay már előbb mintegy 3 ezer forint készpénzét átadva a rablóknak, ezek azzal nem elégedének, meg, miután pedig a ház ura minden kínzás mellett sem tudott nekik többet adni, mert nem volt, annak összes értékét kihordák csónakaikba, s a szomszédban lakó özv. Návay Károlyné lakását rohanták meg, hol e ház aszszonyát és leányát hasonló kínzásokkal illetve, öszszes pénzétől, ezüstje és ékszereitől megfoszták s vissza mentek Návay Tamás házához, ki ez alatt leugorva kertjébe az azt k5ritő vizárba menekült, és addig rejtőzködött, mig a rablók halálfenyegetések között eltávoztak, magokkal vive a két ház összes pénztárát, ékszereit, és ezüst-készletét, mely utóbbi egy mázsánál többre rúgott, összesen mintegy 23 ezer forint értékűt. Lapunk mai számához félivnyi melléklet vau csatolva. Ezen rablási bűntény kiderítése végett minden irányban az akkori hatóság rendőri nyomozódást folytatott, s közegei által egy csomó gyanús egyént kérdőre is tont. azonban a bűntény ki nem derittetett és a vizsgálat rnegszüntett"tett. A királyi biztosság által 1809. évben letartóztatott Rózsa Sándor és társai szegedi lakosak ezen Vriintény bűntény elkövetése iránt is kérdőre vonatván beösmerték, mikép a rablást ők követték el — s a rablási bűntett kiderített tényállása következő: 1853. évi június hó 21-én Róz»a Sándor összeszedte a következő egyénekből álló rabló bandát: Kis bácsi, máskép Pataki Ballangó Mihály, Ambrus Bálint, Kanász Juhász Mihály, Rózsa János, Pencz József ismeretes rablókból' kik időközben részint felakasztattak, részint üldözésben agvon lövettek, továbbá : Demeter Mihály, Molnár Engi Pál, Tóth gróf Lukács, Veszeíka Imre, Rína József és topéi lakosok és pásztorokból. Miutá n pedig ez időben szokatlan árviz voit a Tisza mellett tehát csolnakokra számszerűit négy csolnakra ülve, egy éjjelt a rét kőzött töltöttek és lakomároztak, hajnalban pedig elindulva Földeákra. Návay Tamás háza előtt kikötve, a kérdéses rablást elkövették. A rablóit tárgyak kőzött volt készpénzen rögtön megosztoztak, az ezüst, és ékszereket pedig Ambrust Bálint vitte el eladás végett Demeter Mihály házához, honnan időközönként azt Schváb Hermann József orgazdának eladogatták. Schváb József a neki eladott ezüstből állitólag 50jfontot Fleischer Móritz szegedi aranvmüvesnek adott el, 10 fontot Baka Mózesnak 40* fontot pedig ís az összes ékszereket Baka Mózesnek közvetítése folytán Pollák Adolf szegedi ezüstműves vett meg. Az elrabolt kész pénz között volt egy 1000 frtos bankjegy, melyet Ambrus Bálint, Balog Mihályival váltatott be, kinél ezen pénzen kivül az ékszerek egy része is el volt rejtve. Balog Mihály nem tudván első ízben felváltatni az 1000 frtost, a felváltandó pénzért többször voltak nála czimborái, mig egy izben csakugyan felváltván neje által, kézbesité Demeter Mihálynak, mint Ambrus Mihály küldöttének a felváltott pénzt 100 ft levonással, azonban Balog Mihályné, tudta azt, hogy az 1000 frtos nem igaz uton szereztetett be s így ő valamint férje orgazdájuk voltak a rabióknak. Fleischer Móricz és Pollák Adolf ellen csakis Schváb Hermann József lévén bizonyíték, orgazdasági büntette megállapítható nem volt. s próbák elégtelenségéből felmentettek. Balog Mihálvué azonban egy évi börtön, s mintegy 23 ezer forint kár egyetemleges megtérítésében marasztaltatott: a többi vádlottak ellen csak a bűnösség állapíttatott meg s büntetésük kiszabása — többi perek felvételére halasztatott. Megemlítendő még, hogy Balog Mihály a mult hó 8 börtönében elhalt s bűnösségét beismerte. Védők Lázár Mihály nagyváradi. Okruczki és Nagy Sándor a szegedi híradó szerkesztője 3 helybeli ügyvédek voltak. Vádlottak részéről Balagné, és Fleischer ellenükben pedíg a tiszti ügyész is felebbezést jelentettek be. Vegyes közlemények. Lapszemle. ,Jo g tudományi K ö z lö ny"-be n Galamb István ur értekezvén az árvaszékek szervezéséről, az 1870. XLII. t. cz. értelmében következőleg vázolja a megyei (köztörvényhatósági) árvaszékek leendő hatáskörét; „Az 1870. XLII. t. cz. 8. §-a az árvaszék hatásköréhez utasítja: az árvagyámok kinevezését és ellenőrzését, a gyámi számadások megvizsgálását, az árvák vagyonára és nevelésére való felügyelést, s mindazon árvaügyekbeni intézkedést, melyek a rendes birói illetőséghez nem tartoznak. „A rendes birói illetőséghez tartozik azonban az örökösödési eljárás, mely jól megkülönböztetendo a gyámi s gondnoksági ügyekbeni eljárástól, s rövid kifejezéssel élve, a hagyatéki vagyonnak osztályozása és birtokba adása iránt intézkedik: tehát a végrendelet kihirdetése (pt. r. 565. §.) a hagvománvosok és végrehajtok értesítése (567.), leltározás (5(38), távollevők