Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 28. szám - A halálbüntetés kérdéséhez [2. r.]

— 320 leélni a peres felek ügyeit önállóan a k. ügyész véleményezése nélkül is elintézni, (hogy képes legyen —• az kötelessége az igazságügyministeriumuak, tőle függvén a semmitőszék alkotása) s ekkor a kir. ügyésznek, mint nem bírónak, tehát fogadatlan prókátornak, az állampolgárok magánügyei tárgyalásánál, hivatalos helye nincs; *) vagy ha a semmiségi panaszokat a kir. ügyész véleményének meghallgatása nélkül a semmitőszék biztosan el nem intézheti, akkor, nagy költséggel ne állítsunk fel ily haszontalan, képtelen birói testületet, hanem legyünk takarékosak, és a semmiségi panaszok elintézését bizzuk azon. a bíráskodás minden kellékeivel eminenter birni látszó kir. ügyészre magára, kinek bölcs vélemény, nélkül a semmiségi panaszok elintézését egy semmitőszék re bizni nem tartjuk tanácsosnak; én azonban, nem hi szem, hogy a jogi téren szakképzett férfiakban az ország oly nyomorban Lenne, miként egy kii-, ügyész véleményes tá mogatása nélkül is képes semmitőszéket felállítani ne tudnánk. Minden esetre nagy erdeme van az előadói javaslatnak, midőn különösen a Corpus juris Fridericianamnak Poroszországban 1793-an életbeléptetése után Németországban, s innét 1854 óta Magyarországban is túlságosan érvényre emelkedett írásbeli rendszer belvett, az 1807 január 1-éu Franeziaországban életbeléptetett, s a szóbeliség, nyilvánosság, és birói közvetlenségre fektetett igazság kiszolgáltatási rendszert ajánlja életbelép tetni hazánkban is; valamint pedig az igazságügyi ministerium az előadói javaslatot, csak a rendszer, s alapelveire nézve tartotta elfogadaudóuak ; a javaslatával oly dicséretes ügybuzgalmat tanusitó előadó úrról is fellehet tennünk, hogy javaslatát, csak mint tervezetet volt szándéka közre bocsáttatni, hogy az általa kifejtett alapelvek, mint egy csoportosulási magot képezzenek, mely körül a magyar jogászvilág eszmesurlódásaiból alkalmasnak találandó anyag csoportosulhasson, s remélhetjük is, hogy ha a magyar jogászközöuség — az előadóéhoz hasonló ügybuzgalommal járul a javaslat részletes megvitatásához, ugy a törvényhozó testület a magyarországi igazságszolgáltatást valahára azon óhajtott színvonalra emelendi, melyen az ország népe megelégedve, a hitel, és kereskedelemliezi bizalom fokát pedig egyedül az igazság kiszolgáltatásának minőségéből meghatározó külföld megnyugodva tekintendi. Minden eszme, ha egész rendszer is, egyelőre csak puszta theoria, melyet a gyakorlati élet vagy megöl vagy hasznosan megtestesít, a mint t. i. az ember az eszmét a gyakorlati élet eilen, vagy ahoz alkalmazva lépteti életbe; a szóbeliséget, nyilvánosságot, és birói közvetlenséget maga e rendszer szülője, Francziaország saját gyakorlati életének, viszonyainak megfelelőleg léptette életbe, mert a porosz hódítás előtti 9843 Q m. földnyi területén lakó 33540000 polgárait, kiméivé p. o. csak a felebbezési költségek tulságától is, területét 27. felebbezési kerületre osztotta fel; e rendszer javítva, s az állami viszonyokhoz alkalmazva meghódította: Genfet 1820-au 4'/9 Q m. f. *) Ily mereven ezt nem lehet állítani, — ha az államügyéizt a törvény őrének tekintjük, mint annak kell tekintenünk már hivatásánál fogva. Szerk. , területen, 58700 lakossal ; Vallist, 76 Q m. f. 78000 824-en, Vadt, 55»/, Q. m. f. 184000 lakossal 1825-en; Tessiut, 49. Q. m. f. 11400O lakossal 1821-eu; Turgaut. 12'/,, Q m. f. 89000 lakossal 1832ben ; Luzernt, 271 , Q. m. f. 125000 lakossal ; Clarust, svajczi cautonokat 13'/2 • m. f. 30000 lakossal 1838 an egy-egy felebbezési kerülettel egy-egy állam, vagy Cantonra nézve; Badent 275. •. m. f. 1230000. lakossal 1831-en; Görögországot 880, Q m. f. 900000. lakossal — már két felebbezési kerülettel, 1834-en; PortOgalliát szinte 1834-en 1933. Q m. f. és 3100000 lakossal, 3 felebbezési kerülettel; Hollandiát 1830-au fi 17. Q ra. f. 2870000 lakossal 10 felebbezési kerülettel; Belgiumot 542. Q m. f. 3980000 i lakossal 3 felebbezési kerülettel; ámbár pedig a fentebi) nevezett államokban, talán az egy Görögországot kivéve, a közlekedési eszközök sokkal jobbak —mint hazánkban, az utazás tehát olcsóbb is, mégis magában Franeziaországban 264. j Q. m. f. s 1242222 lakosra esik egy fel! lebbezési kerület, legszerencsésebb pedig : Genf, a hol 4'/, Q m. f. s 68700. la| kosra terjed ki a felebbezési bíróság hatásköre. Magyarországban a székelő kir. tábla hatásköre 4259. Q. m. f. s 10961400 lai kosra terjed ki; s csak Bács, Nyitra, Somogy, Zala, Heves, Zemplén, Arad, Bihar, Marmaros, Torontál vármegyeinkből terület, es lakosságilag egy Portugálba, több mint két Hollandia, s három Belgium kerülne ki, s legkisebb megyénk