Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 4. szám - Észrevételei a kolozsvári ügyvédegyletnek az úrbéri s rokon birtokviszonyok rendezéséről a képviselőház elé terjesztett törvényjavaslatokra [4. r.]

42 — rozatában egyszerűen akként oldá meg, hogy a bányabiróságok előtt lefolyó bányaügyekben az illető felek által használt seruiniségi panaszok elintézésére magát illetékesnek nem találta, mivel az átmeneti intézkedések XIX. ezikkének 1-ső pontja szerint az abbau megnevezett bányaügyekre is vonatkozó intézkedések, valamint az ezek által fentartott korábbi törvények és rendeletiek érintetlenül hagyattak, s ezekben semmiségi panasznak külön e végre szervezett bírósághoz leendő beadhatása említve nincs. E határozat mint döntvény a döntvénytárban is megjelent, s ha Mahomet vallásának követői volnánk minden esetre törökösen megnyugodnánk sorsunkban és elmondanánk Allah nagy és Mahomet az ő profétája, de így miután jogászok vagyunk, bátorítva Khitouich János Centuria dubietattumának szövegezése által, kijelentjük, hogy a fentebbi döntvényben megnyugvást nem találhatunk, mert: ha a törvényhozás üdvösnek találta a seinmitő törvényszék felállítását a polgári ügyekre, okszerűnek kelett ugyanannak működését találnia a bánügyekre is. ha az igazságügyéi- szükségesnek találta az átmeneti intézkedések XIX ezikkének 4. g-ban kimondani, hogy amennyire a fenntartott bányatör vén vekben akár az osztrákpolgári p e r r e n d t a r t á s r a, a k á r az ideiglenes törv. rendszabályokra vagy az ezek által feuntartottalaki törvényekre történik hivatkozás, az 1868 LTV. t. cz. határozatai alkalmazandók, akkor a semmitőszéknek a bányaügyekben is illetékesnek kell lenni. Az 1868 54 t. ez. 29-dik §-a igaz ugyan, hogy azt mondja, miként a fennhagyott bánya, bíróságok a fennálló törvények és gyakorlat szerint járjanak el; igaz ugyan, hogy az átmeneti intézkedések 19-ik ezikkének 1-ső pontjában a semmitőszék működése említve nincs, de miután az országbírói értekezlet érvényben tartott VII. fejezetének 31-ik §-a „a közönséges polgári jog alaki rendszabályait a bányabiróságok által is megtartandóknak. és az ő előttök tárgyalandó perekben is alkalmazandók" - nak rendeli, összevetve e § intézkedését a fentebb idézet igazságügyi ministeri rendelet utasításával kitűnik, hogy a bányabiróság előtt tárgyalandó perek elintézése körül mindenekben az 1868-ik évi 54-ik törvényezikk rendeletei szolgálhatnak csak irányadóul, következve, hogy a semmiségi panaszok, s különösen az illetékességi kérdések megítélésében is egyedül és kizárólag csak a semmitőszék lehet illetékes. De vegyük gyakorlatilag a dolgot — s lássuk hova vinne az, ha két egyforma állású legfőbb bíróság léteznék, mely hivatva lenne in ultima intsantia például az illetékességi kérdésben végérvényesen dönteni. 1869-ik évi November 30-án 2462 sz. a. hozott határozatával a m. kir. Curia mint semmitőszék Abauj megye Cserháti járás szolgabirája előtt a Somodi legelőn a kőszénkutatástól való eltiltás, illetőleg a megháborított kőszéntelepbe való visszahelyezés iránt indított sommás keresetbe, az illetőségi kérdést megállapító, s felperesnek megháborított kőszénkutatási jogosítványba való visszahelyezését elrendelő végzést, alperes semmiségi panasza folytán megsemmisítette, s felperest az illetékes bányabirósághoz utasította, mert a kőszénkutatástól való eltiltásra irányzott kereset az id. törv. szabályok VII. cz. 1-ső és 37-ik §§. érteimébea nem a polgári hanem az illetékes bányabirósághoz tartozik. Ezen elvi határozattal egészen ellenkezőleg a m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék 1870 évi Nov. 18-án 378. sz. a. hozott Ítéletével aNagybátonyi határban, a kőszén kiaknázhatása végett indított bányaügyben előbb már visszahelyezéssel megerősített, két egybehangzó-bánya bírósági, és királyi táblai-itéleteket megsemmisítette, illetőleg a bányabirósági illetékességet leszállította, mert a bírói illetőség hivatalból is tekintetbe veendő lévén a bányabiróságok csak tettleg létező bányabirtokról vagy jogról ítélhetnek, jelen esetben pedig csak kőszén felett kötött szerződés érvényesítése czéloztatván, ezen kérdés eldöndése