Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 25. szám - A Karagyorgyevics per [2. r.]

- 286 — is kérdezősködjék, s csak a gyilkosság előtt figyelmeztette Radovauovics Pált arra, hogy megtörténhetik, hogy a szándékolt forradalom, egy más hatalomnak majd alkalmul s okul szolgáland arra, hogy Szerbiát leigázza, de Radovauovics Pál erre azt válaszolá, hogy ettől nem tart, mert cselekvényük nemzeti jellegű, de ha ez megtörténnék is, rosszabb dolguk nem lehetne, mint a minő most van, s kérte is őt, hogy ezen összeesküvésnél Karagyorgyevichet ne compromittálják, megjegyezvén: hogy ha a forradalom kiütése után. a nemzetgyűlés összejövend, ott ő oda fog működni, hogy Karagyorgyevks családja a trónra visszahozassék, és hogy 8 Karagyorgyevichnek tudtára is adta azon módozatokat, melveket ő kiválasztott arra, hogy családja az uralomra juthasson, és csak azt köté ki. hogy az általa kijelölendő egyének 10-évig ministerek lehessenek. Karagyorgyevich azonban erre azt válaszolá, hogy az ilyen dolgokra már nem való, hanem ha teheti, gondoskodjék gyermekeiről a kik a kikötött feltételt is kétségkívül elfogadják. d) Ezen czélra nézve a nevezett egyének tanácskozásaiban résztvevő Radovanovics Ljubomir is azt vallja, hogy ezen forradalom, nem egyes emberek, hanem a közszabadság érdekében szándékoltatott, hogy igy a nemzet visszahelyeztessék azon jogába, hogy mind a kormányforma, mind az uralkodó személye felett szabadon választhasson. e) Maga Radovanovics Pál is. vallomásának meehitelesitett 41-pontja végén, elébbi vallomását helyreigazitólag az mondja, hogy őt s választandó uralkodó személye nem igen érdekelte, ő csak azt akarta, hogy egy szabad, nemzetgyűlés jöhessen össze, s a kormányforma iránt határozhasson, és csak ha ez fejedelmi kormányzást választana, lett volna azon, hogy fejedelemmé Karagvorgyevich Péter választassák/ kinek ő a 42-ik pont szerint egy alkotmátervet elis küldött a végből, hogy ha azt elfogadná, irja alá, és jöjjön. Ezen forradalmi tervek s törekvések azonban, melynek ezen gyilkosság egyik állítás szerint következményéül. — a másik szerint pedig egyik eszközéül. — tüntettetik fel a fejedelem megvilkolása, még igen kezdetleges állapotban találta: mert maga Radovanovics Pál is, vallomásának 43-ik pontja alatt, midőn előadja, hogy az általa kigondolt terv szerint, a gyilkosság megtörténtével Sztankovics Fülöp kötelessége lett volna, Jadics Liubomirral. Athanaskovics Athanázzal, Ifkovics Vidojeval, Petrovics Bogoszával és Petrovics Blagojéval, Belgrádot fellázítani. Krisztics és Blaznevácz ministereket elfogni, s megölni s és hatalmat kezébe ragadni, hogy az ország kormányát. Matics Demeter s Boskovics Sztoján társaival együtt ő is átvehesse, — hozzá teszi, hogv ezen tervről Jadics Ljubomiron és Ifkovics Vidojén kivül. — másnak nem szólt, sőt hitelesítéskor azt is viszszavonta. hogy ezt Ifkovicscsal is közölte volna, az pedig teljesen beigazolt tény, kogy SztankovicsFülöp kinek ezen tervezett forradalom előidézésénél oly fontes szerepet kellett volna játszania — Szerbiát, a gyilkosság megtörténte előtt, már 24 nappal elhagyta s azon idő alatt itt Pesten tartózkodott, — Jadics Ljubomir is ki Radovanovics Pál bizalmát leginkább birni látszott — a gyilkosság napján