Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 23. szám - Adalékok a polgári törvénykezési rendtartás revisiójához [1. r.]. A bíróságokról

— 2G3 E kifogásolt 5-ik §. különben is hatá- , rozottan oly ellentétet képez már önmagában, hogy annak ily szövegezés melletti törvénybe igtntása mind a logicai szabályok, mind a törvényben megkívántató világos értelem ignorálása volna. II. Egy további szerény észrevételem azon alárendelt szerepre vonatkozik, melyet az ügyvédjelölteknek a javaslat jutalom gyanánt juttatni akar. (V. fejezet:) Az ügyvédi kiképeztésnek egyik igen jele11tékenv tényezője a szóbeli ügvekbeni tárgyalá3Itt fejlődik, itt élesedik a jelöltben a gyakorlottság, ezen gvnkorlottság folytán leend képes ellenfelének állításait rögtönözve lerontani s véden" czének ügyét helyesen védeni. A szóbeli tárgyalásokon szerzett gyakorlat által egy jelentékeny j támaszszal birna a jelölt az ügyvédi vizsgának | szép eredménynyeli letehetésére. i E gyakorlat megszerezhetésétől azonban az ügyvédjelöltek a kifogásolt javaslat szerint jövőre, s az '-íj perrendtartás, s egy mnlt évi curiai döntvény folytán most is meg vannak fosztva: s igy többnyire arra vannak és lesznek kárhoztatva, hogy mint fő nélküli írógépek, minél szebben, sebesebben és minél többet Írjanak, de ne gondolkozzanak azon a mit írnak, mert az mind sürgős: annak mind határidője s órája van. Ily alárendelt szerep mellett eltelik a 2 év. s a javaslat szerint a négy. és gvakorlatot szerezni a jelölt magának vagy nem. vagv csak ugy tudott, ha nz ügyvédi foglalatossági idején kivül tanulmányozza a periratokat s azok folytáni eljárást. Csak önszorgalom, s nem az ügyvédnéli gyakornokoskodással lehetend ily szerepkör 5 mellett gyakorlatot szerezni. Mindezeknél fogva tágasb mozoghatási kört kívánok az ügyvédjelöltnek: s kívánom, hogy mindazon ügyekben, melyek szóbeliek és perenkivüliek. az ügyvéd bejegvzett segédjét maga helyett a tárgyalásra megbízhassa, és megbizZÍI. kivánom. hogy ne csak oly meghatalmazásban alapján helyettesíthesse az ügyvéd segédjét . melybe az ügyvédjelölt is a meghatalmazó által az ügyvéd akadályoztatása esetére meg van hatalmazva, hanem minden oly meghatrilmazvány alapján is, mely szóbeli perenkivüli eljárás alapját képező ügyben, mint plul hagyatéki, csőd, telekkönyvi ügyekben van az ügyvéd számára kiállítva, kivánom. hogy ügyvéd maga helyett ne csak ügyvédet, hanem a fennirt ügyekre bejegyzett jelöltet is helyettesíthessen, hogy igy az ügyvédi gyakorlat a jelöltben a hivatás magasztosságához mérten, minél tökéletesebben kifejlődhessék. Különben szándékolt megszorítás mellett, akár 2 év. akár 4 év legyen az ügyvédi gyakorlat, az csaknem egyforma eredményt fogna felmutatni. Ezek szerény egyéni nézeteim, melyeket elmondani az ügyvédjelöltek s az ügy érdekéből, kötelességemnek tartok. X

