Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 26. szám - A Karagyorgyevics per [3. r.]

— 302 — Esküdtszéki Csarnok. Esküdtszéki tárgyalás. (Pest június 22-én.) Elnök: Sárkány József. Birák: Paizs Andor, Knorr Alajos. Je gy zö : Dulo vics Béla. Vád 1 ók : A bel Márton, Riese József, Marics József, Patacsics János, Geiszhader János, Töpfn er József, Müller György, Hümpfner Ferencz és Kimig Jakab buda-tabáni elemi-iskola tanítók, ügyvédjük dr. Füzes séry Géza. Vádlott: Bernát h József iskolagondnok, védője dr. Stiller Mor. Esküdtek: Tötök Ferencz, Heiter Máté, Leipnikei Gyula. Neskovich Döme, Virker Károly, Karpelesz Albert, Topics József, Gröstenberger Ede, László Kálmán, Benkő István, Szontágh Kálmán. Nagy József. Póttagók : Hlavács Dániel és Klasz Antal. (F.) A jelen 'tárgyalás épen ellentéte a mult számuukbau közlöttnek. Ott, a vádló (a pesti állatkert igazgatója) mint köztisztviselő lépett fel, és a bíróság kimondá, hogy miután nem hivatalos tettekről van szó, nem lehet a sértést mint köztisztviselő ellen intézettnek tekinteni. A jelen esetben pedig a vádlók magán személyei; gyanánt kívántak tekintetni, a bíróság azonban őket közmegbízatásban eljáróknak nyilvánította,kiknek mint ilyeneknek tetteikről van szó. A bíróság ezen két végzésének hordereje abban áll, hogy a mult tárgyalásnál épen azért, mivel köztisztviselő vagy közmegbizatásbau eljáró személy elleni sértés nem forgott fenn, a bizonyítás a 24. §. értelmében nem engedtetett meg, a jelenleginél azonban ugyanazon szakasz értelmében annak hely adatott. A mi a jelen esetben a bizonyítás eredményét illeti a tények, melyek az inkriminált czikkben felhozattak, némi részben és különösen a vádlók egy némelyikére bebizonyíttattak, de nem bizonyittattak be azon subjectiv kifakadások, melyeket az inkriminált czikk ezen tények felsorolásához kapcsolt. Erinek következtében alkalmazásba jött a 24. §. következő passusa : Ez esetben (midőn valaki miut köztisztviselő vagy mint közmegbizott cselekedett, ha a tény bebizonyittatik, a vádlott tette számítás alá nem jöhet, kivévén azon megbecstelenitést, mely annak folytában megtörtént, a nélkül, hogy magából a tettből szükségkép következett volna. Ezen határozmány kissé nehézkes és laikusok számára talán homályos is a sajtóbiróság elnöke azonban a resumében példákkal világította azt meg, és ennek folytán az esküdtek téjékozva voltak a törvény értelme iránt. Az esküdtek verdiktje a „vétkes't mondotta ki, de különös tapintattal megkülönböztették az esküdtek azon tanítókat, kikre nézve a vádak bebizonyíttattak és ezeket illetőleg nem-vétkest mondottak, a mi arra mutat, hogy esküdteink az esetben kiváló gonddal jártak el birói hivatásukbsn. * * * A szokásos formaságok után felolvastatik a vádlevél. Az incriminált czikk a „Pester Journal" 1871. marcz. 14-én a „Local anzeiger" ,,rovatban tétetett közzé : „Tabaner Schulzustánde" felirat alatt. A czikkben a tabáni iskolaállapotok a legnyomorultabbaknak festetnek; erkölcsi, nevelési és oktat;'si hanyatlás és depravatió tulajdoníttatik a tanítóknak. A tanítók e czikk szerint, súlyos testi bántalmazásokkal illetik a gyermekeket, mig másrészt vétkes hanyagságot tanúsítnak a gyermekek sok minden visszaélése iránt, milyen idegen gyermekeknek az iskolaszobába jövetele fiuknak és lányoknak olyan „allotrái" melyek iskolába épen nem valók stb. továbbá „ismétlési órák" hozattak be, melyek engedélyezett "kicsikarási s elkorcsoritó rendszert létesítettek, s ez naponkint inkább terjed. Ezután megkezdődik a bizonyítási eljárás. Vádlott védője a vádlevélben foglalt állitások bizonyítására a tanubizonyitást kéri. Vádlók ügyvédje tiltakozott az ellen. A b i r ó s á g vádlott kérelmének helyt ad; mi ellen vádlók ügyvédje semmiségi panaszt jelentjbe. Felolvasásra kerülnek Bogisich budai főjegyző és a budai iskolaszék elnökének átiratai, melyben kijelentik, hogy a tabáni iskolatanitói ellen eddigelé semmi vád nem forgott fenn. Megkezdődik ezután a tanúkihallgatás. Több tabáni lakos, kivétel nélkül az alsóbb társadalmi rétegekből, bevezettetnek és megeskettetnek. Woller Kosalia napszámos asszony: 8 éves fia az iskolából haza hozott egy maroknyi hajat. Az asszony