Belgrádból távol volt. Ifkovics Vidoje továbbá azon vallomását, hogy a gyilkosság napján, a fentebb előadott tervhez képest, a kaszárnyánál állt volna, a végtárgyalásnál, mint 4-napi éheztetés által kikényszerittetett visszavonta, — Petkovics Blagoje tagadta szinte, hogy a kaszárnyánál lett volna; annak pedig, a Directorinm tagiául kijelelt Maric éa Demeter és Boskovics Sztoján. e tárgyban még csak megkérdezve is lettek volna a közlött iratokban egy betű nyoma sincs, egyedül csak Athanaskovics Athanáz, s Petrovics Bogotav ismerték be azt, hogy ők, Rogic Stanoje utasítására, a . gyilkosság napján, valamint már elébb is, fegyvertelenül csakugyan a kaszárnya körülácsorogtak, hogy az adandó jelre Chriszticset és Blaznevaczot elfogják, de ezek közül is Athanaskovics tagadja azt, hogy ő gyilkossági szándékról, még a gyilkosság napján is tudott volna. Midőn pedig a gyilkosság megtörténtét meghallották, Petrovics Bogotav egyenesen haza ment Athanaskovics pedig Radovanovics Pált kereste fel. Maga Radovanovics Pál is bár vallomásának 43-ik pontja alatt azt vallja, hogy a gyilkosság megtörténte után, — Tophsiderből, hol Ljubomir testvérével együtt, az adandó jelre egy j távcsővel vigyázott, azonnal Belgrádba hajtatott, hogy ott a fentebb már előadott terve végrehajtásához szükségelt intézkedéseket megtegye, - Belgrádba érkeztével mást nem tett, mint a hozzá menő Athanaskovicsot, a rendőrséghez elküldötte a végből, hogy ott nézze meg mi történik, Athanaskovics pedig e helyett, hogy szemlélődéseinek eredményét Radovanovicsnak tudtára adta volna haza ment, említi még Radovanovics Pál azt Í3, hogy ő egy alkalommp' Marzelovics Gvorgy kapitányt is kérdé az iránt, hogv forradalom esetére hajlandó volna-e velük tartani, mire ez azt válaszolá hogy: „ha ez iránt felsőbb parancs érkeznék hozzá igen," s ugv hiszi, irt is utóbb egy rendeletet a hadügyminister nevében, de az elküldve nem lett s végre, hogy Majsztorovics Antal Í3 megígérte volna, hogv a szmedetorói kerületet fellázitandja s ezt Majsztorovics Antal, a vizsgáló bizottmány előtt is beismerte, do a végtárgyalás alkalniávali hitelesítésénél, mind kikényszeritettnek álütottat viszavonta Tény végre még az is, hogy a gyilkosság megtörténtétel fennáló kormány ellen, egyetlen egv kar, vagy hang sem emelkedett föl, s maga n belgrádi törvényszék is, a fenntebb emiitett, és ki is végeztetett egyének ellen hozott, s 239 nsz. alá mellékelt Ítéletében azt; hogy ezen gyilkossággal az államra nézve, nagyobb veszély is volt eszközölve, csak a terhelő körülmények közt hozza fel. Ezek szerint tehát, a sok nagy hangú és czélzataira nézve is különfélekép előadott szóbebeli tervezgetéseken kivül, a gyínrosság alkalmával, — az állítólag előidézni szándékolt forradalomra, tényleg kimutatható más előkészület nem tétetett, — vagy legalább nem látszik tétetettnek. minthogy 2 fegyvertelen s vidéki egyén, Rogic utasítására — amint beva^ották Chrisztics s Blaznovics ministerek elfogatása végett, a belgrádi kaszárnyához állíttatott, a Hk azonban, az állítólagos feladatuk teljesítése helyett, — a gyi'kosság hallatára azonnal szétmentek. Ezek után tehát ha irásszerüleg igazolva volna is az, mi a vádlevélben állíttatik, hogy t. i. Radovanovics Pál. a forradalom kitörésére tett intézkedéseit azért sem hozta, — hozhatta mozgásba, — mert a kormány a gyilkosságról, — Radovanovics Pálnak Belgrádba lett érkezte előtt már értesülvén: a szükséges ellen intézkedéseket azonnal megtette, a fennebb előadott előkészületek kezdetleges jelentéUelenségét tek'ntve minden esetre még cs?k puszta feltevés maradhat az, hogy a gyilkosság alkalmával, egy valóságos s egvenesen az elsőrendű vádlott érdekében előidézendő foiradalom, — megkezdése komolyan szándékba lett volna véve, és hogy ezen gyilkosság is, ezen állítólagos forradalmi törekvések következménye volt. vagy az, annp'c létesithetéséhez eszközfii szolgálandott volna, mely feltevés azonban alig talál több támogatást; nrit mind Radovanovics Pálnak 1-sö é.) pont alatt előadott azon vallomása, — hogy húsvét tájban látva a segélyül vállalkozó egyének gyengeségét : — tervének kivitelét az őszre halasztotta el, — vagy pedig — ami tán szinte oly valószínű, azon gyanítható számítása, hogy az uralkodó fejedelem meggyilkolása esetében — ennek egyenes leszármazó örökösei hiányában , a Karagyorgyevics család javára, _ egy forradalom úgyis mulhatlanul bekövetkezni fog. 4-szer. Azon vádra nézve, hogy a közvetlen tettesek, ezen gyilkosság elkövetésére, bárki által is, pénzzel, vagy Ígérettel felbérelve lettek volna: a. ) Rogic Sztanoje, Radovauovics György ós Szilárd ez iránt megkérdezve sem lettek. b. ) Maric Lázár pedig vallomása 19-ik pontja alatt, határozottan azt állítja, hogy neki pénz sem nem adatott, sem nem igértetett, s azon alkalommal is midőn Radovanovics Pállal összeszólalkozott, s ez neki pénzt kinált, határozottan kijelenté, hogy , Vérét pénzen nem adja el." A 29 p. alatt azt mondja ugyan, hogy húsvét tájban kérte volna Radovauovics Pált, hogy Rogicsnak adjon valamit, s Radovanovics Pál ezt meg is igérte, s utóbb mondta is, hogy már adott, s adand is még valamit; Rogic azonban erre nézve kikérdezve nem lett, s ezek folytán Radovanovics Pálnak, a vád alapjául fenntebb előadott azon állítása, hogy mind Maiiénak, mind Rogicnak, fejenkint 10 aranyat adott volna, ezek részéről megerősítést nem nyer, de különben is maga Radovanovics Pál is, va^omásának azon pontja alatt (43 p.) a hol azon — j kölcsönzést emliti, — előre bocsájtja azt, hogy a kérdéses czélra, pénzt senkitől sem kapott, g neki ez Ígérve sem lett. — Ha tehát Radovanovics, Mariénak vagy Rogicsnak valamit csakugyan adott volna is, ezen adomáay, csak saját erszényéből kölcsőnzöttnek tekintethetik. Azt azonban mind Maric, és Rogic béig. merték, hogy az általuk használt fegyvereket, Radovanovics Páltól kapták, s Radovanovics Szilárd is beismerte azt hogy az általa használt revolver, testvére — Radovanovics Pál tulajdona volt, s azt hozta el ennek lakásáról. A fennforgó gyilkosság elkövetőinek ezen előadott vallomásaiból tehát kitűnik hogy.: 1- ször is a véghez vitt gyilkosság eszméje, Maric Lázár ágyában fogamzott, s ennek, az e végre utóbb összeszövetkezett társaivali érintkezése előtt — már eltökélt akaratából származott, s maga a gyilkosság ténye is, az 8 tatanácsára s terve — s intézkedései szerint hajtatott végre és, hogy Maric, e végre által felbujtva volt, társai közül pedig Rogic Stanoje az ő hívására, s rábeszélésére, Radovanovics György utóbb mindketttőjűk felszólítására, — legutóljára pedig Radovauovics Szilárd Radovauovics György felhívására csatlakozott hozzá. 2- szor, hogy a gyilkosság elkövetésének indoka, egyedül, és kizárólag magán bosszú — és elkeseredés volt: 3- szor, hogy a már elhatározott gyilkosság által elérendő egyéb czélra nézve, Radovanovics Pállal s Ljubomirali összebeszélésük folytán, elfogadták azt is, hogy ezen gyilkosság alkalmul s eszközül szolgáljon Radovanovics Pál külőnbőzőleg előadott forradalmi törekvései !étesithetésére, de ezen czéllal s annak mikénti elérhetésével nem törődtek, s abba nem is avatkoztak, s reájuk ezen czél, sem buzditólag, sem akadályzólag nem hatott. • 4- szer, hogy ezen gyilkosság elkövetésére felbérelve nem voltak, s pénz nekik sem nem adatott sem nem igértetett, csupán csak a fogva volt Maric s az e körül tartózkodó vagyontalan földije: Rogie Stanoje láttatott el Radovanovics Pál által fegyverekkel. Ezek előrebücsájtásával s tekintetbe vételével továbbá : 5- ször, Radovanovics Pálnak, az előadott vád alapjául A) alatt felhozott vallomása is, azon kivül, hogy az, szembesítés által sem lett megerősítve, megerotlenittetik már az által is, hogy Radovanovics Pál a törvényszéki hitelesítés alkalmával, azon vallomását, mint kínzás által kikényszérittetet visszavonta, —s azt állitotta, hogy a fennforgó gyilkosság, s forradalmi törekvések —tárgyában, közte és Karagyorgyevich Sándor közt semmiféle értekezlet, vagy egyezmény nem történt, az általa moudott időben, nem is Pesten, hanem Szerbiában Topolyáu volt, Karagyorgyevichtől e czélra pénzt sem közvetlenül, sem közvetve nem kapott „s így abból másnak sem adhatott, s e részbeni vallomása, csak azért esikartatott ki, mert Vilotijevics András ezt állította, hogy neki pénzt adott volna, és ezek helyett a hitelesítésénél csak azt ismerte be, hogy 1868dik év elején midőn azon tervről volt szó, hogy a fejedelem Tománia házánál elfog assék, s lemond ás rákényszeríttessék, ezen tervet Tritkovicsnak megírta, s midőn febr. 10-én ez ügyben Temesváron öszejöttek, átadá az általa, és Ivanovits Vladimír által már 3—4 évvel elébb készített tervet azon utasítással, hogy azt, Karagyorgyevich Péterrel közölje a végből hogy ha ez, az uralomra jutni óhajtana, azon alkotmányt irja alá és jöjjön, — a mely, közlemény valódisága azonban, amint alább tüzetessen előadatni jog, — Trifkovics Pál által tagadtatik. G-szor. Ezen törvényszék előtti vallomás hitelességét pedig uem rontja le, a belgrádi börtönészek I alatt idézett vallomása sem, mert ezen vallomások, azonfelül hogy érdekelt felek által is tétettek, csak a felvigyázatuk alatt levő börtönökben történhetett dolgokra vonatkozhatnak, mig ezekkel ellenkezőleg, — az elitélt rabok közül, nemcsak Radovanovics Pál, hanem Majsztorovics Antal, Nenadovics Szvetozár s Ifkovics Vidóje is, a törvényszék előtt azt állították, hogy elébbi vallomásaik tételére, különösen az utolsó az éheztetési módot is megnevezve, csakugyan kényszerítve voltak s a miatt azt, mindannyian vissza is vonták. 7. Radovanovics Pálnak a börtönből irt s 11-dik szám alatt idézett levele, sem szolgálhat bizonyítékul arra nézve, hogy ezen visszavonás, csak az ott kikötött jutalom elnyerésének reményében történt, mert: