Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 4. szám - A perrendtartási-enquęt

az a folytonos gyakorlat által eléggé megerősíttetett. A fennebb elősorolt fellebbezési indook alapján tehát, melyek által ki lőn mutatva: miszerint a másodbirósági ítélet mind az irott szerződéssel, mind a törvényekkel ellentétben áll, és hogy a másodbiróság inkább a közkormányzati rendszert, mint a magánjellegű szerződést vette alapul: kérte a felperes város *az elsőbirósági ítéletet megerősíttetni; kijelentvén egyszersmind azt is, hogy ha valahol ugy bizonyára e perben lett volna helye a feleknek a méltányos kiegyezkedésre alkalmat nyújtani, — de ez nemcsak nem nyújtatott felperes városnak sőt inkább az e végett teendett ut előtte elzáratott. Ezen semmiségi panaszszal egybekötött fellebbezésre s annak indokaira alperes Kincstár képviselője már nem is tartotta szükségesnek ellenészrevételeket beterjeszteni. Ezek folytán a volt cs. kir. legfőbb törvényszéken 185(>-ik évi november hó 4-én 7730. sz. a. ítéltetett. Felperes semmiségi panasza elvettetik, s ugyanannak felülvizsgálati kérelmére, az ellenfél részéről nem is létező felülvizsgálati költség mellőzése mellett az 1856-ik évi április 30-án 2885 sz. a. hozott főtörvéuyszéki itélet az alábbi ndokokból helybenhagyatik. Indokok. A semmiség iránti felperesi panasz azért volt elvetendő, mert sem a bíróság illetéktelenségét, sem valamely felhatalmazás nélküli fellépést, sem a perrendtartás mellőzését illetőleg felperes a perrendtartás 339. §-át jelen ügyre nem alkalmazá, sem hogy annak helye volna különben is semmiből ki nem tűnik. Mi a felülvizsgálati kérelmet illeti: Fel- j sóbánya város az A) és B) betűs okmá- j nyok szerint legfelsőbb megerősítést nyert | egyesség 2-ik pontjánál fogva azt köve- J teli, hogy adóját kötelezésből a cs. kír. | Kincstár viselje, azonban az emiitett pont j ebbeli kötelezésről mit se foglal magában, í hanem egyszerűen köztehermentességet ! tartalmaz mondott város részére, mely ! mentesség az A) alatti egyezségben en- j nek feltételei közt ugy áll, mint kivált- ! ság, privilégium akár ennek kiváltság ' természete szerinti tárgya, t. i. maga köz- ! adó-mentesség, akár a Bj alatti ünnepélyes \ megerősítő királyi levél vétessék tekin- 1 tétbe. Mutatja ezt az Aj alatti okmánynak I 6-ik pontjában foglalt „Praemissa univer- j sa et singula puncta per suam sacratis- ! simám Majestatem diplomatice et privilegialiter ratificabuntur et roborabuntur" | kifejezés; mind a B) alatti kiváltságos ; királyi levél, mely által az egész egyez- j ség megerősíttetvén , az említett adó- < mentesség is megadatott. Ebből következik, hogy a kérdéses adómentesség a kiváltságok sorába tartozván, ilyeneknek törvényszerinti általános megszüntetése után szinte megszűntnek tekintendő. Az sem szolgálhat felperes követelése alapjául, hogy a Kincstár a város helyett D-től P-ig felmutatott oklevelek szerint közteherbeli fizetéseket tett, mert ebből azt, hogy többnyire az adómentességet kivétel nélkül megszüntető, legújabb törvények előtt és részint óvással tett abbeli fizetések nem kegyelemből, hanem szerződési kötelezettségből tétettek volna, felperes város miután az A) alatti egyezség 2-ik pontjában követelése iránt támasza nincs, nem következtetheti. Ennélfogva az elmozdító főtörvéuyszéki itélet helybenhagyandó volt. Bécsben Szent Andráshó 4-ik 1856. E sorokon kevés mondandónk van, J élénken beszélnek abban magok a felperes város közönsége által igazainak begyözésére mellékelt teljes hitelű okmányok, — s ezekkel szemben a két fel ; sőbb fórumnak teljes téves Ítéleti indokai. Azonban, most, midőn a jogtalanul sujtolt város közönsége, sérelmeinek orvoslását folyamodváuyi utou alkotmányos kormányuknál bár többször kéré ezt, sem nyerheté meg, — midőn az elősorolt okmányokon kivült több üj, s követelésének jogosságát igazoló okmányoknak jött birtokába, melyekkel képes leend igazságát megdönthetlenül begyőzni, —-nyílt homlokkal hivatkozunk a közvéleményre, mint itélő bíróra: döntse el a kérdést jobbra vagy balra, s mi Ítélete előtt meghajolunk. (Vége köv.) >( A perrendtartási-enquét. Az igazságügyministeri szakbizottság egy uj — a szóbeliség és közvetlenség rendszerére fektetett — polg. prdtás életbeléptetése tárgyában f. bó 15-én kezdé meg tanácskozásait igazságügyminister ur elnöklete alatt. PJ tanácskozmánynak alapjául egy előadói tervezet szolgált, mely a bizottság tagjai közt egy héttel előbb kiosztatott. A minister üdvözlé a bizottságot s a tanácskozást következő — kimeritőbb kivonatban jegyzett — beszéddel nyitotta meg, melyben — miután köszönetet szavazott a bizottság tagjainak szives közremüködésökért, melyről mai személyes megjelenésök által biztosították, körülbelöl következőkép szóllott: „A polg. perrendtartásnak azon tervezete, a mely a t. bizottság előtt fekszik, a szóbeliség, nyilvánosság és közvetlenség elvére van fektetve. Már akkor, a midőn az igazságügyministeri tárczát átvettem, tisztában voltam magammal az iránt: bogy, ha törvénykezésünket a kor színvonalára akarjuk emelni, ha törvénykezésünk reformja alatt nem akarjuk érteni korhadt s tarthatlan kisszerű tatarozását, hanem értjük alatta azt, hogy menten minden előítélettől, meghonosítsuk a jogtudomány mindazon vívmányait, a melyeknek benső értékét s czélszerüségét, más mivelt nemzetek gyakorlata kimutatá, —mondom tisztában voltam magammal az iránt: hogy akkor törvénykezésünk teréről az Írásbeli rendszert okvetlenül le kell szorítanunk. Meggyőződésem, hogy csak a szóbeliség és közvetlenség rendszere felel meg a törvénykezés magas czéljának nem csak azért: mert csak a közvetlen érintkezés a bíró s a felek közt teszi lehetővé, hogy a bíró az igazság magvát kifejtse azon burokból, a melybe azt néha a felek tudatlansága vagy ügyetlensége, s még többször a íabulistika ügyessége elrejté, — hanem még azon okból is: mert a törvénykezés nyilvánossága fejleszteni, terjeszteni és szilárdítani fogja a közönség jogérzékét, s ezzel együtt legbiztosban helyreállítja a bizalmat és tiszteletet a birói hatalom iránt, — és végre még azon szempontból : mert e rendszer nevelhet csak jó bírákat, s jó ügyvédeket, a nyilvánosság ellenőrzése kényszeritvén őket összes szellemi erejük kifejtésére, hogy magas feladatuknak megfelelhessenek; s különösen e rendszer lévén az, amely az ügyvédet leszorítja a rabulistika teréről s azt, a ki ezentúl is a jogérvek helyett a ténytagadás vagy elferdités bűnös fegyverével akarná a jogharczot eldönteni, a közmegvetés megérdemelt büntetésével fogja sújtani. E rendszer, nem titkolom magam előtt, eleinte sok nehézséggel fog karöltve járni s tán csak évek múlva fogjuk belátni jótéteményeit. De annyi bizonyos, hogy a hanyag vagy tudatlan birót lebetlenné teszi, mig a birói részrehajlást megnehezíti: az ügyvédi kar salakját pedig . elejti, s ekkép a törvénykezés csarnokába a jocr. 1 tudomány s a közerkölcsiség uralmát viszi be. Hogy mindemellett is e munkálat ily későn jön a tárgyalás szőnyegére: annak oka sajátszerű viszonyainkban fekszik. Azok, a kik már akkor, a midőn a jelenleg hatályban levő ideiglenes polg. perrendtartást a törvényhozás elé terjesztettem, a szóbeliség behozatalát követelték vagy nem birtak kellő fogalommal azon rendszerről, a melyet szóbeliség alatt értenünk kell vagy pedig nem fontolták meg, hogy rendszeres és életképes organismus nélkül ez uj rendszernek vágyj már életbeléptetése lett volna lehetetlen, vagy pedig annak időelőtti életbeléptetésével magát a rendszert compromittálta volna. — Ha sikerült volna a törvénykezés reformját ott kezdenem, a hol akartam, t. i. az első bíróságok rendezésénél: ugy a szóbeliség rendszere már működő intézményeink sorában állhatna. Azonban a politikai viszonyok hatalma, s az irányadó tényezők véleménye előtt meg kellett akkor hajolnom, s így szülemlett azon ideiglenes polg. perrendtartás . a mely jelenleg hatályban van. Ma már azonban, miután a birói hatalom gyakorlásáról szóló törvény által ki van mondva, a közigazgatásnak elkülönítése az igazságszolgáltatástól, s mind a birói függetlenség, mind pedig a birói képesség biztosítékai meg vannak állapítva; ma már, a midőn az első folyamodású bíróságok kinevezésére vonatkozó törvényjavaslataim a törvényhozás tárgyalása alatt állanak s alapos kilátásunk van, hogy a törvényhozásnak ezec alkotását még ez év folytán a gyakorlati élet terére átvihetjük: ma már annál kevésbé tarthatom elhamarkodásnak a szóbeliségen alapuló uj és végleges polgári perrendtartást eló'tanácskozások szőnyegére hozni, minthogy a közjegyzői s az ügyvédi rendszert tárgyazó törvényjavaslatok is, mint előadói terve zetek'már készen vannak, s ezek közül az első már a nyilvánosságnak is átadatott, az utóbbi pedig e czélból sajtó alatt áll, 3 ekkép biztosan remélhető: hogy a törvénykezésnek ezen kiegészítő közegei s a szóbeliség rendszerének ezen lényeges előfeltételei fölött is már az országgyűlés legközelebbi ülésszaka határozni fog. Azon tanácskozásoknak, a melyeket ma meginditni szerencsémül jutott, czélja nem annyira az előttünk fekvő munkálat részleteinek elemzésébe bocsátkozni, mint inkább az abban foglalt alap- és irányelveket bírálat alá vonni, s a főbb hézagokat kijelölni: hogy aztán, e munkálatot kijavítva s kiegészítve átadhassam a nyilvánosságnak, a közvélemény Ítéletének. A részletes bonczolgatásnak, s annak, hogy a munka, mint a törvényhozás elé terjesztendő törvényjavaslat véglegesen megállapitassék, majd csak akkor lesz helye: ha a közvélemény nyilatkozatai előttünk feküsznek. A midőn tehát ismételve köszönöm a t. bizottmányi tagoknak szives közreműködését, a melyet nekem ma itteni megjelenésük által felajánlottak, legyen szabad mindenek előtt az iránt könyörögnöm: hogy becses nézeteiket a tárgyalás módjára és rendjére nézve méltóztatnának nyilvánitani." A tanácskozás megnyitottnak jelentetvén ki, felemlítetett, miszerint azon idő, mióta a szakbizottság tagjai az előadói tervezetet birják nem volt elégséges ahhoz, bogy azt alaposan áttanulmányozzák, azért egyelőre csak az eljárás módjára s e mellett, miután a közvéleményben imitt amott aggodalmak merültek fel azon rendszernek, melyre a prdtás fektetve van, mostani viszonyaink közötti keresztülvihetősége iránt, a tagok közül egynémelyek e kérdést is értekezés tárgyává óhajták tenni, a mennyiben a czélozott törvénytervezet életbeléptetésének előfeltételeivel kapcsolatban van. Ez utóbbi indítvány többek által elleneztetett; azonban az a felett kifejlődött eszmecsere folytán felhozattak mind azon nehézségek, melyeknek előleges megoldása a kérdéses rendszer életbeléptetésének előfeltételét képezi. A felett tökéletes egyetértésben voltak a szakbizottság minden tagjai, hogy jelen bírói szervezetünkkel a szóbeliség és közvetlenség keresztül nem vihető, hanem hogy azt uj birói szervezetnek kell megelőznie. — továbbá elismertetett, hogy az ügyvédség szabályozása s a közjegyzőség életbeléptetése szintén az előfeltételek közé sorolandók -azonban érdekes vita fejlődött;ki a te lett: vájjon az anyagi törvény codificafaójának meg kelí-e előznie, vagy legalább a prdtással eg.nde-