Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 27. szám - A Karagyorgyevics per [4. r.]

312 — mely tulajdonkénen nem más, mint a szerzendö záloghozi jogczim, érvényesíteni, vagyis a bér­beadót a zálogjog birtokába helyezni kell, szük­séges, hogy azon tárgyak, melyekre a törvény a bérbeadónak zálogjogot ád, a bérlő' rendelke­zése alól elvonassanak, vagyis valóságos záloggá átváltoztassanak, mely tekintetben csakis a zár­lat, mely által a törvény foganatosittatik, elmé­leti és gyakorlati szempontból alkalmas biztosí­tási módnak tekinthető. A 354. §-nak általam javaslatba hozott a. és c. pontja eseteiben a zárlat nem ád zálogjo­got, mert a zálogjognak alapját, valamely pénz­beli követelés képezi, holott az a. és c. alatti esetekben maga a tárgy vitás, mely a zárlatot kérvényező fél által vétetik igénybe. Ellenben a b. alatti esetben elrendelt zár zálogjogot ád, mert a bérbeadónak, mint mondám a törvény a zá­legjoghoz jogczimet ád, a zárlat pedig ezt ér­vényesiti. VIII. Czim A végrehajtásokról I. Fejezet. Altalános határozatok. 345. §. Ezen szavak után „semmiségi panaszszal" ezen szavak „vagy igazolással" volnának iktatandók. Ezen módosítás igazolást talál 314. g-han világosan mondatik, hogy az igazolási kérelem a végrehajtást felfüggeszti, s így igen természo­tes, hogy a törvényes időben beadott igazolási kérelem a végrehajtás elrendelését is megakadá­lyoztatja. 259. §. Ezen szó helyett „végzés" „zálogjog" teendő. Mert nem a végzés vagy ítélet vagy vala­mely más okirat, hanem tulajdoni zálóg, vagy szolgalmi jog képezheti a bekebelezés tárgyát, az általam javaslóit módosítás tehát ezáltal iga­zoltatik. 366. §. Ezen §-ban fennhagyandó volna a félnek a költség megállapítása elleni panasza kiküldő bírósághoz, mely a költségek megállapí­tás módosíthatja, mérsékelheti. Mert a §. szerkezete egészen a kiküldött önkényére bízza a költségek megállapítását, a a tapasztalás pedig mutatja, hogy ily eljárások­nál legtöbb visszaélések követtetnek el ;az illető fél­nek tehát meg kell engedni, hogy a kiküldő bí­róságnál e tekintetben panaszt emelhessen, és pedig még inkább ha perrdtásnak jelenlegi sza­bályai változást nem szenvednek a jogorvoslat­nak használása iránt: mert semmiségi panasznak csak az ingatlanok árverésénél elkövetett alaki sérelmek miatt van helye, felebbezésnek pedig vagy semmiségi panasznak sem ingók elleni vég­rehajtás iránt, sem a végrehajtásra kiküldött bí­rói tag eljárása ellen nincs helye. 374. §. Ezen szavak „oly okiratnak birto­kában van, mely" — helyett ezen szavak volná­nak teendők, — „törvényszerű bizonyítékok" — továbbá ezen szavak helyett „a foglalás befeje­zésétől számítandó 3 nap" — ezeu szavak vól­nának teendők „a végrehajtás folyama alatt" — végre ezeu szavak „s minden jogorvoslat kizárá­sával" kihagyandók volnának. A §-hoz hozzá teendő volna ez „az ily ke­reset azonban csak az árverést, és ezt is csak akkor akadályoztathatja, ha a marasztalt fél tel­jes bizony erővel bíró okirat által bizonyíthatja a végrehajtás megszüntetésének vagy korlátozá­sának alapjául szolgáló ténykörülményt." 