Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 28. szám - A halálbüntetés kérdéséhez [2. r.]

— 320 leélni a peres felek ügyeit önállóan a k. ügyész véleményezése nélkül is elintézni, (hogy képes legyen —• az kötelessége az igazságügyministeriumuak, tőle függvén a semmitőszék alkotása) s ekkor a kir. ügyésznek, mint nem bírónak, tehát fo­gadatlan prókátornak, az állampolgárok magánügyei tárgyalásánál, hivatalos he­lye nincs; *) vagy ha a semmiségi pa­naszokat a kir. ügyész véleményének meg­hallgatása nélkül a semmitőszék biztosan el nem intézheti, akkor, nagy költség­gel ne állítsunk fel ily haszontalan, kép­telen birói testületet, hanem legyünk ta­karékosak, és a semmiségi panaszok el­intézését bizzuk azon. a bíráskodás min­den kellékeivel eminenter birni látszó kir. ügyészre magára, kinek bölcs véle­mény, nélkül a semmiségi panaszok el­intézését egy semmitőszék re bizni nem tartjuk tanácsosnak; én azonban, nem hi szem, hogy a jogi téren szakképzett fér­fiakban az ország oly nyomorban Lenne, miként egy kii-, ügyész véleményes tá mogatása nélkül is képes semmitőszéket felállítani ne tudnánk. Minden esetre nagy erdeme van az előadói javaslatnak, midőn különösen a Corpus juris Fridericianamnak Poroszor­szágban 1793-an életbeléptetése után Németországban, s innét 1854 óta Ma­gyarországban is túlságosan érvényre emelkedett írásbeli rendszer belvett, az 1807 január 1-éu Franeziaországban élet­beléptetett, s a szóbeliség, nyilvánosság, és birói közvetlenségre fektetett igazság kiszolgáltatási rendszert ajánlja életbelép ­tetni hazánkban is; valamint pedig az igazságügyi ministerium az előadói javas­latot, csak a rendszer, s alapelveire nézve tartotta elfogadaudóuak ; a javaslatával oly dicséretes ügybuzgalmat tanusitó elő­adó úrról is fellehet tennünk, hogy javas­latát, csak mint tervezetet volt szándéka közre bocsáttatni, hogy az általa kifejtett alapelvek, mint egy csoportosulási magot képezzenek, mely körül a magyar jogász­világ eszmesurlódásaiból alkalmasnak ta­lálandó anyag csoportosulhasson, s remél­hetjük is, hogy ha a magyar jogászkö­zöuség — az előadóéhoz hasonló ügy­buzgalommal járul a javaslat részletes megvitatásához, ugy a törvényhozó tes­tület a magyarországi igazságszolgáltatást valahára azon óhajtott színvonalra eme­lendi, melyen az ország népe megeléged­ve, a hitel, és kereskedelemliezi bizalom fokát pedig egyedül az igazság kiszolgál­tatásának minőségéből meghatározó kül­föld megnyugodva tekintendi. Minden eszme, ha egész rendszer is, egyelőre csak puszta theoria, melyet a gyakorlati élet vagy megöl vagy haszno­san megtestesít, a mint t. i. az ember az eszmét a gyakorlati élet eilen, vagy ahoz alkalmazva lépteti életbe; a szóbeliséget, nyilvánosságot, és birói közvetlenséget maga e rendszer szülője, Francziaország saját gyakorlati életének, viszonyainak megfelelőleg léptette életbe, mert a po­rosz hódítás előtti 9843 Q m. földnyi te­rületén lakó 33540000 polgárait, kiméivé p. o. csak a felebbezési költségek tulsá­gától is, területét 27. felebbezési kerü­letre osztotta fel; e rendszer javítva, s az állami viszonyokhoz alkalmazva meg­hódította: Genfet 1820-au 4'/9 Q m. f. *) Ily mereven ezt