Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 26. szám - A Karagyorgyevics per [3. r.]

— 303 ügyan, de irányát megváltoztatta és pedig akként, hogy a sziszeki vonalt a vasút megérintse, ezenkivül még a mitrovicz-broodi mellékág is czélszerünek találtatott. Eire egy más consortium jelentkezett, melynek élén Thun gróf állott. Ezen két consortium közt gr. Csáky Tivadar országgyűlési képviselőnek kellett volna a fúziót elősegíteni s meg is bizatott, hogy a még föl nem vett vonalak tervét készíttesse el. Ezen munkára Nuck Hugó mérnök válalkozott, ki nem csak ennek tett eleget, :hanem a bécsi népbank által a magy. kir. közlekedésügyi ministeriumnál letett s a horváth-szlavoniai vasutakra vonatkozó terveket is lemásolta. Az ügy világosságra jött B Nuck a fenyítő törvényszéknek adatott át. A vizsgálat közben Nuck tagadta az általa véghezvitt másolást. A végtárgyalásnál azonban Nuck egészen másnak mutatkozott, mint a vizsgálat, közben. Megígérvén a törvényszéknek, hogy igazat fogjmondani: elbeszélte, hogy a tervrajzokat lemásolás végett senki mástól nem kapta mint gr. Csáky Tivadartól. Csáky Tivadar gr. erre előlép s azt mondja, hogy vádlott nyilatkozata valótlan, mert ő azon időben, midőn cz eset történt, nem is volt Pesten, hogy a nevezett tervrajzok a közlekedésügyministernél voltak letéve és hogy Végre ő a másolást nem is segíthette elő, mert a két consortiumon kívül úgysem jelentkezett pályázó. Vádlott megkérdeztetvén a felől, miért nyilatkozik most máskép, mint a vizsgálatnál ? — azt felelte, miszerint Csáky T. gr. arra kérte, hogy senkit ne kompromittáljon, mert neki mint grófnak és képviselőnek elég befolyása van, hogy az egész dolgot elsimítsa. Szívességből és a további kellemetlenség kikerülése végett vallott tehát máskép a vizsgálat alkalmával. Különben még bizonyos Nickl is összeköttetésben van gr. Csákyval. Vádlott számos tanút nevezett meg, kikkel be akarja bizonyittatni, hogy ő tényleg gr. Csákytól kapta másolás végett az eredeti ftrvrajzokat. Az ügy tárgyalása tehát felfüggesztetett mig a Nuck által hivatkozott tanuk ki eognak hallgattatni. * (Mérgezés éshitvesgyilkosság.) Lubló mezővárosban (Szepesség) két igen tehetős család van. Egyik a Bolesz, másik a Fehér-család. A Bolesz-családban egy fiu, a Fehérében egy leány volt s a szülők (Romeo és Júlia szüleivel ép ellenkezőleg) a nélkül, hogy a legközvetlenebbül érdekletteket meg is kérdezték volna, Margitot és Józsefet összeházasitották. Az esketés után azonban Margit azonnal gyűlölni kezdte férjét, ki viszont a rátukmált asszonyt a mézeshetek elején annyira elütlegelte, hogy a nő szomszédasszonyai tanácsát hívta föl a kannibál férjtói való szabadulásra. A különféle tanácsok után az asszony a gyógyszertárba ment és kénkősavat kért. A gyógyszerész kérdésére, hogy mire Való ez az erős méreg, azt válaszolta tréfásan, miszerint megunta az életet. — A gyógyszerész is elnevette magát, megjegyezvén, hogy ily fiatalon s a boldogság első napjaiban kár volna ily szép asszonyért. Margit asszony otthon a pálinkás üvegbe töltötte a vitriolt. A férj haza érkezett, nagyott ivott az üvegből és utoljára ivott, mert félóra múlva iszonyú kínok közt halt meg. Az orvosi üzsgálat után kitűnt a mérgezés. A fiatal asszony legkevésbé sem tagadta tettét. A közvádló halálbüntetést kért, de a szepesi törvényszék azon enyhítő körülményt is figyelembe vévén, hogy az égett bor is meggyúlhatott gyomrában, 15 évre itélte a bűnöst. A legfőbb ítélőszék 10 évre szállította le a büntetést. Vegyes közlemények. A curiai döntvényekben kimondott elvek. Semmiföszéki határozatok. — A másodbiróság feloldó határozata ellen a prdtás. 