Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 4. szám - A perrendtartási-enquęt

az a folytonos gyakorlat által eléggé meg­erősíttetett. A fennebb elősorolt fellebbezési indo­ok alapján tehát, melyek által ki lőn mutatva: miszerint a másodbirósági ítélet mind az irott szerződéssel, mind a tör­vényekkel ellentétben áll, és hogy a má­sodbiróság inkább a közkormányzati rend­szert, mint a magánjellegű szerződést vette alapul: kérte a felperes város *az első­birósági ítéletet megerősíttetni; kijelent­vén egyszersmind azt is, hogy ha vala­hol ugy bizonyára e perben lett volna helye a feleknek a méltányos kiegyez­kedésre alkalmat nyújtani, — de ez nem­csak nem nyújtatott felperes városnak sőt inkább az e végett teendett ut előtte el­záratott. Ezen semmiségi panaszszal egybekö­tött fellebbezésre s annak indokaira alpe­res Kincstár képviselője már nem is tar­totta szükségesnek ellenészrevételeket be­terjeszteni. Ezek folytán a volt cs. kir. legfőbb törvényszéken 185(>-ik évi november hó 4-én 7730. sz. a. ítéltetett. Felperes semmiségi pa­nasza elvettetik, s ugyanannak felülvizs­gálati kérelmére, az ellenfél részéről nem is létező felülvizsgálati költség mellőzése mellett az 1856-ik évi április 30-án 2885 sz. a. hozott főtörvéuyszéki itélet az alábbi ndokokból helybenhagyatik. Indokok. A semmiség iránti felpe­resi panasz azért volt elvetendő, mert sem a bíróság illetéktelenségét, sem va­lamely felhatalmazás nélküli fellépést, sem a perrendtartás mellőzését illetőleg felperes a perrendtartás 339. §-át jelen ügyre nem alkalmazá, sem hogy annak helye volna különben is semmiből ki nem tűnik. Mi a felülvizsgálati kérelmet illeti: Fel- j sóbánya város az A) és B) betűs okmá- j nyok szerint legfelsőbb megerősítést nyert | egyesség 2-ik pontjánál fogva azt köve- J teli, hogy adóját kötelezésből a cs. kír. | Kincstár viselje, azonban az emiitett pont j ebbeli kötelezésről mit se foglal magában, í hanem egyszerűen köztehermentességet ! tartalmaz mondott város részére, mely ! mentesség az A) alatti egyezségben en- j nek feltételei közt ugy áll, mint kivált- ! ság, privilégium akár ennek kiváltság ' természete szerinti tárgya, t. i. maga köz- ! adó-mentesség, akár a Bj alatti ünnepélyes \ megerősítő királyi levél vétessék tekin- 1 tétbe. Mutatja ezt az Aj alatti okmánynak I 6-ik pontjában foglalt „Praemissa univer- j sa et singula puncta per suam sacratis- ! simám Majestatem diplomatice et privile­gialiter ratificabuntur et roborabuntur" | kifejezés; mind a B) alatti kiváltságos ; királyi levél, mely által az egész egyez- j ség megerősíttetvén , az említett adó- < mentesség is megadatott. Ebből következik, hogy a kérdéses adómentesség a kiváltságok sorába tar­tozván, ilyeneknek törvényszerinti általá­nos megszüntetése után szinte megszűnt­nek tekintendő. Az sem szolgálhat felperes követelése alapjául, hogy a Kincstár a város helyett D-től P-ig felmutatott oklevelek szerint közteherbeli fizetéseket tett, mert ebből azt, hogy többnyire az adómentességet kivétel nélkül megszüntető, legújabb tör­vények előtt és részint óvással tett ab­beli fizetések nem kegyelemből, hanem szerződési kötelezettségből tétettek volna, felperes város miután az A) alatti egyez­ség 2-ik pontjában követelése iránt tá­masza nincs, nem következtetheti. Ennélfogva az elmozdító főtörvéuy­széki itélet helybenhagyandó volt. Bécs­ben Szent Andráshó 4-ik 1856. E sorokon kevés mondandónk van, J élénken beszélnek abban magok a felpe­res város közönsége által igazainak be­gyözésére mellékelt teljes hitelű okmá­nyok, — s ezekkel szemben a két fel ; sőbb fórumnak teljes téves Ítéleti indokai. Azonban, most, midőn a jogtalanul suj­tolt város közönsége, sérelmeinek orvos­lását folyamodváuyi utou