Aűalékok a polgári törvénykezési rendtartás revisiójához. M iha jlov i 0, s Miki 6 s legfőbb itélőszéki tanácselnök úrtól.*) I. Czim. Abiróságokróll. Fejezet. Bírósági szervezés. 4. §. Ezen §-ban előforduló ezen szavak helyett „magyar királyi curia név alatt a legfőbb törvényszék gyakorolja Pesten" ezen szavak volnának igtatandók „a legfőbb ítélőszék gyakorolja Pesten." 5. §. Ezen szavak. „A semmitőszék, és az ezek után következők ki volnának hagyandók, valamint mind az, a mi a prrdtásban az önállón beadandó semmiségi panaszra, és annak a semmitó'szék általi elintézésére vonatkozik, ki volna hagyandó. Az okokat, miért nem tartom a külön vagy önállóan beadandó semmiségi panaszokat és azoknak külön felállított semmitőszék általi elintézését helyesnek, vagy szükségesnek a 297. §-ra vonatkozó észrevételeimben előfogom sorolni. *) Ezen jeles munkálat a legfőbb ítélőszék által az 1868. 54. t. cz. revisiója tárgyában az igazságügyministeriumnál beterjesztett javaslathoz külün önálló niellékletkép Ion csatolva; sok tekintetben igen becses anyagul szolgálhatván az uj perrendtartáshoz is, épen jelen időpontban látjuk helyén azt közölni. Szerk. II. és III. Fejezet. Bírói hatáskör és illetőség. 18. §. (43. 44. §.) A Í8. §. akkép volna módosítandó, hogy csak oly keresetek, melyeknek tárgyát valamely ingatlanra vonatkozó dologbani (dologi) jog képezi, a birtokbiróság hatásköréhez tartozzanak. Éhez képest- volna a 43. §. is módosítandó. A 43. és 44. §§. pedig egészen kihagyandók volnának. Indokok: Azon jog, mely valamely ingatlanra vonatkozik, vagy dologhozi, vagy dologbani (dologi) jog. Ha például A. vagy szóbeli, vagy előjegyzésre vagy bekeblezésre nem alkalmas szerződés mellett egy házat vesz, csak jogczime van. melynek alapján az eladótól a vett háznak tulajdonába leendő átbocsáttatását követelheti, és az ily kereset csak személyes keresetnek tekintendő, és igy nem a birtok — hanem az alperes személyes bíróságához tartozik; mert a kereset tárgyát a szerződés teljesítése nem pedig a már szerzett tulajdoni jog képezi, és a kérdés csak a körül forog, váljon a szerződés ugy a mint azt felperes előadja, valóban létre jött-e? Nem volt tehát eddig sem ok az ilyen keresetek feletti bíráskodást a személyes bíróságtól és igy a rend. tanácsú városok törvényszékeitől is a birtokbirósági hatáskör fogalma ellenére elvonni: mert ha a rendezett tan. városok.tszéke habár száz ezer frtnyi értékű ingó vagyon felett ítélhet, akkor biráskodhatik oly szerződésekből eredő perekben is, melyeknek tárgyát azon kérdés képezi, váljon egy, talán csak egy pár száz frtot érő ház eladatott e, vagy sem; miután a telekkönyvi hatóság amúgy sem mellőzhető akár a birtokbiróság, akár a személyes bíróság mondja ki azt, hogy az alperes az eladott házat a feíperes tulajdonába átbocsátani tartozik, mindkét esetben tartozván a felperes a jogérvényes ítélet alapján a tulajdonjognak bekeblezését a telekkönvvi hatóságnál szorgalmazni, Máskép áll a dolog, ha a már szerzett tulajdonjog jönne kérdés alá. mert a harmadik személy ellen is, melylyel a felperes semmi kötelmi viszonyban nem áll, érvényesíthető, a bíróság illetőségét nem az alperes lakhelye, vagy a szerződés teljesítési helye, hanem a tárgy fekvése szabályozván. Ezen elvnél fogva, nem helyes a 43. §. intézkedése sem, mely szerint, ha az ingatlan vagyon több birtokbiróság területén fekszik, a felperes választása határoz; mert ezen §. szerint azon birtokbirósági, mely egy másik birtokbiróság területén fekvő ingatlan vagyon felett itél, nem tekinthető birtokbiróságnak. Ugyanazért a 43. §. kihagyandó volna, minek folytán minden birtokbiróság a maga területén fekvő ingatlanra nézve, a mennyiben a kereset tárgyát ingatlanra vonatkozó dologbani jog képezi, illetékes maradna. A 18. §-ra nézve kifejtett elvnél fogva nem látszik helyesnek a 44. §. szabálya sem, a menynyiben szerinte a telekkönyvi előjegyzések igazolása feletti bíráskodás általában a tlkk. hatósághoz tartozik. Ugyanis vannak az előjegyzés igazolásának oly nemei, melyek, ha a 44. §. azokról nem is intézkednék, a telekk. törvény szabályainál, és a dolog természeténél fogva a telekk. hatóság illetékességéhez tartoznak, vannak ellenben olyanok, melyek a fentebb kifejtett elvnél fogva az alperes személyes bíróságához, és csak akkor ha az előjegyzés bírói ítélet által igazoltnak nyilvánittatik, vagy e nélkül is, ha az előjegyzett jog itéletiTfeg a kereset értelmében megállapíttatik, a telekkönyvi hatósághoz, de csak is annyiban tartoznak, a mennyiben a személyes biróság által hozott ítélet alapján az előjegyzett jog bekeblezése a telekkönyvi hatóság előtt szorgalmazandó. A. például vesz B-től egy házat, és a tulajdonjogot, mivel a szerződésben a bekeblezési engedély hiányzik, előjegyezteti. Ez esetben B. vagy megadja a bekebl. engedélyt vagy nem; az első esetben A. egyszerűen folyamodik a telekk. hatósághoz a tulajdonjognak az utólagosan beszerzett bekebl. engedély által igazolt előjegyzés alapjáni bekebleztetése végett; az utóbbi esetben pedig tartozik keresetet indítani B. ellen a tulajdonjognak elismerését, vagyis a vett háznak tulajdonába leendő átbocsáttatása végett, és pedig a fentebbiek szerint nem a birtokbiróság, vagy tik. hatóság, hanem az alperes személyés teljes bírósága előtt, és az ezen biróság által hozandó Ítélet alapján kér végrehajtást, s ennek alapján szorgalmazza a telek. k. hatóságnál a tulajdonjog bekebleztetését, vagy a • mint a prrdtás 413. §. rendeli, a bekeblezés a ' , végrehajtást elrendelő biró által hivatalból esz, közöltetik ki, a mivel egyébként, mint azt an| nak helyén megemlitondem, tegye nem értek Hogy a 18. §-nál kifejtett elvvel a 44 ' s I meg nem egyez, mutatja azon példa is: A. nem szerezhetvén barátságos uton B-től mint eladótól a bekeblezési engedélyt nem kér előjegyzést i hanem beperli az eladót a háznak tulajdonául leendő átbocsáttatása végett eladó B-nek szemé| lyes birósága előtt, — hozzá az ügy a 18. §-nál ; kifejtett elvnél és a birtokbirósági hatáskör ft>1 galmánál fogva tartozik — és csak a per folyta | alatt kér előjegyzést a tel. k. hatóságnál, melyI nél egyszersmind a telekk. törvény 96 §-a érI telmében kimutatja, hogy a pert, melynek elI döntése által az előjegyzés igazoltatni fog már I az előjegyzés előtt megindította. Ha e perben A. győztes lesz, az előjegyzés is iga• zoltatni fog, habár azt A. nem is kérte a kereset levélben, valamint — miután a pert az előj jegyzés előtt indította meg — nem is kérhette, . ily esetben azonban, valamint azon esetben is j ha A. a 18. §. szerkezeténél szószerinti éitelméj nél fogva a pert a birtokbiróság előtt in' ditaná, ugyanezen per a 44. §. értelmé! ben mihelyt az előjegyzés megengedtetett, a vég| bői volna átteendő a telekk. hatósághoz, hogy I ez — mivel a perben