Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 22. szám - A miskolczi ügyvédi egylet észrevételei az ügyvédrendtartási törvényjavaslat tárgyában (folyt.)

— 258 — ja : „Azt nem kell bizonyítanom, hogy mily veszedelem a közerkölcsiségre nézve az, ha egy tekintélyre igényt tartó lap olvasói között oly silány és igazán alacsony erkölcsi érzékről tanúskodó felfogast terjeszt, a mely képes a közügynek eg.V — lehet gyenge — de átalánosan elismert buzgalma és becsületességü munkását, aki négy évi hi vataloskodása alatt bizonyára nem szerzett kincseket, csak azért, hogy az ministeri állásáról lelépvén, a magánéletben ismét becsületes munka után lát, Bach és Schmerling gyalázatáuak bélyegével bocsátani útra ; és mely felfogás nem tud, vagy 1 egalább alig tud különbséget látni Baci és Schmerling urak szinekurái és Horváth Boldizsár saját munkájának megszolgálandó dija között. Valóban ily felfogás elterjedése mellett nem állunk már messze attól, hogy minden magyar ember egymást — elkezdve az „Ellenőr" szerkesztőségén — czimeres és országos gazembernek tartsa.1" Azt mondja a czikkiró ur továbbá, hogy az „Ellenőr'' czikkével épen az általa képv iselni szándékolt demokraczia ellen vét legjobb an. „Uraim! — folytatja czikkiró ur — a dem okraczia ideálja oly tisztviselő, a ki a közvél emény hívására kilépjen magánéletéből az állam kormánymdja mellé, és hivatásának betöltése , vagy a bizalom elvesztése atán ismét viszszav onuljon magányába, nem kérve jutalmat i vagy ellátást az államtól. De épen a legnagyobb I nehézsége is a demokrat államnak, tehetséges j és jellemes férfiakat, kik munkájukból tisztessé- | gesen megélnek, de vagyont nem szereztek, és a kiknek talán családjuk és gyermekeik vannak, ily férfiakat, mondjuk, arra bírni, hogy biztos magán foglalkozásokat feladják a közügyért azon j kilátással, hogy néhány év múlva közhivata- [ luk ról lelépvén, újra elölről legyenek kényte- ; lenek kezdeni jövőjük megállapítását. Magyar- 1 országot ugyan még bajos dolog deinokrát államnak neveznünk, de a jelen esetben legalább egy demokrata minister esetével vau dolgunk. Horváth Boldizsár azelőtt a magyar földhitelintézetnek jogügyi igazgatója volt 6000 forint fizetéssel. Ezen állásáról lemondott ministerré neveztetése alkalmával. Most. midőn lelép ministeri állásáról, egy uj földhitelintézet van alakulóban, a mely nieghhja őt igazgatójává . 12,0 00 forint fizetéssel (esetleg azt hitelesen tu- \ dom. hogy 12 és nem 20 ezer forint fizetése van). ; És váljon azért, hogy ezen állást, a melyet tán mint magyar föld hitelintézeti igazgató is elérhetett volna, ministersége után nyeri el. igy jutalmazzuk-e meg őt, a ki végtére is négy évig szolgált bennünket és most semmit sem kér tőlünk. Váljon mit kívánjunk hát lelépő ministereinktől, a kiknek esetleg urodalmaik nincsenek? Azt hogy koplalni, vagy nyomorogni, vagy hogy | az „Ellenőr"-höz menjenek határozatért aziránt, ' hogy mennyi díjért szabad nekik napszámot vállalni ok ?* — „Én nem várok Horváth Boldizsártól semmit ; — mondja czikkiró ur — ministeri működését sem tartom szerencsésnek, mert ugy járt mint sok más államférfiú, a kinek leg- i kitűnőbb tulajdonságait apró hibái paralizálták; I nem is tartozom neki egyébbel, mint a közügyek bárm ely más buzgó és becsületes napszámosának. Hanem azért nem tagadom, hogy nemcsak a közügy, de magánérdek is késztet szólani. Én | és velem sokan a közügyek szolgálatában állunk és esetleg, mint jó katonák, ministerekké is akarunk lenni; dominiumaink azonban nincsenek és egyedüli reményünk az, hogy ministerségünk előtt meg azután is fejünk és kezünk munkája után megélünk. És váljon oly kilátásokkal induljunk- e meg a közpálya nehéz utján, hogy majd annak idején meggyalázzanak bennünket azért, hogy a közszolgálatból kilépve ismét kenyeret megyünk keresni?" (Valóban szomorú dolog, hogy egy ember, ki egész odaadással, fáradhatlau buzgalommal és önzetlen lelkesedéssel munkálkodott, kinek csak az az egy hibája volt, hogy szép és üdvös eszméinek keresztülvitelében nem birt azon vaserélylyel, mely a teljes sikert biztosította volna, s hogy véghetlen szerénységében, mindig kész volt saj át fennkölt gondolkodását mások — gyakran