alkotmányos kormányuknál bár többször kéré ezt, sem nyerheté meg, — midőn az elősorolt ok­mányokon kivült több üj, s követelésének jogosságát igazoló okmányoknak jött bir­tokába, melyekkel képes leend igazságát megdönthetlenül begyőzni, —-nyílt homlok­kal hivatkozunk a közvéleményre, mint itélő bíróra: döntse el a kérdést jobbra vagy balra, s mi Ítélete előtt megha­jolunk. (Vége köv.) >( A perrendtartási-enquét. Az igazságügyministeri szakbizottság egy uj — a szóbeliség és közvetlenség rendszerére fektetett — polg. prdtás életbeléptetése tárgyá­ban f. bó 15-én kezdé meg tanácskozásait igaz­ságügyminister ur elnöklete alatt. PJ tanácskozmánynak alapjául egy előadói tervezet szolgált, mely a bizottság tagjai közt egy héttel előbb kiosztatott. A minister üdvözlé a bizottságot s a ta­nácskozást következő — kimeritőbb kivonatban jegyzett — beszéddel nyitotta meg, melyben — miután köszönetet szavazott a bizottság tagjainak szives közremüködésökért, melyről mai szemé­lyes megjelenésök által biztosították, körülbelöl következőkép szóllott: „A polg. perrendtartásnak azon tervezete, a mely a t. bizottság előtt fekszik, a szóbeliség, nyilvánosság és közvetlenség elvére van fektetve. Már akkor, a midőn az igazságügyministeri tárczát átvettem, tisztában voltam magammal az iránt: bogy, ha törvénykezésünket a kor szín­vonalára akarjuk emelni, ha törvénykezésünk re­formja alatt nem akarjuk érteni korhadt s tart­hatlan kisszerű tatarozását, hanem értjük alatta azt, hogy menten minden előítélettől, meghono­sítsuk a jogtudomány mindazon vívmányait, a melyeknek benső értékét s czélszerüségét, más mivelt nemzetek gyakorlata kimutatá, —mondom tisztában voltam magammal az iránt: hogy ak­kor törvénykezésünk teréről az Írásbeli rendszert okvetlenül le kell szorítanunk. Meggyőződésem, hogy csak a szóbeliség és közvetlenség rendszere felel meg a törvénykezés magas czéljának nem csak azért: mert csak a közvetlen érintkezés a bíró s a felek közt teszi lehetővé, hogy a bíró az igazság magvát kifejtse azon burokból, a melybe azt néha a felek tudat­lansága vagy ügyetlensége, s még többször a íabulistika ügyessége elrejté, — hanem még azon okból is: mert a törvénykezés nyilvános­sága fejleszteni, terjeszteni és szilárdítani fogja a közönség jogérzékét, s ezzel együtt legbiztos­ban helyreállítja a bizalmat és tiszteletet a birói hatalom iránt, — és végre még azon szempont­ból : mert e rendszer nevelhet csak jó bírákat, s jó ügyvédeket, a nyilvánosság ellenőrzése kény­szeritvén őket összes szellemi erejük kifejtésére, hogy magas feladatuknak megfelelhessenek; s különösen e rendszer lévén az, amely az ügyvé­det leszorítja a rabulistika teréről s azt, a ki ezentúl is a jogérvek helyett a ténytagadás vagy elferdités bűnös fegyverével akarná a jogharczot eldönteni, a közmegvetés megérdemelt bünteté­sével fogja sújtani. E rendszer, nem titkolom magam előtt, eleinte sok nehézséggel fog karöltve járni s tán csak évek múlva fogjuk belátni jótéteményeit. De annyi bizonyos, hogy a hanyag vagy tudat­lan birót lebetlenné teszi, mig a birói részrehaj­lást megnehezíti: az ügyvédi kar salakját pedig . elejti, s ekkép a törvénykezés csarnokába a jocr. 1 tudomány s a közerkölcsiség uralmát viszi be. Hogy mindemellett is e munkálat ily későn jön a tárgyalás szőnyegére: annak oka sajátsze­rű viszonyainkban fekszik. Azok, a kik már ak­kor, a midőn a jelenleg hatályban levő ideigle­nes polg. perrendtartást a törvényhozás elé ter­jesztettem, a szóbeliség behozatalát követelték vagy nem birtak kellő fogalommal azon rend­szerről, a melyet szóbeliség alatt értenünk kell vagy pedig nem fontolták meg, hogy rendszeres és életképes organismus nélkül ez uj rend­szernek vágyj már életbeléptetése lett volna