hozandó ítélet által egyj szersmind az előjegyzés igazoltatnék, és mivel az előjegyzés igazolásáról a telekk. hatóság itél — a pert végitélet által eldöntse, a mi nem csak képtelenség volna, de a prrts 19. §-ával is ellenkeznék, miután ezen §. szerint csak azon ügyek ellátása, és kezelése tartozik a telkk. hatósághoz, melynek elintézése a telkk. rendszabályok szerint ennek jogköréhez tartozik ; a telekk. hatóság pedig a telekk. rendszabályok szerint, kivéve az első részben érintett felszóllamlási és kiigazítási, agy a második rész 148. §-ában érinI tett kitöri esi kereseteket, semmi más perekben I nem bíráskodik. Végül a következő példa mutatja, hogy a 1 44. §-nak azon szabálya, melynél fogva a telekk. hatóság az előjegyzések igazolásáról itél, tekintettel a 18. §-ra, mely szerint az ingatlan vagyonra vonatkozó minden — tehát dologhozi jogokat is tárgyazó keresetek a birtokbiróság előtt inditandók, és tekintettel a 43. §-ra, melyszerint ha az ingatlanok több birtokbiróság területén fekszenek — azon birtokbiróság illetékes, melyet a felperes választ eltekintve attól, hogy — mint emlitém — a 19-al meg nem egyez, gyakorlati nehézséggel találkozik. Ugyanis A. B-tőí egy házat, egy szőllőt és szántóföldet vesz, mely háromféle ingatlanok különböző birtokbiróságok területén fekszenek. A szerződésben vagy szerződésekben Mányzik a bekeblezési engedély, melyet A. B-től barátságosan be nem szerezhet, ugyanazért pert indit B ellen a 43. §. értelmében azon — csak egy — birtokbiróság előtt, mely neki tetszik, és tulajdonjogát csak a per folyta alatt mind a három telkk. hatóságnál előjegyezteti, és a per megindítását a telekk. rendsz. 96. §. értelmében mind a három telekkönyvi hatóságnál kimutatja. Minthogy a 44. §. szerint a telekk. hatóság és nem a felperes által a 43. §. értelmében választott birtokbiróság itél az előjegyzés igazolásáról azon kérdés támad, mi történjék azon perrel, melyet a felperes a 43. §. szerint választott biróság előtt inditott, és melyben hozandó ítélet által kívánja a habár később történt előjegyzést igazolni ? lehet-e abból három pert csinálni, hogy mind a három telekk. hatóság'nak egy-egv jusson, hogy mind a három tej lekk. hatóság az igazolásról ítélhessen? kétséget | nem szenved, hogy ez képtelenség. Egyébiránt a 44. §. szerkezete nem oly szabatos; hogy azt különfélekép ne lehessen értelmezni. Ha ugyanis a 44. §-nak ezen szavai alatt „a telekk. előjegyzések igazolásáról a telek, hatóság ítél" — csak az értetődik, hogy a peren kívüli uton kért igazolás nyilvánítása is ennek vagy a rendes biróság által hozott ítéletnek alapján kért bekeblezésnek meg vagy meg nem engedése a telekk. hatósághoz tartozik, akkor a szerkezettel egvet értek; de ez esetben a 44. §. ebbeli intézkedése felesleges, mert ezt a telekk. rendelet is már magában foglalja, és erről a pprdtartásnak 19. §. is intézkedik, csak hogy ily értelmezés esetében a szó ,itél" értelem zavaró. Ha pedig a 44. §. ugy értelmezendő, hogy ha peruiján kell az előjegyzést igazolni - ertem a tulajdon, vagy szolgalmi jog előjegyzésének igazolását, mert a zálogjog igazo asara ne/, e, mVa a 44. §. és tesz kivételt, holo ezen kivételnek, is az annak alapjául szolgáló megkü-