375. §. Ezen §. egészen kihagyandó. Annak, hogy csupán okirat által engedtetik tteg valamely jog elenyésztét maga után vonó ténykörülményt bebizonyítani, és hogy a végre­hajtás megszüntetésére irányzott keresetet csak 3 nap alatt a foglalás után lehessen benyújtani, okszerű alapja nincs; mert gyakran megtörtén­hetik hogy például a kölcsön, kivált oly kölcsön, mely nem okiratilag, hanem szóval tanuk előtt vagy ezek nélkül is köttetett, szinte csak tanuk előtt, vagy nélkül visszafizettetik, és pedig a fog­lalás után 3 nappal később; ily esetben az érin­tett megszorítás éppen nem igazolható; mert valamint megengedtetett a győztes félnek igényét, melyen a végrehajtási jog alapul, minden a tör­vényben megengedett bizonyítékok felhasználásá­val érvényesíteni, azaz oly ítéletet nyerni, mely­nek végrehajtása megengedtetett, éppen ugy kel­lene a vesztes félnek megengedni a végrehajtási jognak megszüntetését ugyan azon uton és mó­dón és ugyanazon bizonyítékok felhasználata mellett kieszközölni, annál inkább, minthogy a megszüntetési kereset a végrehajtást javaslatom szerint csak akkor akadályoztatja, ha a kereset teljesen bizonyitó okiraton alapul: még kevésbé belátható azon ok, melynélfogva a végrehajtás megszüntetése iránti keresetet csak a foglalás utáni 3 nap alatt lehet beadni; mert ez annyit tesz, mint a végrehajtató fél önkényére bizni, váljon a 3 nap befolyta után ajánlott fizetést elfogadni és a végrehajtást megszüntetni akarja e vagy nem, melyet a 374. §. szövege szerint akkor is folytathat, ha a fizetést elfogadja, ho­lott nincs törvény széles a világon, mely meg­tiltaná az adósnak, hogy a lejárt követelést min­den járulékaival bármikor, midőn t. i. anyagi helyzete megengedi, lefizeti, a végrehajtató jog pedig csak eddig áll fenn, míg alapja t. i. a kö­vetelés fennáll. (Folytatjuk.) \7 A Karagyorgyevics per. y (Folytatás.) Minthogy tehát ezen előadottak szerint, a 2-od-rcndü vádlott ellen felhozott s felmerült vád támogatására szolgáló gyanuokok, — még pedig a bQnsegédi minőségre vonatkozók, az ál­lítólagos megbízó, és 1-sőrendű vádlott felmen­tését maguk után vonó indokoknál fogva, — az ettől külön álló bünrészeségre vonatkozók pedig, — vádlott tagadása, az idézett vallomásoknak egyes ténykörülmény igazolásánáli magukban ál­lósága és aggályossága, az elmulasztott szem­besítések helyre pótólhatlansága, s a létező bi­zonyítékoknak, a fennforgó gyilkossági ténnyeli össze nem függése, és össze nem kapcsolhatása miatt, oly teljes bizonyítékot nem képeznek, hogy azok alapján, a vád tárgyát képező gyilkosság és a vádlott közti bűnös összeköttetés, teljes vilá­gossággal és minden kétséget kizárólag helyre­állítható volna; ennélfogva 2-od-rendü vádlott is a fennforgó gyilkosságbani bárminemű bün­részesség vádja alól, bizonyítékok elégtelenségé­ből felmentendő volt. * * * C. Sztankovics Fülöp ellen végre, azon vád hozatik fel, hogy a vád tárgyát képező gyilkosságot úgyis mint az 1-sőrendü vádlott közbenjáró bűntársa, javaslat, tanács, és buzdí­tás által előmozdította, arra segedelmet nyúj­tott, s annak biztos végrehajtásához járult. Ezen vád támogatására pedig felhozatnak a következő gyanuokok: I- ször, Majsztorovics Antalnak 354: 3 nsz. 37 és kővetkező pontjai alatt foglalt a 