megnézte a fiu fejét s haj hiányzott. E hajjal aztán vádlotthoz ment el panaszkodni. Schaffinger Mátyás vinczellér: gyermeke és szomszédja gyermekei télen a hidegről panaszkodtak. Ő elment az iskolába és több osztályban oly hideget taiált, mely ezen, nagy részt a legszegények osztályokhoz tartozó és igen rosszul öltözött gyermekek egészségét támadja meg. Panaszkodott azután az igazgatóságnál, mire ugy befütettek, hogy a gyermekek feje megfájult. Erre többé nem ment panaszra. Szomszédjaitól azt halottá, hogy gyermekeit ugy verik, hogy is kolakerülőkké lettek. F i s c h e r Juliána gőzfürdő szolga neje elbeszéli, hogy a tanító beteges leánya szemére vágott pálczával azért, mert egy magyar szót („sárga") nem tudott. Elment azután a tanítóhoz panaszra, ki igen kurtán bánt Tele. Az iskolaszék elnökének biztatására ismét elküldte gyermekét: de három bete a tanító ismét ugy verte pálczával, hogy az iskolából visszatartotta. Tanú továbbá vallja, hogy leánya 9 é»es barátjának Kammerer Magdolna testén a tanitó veretése folytán támadt kék loltokot látott. Hert József fuvaros elbeszéli, hogy már tavaly őszszel ugy verték liát, hogy ft-je azóta folyvást sebes és fájó több szomszédjától is hallott/ily panaszt. "Kammerer Aloysia nőszabó vallja, hogy leánya testén nádvessző ütéstől támadt nagy foltot látott. Petz József molnármester valljar hogy az ö gyermekét nem bántalmazták, de tavaly egy paraszt ember gyermeke az ő háza előtt véresre verve ment el, ugy hogy, ő könyörfilettől indíttatva házába behozatta a gyermeket és cselédjével megmosatta. A gyermek és kísérői mondták, hogy az iskolában a tanitó verte igy a gyermeket. Kácz Gyula városi hivatalnok előadja, hogy ő neki egy asszony panaszkodott, miszerint gyermekét ugy megczibálták, hogy papirosban haza hozta a kihullott hajat. Plattén Terézia mosónő vallja hogy tudta szerint a gyermekeket a tabáni iskolában nagyon kínozzák. Fiának az iskolában a tanitó füle felett kitépte haját, később ugy fülön ütöttek, hogy négy hónapig süket maradt. Az aszszony ezért több iskolataghoz panaszra ment, sőt irásbelileg is adott be panaszt. A gyermek azóta süketségéből felgyógyult, de füléhez nyúlni nem szabad, mert még mindig fáj. Ezzel a tanúkihallgatás véget ért. Következik a vitázat. Dr. Füzesséry Géza, vádlók ügyvédje előadja, hogy a felhozott testsérelmek nincsenek bizonyítva mert nem lehet kimutatni, hogy azok valóban az iskolában ejtettek-e. Megrovamlónak véli azon eljárást, hogy a czikk írója népnevelésünk sebeit n é m e t 1 a p b a n, és igy szándékosan a külföld előtt tárja fel. Vádlott eljárásában csak gonoszságot lát. Utal azon veszélyes következésekre, melyeket a tanítói állás ilyetén aláasása maga után von. Kéri a „vétkes" kimondását. Dr. Stiller Mór, védő, hosszasabban szól népnevelésünk bajairól.*) Védencze csak polgári kötelességét teljesítette, midőn ő, ki az iskolaszék tagja a sajtóhoz folyamodott. Hogy eljárásában személyi indok nem vezette, erről tanúskodik az, hogy czikkében senkit sem nevezett meg. Kövid válasz és viszonválasz, után bezáratott a vitázat, és elnök előadta a resumét. Felolvasta azután a bíróságilag megállapított következő kérdéseket: 1. Meg vannak-e az esküdtek győződve, hogy az inkriminált czikkben a sajtó utján elkövetett rágalom foglaltatik? 2. —10. Meg vannak-e az esküdtek győződve, hogy a fentnevezett tanítókra vonatkozuak-e a rágalmak ? 11. Meg vannak-e az esküdtek győződve, hogy e czikk szerzője vádlott Bernáth József? 12—20. Ehhez képest vádlott a (fentnevezett egyes) tanítók ellen elkövetett rágalmazási sajtóvétségben vétkes-e, vagy nem? Az esküdtek ezután tanácskozásra visszavonulván, egy órai szünet után visszatérnek, és főnökük : Neskovics Döme, következő eredményt hirdet ki: Az 1. kérdésre 8' igen 4 nem. A 2—10. kérdésre 7 igen 5 nem. A 11. kérdésre egyhangúlag igen. A 12—15. kérdésre 7 igen 5 nem. A 16. és 17-re egyhangúlag nem. A 18— 20-ra 7 igen 5 nem. Az esküdtszéki verdict szerint, tehát csak Geschader és Topfner tanítók (a 16. és 17. kérdés) ellen nem tartalmaz rágalmat. *) E védbeszédet jövő számunkban egész terjedelmében közlendjük. A bíróság' ennek következtében szintén vétkesnek mondja vádlottat, és