le­hetetlen, vagy pedig annak időelőtti életbelépte­tésével magát a rendszert compromittálta volna. — Ha sikerült volna a törvénykezés reformját ott kezdenem, a hol akartam, t. i. az első bíró­ságok rendezésénél: ugy a szóbeliség rendszere már működő intézményeink sorában állhatna. Azonban a politikai viszonyok hatalma, s az irányadó tényezők véleménye előtt meg kellett akkor hajolnom, s így szülemlett azon ideiglenes polg. perrendtartás . a mely jelenleg hatály­ban van. Ma már azonban, miután a birói hatalom gyakorlásáról szóló törvény által ki van mondva, a közigazgatásnak elkülönítése az igazságszolgál­tatástól, s mind a birói függetlenség, mind pedig a birói képesség biztosítékai meg vannak állapít­va; ma már, a midőn az első folyamodású bí­róságok kinevezésére vonatkozó törvényjavaslataim a törvényhozás tárgyalása alatt állanak s alapos kilátásunk van, hogy a törvényhozásnak ezec al­kotását még ez év folytán a gyakorlati élet te­rére átvihetjük: ma már annál kevésbé tartha­tom elhamarkodásnak a szóbeliségen alapuló uj és végleges polgári perrendtartást eló'tanácsko­zások szőnyegére hozni, minthogy a közjegyzői s az ügyvédi rendszert tárgyazó törvényjavasla­tok is, mint előadói terve zetek'már ké­szen vannak, s ezek közül az első már a nyil­vánosságnak is átadatott, az utóbbi pedig e czél­ból sajtó alatt áll, 3 ekkép biztosan remélhető: hogy a törvénykezésnek ezen kiegészítő közegei s a szóbeliség rendszerének ezen lényeges elő­feltételei fölött is már az országgyűlés legköze­lebbi ülésszaka határozni fog. Azon tanácskozásoknak, a melyeket ma meg­inditni szerencsémül jutott, czélja nem annyira az előttünk fekvő munkálat részleteinek elemzé­sébe bocsátkozni, mint inkább az abban foglalt alap- és irányelveket bírálat alá vonni, s a főbb hézagokat kijelölni: hogy aztán, e munkálatot kijavítva s kiegészítve átadhassam a nyilvános­ságnak, a közvélemény Ítéletének. A részletes bonczolgatásnak, s annak, hogy a munka, mint a törvényhozás elé terjesztendő törvényjavaslat véglegesen megállapitassék, majd csak akkor lesz helye: ha a közvélemény nyilatkozatai előt­tünk feküsznek. A midőn tehát ismételve köszönöm a t. bi­zottmányi tagoknak szives közreműködését, a me­lyet nekem ma itteni megjelenésük által fela­jánlottak, legyen szabad mindenek előtt az iránt könyörögnöm: hogy becses nézeteiket a tárgya­lás módjára és rendjére nézve méltóztatnának nyilvánitani." A tanácskozás megnyitottnak jelentetvén ki, felemlítetett, miszerint azon idő, mióta a szak­bizottság tagjai az előadói tervezetet birják nem volt elégséges ahhoz, bogy azt alaposan áttanul­mányozzák, azért egyelőre csak az eljárás mód­jára s e mellett, miután a közvéleményben imitt amott aggodalmak merültek fel azon rendszer­nek, melyre a prdtás fektetve van, mostani vi­szonyaink közötti keresztülvihetősége iránt, a tagok közül egynémelyek e kérdést is értekezés tárgyává óhajták tenni, a mennyiben a czélozott törvénytervezet életbeléptetésének előfeltételeivel kapcsolatban van. Ez utóbbi indítvány többek által ellenezte­tett; azonban az a felett kifejlődött eszmecsere folytán felhozattak mind azon nehézségek, me­lyeknek előleges megoldása a kérdéses rendszer életbeléptetésének előfeltételét képezi. A felett tökéletes egyetértésben voltak a szakbizottság minden tagjai, hogy jelen bírói szervezetünkkel a szóbeliség és közvetlenség keresztül nem vi­hető, hanem hogy azt uj birói szervezetnek kell megelőznie. — továbbá elismertetett, hogy az ügyvédség szabályozása s a közjegyzőség életbe­léptetése szintén az előfeltételek közé sorolandók -azonban érdekes vita fejlődött;ki a te lett: vájjon az anyagi törvény codificafaójának meg kelí-e előznie, vagy legalább a prdtással eg.nde-

Next

/
Thumbnails
Contents