nem lehet állítani, — ha az ál­lamügyéizt a törvény őrének tekintjük, mint annak kell tekintenünk már hivatásánál fogva. Szerk. , területen, 58700 lakossal ; Vallist, 76 Q m. f. 78000 824-en, Vadt, 55»/, Q. m. f. 184000 lakossal 1825-en; Tessiut, 49. Q. m. f. 11400O lakossal 1821-eu; Tur­gaut. 12'/,, Q m. f. 89000 lakossal 1832­ben ; Luzernt, 271 , Q. m. f. 125000 lakos­sal ; Clarust, svajczi cautonokat 13'/2 • m. f. 30000 lakossal 1838 an egy-egy felebbezési kerülettel egy-egy állam, vagy Cantonra nézve; Badent 275. •. m. f. 1230000. lakossal 1831-en; Görögorszá­got 880, Q m. f. 900000. lakossal — már két felebbezési kerülettel, 1834-en; PortOgalliát szinte 1834-en 1933. Q m. f. és 3100000 lakossal, 3 felebbezési ke­rülettel; Hollandiát 1830-au fi 17. Q ra. f. 2870000 lakossal 10 felebbezési kerü­lettel; Belgiumot 542. Q m. f. 3980000 i lakossal 3 felebbezési kerülettel; ámbár pedig a fentebi) nevezett államokban, ta­lán az egy Görögországot kivéve, a köz­lekedési eszközök sokkal jobbak —mint hazánkban, az utazás tehát olcsóbb is, mégis magában Franeziaországban 264. j Q. m. f. s 1242222 lakosra esik egy fel­! lebbezési kerület, legszerencsésebb pedig : Genf, a hol 4'/, Q m. f. s 68700. la­| kosra terjed ki a felebbezési bíróság ha­tásköre. Magyarországban a székelő kir. tábla hatásköre 4259. Q. m. f. s 10961400 la­i kosra terjed ki; s csak Bács, Nyitra, Somogy, Zala, Heves, Zemplén, Arad, Bihar, Marmaros, Torontál vármegyeink­ből terület, es lakosságilag egy Portu­gálba, több mint két Hollandia, s három Belgium kerülne ki, s legkisebb megyénk i is megfelel a legnagyobb sveiezi Cau­tonnák, s ha mégis amaz államok a frau­czia igazságszolgáltatási rendszert külö­nösen teriileli viszonyaikhoz alkalmazva, ! kiesebb területű felebbezési bíróságok mellett léptették életbe, tanácsos lenne e nekünk a szóbeliség, nyilvánosság, és bi­rói közvetlenségi igazságszolgáltatási rend­szert tisztán egész egyszerűségében egyet­len felebbezési bírósági székhelyivel Pes­ten, életbe léptetni? vagy fel kell tehát i osztanunk az országot az igazságszolgál­tatás olcsóságának tekintetéből, területi, és közlekedési viszonyainkhoz mérve több felebbezési kerületre,*) hogy a oé­i pet az életbe léptetendő szóbeli, nyilvá­nos, birói közvetlenség melleti jogai ér­vényesithetésébeu ne gátoljuk, vagy a szóbeliség, nyilvánosság, s birói közvet­lenségei csupáu az elsŐbiróságoknál hoz­va be. a nyilvánosság megtartásával a ! felebbezési eljárásra meg kell tartanunk ! az írásbeli rendszert, azon szükséges mó­dosítással, hogy a perek ne az előadói perkivonatból, hanem az első bíróságoktól felterjesztendő periratok, tárgyalási jegyző­' könyvek, felebbezések, s felebbezési ész­• revételeknek nyilvános felolvasása mel­j lett vizsgáltassanak felül; de az előadói ! javaslat szerinti felebbezési eljárás tulsá­! gos költségeivel az ország lakosságának 70. százalékát jogainak érvényesithetésé­ben meggátolni jogilag nem szabad, po­< litikailag pedig nem tanácsos; mert sem­mi sem képes a népet annyira elégület­! lenné tenni, mint az igazság kiszolgál­| tásának hiányossága; -- semmi sem al­kalmasabb a népnek az anarchia karjaiba kergetésére, mint a jogok érvényesitheté­' séuek meggátlása; a jó, gyors és olcsó I igazságszolgáltatás amellett, hogy a nép *) Múlhatatlanul be kell következnie. Szerk. | filléreit dúsan megtermékenyíti, az állain­, nak félszázad alatt sem kerül annyi ÖS2­! szegbe, mint kerül csak pár hónapi anar­; chia;jó, gyors és olcsó igazságszolgáltatás I nélkül lehetetlen az okszerű, hasznos : földmivelés, ipar, és kereskedelem, ezek ; nélkül pedig évenként alább szálland a j nép adó ereje, és ebben az állam jöve­í delme, hatalma, biztonsága; a jó, gyors, és olcsó igazságszolgáltatás tehát kivált jelen materialis korunkban az állam élet feltétele, azért e téren á költséget kímél­ni nem gazdálkodás, nem józan takaré­i kosság, hanem öngyilkosság; az e téren 1 befektetendő kiadások azonban csak ugy , lesznek termékenyek, és termékenyítők, ha a jónak talált rendszert, saját viszo­nyainkhoz, gyakorlati életszükségleteink­hez alkalmazva léptetjük életbe. v / A halálbüntetés kérdéséhez. Lucas Károly, a frauezia akadémia tagjának levele Van Lilaar hollandi igaz­ságügyministerhez, a halálbüntetés eltör­lése iránt. A hollandi képviselőház elé terjesztett törvényjavaslat alkalmából. Francziából fordította Dr. Sc hw arzel József. ^( (Folytatás.) Azt hiszem, hogy a történelem egy­koron csodálkozni fog azou, hogy oly számos protestáns lelkész képes volt a halálbüntetés fenntartását támogatni, s ké­pes volt eltörlése sürgetésének missioját világiaknak engedni át. holott azt nekik kellendett a keresztény szellem nevében követelni: mert ismétlem, hogy a keresz­ten} szellem minden időben a haladás törvénye mellett volt, melyet az Istenség kitörülhetlen betűkkel irt be az ember tökei vesithető természetébe. Nem a ke­i resztyénség szelleme tisztitotta-e meg a büntető igazságszolgáltatást mindazon ir­tózatos kegyetlenkedésektől, melyekkel a visszatorlás] tan befolyása felruházta azt: nem a világra fényt árasztó keresztyén szellem szülte-e a penitentiárius rendszer csodás eszméjét? Nem levén többé szükség a testi se­bek miatt érezni könyört, a lelki sebek­hez fordult, s revelálta a büntető igaz­ságszolgáltatás előtt a penitentiárius rend­szert, mely nem vetette el a vétkes haj­lamok megzabolázására szükséges fenyí­tékeket, csakhogy azokat a lélek íneggyó­gyulására, a keresztény civilisatió eme magasztos spiritualismusára irányozta. Eme hitelv távolítsa el örökre a ke­reszténty a visszatorlás rendszerétől, s a vérpadtól s nekem lehetetlennek látszik, hogy az már elég közeli időben, általá­nosan meg ne értessék s el ne terjesztes­sék érdeme szerint a legtekiutélyesb köze­gek által. Még azon reményemet is kell kifejez­nem, hogy a catholicismus, mely a javí­tási rendszer reformja mellett oly sokat tett, a halálbüntetés eltörlésére is üdvös befolyással leend; mert e két reform egy­másra, hivatkozik egymást kiegészíti. A ja­vítási rendszer pártolóinak el kellismerniök, hogy a catholicismus ama rendszer alkalma­zásásához igen hatalmas eszközöket nyújt. A catholicismus, a lelkek megtisztulására nem egyedül a bitszónoklat által törekszik, hanem részletesen munkál azok egyéni javításán, miért is eme vallás ama rend­szer erkölcsi követelményeinek leginkább

Next

/
Thumbnails
Contents