294. §. értelmében további fellebbezésnek nincsen helye. (3891. sz. 1871. évi május 2.) — A nő ellen intézett keresetek idéző végzései a íérjnek kézbesittetyén, a nélkül hogy ez megbízotti minőségét igazolta volna, ezen kézbesítés minden következményeivel semmis (4739. sz. 1871 évi május 3.) — A tagosításnál előfordult hibák miatt indított birtokkiadási és kártérítési keresetek az úrbéri és nem a polgári bíróság illetősége alá tartoznak. (4784, sz. 1871. évi május 9.) — Ha a sommás per folyama alatt a birótársként működő esküdt tanuként hivatoltatik, az e perben többé nem biráskodhatik. (4751. sz. 1871 évi május 11.) — Az öröködési illeték kifizetését tanúsító nyugta csatolása nem szükséges arra, hogy a prdtás. 580. §-a által szabályozott hirdetményi eljárás elrendeltetthessék. (3288. sz. 1871 évi május 17.) Kinevezések, választások, áthelyezések, kitüntetések és nyugdíjazások. * (Tisza Lajos) közmunka és közlekedési ministerré kineveztetett. * (Gorove István) ministeri állásától saját kértére ő Felsége által felmentetvén, neki hü szolgálatáért a Lipót-rend nagy keresztje s a belső titkos tanácsocsi czim díjmentesen adományoztatok. * (Justh György) Turóczmegye első alispánja királyi tanácsosi czimmel ruháztatott fel. * (A királyi igazságügyminister) az igazságügyministeriumhoz fogalmazóvá : Horv át Jenő pesti királyi táblai segédfogalmazót; kir. curia semmitőszéki osztályához fogalmazóvá: Kaszán Izidor segédfogalmazót; segédfogalmazóvá: M a a g e r József végzett jogászt; a pesti kir. táblához fogalmazóvá; Végh János fehérmegyei t. szolgabírót; segédfogalmazóvá: Türk Szilárd díjas joggyakornokot: végre a maros-vásárhelyi kir. táblához fogalmazóvá: Barabási István segédfogalmazót és segédfogalmazóvá: Soós Kálmán jogtudort nevezte ki. Különfélék. * (Legújabb csődök) Hermán Ágoston kárpitos ellen Pest város tszékénél, perügyelő Herczegh János, bejelentési határidő aug. 23— 25, tömeggondnok választása jun. 30. f (Halálozások.) Báró Babarczy Antal a volt kőszegi kerületi tábla elnöke Karlsbadban f. é. június 13-án meghalt. — Makovecz Ede Pest városának volt főbírája és utóbb királyi ügyész f. hó 23-án Pesten meghalt. — Dr. Miksa György alsó-fehérmegyei egyesbiró f. hó 18-án Hosszuteleken meghalt. * (A budai városi törvényszék) vezetésével Greifenegg Vilmos tanácsos ur bizatott meg, miután Áldássy Antal főbíró ur hosszabb szabadságidejét használja egészsége helyreállítása végett. * (Ügyvéd statistika.) A Warga László igazságügyministeriuin fogalmazó által az igazságügyministerium meghagyása folytán s hivatalos adatok nyomán szerkesztett „Magyarés Erdélyország területén lakó gyakorló ügyvédek statisztikája" czimü murikálatból közöljük a következő adatokat : Magyarországban volt ugyanis 1870-dik év végével 3490 gyakorló ügyvéd, Erdélyben 240, összesen tehát: 3730; arányítva tehát uz ügyvédek számát a népességéhez, mely az 1870-dik évi népszámlálás szerint Magyarországban 11.117,623-ra, Erdélyben pedig 2.101,727-re, és igy összesen 13.219,350 főre rug, általában 3544 lélekre esik egy ügyvéd. Legtöbb ügyvéd Pesten van: 651, hol a 200,476 főnyi népességhez arányítva minden 307 főre egy-egy ügyvéd esik; Pestnél tehát ügyvédek dolgában csak Eperjes városa boldoI gabb, mert ezen 10,772 lelket számláló városban 41 gyakorló ügyvéd székel, ezekből igy minden 262 lélekre esik egy; mig ellenben Szepesmegye hatóságának területén, mely 128,956 főnyi népességet számlál csak 2 gyakorló ügyvéd lakik, és igy egyre-egyre 64,478 lélek esik. * (A közjegyzői kényszer) a bécsi képviselőház által tudvalevőleg a közjegyzői törvényjavaslat megállapítása alkalmából, mint helytelen mellőztetett, az urak háza azonban e kény. szert fenntartandónak találta é3 a vonatkozó szakaszokat újra felvette a törvényjavaslatba. F. hó 20-án tárgyaltatván az ekként módosított közjegyzői törvényjavaslat ismét a képviselőházban, ott a közjegyzői kényszer újra elvettetett. * (Utasítás a cs. és kir. consulságok számára.) Már a mult év elején tartott consuláris enquete-bizottság kebelében, de később az osztrák közösügyi delegatiónak mult évi decz. 6-án tartott bizottsági ülésében is kifejeztetett azon óhaj, hogy az eddig szokásban volt minden egyes consulság részére külön kiadandó szolgálati utasítás helyébe, egy általános consulatusi utasítás