i is megfelel a legnagyobb sveiezi Cautonnák, s ha mégis amaz államok a frauczia igazságszolgáltatási rendszert különösen teriileli viszonyaikhoz alkalmazva, ! kiesebb területű felebbezési bíróságok mellett léptették életbe, tanácsos lenne e nekünk a szóbeliség, nyilvánosság, és birói közvetlenségi igazságszolgáltatási rendszert tisztán egész egyszerűségében egyetlen felebbezési bírósági székhelyivel Pesten, életbe léptetni? vagy fel kell tehát i osztanunk az országot az igazságszolgáltatás olcsóságának tekintetéből, területi, és közlekedési viszonyainkhoz mérve több felebbezési kerületre,*) hogy a oéi pet az életbe léptetendő szóbeli, nyilvános, birói közvetlenség melleti jogai érvényesithetésébeu ne gátoljuk, vagy a szóbeliség, nyilvánosság, s birói közvetlenségei csupáu az elsŐbiróságoknál hozva be. a nyilvánosság megtartásával a ! felebbezési eljárásra meg kell tartanunk ! az írásbeli rendszert, azon szükséges módosítással, hogy a perek ne az előadói perkivonatból, hanem az első bíróságoktól felterjesztendő periratok, tárgyalási jegyző' könyvek, felebbezések, s felebbezési ész• revételeknek nyilvános felolvasása melj lett vizsgáltassanak felül; de az előadói ! javaslat szerinti felebbezési eljárás tulsá! gos költségeivel az ország lakosságának 70. százalékát jogainak érvényesithetésében meggátolni jogilag nem szabad, po< litikailag pedig nem tanácsos; mert semmi sem képes a népet annyira elégület! lenné tenni, mint az igazság kiszolgál| tásának hiányossága; -- semmi sem alkalmasabb a népnek az anarchia karjaiba kergetésére, mint a jogok érvényesitheté' séuek meggátlása; a jó, gyors és olcsó I igazságszolgáltatás amellett, hogy a nép *) Múlhatatlanul be kell következnie. Szerk. | filléreit dúsan megtermékenyíti, az állain, nak félszázad alatt sem kerül annyi ÖS2! szegbe, mint kerül csak pár hónapi anar; chia;jó, gyors és olcsó igazságszolgáltatás I nélkül lehetetlen az okszerű, hasznos : földmivelés, ipar, és kereskedelem, ezek ; nélkül pedig évenként alább szálland a j nép adó ereje, és ebben az állam jöveí delme, hatalma, biztonsága; a jó, gyors, és olcsó igazságszolgáltatás tehát kivált jelen materialis korunkban az állam élet feltétele, azért e téren á költséget kímélni nem gazdálkodás, nem józan takaréi kosság, hanem öngyilkosság; az e téren 1 befektetendő kiadások azonban csak ugy , lesznek termékenyek, és termékenyítők, ha a jónak talált rendszert, saját viszonyainkhoz, gyakorlati életszükségleteinkhez alkalmazva léptetjük életbe. v / A halálbüntetés kérdéséhez. Lucas Károly, a frauezia akadémia tagjának levele Van Lilaar hollandi igazságügyministerhez, a halálbüntetés eltörlése iránt. A hollandi képviselőház elé terjesztett törvényjavaslat alkalmából. Francziából fordította Dr. Sc hw arzel József. ^( (Folytatás.) Azt hiszem, hogy a történelem egykoron csodálkozni fog azou, hogy oly számos protestáns lelkész képes volt a halálbüntetés fenntartását támogatni, s képes volt eltörlése sürgetésének missioját világiaknak engedni át. holott azt nekik kellendett a keresztény szellem nevében követelni: mert ismétlem, hogy a kereszten} szellem minden időben a haladás törvénye mellett volt, melyet az Istenség kitörülhetlen betűkkel irt be az ember tökei vesithető természetébe. Nem a kei resztyénség szelleme tisztitotta-e meg a büntető igazságszolgáltatást mindazon irtózatos kegyetlenkedésektől, melyekkel a visszatorlás] tan befolyása felruházta azt: nem a világra fényt árasztó keresztyén szellem szülte-e a penitentiárius rendszer csodás eszméjét? Nem levén többé szükség a testi sebek miatt érezni könyört, a lelki sebekhez fordult, s revelálta a büntető igazságszolgáltatás előtt a penitentiárius rendszert, mely nem vetette el a vétkes hajlamok megzabolázására szükséges fenyítékeket, csakhogy azokat a lélek íneggyógyulására, a keresztény civilisatió eme magasztos spiritualismusára irányozta. Eme hitelv távolítsa el örökre a kereszténty a visszatorlás rendszerétől, s a vérpadtól s nekem lehetetlennek látszik, hogy az már elég közeli időben, általánosan meg ne értessék s el ne terjesztessék érdeme szerint a legtekiutélyesb közegek által. Még azon reményemet is kell kifejeznem, hogy a catholicismus, mely a javítási rendszer reformja mellett oly sokat tett, a halálbüntetés eltörlésére is üdvös befolyással leend; mert e két reform egymásra, hivatkozik egymást kiegészíti. A javítási rendszer pártolóinak el kellismerniök, hogy a catholicismus ama rendszer alkalmazásásához igen hatalmas eszközöket nyújt. A catholicismus, a lelkek megtisztulására nem egyedül a bitszónoklat által törekszik, hanem részletesen munkál azok egyéni javításán, miért is eme vallás ama rendszer erkölcsi követelményeinek leginkább