Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 27. szám - Az irásbeli és szóbeli rendszerről az igazság kiszolgáltatásánál [2. r.]

— 307 — mezitelenségébeiii alkalmazása mellett nem csak az egyesbiró válhat zsarnokká a nyilvánosság mellett is, de bírói személye ki téve leend a roszakaratu gyanúsításoknak, melyek ellen magát nem is védelmezheti; a birói felelősség pedig keserű satyrává válik a peres felekre nézve, miután az egész szóbeli tárgyalás, az alatt netalán gyakorlott birói önkény, zsarnokság, a részrehajlás jelei, s. a. t. mint üres hang elrepül, nem maradván fenn belőle semmi reális bizonyíték a mire a biró gyanúsítás, vád esetében, a felek pedig a birói önkény, részrehajlás, vagy képzetlenség ellenében hivatkozhatnának; mert p. o. önkény, részrehajlás, zsarnokság s. a. t. tiltott eseteinél csak egy pár hét után is lehetséges lesz e a szóbeli tárgyalásnak ténykörülményeiről, az alkalmazni ajánlott, de bíróilag eltávolított bizonyítékokról, azoknak alkalmazásáról a levegőben elhangzott hangokat oly positiv próba alakban visszavarázsolva megtestesíteni, hogy azok által a netalán méltatlanul gyanúsított, vagy vádolt egyesbiró igazoltassák, vagy a jogaiban akár birói önkény, akár részrehajlás, vagy tudatlanság által sértett fél javára a birói felelősség megtestesitethessék ? czélszerübb lesz e a birói felelősséget egészen az emberek erkölcsi érzületének annyira hullámzó fokai közötti nem mindig biztos tauu vallomások értékére fektetni, midőn a biró s felek által aláirt tárgyalási jegyzőkönyvek által ugy a birót, mint a feleket védő, vagy vádoló teljes próba erejű bizonyiték szerezhető meg? Ha az elsőbiróságtól a másodbirósághoz a tárgyalásnak egy betűkben megtestesített hangja sem mehet fel, a másodbiróság sem ítélhet másod, hanem csak elsőbiróságkép, a nép pedig az igy mindig elsőbiróságként működő hármasbiróságok mellett is, azoknak örökké hullámzó ítéleteiből jogi megnyugvást nem meríthet, ily perorvoslat nem perorvoslat, hanem rosz akarat s czélzatos boszantás mellett felhasználható költségszaporitás, s idővesztegetés, a mint alább ki fog tetszeni. A 4. k. 3. cz. 19. §. szerint ugyan, ha valamelyik fél oly bizonyítékot, vagy kérelmet hoz fel a felebbezésnél,"melyet az első eljárásnál is érvényesíthetett volna, a másodfokú eljárás költségeit részben, vagy egészben viselni tartozik, ha pernyertes lenne is; ez ugyan igazságos, s elméletileg szép is, de mivel ugyanazon 19. §. szerint azt, hogy az ily uj kérelem és bizonyítékkal az első fokú eljárásnál a peres fél nem élt-e, tehát valóban uj kérelem, és uj bizonyiték-e, vagy vele nem élhetett, minden bizonyiték kizárásával mindentudóképeu a másodbiróság itéli meg, az első bíróságtól pedig a tárgyalás egy betűje sem jut el a másodbirósághoz, miből ítélheti meg alaposan a másodbiróság azt, hogy a kérelem és bizonyiték valóban uj e ? az első fokú eljárásnál alkalmaztatott e vagy nem? talán a, fél alkalmazni akarta, de a biró önkény, és részrehajlásbúi alkalmazni nem engedte s. a. t. Ítélhet e tehát alaposan arról is, hogy a másad fokú eljárás költségeit melyik fél viselje, midőn talán igazságoasan csak első biró marasztaltathatnék el a költségekben is. Kívánatos ugyan, hogy a szóbeliség, nyilvánosság, és birói közvetlenség a mennyire körülményeink engedik a másod, és harmadbiróságok előtti tárgyalásokra is kiterjesztessék, ennek azonban az előadói javaslat szerinti rideg keresztülvitele mellett az ország népének 80. százaléka a felebbezés költségessége miatt, még a leghelyteleuebb ítéletek ellenében is meggátolva lenne a felebbezésben, s ki lenne téve mindazon káros esélyeknek, s birói visszaéléseknek, melyeknek meggátlását, épen a felebbezéstől várja a jogtudomány. Ha az előadói javaslat egyedül PestBudára, mint a másod- és harmadbiróságok székhelyeire — akár 4—5 mértföldnyi körülettel ajánlaná — felebbezési eljárását kiterjeszteni, mint egy oly piczi országra, melyben az talán költség tekintetében alkalmazható, talán hazánkon kívül oly formán alkalmaztatik is, ámbár én sehol sem tarthatom helyesnek a felebbezéshez uj kérelmek, s bizonyítékok csatolhatását, s igy a másod-, és harmadbiróságoknak elsőbiróságokká leszállítását, nem lenne Pest-Buda polgáraira, s kis környékére az ajánlott eljárás költségesebb, mint a mostani felebbezés, sőt az ajánlott szóbeliség, nyilvánosság, s birói közvetlenség még haladás is lenne; de midőn egy nagy területű országban, tulnyomólag, a felebbezési bíróságok székhelyétől igen távol lakó népesség részére behozandó íelebbezésről vau szó, akkor az előadói javaslat szerint ellehet ugyan érni azt, hogy a másod- és harmad bíróságoknak dolguk ne legyen, ellehet érni pénzbüutetésseli fenyegetés nélkül is, de az ország népének legnagyobb részére lehetetlenné leend téve felebbezés által jogai orvoslását