Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 4. szám - A perrendtartási-enquęt

41 — ülésben tárgyaltatváu a kolozsvári ügyvédi ogy- I létnek munkálata az úrbéri törvényjavaslatok felett, ezen munkálat, tekintettel Erdély sajátságos viszonyaira, az igazságügyi ministerium kiváló figyelmébe ajánltatni határoztatott; ezen határozatnak előadójává a rendes üléshez Dr. Györy Elek ur választatott, ki a vonatkozó felirati terv kidolgozásával is megbízatott. Bizottsági tárgyalás alatt állanak, a debreczeni ügyvédi egylet véleménye az illetéktörvények iránti és Dr. Schnierer Gyula urnák indítványa a telekkönyvi törvényhozás tárgyában. A második szakosztály két ülést tartott. Első ülésében elnökül Dr. A p á t h y István jegyzőül pedig Dr. Gerlóczy Gyula urak választattak. Második ülésében felolvastatván a nagyváradi ügyvédegyletnek a személyfogság megszüntetése folytán szükségessé vált törvényhozási intéikedéseket tárgyazó javaslata, az véleményes jelentéstétel végett Dr. Held Kálmán urnák adatott ki; a malomjogról szóló törvényjavaslat, mint nem e szakosztály elintézése alá tartozó, rövid uton az első szakosztályhoz áttétetni határoztatott. Előadói elintézés alatt áll a nagyváradi ügyvédi egylet javaslata a személyfogság megszüntetése folytán szükségessé vált törvényhozási intézkedések tárgyában. A harmadik szakosztály hét ülést tartott. Az első ülésben elnökül Dr. Csacskó Imre jegyzőül Dr. Friedmann Bernát urak választattak ; tárgyaltatott Dr. Friedmann Bernát urnák inditványa a rögtönbiráskodás megszüntetése iránt, - az e tárgyban keletkezett határozatok előadójává a rendes ülésen Engert Tivadar ur, a kisebbségi vélemény előadójává pedig indítványozó ur választatott a második illetve negytdik ülésben; az első ülésben tárgyaltatott még Dr. Friedmann Bernát urnák a mezei munkáknak fegyházainkban leendő meghonosítására vonatkozó inditványa, mely iránt keletkezett határozat előadójává a rendes üléshez indítványozó ur választatott; Engert Tivadar urnák inditványa a halálbüntetés eltörlése iránt egy, az indítványozó Dr. Környjei Ede, Dr. Mannheimer Ignátz és Dr. Eeinitz Adolf urakból választott bizottságnak adatott ki véleményezés végett. A harmadik ülésben „a királyi ügyészségről" szóló törvényjavaslat Dr. Friedmann Bernát urnák adatott ki véleményezés végett, ki is jelentését a negyedik ülésben bemutatván, az az ötödik ülésben tárgyaltatott, a keletkezett határozat előadójává a rendes ülésen Dr. Győry Elek ur, a kissebbségi vélemény előadójává pedig véleményező ur választatott. A hatodik ülésben Engert Tivadar ur a rendészet reíormálása iránt nyújtott be indítványt, Dr. Friedmann Bernát ur pedig egy gyermekgyilkossági bűneset felett tartott felolvasást. A hetedik ülésben Engert urnák a rendészet reformálását tárgyazó inditványa a büntetőtörvény alapelveinek kidolgozására kiküldött bizottsághoz tétetett át; ugyanez ülésben Engert ur a halálbüntetés tárgyában tett indítványát miután e kérdést a magyar jogászgyülés ez iránybani határozata által a budapesti ügyvédi egylet részéről eldöntöttnek tekinti, visszavonta. Bizottsági tárgyalás alatt állanak: a büntető törvény alapelvei és a meghonosítandó börtönrendszer iránti javaslat. A negyedik szakosztály tizennégy ülést tar- I tott. Az első ülésben elnökül Pósfay Károly, jegyzőül Dr. Siegmund Vilmos urak választatván meg, bemutattatott Dr. Környei Ede urnák a békebirói intézmény alapelveit tárgyazó inditványa feletti bizottsági jelentés, mely a második és harmadik ülésben tárgyaltatván a szakosztályi határozatok előadójává a rendes üléshez az indítványozó ur választatott; a második ülésben Dr. Győry Elek urnák inditványa a feltörvényszékeken felhalmozódott ügy hátralékok tárgyában kiadatott egy Dr. Bróde Lipót, Dr. Győry Elek, Pósfay Károly és Dr. Siegmund Vilmos urakból választott bizottságnak véleményezés illetve az igazságügyi ministeriumhoz intézendő felterjesztés kidolgozása végett. A negyedik ülésben az igazságügyi ministerium felszólítása folytán a törvénykezési rendtartásban észlelt hiányok kijelölése, és azok mikénti orvoslása iránti javaslattételre egy kilenczes bizottság küldetett ki, melynek tagjává: Dr. Apáthy István, Engert Tivadar, Dr. Győry Elek, Dr. Környei Ede, Dr. Ma nnh eim e r Ignátz, Morlin Imre, Pósfay Károly, Dr. Siegmund Vilmos és Dr. W e i s e r Károly urak választattak; ugyanezen ülésben tárgyaltatott Dr. Győry ur inditványa folytán az ügyhátralékok tárgyában kidolgozottjfelterjesztése, melynek előadójává a rendes ülésben indítványozó ur választatott. Az ötödik ülésben a nagyváradi ügyvédegyletnek a kivonatos és kivonat nélküli előadási rendszer iránti javaslata, Dr. Schnierer Gyula urnák, a békebirákról szóló törvényjavaslata Dr. Környei Ede urnák, a bírósági végrehajtókról szóló törvényjavaslat Deszkás Gusztáv urnák, és az elsőbiróságok rendezéséről szóló törvényjavaslat Dr. Apáthy István urnák adatott ki véleményezés végett. A hatodik és hetedik ülésben tárgyaltatott Dr. Apáthy István urnák az első bíróságok rendezéséről szóló törvényjavaslat feletti véleményes jelentése, az ez iránt keletkezett határozatok előadójává a rendes ülésen véleményező ur választatott. A nyolczadik ülésben a királyi jegyzőket és azok dijait tárgyazó törvényjavaslatok Dr. Mannheimer Ignátz urnák adattak ki véleményes jelentéstétel végett. A kilenczedik ülésben tárgyaltatott Deszkás Gusztáv urnák jelentése a bírósági végrehajtókról szóló törvényjavaslat tárgyában, a hozott határozatok előadójává a rendes üléshez Dr. Siegmund Vilmos ur választatott meg. A tizedik, tizenegyedik, tizenkettedik és tizenharmadik ülésben tárgyaltatott D. M a n nheimer Ignátz urnák a kir. jegyzők és azok dijairól szóló törvényjavaslatok feletti véleményes jelentése, a keletkezett határozatok előadójává a rendes üléshez véleményező ur választatott meg. A tizennegyedik ülésben tárgyaltatott Dr. Schnierer Gyula urnák a kivonatos és kivonat nélküli perelőadási rendszer iránti véleményes jelentése. Bizottsági tárgyalás, illetve előadói elintézés alatt állanak, a törvénykezési rendtartás hiányai feletti véleményes jelentés, és a békebirói intézményt tárgyazó törvényjavaslat. Rendes ülés huszonegy napon át folytatva négy tartatott és pedig az első, harmadik és negyedik szakosztály által beterjesztett indítványok és vélemények tárgyában, melyek kivétel nélkül elintéztettek. Az első rendes ülésen, mely hét napon át folytattatott, elfogadtatott a negyedik szakosztály által bemutatott felterjesztés az ügyhátralékok tárgyában ; elfogadtatott továbbá — a második szakosztály által beterjesztett az anyagi váltójog alapelveit tárgyazó munkálat is. Tudomásul vélettett továbbá a negyedik szakosztály által a debreczeni ügyvédi egyletnek a biztosítási végrehajtás tárgyában beküldött munkálat felett beterjesztett, elvben pártoló véleményes jelentése, továbbá az ugyanezen szakosztálynak a birák felelősségéről, áthelyezéséről és nyugdíjazásáról szóló törvényjavaslatok iránti véleményes jelentései, ugy szinte a második szakosztály által Külley Ede urnák „az anyagi váltójog reformja, czimü munkája, valamint a negyedik szakosztálynak ugyané szerző urnák „néhány szó a bírósági szervezetről" czimü munkája felett bemutatott jelentései, — nemkülönben a harmadik szakosztálynak véleményes jelentése a büntető törvényre és gyakorlatra vonatkozó törvényjavaslat felett; elfogadtatott végre az első szakosztály által bemutatott és a családi tanács intézményének alapelveit tárgyazó munkálat. A negyedik szakosztály által bemutatott és a békebirói intézmény javaslattal) együttes tárgyaltatás végett e, szakosztályhoz visszaszármaztattatott. A negyedik szakosztálynak a bíróságok és hitbérek egyenlősítése valamint a becsületsértési perekbeni fellebbezések tárgyában bemutatott jelentése azon módosítással iogadtatott el, hogy a jelentés ellenében a hitbérek egyenlősítése szükségesnek jelentetett ki, miután a budapesti ügyvédi egylet különben is a nemes és nem nemes közti különbséget az 1847/8ki törvények által megszüntetettnek tekinti de kívánatosnak látja, hogy ezen elv gyakorlatilag is végre valahára alkalmaztassák. A negyediK szakosztálynak a személyes fogság eltörlését tárgyazó véleményes jelentése elfogadtatott, a személyes fogság helyét pótló íeifedező eskünek meghonosítását javasló szakosztályi határozat azonban elvettetett, miután az egylet az adósnak a felfedező esküre leendő szorítását helytelennek sőt tilosnak tekinti. A második rendes ülésen, mely nyolez napon át folytattatott, a negyedik szakosztály által bemutatott ügyvédrendtartási törvényjavaslat tárgyaltatott és állapíttatott meg. A harmadik, két napon át folytattatott rendes ülésen elfogadtatott a negyedik szakosztály által az első folyamodásu bíróságok rendezéséről szóló törvényjavaslat iránt bemutatott véleményes jelentés. A harmadik szakosztálynak jelentése, mely szerint a királyi ügyészekről szóló törvényjavaslatot egészben pártolja, Dr. Friedmann ur véleményének elvetése mellett elfogadtatott, kiemeltetvén azonban, hogy az ügyvédek tekintetében az egylet a fegyelmi hatóság gyakorlatát kizárólag az ügyvédi testületre óhajtja ruháztatni. Elfogadtatott a harmadik szakosztálynak a rögtönbiráskodás megszüntetését tárgyazó véleménye kimondatván, hogy az egylet a rögtönbiráskodást korszerűtlen és egy jogállam eszméjével összeegyeztethetlen intézménynek tartja, s azért ennek mielőbbi teljes eltörölhetése czéljából az állami közrendészetnek, a büntető törvénykezésnek és börtönrendszerünknek gyökeres reformját törvényhozásunk egyik igen sürgős feladatának tekinti; de addig míg ezen kívánalmak teljesedésbe menendnek, a nálunk mélyen megingatott közbitonság megóvására szükség parancsolta eszközként azt fenntartandónak kénytelen jelezni; óhajtja azonban mindamellett, miszerint a jelenlegi rögtönbiráskodási szabályok akként változtassanak meg, hogy ez uton is csak oly büntetések szabathassanak ki, a minők hazánkban ugyanazon bűntettekre a törvény rendes utja szerint alkalmaztatni szoktak. — A harmadik szakosztálynak a mezei munkának fegyházainkban leendő meghonosítását tárgyazó indítványa változatlanul elfogadtatott. A négy napon át folytatott negyedik rendes ülésen tárgyaltatván a negyedik szakosztálynak véleményes jelentése a kir. jegyzők és azok dijairól szóló törvényjavaslatok felett, az némi módosítással elfogadtatott. Az első szakosztálynak véleményes jelentése az úrbéri törvényjavaslatok felett, két rendbeli elvi módosítással elfogadtatatott. A negyedik szakosztály által a bírósági végrehajtók iránti törvényjavaslat tárgyában, bemutatott véleményes jelentése elfogadtatott. Az előadottakban vázolván egy évi tudományos működésünket hátra van még az egylet egyéb mozzanatairól is röviden számot adni. Az igazgató választmány tizenhét ülésben intézte el az egylet adrninistralis és folyó ügyeit, és egyebek között emlékiratot is intézett a törvényszéknél tapasztalt kezelési hiányok tárgyában az illető első folyamodásu és felsőtörvényszékek elnökségeihez. Az egyleti tagok száma 1870-ben harminczkét uj rendes tag beléptével összesen 330-ra szaporodott, Zsigmondy Pál ur eddigi rendes I beltag pedig 200 fttal az alapító tagok közá lépett. Sajnálattal kell azonban felemlíteni azt is, hogy egyletünk négy érdemes tagját ragadta ki a halál körünkből u. m. K á r Mátyás és Ledniczky Mihály alapító-, Borcsányi János és Végh Lajos rendes beltagokat. Az egyleti segélyalapnak — melyből az alapszabályszerü segélyzések remélhetőleg mielőbb teljesíthetők lesznek, — Zsigmondy Pál ur 300 ftot ajándékozott értékpapírokban, az egyleti könyvtárt M e 1 c z e r István ő nagyméltósága valamint Dr. Apáthy István, Dr. Csacskó Imre, Dr. Környei Ede, Dr. Schnierer Gyula urak több rendbeli nagybecsű és értékes könyvadományban lészesiték. Egyletünk anyagi állását az ezen évkönyben is közzétett pénztár-kimutatás és leltár tüzetesen tárgyalván, legyen szabad e tekintetben ezekre utalnom. Végül örvendetes jelenségként kiemelem, hogy egyletünk a lemult évben a társegyletekkel a legszivélyesb kartársi viszony- és ez egyletek nagyobb részével legélénkebb szellemi érintkezésben is állott, különösen az aradi, debreczeni, győri, kassai, kolozsvári, miskolczi, nagyváradi, soproni és szathmári ügyvédegyletekkel, valamint a magyar jogászgyülés és erdélyi jogászegylettel, — sőt a külföld hason egyleteivel, mint például a berlini „Juristische Gesellschaft" czimü egylettel is ismételve, érintkezett. Mint e vázlatos átnézetből kitűnik, egyletünk a mult évben is félreismerhetlen ügybuzgósággal törekedett feladatának megfelni, és a kitűzött egyleti czélok közül egyet sem tévesztett szem elől. Pesten, 1871. évi jan. 15. Dr. Siegmund Vilmos, egyleti titkár. Itélöszékeinknek melyike van hivatva bányaügyekben felmerülhető semmiségi panaszok elintézésére. E kérdést a m. kir. Curia mint semnntoszék 18(59 Július 16-án 2(50 sz. a. hozott nata-