Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 22. szám - Az igazságszolgáltatás biztositékairól a polgári peres eljárásban [2. r.]

Megjelenik minden kedden: a „magyar jogászgytUésu tartama alatt naponként. A kéziratok bérmentve a szerkesztőhez a megrendelések a kiadóhivatalhoz intézendők. Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6, sz. THEMIS. EGYETEMES JOGI EQZLÖNY. A MACYAR JOGÁSZCYÜLÉS KÖZLÖNYE. Előfizetési árak: helyben házhozhordással vagy vi•léken beimentes szétküldéssel: negyedévre . . 2 írt. félévre egész évre . . . 8 „ Kiadóhivatal : váczi-utcza '4. sz, Felelős szerkesztő: Dr. NIEOMOD VILMOS. Kiadó-tulajdonos: RUDNYANSZKY A. TARTALOM: Az igazságszolgáltatás biztositékaivói a polgári peres eljárásában. Zlinszky Imre úrtól. (Folyt.) — Osztó igazság a semmitőszéknél. Liszy István úrtól. — A budapesti ügyvédegylet észrevételei az ügyvédrendtartási törvényjavaslatára. — ,Tárcza.J Külföldi börtöuök és fegyházak. — A miskolczi ügyvédegylet észrevételei. (Folyt.) — ,Törvényszéki tárgyalások." Szegedi bünperek. — .Vegyes közlemények." Lapszemle. — A curiai döntvényekben kimondott elvek. — Egyleti közlemény. — Kinevezések, választások, áthelyezések, kitüntetések stb. — Különfélék. — Értesítő. — Szerkesztői posta. — Kivonat a „Budapesti Közlönyl'-ből. vAz igazságszolgáltatás biztositékai^ ról a polgári peres eljárásában. Zl i n s zky Imre kir. táblai pótbiró úrtól. V (Folytatás.) Azonban a valódi közvetlen és szóbeli eljárással a szakirodalom mindinkább kezdett foglalkozni s annak hivei Németország-bán is mindinkább szaporodtak, s köztük a két nevezett tudóson kivül számos jeles jogtudósok e rendszer védőivé szegődtek, ') — mig batározott ellenei mindinkább fogytak s a kevésbé bátrak is a franczia eljárásnak a német írásbeliséggel leendő egyesítésen törekedtek, *) s a Németországban megjelenő szak folyóiratok is kiválólag a szóbeliség mellett küzdöttek, 3) — mely hivatott nyilatkozatok előtt, a törvényhozások sem zárhatták el magokat, s legélénkebben Poroszország kezdett e tárgygyal foglalkozni, mely az 1833. június 1-én s az 1846. július 21-iki törvényeiben, a szóbeli s nyilvános eljárást, korlátolt módon behozta. Az 1848 évben, a hires jogtudós Koch által készített perrendtartás tervezetében, határozottan a teljes szóbeliség, közvetlenség és nyilvánosság alapelvei találtak — főleg a franczia perrend alapelvei után — kifejezést, mely tervezet ugyan törvénynyé nem vált, azonban az eljárás teljes nyilvánossága az 1849. január 2-án kelt törvény által behozatott. 4) Poroszországhoz hasonló elveken készültek ugyancsak 1848. évben Bajorország és Braunschweig perreudjei, — ') így: Eeibnitz „Versuch über das Ideál einer Gerichtsordnung" (Berlin 1815) czirnü müvében a franczia eljárás számos elveit vette át, s az esküdtszéki intézmény behozatala mellett szól, — mig E n ge lh ar d t: „Entwurf einer verbesserten Gesetzgebung für bürgerliche Rechtsstreitigkeiten" czimu munkájában egészen a franczia eljárást vette mintául. 