136. nszám alatt is olvasható azon vallomása, hogy Sztankovics Fülöp, 1868-ik apr. 6-a felé utóbb pedig april 5-e körül közölte volna vele azt, mi­szerint Mihály fejedelem meggyilkoltatni fog, és hogy ő is azon működik, s egyszersmind fel­kéré őt, hogy nem tudna-e oly embert szerezni, kí a szemendriai kerületet fellázítani vállalkoznék | s midőn ő erre megjegyzé, hogy ez pénz nélkül nem történhetnék meg; Sztankovics meg igérte ne­ki, hogy majd Pestre megy, és pénzt hozand, mire aztán ezen szerepet magára vállalá. Sztankovics ezután Pestre csakugyan fel is ment, s midőn onnan visszatért, közié vele, hogy pénze ugyan most nincs, hanem majd június 22-éu ismét fel megy Pestre, s az öreg Karagyorgyevichtől hoz pénzt: ugyan ekkor közié vele azt is, hogy a fejedelem meggyilkoltatása, Karagyorgyevich ér­dekében július 11-ke körül végrehajtatni fog. Erre aztán Sztankovics Pestre, ő pedig magára vállalt feladata megkezdésére szemendriába ment, s ott értesült Jancievics Istvántól arról is, hogy Sztankovics Fülöp a kérdéses gyilkossági tervet, ezen bizalmas emberével is közölte. II- szor Radovanovics Pálnak azon állítása, 354; 12 nsz. 55. pont,) hogy Sztankovics Fü­löp beszélte volna neki, miszerint Majsztorovics Ljubomirral, az összesküvés tervét közölte, a Majsztorovics neki megígérte volna azt, hogy tervüket, a szmedertvói kerületbeli embereivel elősegíteni fogja. III- szor, Marics Lázár azon állittása (354: (14 nsz. 29. p. végén,) hogy 1868. tavaszszal Sztankovics Fülöp, Radovanovics Pállal együtt őt meglátogatván; Sztankovics előhozta, hogy egy éhségről panaszkodó elbocsájtott hivatalnok­nak azt mondta volna, hogy „Vesz el, ha nincs szived megölni azt, ki bajaiduak oka, hogy ma­gadon segíthess." IV. Rogics Sztanojénak azon állittása (354: 11 nsz. 26 és 28. p.) hogy Sztankovics Fülöp, a ki folytonosan Radovanovics Pállal értekezgetett, s mindent tudott, a gyilkosság előtt 1 vagy 2 hónappal őt is buzdította volna, mondván : „hogy ezen bajtól máskép meg nem szabadulunk", s ugyan ekkor, a vele levő Ilia szűcsre mutatván hozzátevé „Lásd ez is mindig fegyvert hord ma­gánál, s én is ezért tartom őt magam körül." Végre, hogy Sztankovics 1868-ban húsvét után közié vele azt is, hogy ő a tervezett gyilkossági szándékot Karagyorgyevicsnak is elmondta volna s hogy Karagyorgyevics általa intette volna őket vigyázatra, nehogy fejüket hiába elveszítsék V. Radovanovics Pál azon további vallo­mása (43. 44., és 41 p.) hogy tervéhez képest Sztankovicsnak lett volna feladata, a gyilkosság elkövetése után, Belgrádot több társaival fellázi­tani, s hatalmat kezébe ragadni. Továbbá, hogy húsvét körül, Sztankovics i beszélre volna neki azt is, hogy Karagyorgye­j vich nejének mondotta volna, hogy szerezzen pénzt: s küldje azt le, hogy a gyilkosság vég­rehajthatására készen álljon, és hogy értesült volna arról, is hogy a pénz Vilotijevicshez meg­érkezett volna. Végre, hogy forradalmi terveit, Sztankovi­csal még 1867-ben közölte, s azon barátai közt, kik neki azt tanácsolták, hogy tervüket, a feje­delem távollétében, a ministerek meggyilkolása által hajtsák végre, volt Rogic és Sztankovics | Fülöp is. VI. Petkovics Blagojénak azon