Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 25. szám - Adalékok a polgári törvénykezési rendtartás revisiójához [3. r.]

— 283 — san, hogy Gyárfás ur jómódú ember; nem kérdem, de tudom bizonyosan, hogy ha tisztviselő, akkor vagyonhoz nem ez uton jutott; ha pedig ügyvéd, akkor már nem fiatal ember. De hát feltéve, hogy Gyárfás ur, mint vagyonos ember is kész a szervezéskor hivatalt vállalni; felteheti-e, hogy a vagyonos, tehát eo ipso idős ügy­védekből annyi követője lesz, hogy azok­ból az összes birói kar kiállítható. Bi­zony a vagyonos ügyvédek nem sokan fognak az igazságügyi ministernek alkal­matlankodni ; koruk megkívánja a nyugal­mat, s pénzök, vagyonuk e kívánalomnak enyhe párnát nyújt. Qnid tuuc? kineve­zendő a jelenlegi tisztviselői kar, mely nagyrészt a földbirtokos osztályból válasz­tatott, de vagyoni qualificátióján kivül egyébbel nem bir. Jogegyenlőségről beszélünk, a joge­gyenlőséget hangoztatjuk országgyűlésen, lapokban s a megye termeiben. Uram bo­csásd meg e nagy bűnünket! Hisz ma holnap a jogegyenlőség e „nagy" hazá­jából mindnyájunknak ki kell vándorol­nunk — a tőzséreket kivéve. A felsőházban most a „rendek" szó­lanak, tervben van, hogy ezután a nagy birtokosok fognak dictiózni; megyékben a virilisek intézkednek, — törvényhozás és közigazgatás a vagyonosok kezébe van letéve; most ime ön előáll és kívánja, hogy a törvénykezés orgánumai is csupán és kizárólag a vagyonos osztályból ne­veztessenek ki. Jellem, képesség, tudomány az mind chimera; a pénz egyedül üdvözítő. Szor­galom ? Uram isten hát hol és miért szor­goskodjék az ember? Hisz a szorgalom­nak tért kell nyitni, azt pedig elzárják önök a principio midőn kimondják: tiszt­viselő nem lehetsz, mert pénzed nincs; a közügyekben részt nem vehetsz, mert pénzed nincs; a törvényhozás factora sem lehetsz, mert pénzed nincs; légy napszá­mos, r légy juhász avagy kondás. És ezt önök jogegyenlőségnek neve­zik. .. . Igen, de ön azt mondja, hogy mind ez meddő okoskodás; ott van a birói va­gyoni felelősségről szóló 1871-ki törvény. Tudjuk mindnyájan; tudta azt a törvény­hozás is, hanem azért még sem látta szük­ségesnek a szegényebb, de más minden qualificátióval felruházott egyéneket a bí­rósági tisztségből kizárni. A birói felelősségről szóló törvény szükséges, elkerülhetlen volt. Ha a biró szándékosan vagy mulasztása miatt más­nak kárt okozott: feleljen, számoljon érte. Azt azonban talán fölösleges is Gyárfás urnák fejtegetnem hogy kisebb mulasztá­sokért a legszegényebb biró is felelhet; szándékos kárt pedig csak akkor fog okozhatni, ha a remélt haszon felülmúlja állásának, jellemének, becsületének összes értékét. Ily eset ritkán történhetik, és ha igen, akkor nincs annyi cautio, mennyi ez eset elhárítására szükséges, elégséges lehetne. Egy biró százezerekre menő kárt okozhat, s akkor a cautio ötvenezernél kevesebb nem lehet. Különben a jelen ügy illustrálására elég legyen még felhoznom, hogy minis­tereink is felelősek s becsülethiány, és jellemteleuség, roszhiszemüség esetében ta­lán egy kicsikét több kárt okozhatnak egyeseknek és az államnak, mint egy ki­nevezendő biró; hanem azért még senki­nek sem jutott eszébe olyforma törvényt indítványozni, hogy: „minister csak az le­het ki egy millió forint cautiót képes fel­mutatni." Váljon mint mondana Gyárfás ur emez öldöklő jogegyenlőségi szörnyűséghez? Higye el, hogy az övé sem különb.*) Horváth Boldizsár volt igazságügyminister ur, Csemegi Károly, királyi igazságügyministeri he­lyettes államtitkár úrhoz, mint az igaz­ságügyministerium vezetőjéhez, a követ­kező búcsúlevelet intézte: Méltóságos ur! Itt a haza határain kivül kaptam ő felsége legmagasb leiratát, a melyben engemet, saját ké­relmen folytán, az igazságügyministeri tárcza to­vábbi vezetésétől legkegyelmesebben fölmenteni méltóztatott: Ez okból nem vehetek önöktől, a mint óhaj­tottam volna, személyesen bucsut. Érzékeny fájdalommal válok el az ügytől, a melyen lelkem egész melegével csüggtem, s a mely gondjaimnak egyetlen tárgya volt; s fáj­dalmamat még inkább növeli a tudat, hogy önök­től bur-suzva oly férfiak sorából lépek ki, a kik nemcsak az ügy szeretetében s a munka tértiéi­ben osztoztak velem, hanem személyem iránti rokonszenvük által is mindannyiszor uj meg uj lendületet adtak gyenge erőmnek, valahányszor a küzdelmek súlya alatt kimerült. Fogadja mltgod s mltgod által fogadják az igazságügyministerium összes tisztviselői hálás köszönetemet a rokonszenvért s azon buzgalom­ért, a melyet négv évi hivataloskodásom alatt irántam s az általam képviselt ügy iránt tanú­sítani szíveskedtek, és engedjék remélnem, hogy azon baráti érzületet, a mely minket eddig egy­máshoz fűzött s a mely hivataloskodásom leg­szebb emlékei közé tartozik, irányomban ezen­túl is fenn fogják tartani. Isten adjon önöknek erőt és türelmet a to­vábbi munkára, de adja meg önöknek azt is, a mi a férfiú küzdelmeinek legszebb s legnagyobb jutalma, — a mi, fájdalom, tőlem megtagadva ]0'n? — adja meg önöknek mielőbb a munka kedvező sikerét. Badpnben, 1871. évi június hó 10-én. Horvát Boldizsár. az ügyvédi karral egy értelemben vetette mee az űgyvédrendezés alapját, - meggyőződésünk éa rokonszenvünk egész lelkesültségével támogattuk Legyen On meggyőződve arról, hogy az elv­rokonság és ügyszeretet kapcsait a jövőben csak szilárdítani óhajtjuk, és hogy azon szívből eredő tiszteletet, melylyel a minister iránt viseltettünk csak azon önzetlen barátság múlja felül, mely­lyel Önt újra mint kartársunkat üdvözöljük. Fogadja Ön nagyrabecsülésünk és baráti ra­gaszkodásunk ismételt őszinte kifejezést. Pesten 1871. június 15. A budapesti ügyvédi egylet választmánya Dr. Busbach Péter, alelnök Dr. Siegmund Vilmos, titkár. Bittó István igazságügyi minister ur a „budapesti ügyvédi egylet"-hez következő levelet in­tézte. Ő cs. és apostoli királyi Felsége f. hó 5-én kelt legfelsőbb elhatározásával engem igazságűgy­ministerré legkegyelmesebben kinevezni méltóz­tatott. Ezen terhet és nagy felelősséggel járó hi­vatalt azon reményben fogadtam el, hogy fela­datom keresztül vitelében, mely egyes ember ere­jét messze tul haladja, nem maradok a hivatolt közegek támogatása nélkül: egyedül. Nagy és terhes feladatom egy részét a gya­korlati igazságszolgáltatás feletti őrködés, egy másik jelentékeny részét pedig azon törvények­nek elkészítése képezi, melyek mostani jogálla­potunk javítása czéljából szükségeseknek mutat­koznak. Az ügyvédi egyletek hivatva vannak mind­két irányban közreműködni s közreműködésükre annál inkább számitok, mivel csak igy remélem feladatom sikeres megoldását elérhetni. Kérem tehát önöket, hogy a közjó érdeké­ben velem közreműködni szíveskedjenek s legye­nek meggyőződve, hogy én ezen reménylett szí­ves támogatásnak nagy fontosságot tulajdonitok. Pesten, 1871. június 15. Bittó István s. k. \ Adalékok a polgári törvénykezési rendtartás revisiójához. A budapesti ügyvédi-egylet igazgató választmánv Horváth Boldizsár volt igazságügyi minister úrhoz következő válasz-levelet intézte : Igen tisztelt kartárs ur! Büszkék voltunk mindig arra, hogy az ügyvédi kar egyik legjelesebb tagját hivta volt meg a nemzet és király bizalma alkotmányos életünk újra ébredésének pillanatában az igazságügy ve­zetésére, büszkék voltunk arra, hogy tisztelt kar­társ úrban a ministeri széken oly hü védőt és buzgó terjesztőt találtak azon szabadelvű reform­eszmék, melyek érdekében csak sajnálnunk le­het hogy Ön azok diadalát mint vezér ki nem vívhatta. De viszont őszinte örömmel üdvözöljük ismét körünkben, kettős örömmel azért, mert fáradhatlan buzgalommal ígérkezik továbbra is, és velünk vállvetve hazai igazságszolgáltatásunk reformjára közreműködni. Ha szerény müködödési körünkben Önt mint ministert lehetőleg támogattuk, az csak an­nak jele volt, hogy méltányoltuk az önzetlen odaadást, a lelkes buzgalmat, melylyel Ön ma­gasztos reformeszméinek létesítésén fáradozott, — Ön birta a mi bizalmunkat ép ugy mint az országét és igy csak hazafiúi kötelességet telje­siténk, midőn azt ki e bizalomnak teljes erőből megfelelni törekedett, és ki az igazságszolgálta­tás felvirágoztatására és különösen az ügyvédi kar hanyatlott tekintélyének emelésére mindent megtett, fmit ez idő szerint tenni lehetett, és *) Mi seni osztjuk és osztottuk Gyárfás urnák a bí­rák vagyoni felelősségére vonatkozó nézetét, illetve ja­vaslatát, de az eszme, melyet czikkiró ur felvetett, elő­reláthatólag érdekes vita alapját képezendvén, a vonat­kozó czikknek szívesen tért nyitottunk és most is készek vagyunk e kérdésben a tárgyilagos és minél több olda­lú vitatkozásoknak lapunkban tért engedni, mert a felvetett és hasonló kérdések élénk megvitatását épen most, a reformok korszakában, csak üdvösnek tartjuk. S z e rk. Mihajlov i Cs Miki ó s legfőbb itélőszéki ta­nácselnök úrtól. X(Folytatás.) V-d i k C z i m. I-s ő F e j e z e t. 254. §. így volna szerkesztendő; ezen sza­vak „sommás perekben" valamint ezek is .ren­des perekben pedig" kihagyandók volnának, és az utóbbiak helyébe ezen szó „illetőleg" volna teendő. Mert a mint a §. jelenleg van szerkesztve, arról, vájjon a sommás perekben akkor, midőn az itélet a 124. §. esetében kézbesittetik a meg nem jelent félnek szinte a kézbesítéstől számi­tassék e a kötelezettség teljesítésére kitűzött ha­táridő, nincs intézkedés, miután a szerkezet sze­rint sommás perekben kivétel nélkül csak a ki­hirdetéstől, rendesekben pedig a kézbesítéstől szá­mítandó a kötelezettségi határidő. Uj §. Ha a biró a kereset tárgyának vala­mely része felett nem határozott, az illető fél­nek joga van a a bíróhoz az iránt folyamodni, hogy póthatározat által a mellőzött kérdésre nézve is intézkedjék. Azon eset, melyről ezen uj §. intézkedik gyakran fordul elő, és arról sem az ideig, törvk. szabályokban, sem az nj perrendartásban nincs intézkedés, mert ezen esettel azon eset, melyről a 297. §. intézkedik, midőn t. i. a birói határo­zat a kérelmen tul terjeszkedik, nem azonos. 256. §. Ezen szavak .Midőn" egészen a végig kihagyandók volnának. Ezen §-ba oly szabály vétetett íel. mely az 1848. év előtti törvénykezésnek árnyoldalát ké­pezte, minthogy a végrehajtási eljáráshoz utasít­tatván némely kérdések, például mennyit örök­lött az alperes mint örökös, és igy mely összeg eréjeig tartozik a felperesi követeles törlesztéséhez járulni, ebből a legbonyolódot­tabb perek támadtak, mi a felek jogait veszé­lyeztette, s érvényesitésöket nehezítette. Lzen in­tézkedése a 25t>. §-nak nem csak anomalicus azon okból mivel az itélet például egy társasbiróság

Next

/
Thumbnails
Contents