2) A jelesebb müveket, melyek már e század első negyedében a különböző irányok mellett küzdöttek, — a különféle nézetek szerint sorozva összeállítva lásd : Mittermayer „Ueber den Gang der Civil-Process-Gesetegebung in den deutschen Staaten ira Jahra 1818" (Archív für die civilist. Praxis 2. k. 171. s köv. lap.) 3) Az 1818. év óta megjelenő s máig is fenálló „Archiv tüi die civilistische Praxis" számos jeles czikkeket közöl e tárgyban, melyek közül igen kiválóan emeli ki a franczia eljárás előnyeit Nahmer „Bemerkungen über Einzeln- und Richtereollegien (10. kötet 111. lap) mig a hires Puchta „Ueber die Vorzüge des civilrechtlichen Verfahrens in gewecli3elten Schriftsatzen" (17. köt. 415. lap) bár szintén a szóbeli eljárás alapelveit vallja, a ténykörülményeket Írásbeli uton kívánja megállapitatni, s csak a jogi kérdésekre véli a szóbeli eljárást behozandónak. 4) Koch : e törvény indokolásában a franczia perrendről következőleg nyilatkozik : „Das franzüsische Procesrecht zeigte sich in seinen Grundsátzen und seiuer geschichtlicheu Fortbilduug als ein musterhaftes System von rein praktischen, versfandsmássigen Satzungcn, und die Gerichtsverfassung als eine mit dem wirklichen Leben übereinstimmende, als eine naturwüchsige" (Einleitung Seite 5.) V. ö. Dr. Harnes „Beurtheilung des Entwurfes einer C. P. 0. für den norddeutschen Bund." Berlin 1870. 4. lap.) testté a nagy eszme azonban először Hannoverában lön, — hol a teljes szóbeliség és közvetlenség alapján szervezett, s a franczia eljárást sokban módosító, sokban annál határozottabb rendelkezéseket tartalmazó perrend 1850-ik év óta virágzik, ') s a törvénykezésre kiváló eredményeket mutat fel.2) Ugyanezen alapelveken jött létre, az oldeuburgi perrend 1857-ben, a badeni 1864-ben, a würtenbergi 1868-ban a bajor 1870-ben életbeléptetve, s hason alapelvekre van fektetve a porosz (1864), a szász (1865), az osztrák (1866) évi törvényjavaslat; ugyancsak a közvetlen és nyilvános szóbeliség alapelveit fogadta el, azon a német államok küldöttjeiből álló gyülekezet, mely oly czélból gyűlt egybe, hogy a Németország összes államai részére, az alaki jogszolgáltatás egyenlősítése végett perrendet szerkeszen, a mely alapon készült javaslatát „Entwurf einer allgemeréen Civil-Procesordnuug für die deutschen Bundesstaten" közre is bocsátotta, s végül ugyancsak a szóbeli s közvetlen nyilvános eljárás alapelvei szerint készült, az éjszaki német szövetség részére 1870 évben kiadott perrendtartási tervezet, — szóval az ezen | eljárástól annyira idegen Németoiszág i ban, az általánosan elfogadott lön; de j elfogadtatott nem csak ott, hanem más j államokban is, a perrend reformja által-, j jában ezen alapelvek alapján létesitetett; ! igy az olasz 1863-ban, az orosz 1866j ban, — szóval az ujabb törvényhozás | működései, a szóbeli és közvetlen eljáj rás alapelvei teljes diadalát jelzik, — s áltáljában ezen elvek helyesen keresztülvitt alkalmazásában vélik az igazságszolgáltatás biztosítékait feltalálhatni. Lehetetlen, hogy mielőtt az igazságszolgáltatásnak biztosítékait, a különféle államok törvényhozásaiban vizsgálva, e rövid történeti átnézetet befejezném, az angol, a polgári szabadság és nyilvánossága e honának törvénykezésére, egy pillanatot ne vessek, azon sajátszerűségénél fogva, melyben ő e részben is t. i. az igazságszolgáltatás biztositékaira nézve, — eljár; mert mig Európa többi államaiban alapelv, hogy a polgári törvénykezés, egész folyamában, jogtudó biró által ') E törvény főleg Leonhardt — hires jogász — müve, ki „Zur Reform des Civil-Processes in Deutschland" czirnü müvével, általános elismeréssel találkozott, e perrend Pósfai Károly fordításában, magyar nyelven is megjelent. 