köztörvényi útra tartozik. Már pedig ha a kőszén adományozás i avagy a kőszénkutatástól való eltiltás iránti perek a bányabiróságok hatásköréhez tartozó perek közé számithatók, annál inkább odaszámitandók a kőszén tulajdonjoga iránt folyamatba teendő perek, ment az utóbbiak jogalapjai a tételes törvények szerint a teljes jogok közé, amazoké pedig csak a korlátolt jogok közé tartoznak, s ezen kivfll az orsz. ért, VII. 9-dik §-a értelmében valamennyi a bányászati adományozás vagy engedélyezés alá eső bányai tárgyakra, s járulékaiig, — ide értve a kőszénbányákat is, — vonatkozó peres esej tekre a bányabir'óságnak hatásköre kiterjed. így j tehát ha a turzás, vagy kutatás alapján perdin1 ditó fél a bányabiróság előtt fogná megindítani perét, a kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék a polgári, — a m. kir. Curia mint semmitőszék pedig a bányabiióság elé fogná utalni a peres feleket, s végre agy járnának mint Széchényi lapdája, lennének ég és föld között, de ügyök érdemileg elintézetlen maradna, s keletkezhetnék annyi viszMáBBág, hogy jogi culturánkat comproinittálná. Parva sapentia regitnr mundna. MagyarorI szág gyári iparának fejlődése nagyban a bánya, ; különösen a kőszénbányatörvény szerencsés megoldásától, s törvénykezési rendünknek ezek! hez való ügye- alkalmazásától függ, a legkisebb szűkkeblűség, vagy a kellő megfontolás hiánya óriás károkat okozhat, ezért minden lépest melyet a törvénykezés terén ez ipar irányában mellette vagy ellene teszünk, jól át gondoljuk, mert egyik iparágnak sincs annyi bizalomra szüksége mint a bányai partiak, a bizalom pedig oly virág mely a legkisebb kéméletlen érintésre elhervad. Ha tehát akarjuk, hogy bányaiparunk virágozzék, a törvénykezés terén nem szabad határozatlanságot mutatni, sőt érdekeit épen a formák tekintetében kell biztosítani, s annyira ! az eljárást könyiteni, hogy a nem szakértő is kiismerhesse magát, különben nem könnyen fogja magát, az a nélkül is sok koczkázattal járó iparra bármely tőkepénzes is elszánni, miál| tal csak közgazdászati felvirágzásunk fogna szenj vedni. mi nem állhat igazságügyünk érdekében, | — ezért kérünk a semmitőszékhez a bánya jogj ban is jártas tagokat, a semmitőszék pedig ne i támaszkodjék azon mivel sem igazolható rideg tételre, hogy mivel az átmeneti intéz. 19-ik ezikkének 1 pontjában a bányaflgyi semmiségi panasznak külön e végre szervezett bírósághoz leendő beadhatása említve nincs, ily panaszok elintézésére magát, illetékesnek nem találja. S everus. r Észrevételei a kolozsvári iigyvédegyletnek az úrbéri s rokon birtokviszonyok rendezéséről a képviselőház elé terjesztett törvényjavaslatokra. (Vége.) Ez csak külön törvényjavaslat előterjesztése által érhető el, oly módon, mint az a székely örökségek kérdésénél történt. Az 1854. június 21 -ki nyiltparancs ezen viszonyok kitisztázására nem alkalmazható, mert ez csak azon eseteket szabályozza, midőn volt földesúr és volt jobbágy közt egyes földek természete képezi a vita tárgyát, határidő az 1819-ik év, melyen tul vissza menni nem lehet. A Királyföldön kifejlődött úrbéri viszonyok természete annak magánjogi oldalán kivül nagy mértékben közjogi és állami kérdés is, mely ezer lakók legszentebb érdekei mellett az állam nyugalma s a korona fő-fő vagyoni érdekét foglalja magában, miben a törvényhozásnak kell intézkedni. Szelistye és Talmács Szebenszékhez tartozó fiókszékek községei I'uskáriu János képviselő által közviszonyaik rendezése iránt emlékiratot adtak be a képviselő-házhoz. Ez emlékiratra megvilágositást irt Bruckner Vilmos nagyszebeni ügyvéd. A képviselő-ház még nem határozott. Az alkalom erre most közeledik. Midőn az 1868-ik évi XLIII-dik törvényezikk a Magyaroszág és Erdélyi közötti Unió részleteit szabályozta, a 16-ik §. a kormányt már két év előtt ideiglenes rendezési intézkedésre hatalmazván fel: kötelességévé tette, „hogy — az illetők kihallgatásával — az országgyűlés elé oly törvényjavaslatot terjeszszen, mely valamint a törvényeken és szerződéseken alapuló jogokat: ugy a Királyföld területén levő bármely nemzetiségű honpolgárok jogegyenlőségét is kellő tekintetbe vegye és öszhangzásba hozza." A