tanácskozásra viazazavonul. Mire félórai azünet után Elnök a kővetkező Ítéletet hirdeti ki. Vádlott, az enyhítő körülmények figyelembe vételével, egyhavi fogságra, 100 frtnyi pénzbírságra és 80 ftnyi perköltségek megtérítésére marasztaltatik. Vádlott védője semmiségi panaszt jelent be. Törvényszéki tárgyalások, * (Felségsértési per.) Folyó hó 19-én vette a pesti királyi ítélőtábla tanácskozás alá Politzer S. az „általános munkásegylet" tagjának felségsértési perét, A közvádlói tisztet a királyi ügyek igazgatója vitte. A vádiratban az állit tattik, hogy Politzer az általános munkásegylet febr. 19-én tartott gyűlésében oly kifejezésekkel élt, melyek nemcsak a király személye ellen, hanem általában a királyság intézménye ellen is voltak intézve. A vádlottat zárt kocsibaD három rendőrbiztos kíséretében szállítottál a tárgyalásra és a biztosoknak szigorúan meg volt hagyva, hogy a vádlottnak az uton még a kocsissal sem szabad beszélnie. A vádlott személyazonosságának megálla pitása után, sajátkivánatára dr. Friedmann Bernát neveztetett ki védőjéül. A királyi tábla elhatározta a vádlottnak perbefogatását. * (T o 1 v a j-vi s z o n t a gs ág o k.) A most 29 éves Fekete János valaha kézimunkás volt, de e fárasztó kenyérkeresés nagyon boazantotta, azért le is mondott róla és a vásárokat kezdte látogatni. Tudakozódott előbb, hol vannak a nevezetesebb vásárok s azután odautazott és mint vevő a bódékat tetemesen meglopta. Itt-otc rajtakapták, éa egy, sőt két évi börtönbüntetéssel is büntettetett. Folytonos felsülése végre még ia arra kényszerité, hogy előbbi becsületes életmódjához visszatérjen. Debreczenben valóban le is telepedett, újra fát vágott, követ hordott, éa végül Merkúr helyett Ámorhoz fordulván Dobay Istvánné özvegy asszonynyal kelt össze. De csak néhány hétig tudta túrni a csendéletet és újra nagy merényletre vállalkozott. Kirabolt egy debreczeni ékszerészt és haza hozta feleségének a sok drágaságot. Ez ámbár gyanuskodotL még is elfogadta, és egy részt el is adott belőle. Fekete nem csak a favágásban, tolvajlásban és betörésben volt jártas, hanem a szakácssághoz is értett, a váczi fogházban nem sokára kuktának alkalmaztatott. Három vagy négy hónapig is főzött a fegyeuezeknek. de egy napon a konyha kiszeliöztetése alkalmával, a nyitott ablakot felhasználta és ezen keresztül egyenesen Szathrnárba menekült. Szathmarban újra kileste az alkalmat, hogy lopás által pénzt szerezhessen, és csakugyan ott is sikerült neki nagy összeg pénzt lopni egy ottani kereskedőtől. Ezen is rajta vesztett, és a szathmári bíróság, a 10 évi börtönbüntetésen kivül még három évi súlyos börtönre Ítélte, mely büntetést a legfőbb Ítélőszék is jóváhagyta. * (A mi nist e re 1 n ö k fia mint párfa a j h ő s.) A bécsi fenyitő-törvényszéknél egy mulatságos epizódokban gazdag tárgyalás folyt le bizonyos Hermann Ignácz, ó-kauizsai születésű kereskedősegéd ellen, ki foglalatosságul azt választotta, hogy fiatal és nem fiatal leányokkal közkertekben ismeretséget kötött, s magát ügyvédjelöltnek adván ki, házasság Ígérete mellett addig vitte a szerelmeskedést, mig különféle ürügyek alatt — könyvre, vizsgára, irodaköltségre stb. — a szegény nők vagy csaladjuk egész kis vagyonát ki nem csalta. A tárgyalásnál az egyik áldozat, egy jószivü nevelőnő, elmondta az ismerkedés történetét, melyből megtudjuk, hogy a kalandor hazugságaiban sokkal többet adott az eredetiségre, mint a vilószinüségre. Azt mondá ugyanis, hogy magyar joghallgató létére azért nem tanul Pesten, mert párbaja volt a magyar ministerelnök fiával. Andrássy gróf bámulni fog, ha megtudja, hogy két kis fia közül (a nagyobbik is alig lehet több 12 évesnél) az egyiknek már is „becsületbeli ügye" volt. Hermannt különben három évi fogságra Ítélték. * (Pest v á r o s fényi tő t ö r vé n y széké n él) a sokszor emlegetett Nuck ügyet tárgyalták. A tényállás a vád szerint a következő: az Eszék és Károly város közti vasút összeköttetés kiépítésére Naschitz és Pakratz megérintésével, egy consortium ajánlkozott. Ezen consortium Légér mérnök által az építési munkálatokat s a helyrajzi térképeket elkészítette. Az ügy az országgyűlés elé került, me'y a vasutvonalat elfogadta