félszeg — felülbirálatának alárendelni, hogy egy ily ember, ki szerfeletti — jószívűségének és egyenességének kifolyásaként jelentkező — gyengeségét leszámítva, oly fényes tulajdonokkal bir, hogy az egész ország tiszteletét és közbecsülését kivívta magának — most még ily iggztalan és méltatlan megtámadásoknak is van kitéve! Szerencséjére biztos pajzsa van Horváth Boldizsár urnák, és ez a tiszta öntudat és I min dazoknak határtalan tisztelete, kik őt ismerni | tanulták. Az eredmény messze vissza maradt ugyan jóakaratától, a négy évi működés ugyan nem termetté meg azon gyümölcsöt, melyet vártunk mi és várt maga Horváth ur is, de azért gyanúsítást és igaztalan vádakat az nem érdemelt, ki önzetlen odaadással akarta a legjobbat. Szerk.) A cariai döntvényekben kimondott elvek. Senanilíméki határotatok. — Földadó alá nem tartozó ingatlanoknál egy más hitelező részére eszközlött előbbi becsű alapján végrehajtást szenvedő beleegyezése nélkül az árverés el nem rendelhető. (3511 sz. 1871. évi april 14.) — A végrehajtó az árverésen bejött vételárból semminémü fizetéseket nem teljesíthet. (8510. sz. 1871. évi april 15.) — Mezei rendőri ügyekben a kártérítési keresetek még az esetben is a sommás bíróság Ítélete alá tartoznak, ha a kártérítési igények bűnvádi eljárás alapját K• |><• v.<> tényeken alapullak. 11850 BZ. L871. évi april 19.) — A második árverés alaki tekintetben akkor is érvényes, ha csak egy árverező jelentkezett. (3860 sz, 1871. évi april 20.) — A biztosítást szenvedett fél által beadott kifogások tárgyalása az eljáró és nem a megkereső bíróság elé tartozik. (3025 sz. 1871. évi april 26.) — A megintést vagy felmondást tartalmazó kérvény felett érdemileg határozni, a bíróság az ellenfél meghallgatása nélkül nincsen jogosítva. (4055 sz. 1871. évi april 27.) — A fellebbviteli biróság esetleg fel nem hívott tanuk kihallgatását is hivatalból elrendelheti. (2819 sz. 1871. évi május 4.) Egyleti közlemények. * (Meghívás) a magyar jogászgyülés állandó bizottságának 1871. évi június hó 1-én d. u. 5 órakor a budapesti ügyvédegylet helyiségeiben tartandó ülésére. Napirend: Indítványok feletti határozat. A jogászgyülés megtartására kitűzendő határnapok meghatározása. Költségvetés. Pest 1871. május 27. Elnöki megbízásból Dr. Siegmund Vilmos, titkár. Kinevezések, választások, áthelyezések, kitüntetések és nyugdíjazások. * (Kormos Béla) belügyministeri tiszteletbeli titkár, valóságos ministeri titkárrá és G rü nw al d Bernát belügyministeri fogalmazó tiszteletbeli ministeri titkárrá neveztettek ki. * (Székely Ferón cz) igazságügy ministeri fogalmazó ugyanoda titkárrá neveztetett ki. Különfélék. * (Az igazságügy i min isterium) ügyeit Csemeghy ministertauácsos viszi jelenben, az ő Felségéhez intézett darabokon az ellenjegyzéseket Pauler ő exája teljesiti. — A tárcza betöltéséről az „Ellenőr1' következőket irja „Ma Olyan körökben, melyek rendesen jól vannak értesülve, Íme járt, hogy 8 Felsége — Horváth Boldizsárhoz egy sajátkezüleg irt marasztalé levelet intézett, s ennek folytán Horváth Boldizsár mégis fogná tartani az igazságügyi tárczát. Igaz-e vagy nem e hír, nem tudjuk, — de adjuk, mint igen elterjedet." — Registráljuk még azon hírt is, hogy igazságügy érnek 0 r d ó d y, államtitkárnak pedig Barth o s lenne kiszemelve. * (Legújabb csődök) Pest város törvényszékénél : Sternberg Frigyes ellen, perügyelő Pollák Jakab, Bősenberg József, czipészmester ellen, perügyelő Dr. Reismann Simon bejelentési határidő mindkettőben július 19. 20. 21., tömeggondnok választása mindkettőben f (Halálozás.) Zemplén megyében Tállyán máj. 9-én halt meg 58 éves korában Sóhalmy János, a mádi kerületnek 1861-ben a határozati párthoz tartozott országgyűlési képviselője, a tokajhegyaljai ágostai hivatallásu esperesség világi buzgó felügyelője, és hites ügyvéd, június 2. — J. L. Kohn ésfia bejegyzett czég ellen, perügyelő Karay Lajos, bejelentési határidő augusztus 9—11, tömeggondnok választása július 2. * (Pest város törvényszékénél) a napokban egy igen érdekes per intéztetett el első'biróságilag. A pertárgyát 35287 ft 77 krnyi javítások és beruházások képezik és a per maga i adománylevél alapján indíttatott még 1800. évi I október 