szerkesztessék és állapíttassák meg a végből : hogy ne csak a consulok, hanem a közönség azon része is, melyet ezen ügy érdekel, a consulok kötelessége és jogairól biztos tudomást szerezhessen. Ezen jogosult kívánalomnak engedve a közös külügyministerium, a consuláris-ügyek előadóját, Barb osztálytanácsos urat az egyes consulságok részére kiadott szolgálati utasítások és idevágó rendszabályok összeállításával és kiadásával bizta meg. Ezen most már elkészített és a bécsi udvari nyomdában kiállított összeállítás fog a majdan valamennyi osztrák-magyar consulatus számára megállapítandó és kiadandó általános utasítás alapjául szolgálni, mely a birodalom két kereskedelmi, két igazságügyi és közös külügyi ministeriumainak befolyása és közreműködése mellett fog megállapittatni, és azután az illető törvényhozások elé terjesztetni. * (A bírósági székhelyek) megállapítására kiküldött vegyes bizottság már megkezdette tanácskozásait. A bizottságnak utasításul van adva, hogy oly helyek közül, melyek mellett egyébként egyenlő okok harczolnak, annak adassék az elsőbbség, melyben a bíróság elhelyezése az államkincstár csekélyebb terhelésével járna. Egyszersmind pontos kimutatás készítését rendelte el a ministertanács azon ajánlatokról, melyeket a közegek e részben tettek, mi arra mutat, hogy ez a kérdés végleges eldöntésénél is egyik irányadó szempont lesz. Ez alkalmat számos vetélkedő község felhasználja, s már is több ilynemű ajánlat érkezett a bizottsághoz. Így pl. Hevesmegye főispánja a, megyeház szomszédságában levő vendéglőt ajánlá fel a felállítandó egri törvényszék székhelyéül. * (Nemzetközi szerződési pótlék.) A magyar-osztrák birodalom s az olasz királyság közt a büntettessek kiszolgáltatásra vonatkozó 1869. febr. 27-kén kelt szerződés mindkét szerződő állam által egyetértőleg azon értelmezést nyerte, hogy e szerződés a II. czikkben megjelölt bűntényekre nézve katonai egyénekre is kiterjed. Ezen értelmezést az olasz külügymi| nisterium 1871. máj. 27-én kelt nyilatkozatával közlötte a közös hadügyministeriumnál. * (Külföldiek polgári házassága Ausztriában.) Az alsó-ausztriai helytartóság, a bécsi tanács egy határozata ellenében megengedhetőnek véli, hogy külföldiek a Lajthán tul polgári házasságra léphetnek oly esetekben s olyképen, mint az osztrák tőrvények igénylik, még akkor is, ha az ország, hova az egyik fél való, az ily házasságot törvényesnek el nem ismeri. A tilalom csak akkor állna be, ha az iltő nemcsak polgári, de más házasságra sem léphet. * (Per egy toll ért.) Ama toll, melylyel a frankfurti Hattyu-szállodában Bismarck hg. és Jules Favre aláírták a végleges békeszerződést, már perre nyújtott okot. Egy angol ugyanis a nevezett szálloda főpinczérjének 10 forintot kínált az egyszerű ludtollért. A főpinczér azonban kijelenté, hogy sokkal nagyobb összegért sem akar megválni ezen történelmi ereklyétől. Albion fia tehát fogta magát, s a szálloda tulajdonosának 500 forintot igért, ha megszerzi neki a tollat. A főpinczér azonban nem volt hajlandó kiadni a tollat, arra hivatkozván, hogy az az ő tulajdonát képezi, és most a vendéglős pert indított főpinczérje ellen, melynek eredményét egész Frankfurt kíváncsian várja — mint a lapok irják. Kivonat a „Budapesti Közlöny "-bőL ÁRVERÉSEK. Lengyel Károly és nejetői lefoglalt 3000 frtra becsült ingatlan P.-Kereszturon (Zalám.) sept. 22. igény adandó jul. 5-ig. Iróffy Istvántól Ábrahám Bálint részére 50 frt er. lefoglalt 1173 fit 40 krra becsült ingatlanok Tasnád és Balázsházán (Kozép-Szolnokm.) jul. 5. esetleg aug. 5. igény adandó jul. 5-ig. Szentmiklósy Antaltól Fekete Flórisné részére 1000 frt er. lefoglalt 4200 frtra becsült ingatlanok Rimaszombaton jul. 17. esetleg aug. 17. igény adandó jul. 5. Jun ász Tamástól Vollner József réIzere 115 frt tíO kr er. lefoglalt 121 frtra becsült ingatlanok Podzameken (Np*W jun. 3. esetleg jul. 31. ,gvr,y adandó n . 5. Az első budai szeszégeto os huonnto részvény-társulattól Majer Lrzsebet részére