Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 23. szám - Az igazságszolgáltatás biztositékairól a polgári peres eljárásban [3. r.]

Második évfolyam. 23. szám. Pest, jun. 6. 1871. Megjelenik minden kedden: a „magyar joirászsrj filés» tartama alatt naponként. A kéziratok bérmentve a szerkesztéshez a megrendelések a kiadó-hivatalh"Z intézendők. Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6, sz. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. A MAGYAR JOCÁSZCYÜLÉS KÖZLÖNYE. Előfizetési árak: helyben házhozhordással vaey vi•léken bérmentes szétküldéssel: negyedévre . . •» rrt. félévre . . . . 4 ejresz erre . . . H , Kiadóhivatal: váczi-utcza '4. sz, Fel el ős szerkesztő: Dr. SIEGMUND VILMOS. Kiadó-tulajdonos: RUDNYÁNSZKY A. TARTALOM : Az igazságszolgáltatás biztosítékairól a polgári peres eljárásában. Zlinszky Imre úrtól. (Folyt, és vége.) — Néhány észrevétel az ügyvédrendtartási törvényjavaslatra. Bonkor Mihály úrtól. — Adalékok a polgári törvénykezési rendtartás revisiójához. Mihajlovics Miklós úrtól. — A miskolczi ügy védegylet észrevételei. (Folyt.) — „Esküdtszéki csarnok." Fel nem világosított mérgezési eset. — Ésküdtszéki tárgyalás. — „Vegyes közlemények." Lapszemle. — A curiai döntvényekben kimondott elvek. — Egyleti közlemény. — Kinevezések, választások, áthelyezések, kitüntetések stb. — Különfélék. — Értesítő. — Kivonat a .,Budapesti Közlönv"-*ből. Az igazságszolgáltatás biztosítékairól a polgári peres eljárásában. Zlinszky Imre kir. táblai pótbiró úrtól. yC (Folyt, és vége.) /II. Igen fontos kérdés, • mely számos vita, s különböző intézkedések alapjául szolgált, hogy mintán az állam lételével a helyes és pontos igazságszolgáltatás a legszorosabb összeköttetésben áll, •— s igy az igazságszolgáltatás ellenőrzése, az államhatalomnak mellőzhetien kötelessége, mintán továbbá azért e hatalom végrefaajtói, a törvényhozó hatalomnak felelősek, mily mérvben lehet, a birói függetlenség megsértése nélkül, az állam s illetőleg a végrehajtó hatalomnak, befolyását a polgári igazságszolgáltatásra nézve indokoknak tekinteni, s mi módon lehet annak érvényesítése legezélszerübben eszközölhető. TAz államhatalomnak, az igazságszolgáltatásban képviselője áltáljában az államügyészség, s annak azért czélja, hogy minden oly ügyekben, melyek vagy az illetők személye, vagy az ügyek minőségénél fogva köztekintetekből magát az államot érdeklik, beavatkozási joggal bírjon, s illetőleg a bíróság előtt ezen ügyekben az állam nevében fellépjen. Hogy ezen elv helyes, s az állam czéljával szoros összeköttetésben áll, az elismert dolog, mely minden törvényhozások által szentesítést nyert, csak annak alkalmazásában vannak eltérések, de épen az alkalmazásban rejlik a főnehézség, t. i. meghatározásában azon határvonalnak, hogy meddig kell terjednie az államhatalom befolyásának az állam érdekében, hogy az a birói hatalomkörbe, a birói függetlenség rovására való helytelen beavatkozásnak, s igy a birói hatalom gyakorlata korlátozásának ne váljék eszközlőjévé. A személyek tekintetében, — a kiskorú gondnokság alatti és távollevő személyek ügyeiben, miután ezek az állam felügyelete alatt állanak, indokolt az államhatalom befolyása, s azért ezen ügyekben minden törvényhozás gondoskodott, hogy azok érdekei, a bíróságok által hivatalból is figyelembe vétessenek és e mellett az államhatalom ellenőrzése alatt álljanak. Régi törvényeink és törvényes gyakorlatunk is e szempontot szorosan szem előtt tartották, azért a tiszti ügyészek, az árva és úriszékek tagjai voltak, sőt úrbéri perekben a jobbágyok érdekeit védték, s szükség esetén azokat képviselték. E befolyás az állam legnemesebb kötelessége s azért igen helyesen rendeli a polg. perrend tárgyábani előadói javaslat is 21. §-ban, hogy a kir. ügyészség véleménye meghallgatandó, a gyámság vagy gondnokság és a távollévők elleni perekben — kiknek ügyeit az ad actum gondnokok gyakran oly felületesen, hogy kellemetlen kötelességüket mielőbb lerázhassák védik — se perek tárgyalására a kir. ügyész is hivatalból meghívandó. A tárgy minőségénél fogva az állam befolyását kiválólag érdeklik a házassági ügyek, melyekben az államügyészek befolyása általában szinte indokokolt, s e részben is csak helyeselhető a perrendtartási javaslat mely szerint: a törvénytelen házasság megsemmisítését érdeklő ügyeket a tiszti ügyész saját felperesége alatt viszi (III. cz. II. f. 20. §.) és hogy a magánfelek által indított házassági perekben véleménye meghallgatandó, s a tárgyaláshoz megidézendő (21. §. b p.) E részben tehát az állam befolyásának joga kérdés alá alig jöhet, s általa a birói hatalom gyakorlata és a birói függetlenség sérelmet nem szenved. .Más, és a tulajdonkép vitás kérdés azonban az, hogy általában az igazságszolgáltatás elvont érdekét tekintve jogában áll e az államnak, oly esetekben midőn a felek az első birói határozatok ellen, — nem vagy nem oly irányban feiebbeztek, melyből az alsóbb bíróságok által elkövetett törvénysértés tűnik ki, -— beavatkozni, s e tekintetben a birói határozatokat hivatalból bonczkés alá venni. E kérdés a semmitőszék intézményével van összeköttetésben, mennyiben az állam képviselőjének beavatkozása, ha az létesitetik is természetesen csak az ítélet vagy eljárás megsemmisítését eszközölheti. Az igazságszolgálhatás biztosítása érdékében az állam ilynemű befolyása vagy is a hivatalbóli eljárás jkét irányban nyilvánul, ugyanis a) vagy befolyással magára a concret esetre, mely birói vizsgálat és megsemmisités tárgyát képezi, a nélkül hogy e részben a felek panaszkodtak volna b) vagy az egyes eldöntött esetre kihatás nélkül, — azaz, hogy az eljárás s kiütve a törvény alkalmazása helyesen történt e csak az igazságszolgáltatás általános érdekében, s a törvény magyarázata és alkalmazásának egyenlősítése végett vizsgáltatik meg. Az első eset az által indokoltatik, hogy vannak számos oly esetek, melyekben a törvény megtartása közérdek lévén, erről a felek nem is rendelkezhetnek ; s igy a jogorvoslatokról lemondani jogukban sem áll*) Ily esetekben tehát, ha az állam képviselőjével közöltetnek, az az eljárás megI semmisítése végett eljárni, sőt a felsőbb biró ha az elébe terjesztett ügyekből ily esetek merülnek fel, azokat hivatalból figyelembe venni s illetőleg a semmitőszékhez felterjeszteni tartozik. Az ilynemű hivatalbóli eljárás a jelenleg érvényben álló polg. törv. rendt. által is létesitetett, mely oly esetekben ha a 297 §. 1. 2. 3. 9. 14. 15. pontjai alatt felsorolt semmiségi eseteket, a másod vagy harmadbiróság venné észre, az ügyiratokat hivatalból a semmitőszékhez teszi át. » Ezen intézkedés, mely Írásbeli eljárásnál midőn a második biró az ügyet felülvizsgálja és azt nem újból veszi tárgyalás alá, az igazságszolgáltatás érdekében indokoltnak mutatkozik, a szóbeli eljárásnál főleg ha az első bíróság ítéletei elleni semmisitési jog is a másodbiróságot illeti, egyáltalán indokolatlan volna, s azért ezt a polg. perreud. javaslata igen helyesen mellőzte, s az igazságszolgáltatás biztositékára elegendőnek látta, hogy semmiségi panaszok eseteiben az államügyész meghallgattassák s illetőleg a tárgyaláshoz megidéztessék. Az állam befolyása az igazszolgáltatás biztosítása szempontjából, legnagyobb mérvben van Francziaországban, s azon államokban, melyek a frauezia perrendet vették át, kiterjesztve; mert több számos eseteken kívül, melyek a bíróság által az államügyészszel indítványtétel végett közlendők ő követelheti mindazon ügyek közlését, melyekbeni befolyását szükségesnek tartja, — s végre vannak számos oly esetek, a melyekben az ügyeket eldöntés előtt az államügyészszel közölni kell. Egyik igen kiváló teeudője azonban a frauezia államügyésznek az, hogy ha tudomására jön, hogy valamely perben hozott ítéletben, a bíró a törvényt nem helyesen alkalmazta, erről a semmitőszék mellett alkalmazott „General procurator"-nak jelentést tesz, mely is az ügyet a semmitőszék elé terjesztvén, ez az által vizsgálat alá vétetik, s eldöntetik, hogy a neheztelt eset által, követetett e el helytelen törvény magyarázat? ezen határozatok azonban csak az általános igazv. ö. Stuippelman die Nichtigkeits Beschwerdo Cassel 1862 ÍM. lay. Mai számunkhoz van mellékelve: Az italmérési jog rendezéséről szóló törvényjavaslat és annak indoko as