Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 4. szám - A perrendtartási-enquęt

40 — üleges életbeléptetése nélkülözhetien feltétele- e ez uj rendszer sikerének vagy seui? Igen tekintélyes oldalról hangsulyoztatott, • miszerint 1848 óta számos változatokon mentek j által — anyagi törvényeink, s e változások min- j den rendszer nélkül történtek, ugy hogy ma a legtöbb esetben nem a tény, — hanem a jog kérdése teszik ügyvédre mint biróra egyaránt nehézzé a védelmet, mint az itéletliozást. — Erre viszonoztatott, hogy codificált törvény nélkül Bajor, Würtemberg és Angol-országokban rég i idok óta a legüdvösebb eredményekkel lőn a szóbeliség és közvetlenség alkalmazva, — hogy egy uj codificált anyagi törvénynek egyidejüleges életbeléptetése csak nehezíti a prdtásnak könynyebb bevezetését, mert birónak és ügyvédnek egyaránt egyszerre egy uj intézmény én egy uj törvénnyel kellene küzdenie, — hogy bíráink az nj prdtás mellett is csak azon törvények és tör\ ínyes elvek szerint fognak Ítélni, melyek alapján jártak el eddigelé, s melyeket ennélíbgv? ismerniük kell; sőt a szóbeliség, közvetlenség és nyilvánosság részint ösztönül, kényszerül szolgálandnak tanulmányozásra, — Azon további észrevételre, miként ugy a biróra, mint az ügyvédre egyaránt nehéz leend az eljárás, válaszoltatott: miszerint hazánkban nem uj dolog ez, mert 1848 előtt igen elterjedt nem volt a tiszta szóbeli eljárás peres ügyekben; sőt 1853-ban, midőn az osztr. büntető eljárás hozatott be nálunk az azzal kapcsolatban volt szóbeli és nyilvános végtárgyalásokkal: ez csakhamar gyökeret vert és nagy eredménnyel és könnyűséggel ment át a gyakorlatba. A szakbbizottságnak különösen birói tagjai nagy nyomatékkal emelték ki, hogy értelmes, munkás és lelkiismeretes birák mindenek felett nélkülözhetlen előfeltételei ezen uj rendszer alkalmazásának. Az eljárás módjára nézve egyik tag által az előadói tervezetnek következő szempontokból leendő megbirálása ajánltatott: a) elvi tekintetben megfelel-e a tervezet maga a rendszer által feltételezett kellékeknek V b) nem hiányoznak-e belőle egész részek V c) bir-e azon következettséggel az elvek keresztül vitelében, mely egy ily munkánál nélkülözhetlen feltétel? Ugyanezen "tag egy kisebb bizottságot indítványozott kiküldetni, mely az irányelveket megbírálja, arról jelentést készitend, s e jelentést a teljes tanácskozmány elé terjesztendi, s ez az elvekre nézve határozván, megállapodását újból a kisebb bizottságnak fogná formulázás végett kiadni, honnan az végleges megállapítás végett ismét a teljes ülésbe hozatnék. Voltak még e tárgyban eltérő nézetek, hogy t. i. a plénum elébb állapítsa meg az irányelveket, s csak azután adassék a kis bizottságnak, — valamint, hogy alakitassék több kisebb bizottság, melyek a tervezet egyes részeit fognák átvizsgálni: azonban az első javaslat lőn elfogadva. Záradékul miniszter ő Excja örömét fejezé ki a felett, hogy a bizottság a rendszerre nézve nézetét osztja; köszönettel veszi úgymond azon nehézségek felbozását, melyek az ezen rendszerre alapított peres eljárás életbeléptét nehezítik, de aggodalmai ez irányban nem nagyok, mert az eljárás nem uj, s addig megleszen az uj birói rendszer, életbe fog lépni a közjegyzőség és ügyvédi rendezés, — jól tudja, hogy addig, mig átalán tudományosan mivelt s áldozatkész birói kar nem lesz, ez uj törvény egész haszna szintén nem lesz érezhető, de ez ugy a bírákat mint az ügyvédeket mélyebb tanulmányokra kényszeritendi. Magát e törvényjavaslatot csak akkor szándékszik a törvényhozás elé vinni, ha már a felől a közvélemény nyilatkozott, most tehát egy szűkebb bizottságra fogja az előadói tervezet bírálatát bizni, s ezen bizottságnak feladata leszen : az irány s alapelvekre nyilatkozni, az esetleges hézagokat kijelölni, s az uj törvény életbeléptetésének nehézségeit s mellőzhetlen előfeltételeit feltüntetni. A szűkebb albizottság tagjai időközben ki is neveztettek Szabó Miklós, királyi táblai elnök, Mihajlovits Miklós legfőbb törvényszéki tanácselnök, Fabinyi Theofil és Babos Kálmán semmitőszéki birák, és Dr. Busbach Péter ügyvéd urak személyében. »>»)»>«>#» «K-».