19. a temesvári vult cs. kir. tartományi I törvényszék előtt, és sok hányatás után lefoly1 tattatott Pest város tőrvényszéke mint delegált ! biróság előtt, Laczkovics József, úgyis mint néI hai gr. Buttler Gábor leánybeli örökösei jogfentartója és meghatalmazottja mint felperes és a I temesvári volt cs. kir. pénzügyi ügyvédség, mint I a Párdányi kir. uradalom képviselője mint al| peres között. Ugyancsak a fenti — bár maI gasabb összegben követelt — beruházások miatt j utóbb a magyarországi négy helvéthitvallásu Suj perintendentia gr.Buttler-féle végrendelet alapján h i fellépett felperesként, azonban igényével elsőbirój ságilag elüttetvén, Laczkovits lett egészben per| nyertes. A roppant irathalmazról némi fogal; mat ad azon körülmény, hogy a perkivonat 40 > ivre, az Ítélet maga 16 ivre terjedt. A per e)8i adója Reményi Antal tanácsnok ur volt. * (Pest város törvényszékének) j kezelési hivatalai f. hó 31-től már a Porszászházban nyittatnak meg. * (S a j t ó p e r-m egszüntetés.)A „DebI reczen" főmunkatársa, Szabó Antal ellen indii tott sajtópőrt a közvádló megszüntette. * (Érintettük máriapunkban) azon különösen a kir. táblai értesítő hivatalnál egyesek részéről tanúsított modortalanságot, melylyel a tudakozó felek gyakran találkoznak, s evvel azon szabálytalanságot is, mely az értesítés körül tanusittatik. Legközelebb ismét kaptunk egy levelet egyik tekintélyes helybeli ügyvédtől, ki az érintett szabálytalanság ellen kel ki. A kir. táblán ugyanis mint szintén a curia mindkét oszályánál azon intézkedés hozató; t be. hogy az ügyek mikénti elintézése az igtató napló egyik rovatában röviden megjegyzendő. E mellett azonban ugyanott azon rendetlenség uralkodik, hogy ezen rövid megjegyzések is igen gyakran elmulasztatnak, a mikor aztán értesítést sehogy, vagy csak sok utánjárással lehet kapni, őszintén ajánljuk a közönség érdekében az illetők figyelmébe ezen felszólamlást, melyhez hasonló már több izben intéztetett hozzánk. * (A bírói és ügyvédi kar közötti össze ütközések) lajtántul ujabb időben minduntalan ismétlődnek csak nem rég a Löwetéle eset. — melyről mi is többször megemlékeztünk, tartotta izgatottságban a jogászköröket, most ismét azon per. mely a linczi „német győzelmi ünnepély rendezői ellen inditta/'ott, adott alkalmat a súrlódásra. A védők ugyanis a politikai térre is átmentek beszédeikben, és a tárgyaló biró ezt határozattan ellenezte. A bíró ezen eljárása okot adott a felső ausztriai ügyvédi kamarának azon határozat hozatalára, hogy „ezen törvénytelen eljárás nem csak a képviseleti jog kellő gyakorlásának megakadályozását, hanem a védői és ügyvédi kar tekintélyének érzékeny megsértését foglalja magában." Ezen kívül elhatároztatott, hogy az országos főtörvényszékhez e tárgyban panasz tog beadatni. Az eredményt nem mulasztandjuk el olvasóinkkal közleni. * (Az amerikai házasságok) statistikájáia nézve néhány adat szivárgott át hozzánk, melyeket nem vonhatunk meg olvasóinktól. Massachusets államban 1869-ben 7 kisasszony 14 éves korában ment férjhez, és az aránylag érett 15 éves korban nem kevesebb mint 41 ragadta meg a papucs kormányát. A férfiak közt a legfiatalabb vőlegény 16 éves volt. Másrészről egy 78 éves szűznek sikerült még a házassági életet megízlelni, mig másik 4 szűz az édes „igen"-t akkor mondotta, midőn a 70-ik évet már betöltötte. Egy férfi hatodszor váltott jegygyűrűt, midőn épen 30 éves volt. Egy másik 30 éves férfi 20 éves nőt vett el, és ha ez nem mondható épen ritkaságnak, de regényes színezetet nyer az által, hogy a 20 éves ara már 3 férjéért fizette ki a temetési költségeket A házassági állapot árnyoldalai ugy látszik, ezen boldog államban ismeretlenek. * (Rósz jogász.) A napokban a berlini fenyítő törvényszék egyik osztálya előtt tárgyalásnak kellett volna tartatnia egy üzleti szolga ellen sikkasztás miatt. Azonban ugy a biróság mint az államügyész hasztalanul várták vádlott megjelenését. Midőn az figy kikiáltatott, a törvényszéki szolga jelenté, hogy vádlott a tárgyalás előtti napon este czellájában nadrágtartóján felakasztva találtatott. A mint később kitudatott, ügye igen kedvezően állt és legrosszabb esetben igen csekély tartamú fogsági büntetés érte volna őt.