2) Ezen eredmények indították, az általános német perrend létesítésére kiküldött bizottmányt is, hogy a hannoverai perrendet vette tanácskozmányainál vezérfonalul. L. Winter „Erlauterung zu dem Entwurfe einer C. P. 0. für die deutschen Bundesstaaten (VHI. IX. 1.) vezettessék, ott a polgári törvén^"' '^és terén is nagy befolyás jutott a n k az által, hogy kizáró £ ' ák eldi sére csak azon ügyek vannak bízva, — melyek vitás jogi kérdések megoldásától feltételeztefnek, mig ha a főügybeni ítélet, vitás ténykérdések eldöntésétől feltételeztetik, a per rendszerint (a grófsági bíróságoknál, a felek kérelmére) az esküdtszék elé terjesztendő, mely a ténykörülményeket megállapítja, — és ez eldöntés a bíróra kötelező lévén, az ítéletét az esküdtszék által megállapított 'tényálladékra tartozik fektetni. Ez által kétségtelenül nagy befolyást nyert a polgári elem a polgári törvénykezésben is, mely rendszer azonban a contineusen, főleg ;'. viszonyok különböző voltánál fogva, nem csak hogy elfogadást nem talált, hanem az azon alapelvnek, hogy a polgári per vezetése — minden stádiumaiban — kizárólag jogtudó biróra bizassék, feltétlen elfogadása által, elannyira ellenkező kifejezést talált, hogy ujabb időkben a jogi közvélemény a békebiráknak peres ügyekkel (contentiosa jurisdictio) való felruházása, és a községi bíráskodás — ellen nyilatkozott. A polgári elemnek, a polgári peres igazságszolgáltatásba befolyása, a contineusen, a váltó és kereskedelmi ügyek kivételével, melyekben a szakférfiak bíráskodása európaszerte elfogadtatott, — tudtommal egyedül Würtenbergben tartatott fenn, hol is az 1866 évi bírói szervezer szerint, visszaállitatott az 1822 évi törvénynek az 1863. évben eltörölt azon intézménye, mely szerint a rendes bíróságoknál polgári egyének is (SchÖffen) ') biráskoduak, kiknek befolyása főleg a tényálladék megállapítására terjed, minek czélszerűsége a törvény indokaiban figyelmet érdemlő módon okadatoltatik. *) A szabadelvű intézményeknek, agg kora daczára buzgó előharczosa, Mittermayer, élénken foglalkozott azon kérdéssel, lehetne-e és mi módon, a continensen is a népnek a polgári ügyek eldöntésébe, a tényálladék megállapítása kér') A régi német „Schóffen" elnevezésre nem tudtam helyes fordítást találni, ezen szó a „Schaffen"-ból eredett, s már a középkorban igy hivták a szabadok közül választott bírákat, kikre az illető várgróf elnöklete alatt volt a peres ügyek elintézése bizva: bőven ismerteti szervezetőket: Savigny „Geschichte des römiscnen Rechts ím Mittelalter." IV. kiadás. Heidelberg 1834. 1. kötet 236. s köv. lap.) , -L . ') Lásd Fecht: „Die Gerichts-Gesetze des Komgreichs Würtenberg." III. Abtheilung : Civil-Processordnuns I. Band. "Stuttgart 1868. 60. lap; - oly bírói csdekvényeknel, hol a" Schütfek bíráskodása nem igényeltetik is. mindig két tanú alka mázandó; u. o. es Pecht „Die Gerichts-Verfassungen der deutschen btaa ten.- Erlangen 1868. II. Abtheiluna;. 1. Heft. 328 s kov. lapon.