-t-<Még egyszer az úrbéri birtok viszonyok rendezéséről szóló törvényjavaslat lG-ik §-ához. Sporzon Ernő ügyvéd úrtól. Tomcsányi Mór ur a „Tkemis' ez idei első számában az általam a múlt évi 23-ik szambán a fenntebbi §-ra vonatkozó észrevételekre saját nézeteit fejtegetvén, azt mondja, hogy egészben sem az én nézeteimet nem helyesli, sem pedig az általam czáfolni kisértett Pósfay Károly ur véleményét, mely a „Themis" 10-ik számában, megjelent, nem osztja, mert ugy mond sem az egyik sem a másik nézet jogos alapon nyugvó vezérelvekből nem indul ki. A mi az én nézetemet a maradékföldek megváltására vonatkozólag illeti, igyekeztem annak helyeségét tényekre hivatkozván a gyakorlatból merített példával beigazolni, — mert ámbátor nem tagadom Tomcsányi Mór ur azon állításának helyességét, hogy a volt úrbéreseknek a maradékföldekben tulajdoni joguk nincsen, s olyat az úrbéri törvényekből részükre kimagyarázni nem is lehet, miután az 183(i-ik évi úrbéri törvények világosan rendelik, hogy azon földekből, melyeket az úrbéresek tolki állományaik fölött bírnak uj telkek alakíttassanak. — De épen ezen törvényből az következik, hogy a földesúr, ha a törvény ezen rendelete szerint a maradékföldekből uj telkeket alkotna, azon kötelezettséggel terheltetnék, hogy a maradékföldekből alkotott telkek után az úrbéri szabályozásnál erdő és legelő illetőséget kiadni tartoznék, mit pedig most, midőn már az 1830-iki úrbéri törvények rendeletének, — a maradékföldekből uj telkeket alkotni. — meg nem felelhet, többé nem tcljesithet, nem jogos e tehát, hogy ezen kötelezettség, mely alól felmentve van a földesúr, a maradék földekért fizetendő váltsági összeg megállapításánál számba veendő, és a megváltás akkép szabandó meg, hogy nem csak a telki állománybeli föld- és rétbirtok mennyisége, hanem a járandó legelő és erdő illetmény is számításba vétessék? — ezen nézetem csak is az 1836-ki úrbéri törvényekből folyó kötelezettségen alapul. Tomcsányi Mór ur továbbá azt állítja, igen helyesen, hogy csak az államnak áll jjgábau jogokat korlátozni vagy átengedni, de ennek is csak teljes kárpótlás mellett, és hogy az államnak károsítani nem szabad, az is igaz, — de nem áll az, hogy az 1853-ki mártiusi nyiltparancs túlmegy ezen jogszabály határain a midőn megszabja és pedig nagyon is olcsóra a maradékföldek árát; — mert a mártiusi úrbéri pátens a maradékföldek árát ugy határozza meg, a mint az 1853 márt. 2. kelt 52 számú föhltehermentesitési nyiltparancs az úrbéri telkek váltság'iszszegét megszabta, anélkül, hogy tekintettel lett volna arra, hogy az úrbéri telkek után legelő és erdő illetmény is jár, maradékfüldek után pedig nem, a törvényjavaslat tehát e különbözetet kiegyenlíteni akarja. A mi az árnak ólcsóságát illeti az igen relatív fogalom ; némely megyére vagy annak egyes részére nézve olcsó, némely megyére nézve drága a földhiány a mártius 2-án kelt földtehermentesitési pátensnek G. §. szerint, mely a megyéket osztályozza; már kifogja helyesnek állítani azt, hogy Békés, Csanád, Győr, Esztergom, és Nyitramegye egy osztályba soroztattak — és hogy a Nyitramegyei maradékföld oly értekkel bir, mint a Békos, Csanád, Pest, vagy Győr megyei ? bizonyára senki. Ha a maradékföldek megváltására nézve szorosan véve igazságos törvényt akarunk alkotni, akkor a maradékföldek megváltása iránti intézkedést nem lehet egy kaptafára verni és nem is lehet a mártius 2-án kelt 52 számú nyiltparancs 6. §. után indulni, mert az abban foglalt osztályzat teljesen rosz és aránytalan, minthogy a viszony a pesti vagy győri föld és a Nyitramegye között olyan mint 1 — 10—20-hoz; igazságosan tehát csak ugy lehet megoldani a maradékföldek váltságának kérdését, ha több osztályzat állitatnék fel, a melyeknél a földnek termékenysége, mflvelhetése, és a befektetendő tőke számba vétetnék. Midőn tehát én a „Themis" 23-ik számában megjelent észrevételeimben kijelentottem, hogy hajlandóbb: vagyok elfogadni a törvényjavaslat 16§-ának rendelkezését, mint sem Pósfay Károly ur nézetet, — arra engem a gyakorlati életből merített tapasztalás indított, és indított azon meggyőződés, hogy a midőn a törvényhozás a javaslat szerkezetét elfogadja ezerek elismerésével találkozik; — mert nem oly csekély kérdés a maradékföldek megváltása, különösen ha tekintetbe vesszük azt, hogy azon községek melyekben még az úrbéri rendezés keresztül nem vétetett, legnagyobb részt szegény, hegyes vidéken elszórt községek, melyeknél a maradékföldek mikénti megváltása életkérdés a mint azt hivatott észrevételeimben tényekkel bebizonyítani igyekeztem. De nem hiszem, hogy Tomcsányi Mór ur, ki a gyakorlat embere, olcsónak találná a maradékföldeknek a mártiusi pátensben kiszabott árát a Turoczmcgyei földre nézve, — nem hiszem, hogy nem.sokalná, hogy egy hold /Vriczkoi vagy Jaszenoi maradékföldért 15 ft 5/s3akr. illetőleg második osztályban levő földért 11 ft 3/27 kr. fizettessék, a midőn alig találkoznék vevő ki egy ilyen hold földért 5 frtot fizetni hajlandó volna. De ha tekintetbe vesszük mí szinte figyelemre méltó körülmény, hogy az úrbéri rendbeszedés, a hol még hátra van, különösen azért megy oly nehezen, mert egyrészt a volt földesuraság támaszkodva az úrbéri nyiltparancs 10 g-ára az abban kimondott árakból engedni nem akar, másrészt pedig a váltság kötelezett községek nem érezvén magukat képeseknek azon teríiek elviselésére, melyek reájuk a maradékföldeknek a pátens szerinti megváltásából nehezülnek, inkább hátráltatják a rendbeszedést mint sem azt elősegítsék, — akkor nem lehet, hogy ne helyeseljük a törvényjavaslat 10. és illetőleg 18 §-át, mely az úrbéri rendbeszedést hathatósan elősegíteni fogja, — mert a mint a gyakorlat igazolandja, ott a hol a földesuraság a maradékföldek iránt kiegyezkedhetni nem fog, a 18. §. intézkedése véget vet a perlekedésnek, a volt úrbéresek a maradékföldek 1j3 kibocsájtván a földesúrnak ; ez különösen oly községekre nézve, a hol a földnek csekély az értéke mint a legtöbb hegyi községekben, igazságos intézkedés, mert nem kényszeríti a volt úrbérest oly föld megváltására, mely nem csak a váltság tőke kamatját meg nem hozza, de a reá fordított munkát és időt meg nem fizeti; én bizonyos vagyok benne, hogy Nyitramegyének tagositatlan 03 községéből 9/io a 18. §. rendeletéhez képest fog a maradékföldek iránt intézkedni. Figyelembe kell venni misera plebs érdekét és ezt téve üdvözölünk kell, az olyan törvényt, mely ennek érdekét is képviseli. De én nemzetgazdászati szempontból is helyesnek találom a törvényjavaslat 10-ik g-nak intézkedését, mert attól a törvénynek óvakodni kell, hogy oly intézkedést foglaljon magában, mely a földművelőt megrontaná, már pedig ha a volt úrbéresekre nagy váltságösszegek fognak rovatni, melyek miatt azok birtokukat terhelni kénytelenitetnek, — apasztatik anyagi erejök, melyet gazdászatukra fordíthatnának, miáltal ismét elszegényedésük elősegitettik, mit pedig a nemzetgazdászati politica nem helyeselhet. Tomcsányi Mór urnák nézetét a maradékföldek váltsága után fizetendő kamatokra nézve, minthogy az saját véleményemet igen megközelíti , de még annál jobb, szívesen elfogadom. Ezek volnának szerény nézeteim a maradékföldek váltsága iránti törvényjavaslatra, Pósfay Károly ur és Tomcsányi Mór ur ellenében. Titkári jelentés a budapesti ügyvédi egylet 1870. évi működéséről. (Előterjesztetett az egylet 1871. évi január 22-ki közgyűlésén.) A lefolyt évben az egylet ugy egyes szakosztályaiban, mint rendes üléseiben élénk tevékenységet fejtett ki, tagjainak száma és így vagyoni helyzetei s jelentékenyen gyarapodott. Mindenekelőtt az egylet tudományos működéséről kell szólanom. Az első szakosztály négy ülést tartott. Első ülésében elnökül Várady Károly ur, jegyzőül pedig Dr. Schnierer Gyula ur lemondása folytán Dr. Győry Elek ur választatván, a bérföldekről, az irtványokról, az udvartelki birtokokról, a telepitvényekről és az úrbéri birtokviszonyok rendezéséről szóló törvényjavaslatok Pósfay Károly urnák adattak ki véleményes jelentéstétel végett. Második és harmadik ülésében behatóan tárgyaltatott Pósfay urnák az úrbéri és rokonbirtokviszonyokat tárgyazó törI vényjavaslatok felett kidolgozott véleményes jelentése, és a vonatkozó határozatok előadójává a rendes üléshez Pósfay Károly ur választatatott; az italmérési jogról szóló törvényjavaslat pedig Sim on Florent és A rady Antal urak• nak adatott ki véleményezésjvégett. A negyedik