törvénynek ezen intézkedése annyira rugékony, hogy annak alapján ugy a köz- mint magánjogi viszonyok rendezése együtt és egyszerre felkarolhatónak mutatkozik ; de ez a megoldhatatlanság összebonyolítaná az ügyet. Egyfelől: „az illetők kihallgatása a törvények és szerződések s tán a különbözőleg értelmezett kiváltságok, másfelől: minden nemzetiségi honpolgárok jogegyenlőségének kellő tekintetbe vétele és öszhangzásba hozatala,' egyletünk előtt nehéz feladatnak látszik. Igénytelen nézetűnk szeréut el kellene választani, a mi nem tartozik együvé. A királyföldi autonómia, municipalis szervezés, a politikai szabadságnak a jogegyenlőség alapján minden a Királyföld területén levő bármely nemzetiségű honpolgárok közötti megosztása oly közjogi kérdés, melylyel a kiváltság nem fér össze, sem azt nem türi, hogy a leendő szervezés az államban uj államot alkosson. Ezen közjogi kérdés tehát az 1848-ban törvénybe ment elvek alapján külön választva lenne megoldandó. De meg kellene előzni a magánjogi természetű viszonyok elintézésének, a mi azt tenné, hogy a Királyföldön lakó honpolgárok helyeztessenek elébb vissza elvett jogaik birtokába, az úrbéri maradványok minden terhei szüntetnének meg és törvényezikkben mondatnék ki, hogy Talmács-, Szelistye-szék és Törcsvár községei csak törvényhatósági tekintetben tartoztak és tartoznak a Királyfold hatósága alá, azok polgári állapota, birtokviszonyaik rendezése az 1854. június 21 -ki nyiltparancsban megállpitottbirtokrendezési szabályok, valamint a később kiadott úrbéri rendeletek szerint el nem intézhetők, hanem azon községek és faluk határaik egész területét, erdeiket. vizeiket, mezeiket, mint a Királyföld több szabad polgárai, minden regale-jogokkal együtt, mint szintén szabad polgárok bírhassák, fogják birni, s azokba visszahelyeztetésük meghatároztatik. A ministerium gondoskodni fogna arról, hogy a revindicált havasokban és a községektől idő folytán a VII. birák és Brassó városa által elvett hasznokban a kölcsönös leszámolás és megosztoztatás, a felek kihallgatásával é3 az ide vonatkozó adatok beható megvizsgálása alapján I az igazság és méltányosság tekintetbe vételével, : közigazgatási utón elintéztessék. E czél elérése végett honpolgári kötelessé! gének ismeri ez egylet a magyar igazságügyi I ministerium elé a következő törvényjavaslati ponj tokát terjeszteni: j Törvényjavaslat a Királyföldön 1848-ig tettleg ! fennállott úrbéri, és ezzel rokon birtok-viszonyok rendezéséről. , 1. §. A történeti adatok, az erdélyi részek i törvényei és jogerejü Ítéletek szerint a Király| föld természetével megegyeztethető nem levén, .hogy ott 1848 előtt hübén viszonyok és köteességek legyenek: Talmács- és Szelistye-fiókszékek községei ugy a Törcsv árhoz tartozó községek a Királyföldön levő más szabad honpolgárokkal e törvénynél fogva egyenlő joguaknak nyilváníttatnak. ' 2. §. A tettleg 1848-ig fennállott úrbéri kapcsolatok minden maradványai a Királyföldön megszűntetnek : ennél fogva a szász VII. bírákhoz és Brassó városához ily úrbéri viszonyban állott községeknek belső telkeik, mezeik folyóik erdeik s egész határaik területei teljes tulajdonukba arcún \ vissza és a kissebb királyi haszonvételek a földesúri jogok kizárásával magok a községek birtokába adatnak. 3. §. Az 1854. június 21-én kelt úrbéri nyiltparancs, valamint az annak alapján kiadott ministeri rendeletek a Királyföld lakóira ki nem terjednek. 4. §. A mennyiben a szász VII. birák és Brassó városa a földesúri hatóság bevitelével kezelt községekben, s azok határain allodialis erdőket, földeket és kaszálókat alakítottak, ezek a községeknek szintén visszaadatnak. 5. §. A bel- és igazságügy-ministerium megbízatnak avval, hogy a revendicált havasok, azoknak a kir. kincstár által megtérített időközbeni hasznuk, valamint az úrbéri kapcsolat tartama alatt Brassó városa és a VII. birák által elvett haszonvételek elszámolásai és megosztása iránt, a felek kihallgatásával, s minden ide vonatkozó adatoknak beható megvizsgálása után, közigazgatási uton intézkedjenek. Kelt Kolozsvárott az ügyvédegyletnek 1870. december 3-án tartott rendes közgyűléséből. Simon Elek, Kővári Mihály, elnök. titkár.