állittása i (354: 14 nsz. 16. p.) hogy 1868. húsvét körül : jelen volt Pesten, midőn Sztankovics Fülöp, Ka­1 dovanovics Páltól egy levelet kapott, minek j folytán aztán vele Belgrádba le is utazott, üt­| közben pedig elbeszélte volna neki Sztankovics i azt, hogy Radovanovics őt, azért hivja Belgrád­ba, mert a kormányfelforgatás előidézésén dol­, goznak, s neki lesz majd feladata, emberei se­i gitségével a fejedelmi palatot bevenni. VII. Parisics, Vucsicsevics Istvánnak 139 1 nszám alatt foglalt s 205 nszám alatt szembe­sítés által is megerősített azon vallomása, hogy 1868. april 5-én Sztankovics Fülöp hozzá jött, hogy Radovanovics Pál megbízásából értesítse — őt arról, hogy a fejedelem meggyilkolásán dolgoznak, s megnevezte egyszersmind azokat is, kik ebbe beavatva vannak, nevezetesen: Ma­tejics Ránkos. Perisics Gáját, Jankovich Milánt, Areslija Zászát, Petrovics Rakiczát stb. VIII. Zdrafkovics Sztankónak 140 nszám alatt felvetít s a 205 nsz: szerint rész­ben szembesítés által is megerősített azon val­lomása, hogy: 1868-ik május hóban Sztankovics nála hosszasb ideig tartózkodván kérdé tőle, hogy miért késik most Belgrádba oly soká? melyre Sztankovics azon választ adá. hogy a fejedelem tervezett meggyilkolását akarja bevár­ni, — s midőn ő Sztankovicsnak szemrehányást is tett, hogy ezt miért beszéli el neki, holott 5 oly félénk ember, hogy a rendőrség meghívására mindent megvall — Sztankovics egy revolvírt fogott rá, mondván: „ha nem hallgat halálfa.* IX. Petrovics Bogotav azon vallomása (354. 8. nsz. utolsó pont) hogy vádlott 1868 húsvét előtt közölte volna vele, és Petkovics Bla^ojéval a lóverseuytéren azt, hogy Radovanovics Pállal megegyezett az iránt, hogy Szerbiában Karagyor­gyevich javára forradalmat idézzenek ílő. X. Vilotijevich András vallomásának 23 és 41 pontjaiból, Nenadovics Simon 354. 7. nsz, 41 pontjából származtatott azon állítás, hogy 3-ad rendű vádlott a tervezett felforgatás előidé­zésére Karagyorgyevich utasítására, Vilotijevics­től egyszer 500 máskor pedig 700 # kapott volna. XI. Athanaskovics Athanaz (354. 13. nsz. 36. p.) azon állítása, hogy a „kereszthez" czim­zett vendéglőbeni tanácskozásaikban, Sztankovics Fülöp is részt vett volna. Mely körülmény igazolására felhozatik a) Nikolics Iliának 148, és 205 nsz. és Adonya Il­lésnek 149 és 205 nsz. alatt foglalt, s szembe­sítés által is megerősített azon vallomásai, hogy Sztankovicsot látták Radovanovics Györgyei kár­tyázni mialatt Radovanovics Pál az asztal mel­lett állt. b) Lotics János 180 és 205 nszám alatt látható azon vallomása, hogy Radovanovics Pál és György többször várakoztak Sztankovicsra, s vele aztán együtt elmentek, s emlékezik arra is, hogy Radovanovics Pál egyszer egy levelet is adott át Sztankovicsnak megolvasás végett. c) Kavaljetik János 146 és 205 nszám alatt foglalt azon ingadozó vallomása, hogy Sztankovicsot Radovanovics Pállal Györgyei és Nenadovics Szvetozárral majd minden 3-ad nap látta, vagy a 205 szerint soha sem látta, vagy csak egyszer kétszer látta volna. A felhozott vád támogatására — különösen Lapunk mai számához lelivnyi melléklet van csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents