Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 25. szám - Tanulmányok a nemzetközi jog terén 2. [r.]. A harczjog az ellenséges személyekkel és azok vagyonával szemben

Második évfolyam. 25. szám. Pest, jun. 20. 1871. Megjelenik minden kedden; a -mag-var joiarászaryillés" tartamú alatt naponként. A kéziratok bérmentve a szerkesztühez a megrendelések a kiadó-hivatalhuz intézendök. Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6. sz. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS KÖZLÖNYE. Előfizetési árak: helyben házhozhordáasal vagy vidéken bérmentes szétküldéssel: negyedévre . . 2 Irt. feledre . . . . 4 egész évre . . 8 Kiadóhivatal: váczi-utcza 14. sz. Felelős szerkesztő: Dr. SIEGMUND VILMOS. Kiadó-tulajdonos: RÜDNYÁNSZKY A. TARTALOM : Tanulmányok a nemzetközi jog terén. II. SpíízePAdolf úrtól. — Jogegyenlőség a törvénykezési terén. Timkó József úrtól. — Horváth Boldizsár ur levele Csemegi Károly úrhoz. — A budapesti ügyvédi-egylet válasz-levele Horváth Boldizsár úrhoz. — Bittó István ur leA Katárgyalás." vele a budapesti ügyvédegylethez. — Adalékok a polgári törvénykezési rendtartás revisiójához. Mihajlovics Miklós úrtól. (Folyt.) ragyyorgyevks per. (Folyt.) — „Esküdtszéki csarnok.-' Angol esküdtszéki gyakorlat. — Ésküdtszéki tárgyalás. — „Törvényszéki Házasságkötés helyettes által. — „Vegyes közlemények." Lapszemle. — A curiai döntvényekben kimondott elvek. — Egyleti közlemény. Kinevezések, választások, áthelyezések, kitüntetések stb. — Különfélék. — Könyvészet. — Értesitő. — Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből Évnegyedes és féléves előfizetőinket felkérjük, hogy a pontos szétküldés érdekében megrendeléseiket mielőbb szíveskedjenek eszközöltetni. " ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS „THEMIS" ezimü egyetemes jogi közlöny és a magyar jogászgyülés hivatalos közlönyére. i Lapnnk már eddig is oly buzdító pártolásban részesült, hogy a most egy évvel megindított „THEMISu-t méltán szaklapjaink egyik legkeresetebbjének mondhatjuk; ezen örvendetes eredmény csak fokozni fogja igyekezetünket és kedves* kötelességünkké teszi: továbbra is kiváló gondot fordítani ugy főlapunk érdekes és korszerű tartalmára, mint a mellékrovatok változatosságára, különösen kritizáló, ugy szak- mint napilapjainkra kiterjedő ,LAPSZEMLÉNKRE," a curiai döntvényekben kimondott ELVEKRE, élénk „TÁRCZA-CZIKKEKRE," az „ESKÜDTSZÉKI CSARNOK" ,és „TÖRVÉNYSZÉKI TÁRGYALÁSOK" czimü rovatainkra, szemmel tartván ugy hazánknak mint a külföldnek az igazságszolgáltatás és jogi reform terén jelenkező összes feltűnőbb mozzanatait. A „THEMIS" ezentúl is tartalmazandja a .BUDAPESTI KÖZLÖNY" összes hivatalos hirdetményeinek kimerítő és gyakorlatilag összeállított teljes kivonatát. „ÉRTESÍTŐ" czimü rendes rovatunkban mindazon tisztelt előfizetőinknek, kik hozzánk a pesti első folyamodásu bíróságok, vagy a feljörvényszékek, ministeriumok, *közigazgatási hatóságok, vagy egyes társulatoknál folyamatban lévő ügyeik száma, előadója, vagy ügyeik elintézése iránti tudakozódással fordulnak, csekély utánjárási díj fejében, a megkeresést követő legközelebbi lapszámban, esetleg külön levélben továbbra is kielégítő felvilágosítással szolgálandunk. Végre — mint eddig ugy ezentúl is — külön külön beköthető mellékletekben közlendjük a törvénykezésre vonatkozó összes törvényjavaslatokat és indokaikat, a „budapesti ügyvédi egylet"-nek önálló munkálatait, ugy szinte a „magyar jogászgyülés" elé terjesztendő indítványokat és véleményeket, mire most midőn a második „jogászgyülés" megnyitásának küszöbén állunk, különösen figyelmeztetjük tisztelt előfizetőnket. Előfizetési feltételek : helyben házhoz hordással, vagy vidéken bérmentes szétküldéssel negyedévre % frt, félévre 4 frt, egész évre 8 frt. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről legczélszeriibben postautalvány utján a kiadó-hivatalhoz (Rudnyánszky A. könyvnyomdája, Pest, váczi-utcza 14. sz.) kéretnek beküldetni. A SZERKESZTŐSÉG. Tanulmányok a nemzetközi jog terén. Dr. Spitzer Adolf ügyvéd úrtól. y n. A harezjog az ellenséges személyekkel és azok vagyonával 8 z emben. A franczia német háború, s az annak folytán beállott, inkább ujabb háborút mint békeállapotokat igérő viszonyok következésekép a legújabb nemzetjogi irodalom nem annyira a békejog, mint a harczjoggal foglalkozik. Ez s a benne fekvő belső indok szolgáljon mentségül, hogy e helyt is első sorban a harezjog némely kérdései kerülnek rendre. A mily nagy a veszély, mely háború idején összes érdekeinket fenyegeti, ép oly lelkiismeretességgel és óvatossággal kell azon szabályok megvitatásánál eljárni, melyek a harczjoggal szemben a jogbátorságot megvédjék. Béke idején megvédi a törvény, megabiró a jogot, de háborúban erőhatalom erőhatalommal áll szemben, és ezek vivnak ellenséges szenvedély által felizgatva élethalál-harczot. Ekkor érvényesül a f nemzetközi jog humanistikus feladata. Es ha igaz is, hogy a háborúk napjainkban aránytalanul nagyobb áldozatokkal járnak mint azelőtt; ha igaz is, hogy mint a franczia német háború mutatta, gyakran hajlandók voltunk hinni, miként még az idő nem mult el, melyben nemzet nemzet ellen irtó harezot folytat, mely annál borzasztóbb minél inkább használtatnak fel benne az összes tudomány más czélokra jótevőn használandott vívmányai; ha tagadást nem is szenved, miszerint gúnyára összes miveltségi érdekeinknek, a hábornk mai nap sokkal gyakoriabbak, következményeikben sokkal súlyosabbak mint azelőtt, mégis, ha a történet fo-' nalán indulunk, azt találjuk,hogy a háborúk napjainkban sokkal emberiesebbek, a harezjog elveinek felismerése által mérsékeltebbek lettek, — ha el is tekintünk azon általános feljajdulástól, mely a háború kitörése előtt áthatja az egész miveit világot, mely utóbbi miveltségi praeponderaentiája egész súlyát veti latba, hogy a háború kitörését lehetőleg eltávolítsa, vagy ha ez nem sikerül, azt szük határok közé szorítsa. Az ókor népei az ellenséget, melyi lyel háborúban állottak, jognélküli léuyek! nek tartották, melyekkel szemben mindent ! megengedettnek véltek. Arról, hogy az ! emberi jogok az ellenségben is respek• tálandók, és hogy az ellenség, mert ez, i emberi minőségből ki nem vetkőztetett, ! az ókor népeinek nem volt fogalma. Meni jünk végig Ázsia ókori birodalmai tör! ténetén, nézzük a zsidó birodalom alapítási módját, a perzsa, a babyloni és a többi birodalmak keletkezését és megdölését, de tekintsük a görögöknek és a rómaiaknak jog felfogását más népekkel való harezjogukat illetőleg, és tapasztalni fogjuk, hogy ezen népek egyaránt irtóharezot folytattak egymás ellen, mit ha olykor nem tettek, mint ezt a romaiaknál tapasztaljuk, akkor nem jogi vagy erkölcsi tekintetek voltak azok, mik őket attól visszatartóztatták, hanem tisztán a politikai czélszerüség momentuma, mely az erőst az önkényuralom alá vett végelgyengitett fentartására birta. A kereszténység világuralmának megalapítását czélba vett középkori törekvegek a harezjogot az ellenséggel szemben