keresni, s ez nem reform, hanem mély visszaesés lesz; A theoriát tehát, melybe 1850 év óta ugy látszik minden, és anuyi tiltakozásaink ellenére is nagyon belemerültünk nem ostromlom, mint szülő annyát a gyakorlat által hasznossá tehető eszmék, s fogalmaknak, de az előadói javaslatban ajánlott felebbezési eljárást, mely egy magyar vármegyéhez hasonló nagyságú országban hasznos, és reform is lehet, a mi országos területi viszonyainkhoz képest gyakorlatilag felette károsnak tartani kénytelen vagyok, mert: azoknak, a kik jogaik érvényesítését felebbezés utján is keresni kénytelenek túlnyomó nagy tömege Pest-Budától, a másod, és harmad bíróság székhelyétől (hacsak minden megyében felebbezési bíróságok is nem lesznek, a mire talán az előadói javaslat sem czéloz:*) 5 — egész 50—100 mértföldnyire is lakik, ezen távol lakók felebbezés esetében az előadói javaslat 4. k. 3. cz. 14 §. szerinti felebbezési szóbeli tárgyalásnál magukat de regula ügyvéd által lennének kötelesek képviseltetni; ha lakhelyükről ismert, bizalmukat biró ügyvédet küldenek képviseltetésük végett Pestre a felebbezési tárgyalásra, annak részére a távolság arányában 15—100 frtnyi előleget kell útiköltségre adui, még 50— 100 frt értékű perben is, vagy mert a képviselőség mégis bizalmat feltételez, a fél maga kénytelen Pestre utazni hasonló, mindenesetre tetemes költséggel, hogy ügyvédet keressen, a kinek személyéhez +) Ha azt nem czélozza is, de a másodfokú bíróságok lehető legtöbb helyen leendő felállítását okvetlenül czélozza, az egyesbiráktól pedig a fellebbezést bizonyos körülmények között, csakis a társasbiróságokhoz engedi meg, és igy czikkiró ur e tekintetbeni aggályai kissé túlzottak. Szerk. bizalomra gerjedve, azt informálhassa a tényállás előadásával; ily költségre, ellenfelének két izbeni felebbezése, vagy semmiségi panasza esetében, két-három izben is készen lehet, miután a semmitőszék de regula az ügynek érdemleges elintézésébe nem bocsátkozhatik. Hány oly igaz keresetű szegény ember van Magyarországban, a ki ily tetemes, a kereseti összeggel leggyakrabban arányban nem lévő felebbezési költséget, legigazságosabb ügyében, a leghelytelenebb ítélet ellen is előlegezni képtelen lenne? hány oly takarékos, számító iparos, kereskedő, a ki 10 ftól 100 frtig j terjedő igazságos ügyében 100 f. 150 f. I felebbezési költséget terméketlenül be fektetni nem hajlandó? Felebbezéssel tehát a peres felek nagy tömege a leghelyteleuebb ítélet ellenében is nem élhet, de ha valaki az első bíróság előtt a legigazságosabb ítélet mellett pernyertes lőn is, ellenfele felebbezése esetében pénz hiányában a felebbezési tárgyalásnál magát nem képviseltethetvén, jogait nem védhetvén, nem csak pervesztessé lehet a másod bíróság előtt, de marasztaltathatik a másod fokú eljárás költségeiben is, s a helyett hogy 100 frt igazságos követelését megkapná, fizethet 100 frt perköltséget, s összes vesztesége 200 frt leend. Az előadói javaslat szerint a felebbezésnél nem csak uj kérelmek, de uj bibizonyitékok is alkalmazhatók lévén, meg van engedve a tanuk általi bizonyítás is, ugy de az előadói javaslat egyik alapeszméje a birói közvetlenség lévén, a tanuknak is, kiknek vallomásai az uj bizonyítékot adandják a másodbiróság által kell ki, vagy meghalgatattniok; hány embernek áll módjában 5. 50. 10Ö. m. földnyi távolságból 3—4 tanút Pestre a másodbirósági tárgyalásra felszállítani, ott élelmezni, szállásolni, vissza szállitatni ? Lehetséges tehát, hogy a járásbíróságok eleibe utalt perek felebbezési költségei 50 f. — 100 frtra, sőt többre is felrúgnak azon előadói javaslat szerint, melynek 1. k. 4. cz. 4. 5. 6. §§. a járásbirák előtti perekben még a képviselői dijakat sem tériteti meg a nyertes félnek. Ily drága reform mellett Magyarország népének túlnyomó többsége keserű csalódással fog megemlékezni az állam azon ígéretéről, mely jó, gyors, és olcsó igazságszolgáltatással kecsegtetvén, a helyett oly költségessé teszi azt, hogy épen a nagy tömeg nem keresheti jogai teljes érvéuyesithetését, a hitel pedig, ugy a belföldi, mint a külföldi hitel, mely nélkül ma már sem virágzó földmivelés sem ipar, és kereskedelem nem képzelhető, tönkre jut annyira, hogy minden erre vonatkozó törvényeinket bátran a tűzbe vetve, a természetbeni csere forgalomról alkothatunk törvényeket. Szabad legyen azonban állítanom, hogy ily jogi állapottal a nép megelégedett nem lehet, tehát elégedetlen lesz; avagy nem a jogbiztonság végett él-e az ember társadalomban? nem a jogbiztonság e alapja, létoka a polgári társadalomnak, az államnak ? s ott, hol az igazság kiszolgáltatásával összekötött költségek a nagy tömegre nézve lehetetlenné teszik a magánjogok érvéuyesithetését, lehet-e szó jogbiztonságról akár a honpolgárok, akár a külföldiek részére? Őrizkedjünk e téren a ride^ theoriá-