Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 21. szám - A miskolczi ügyvédi egylet észrevételei az ügyvédrendtartási törvényjavaslat tárgyában (folyt.)

— 243 4. §. Ha valamely, a ministerium által kijelölt törvényszék vagy járásbíróság, akár a helyiségek teljes hiánya, akár pedig az ezek megszerzésére s átalakítására megkívántató hosszabb idő, vagy rendkívüli költség miatt nem volna azonnal életbeléptethető: annak hatáskörét az igazságügyi minister ideiglenesen egy más szomszéd törvényszékre, illetőleg járásbíróságokra ruházhatja át. 5. §. Mind a törvényszékeknek, mind pedig a járásbíróságoknak területkörei mindenesetre olykép kerekitendök ki, hogy azoknak minden egyes részei egymással közvetlen kapcsolatban álljanak. . 6. §. A ministerium utasittatik, hogy a törvényszékeknek és járásbíróságoknak általa megállapítandó székhelyeit és területköreit a szervezés befejezte után beczikkkclyezés végett a törvényhozásnak jelentse be. 7. §. Az igazságügyminister az első foly. kir. bíróságok tettleges működésének megkezdésétől számítandó két év lefolytával pontos statisztikai adatokat fog a törvényhozás elé terjeszteni, minden egyes törvényszék és járásbíróság ügyforgalmáról: hogy azok alapján akkor a törvényhozás, mind a bíróságok számát mind azok kerületét és beosztását, mind pedig a birói létszámot véglegesen megállapíthassa. 8. §. Az első folyamodása kir. törvényszékek, ügyészségek és járásbíróságok személyzetének járandóságai következőleg állapittatnak meg. I. Fizetések Buda-Pesteu. Elnök: Fizetés 4000 ft, lakbér 600 ít, alelnök: fizetés 3000 ft, lakbér 500 ft ülnök: fizetés 2000 ft, lakbér 400 ft. járásbiró: fizetés 2000 ft, lakbér 400 ft, aljárásbiró- fizetés 1500 ft, lakbér 300 ft, törvényszéki jegyző: fizetés 1200 ft lakbér 200 ft, II-dik osztályú: fizetés 1000 ft, lakbér 200 ft, iroda igazgató ; fizetés 1200 ft, lakbér 300 ft, telekkönvvvezető: fizetés 1200 ft, lakbér 300 ft, II-dik osztályú: fizetés 1000 ft, lakbér 300 ft secrédtelekkönyv-vezető: fizetés 800 ft, lakbér 200 ft, irodatiszt: fizetés 800 ft lakbér 200 ft, irnok: fizetés 600 ft, lakbér 150 ft, Fogház-felfigyelő: fizetés 800 ft, szolga: fizetés 350 ft, lakbér 60 ft. szolgasegéd: fizetés 240 forint lakbér 50 ft, rabfelügyelő : fizetés 350 ft lakbér 60 ft börtönőr; fizetés 240 ft lakbér 40ft, szolgák, szolgasegédek, rabfelügyelők és börtönó'rök ruházatára egyenkint: 50 ft; kir. ügyész: fizetés 2000 ft lakbér 400 ft, tiszti pótlék 500 ft alügyész: fizetés 1500 ft, lakbér 300 ft, tiszti pótlék 300 forint. II. Fizetések a vidéken. Törvényszéki elnök: fizetés 2400 ft, lakbér 300 ft, ülnök: 1500 ft lakbér 200 ft; járásbiró: fizetés 1500 ft lakbér lakbér 200 ft, járásbiró: fizetés 1500 ft, lakbér 200 ft, aljárásbiró: fizetés 1000 ft, lakbér 200 ft. törvényszéki jegyző: fizetés 900 ft, lakbér 150 ft, II-dik osztályú: fizetés 800 ft, lakbér 150 ft irodaigazgató: fizetés 900 ít lakbér 150 ft, Il-ik osztályú : fizetés 800 ít, lakbér 150 ft telekkönyvVezető ; fizetés 1000 ft, lakbér 200 ft II-dik osztályú: fizetés 900 ft, lakbér 200 ft, 111-dik osztályú : fizetés 800 ft, lakbér 200 ft, segéd-telekköny-vezető: fizetés 700 ft, lakbér 100 ft; II-dik osztályú : fizetés 600 ft, lakbér 100 ft, irodatiszt: fizetés 700 ft, lakbér 100 ft, II-dik osztályú: jfizetés 600 ft, lakbér 100 ft, irnok: fizetés 500 ft, lakbér 100 ft, fogház-felügyelő: fizetés 500 ít, szolga: fizetés 350 ft, lakbér 40 ft, II-dik osztályú: fizetés 300 ft, lakbér 40,ft, szolgasegéd: fizetés 240 ft, lakbér 40 ft, rabfelügyelő: fizetés 300 ft, lakbér 40 ft, Börtönőr: fizetés 240 ft, lakbér 40 ft, szolgák szolgasegédek, rabfelügyelők és börtönőrök ruházatára egyenkint 50 ft, kir. ügyész: fizetés 1500 ft, lakbér 200 ft, tiszti pótlék 300 ft, alügyész : fizetés 1000 ft, lakbér 200 ft tiszti pótlék 300 ft. 9. §. Az első foly. törvényszékek, ügyészségek és járásbíróságok részére a következő átlagok állapíttattak meg: A) Törvényszékek és ügyészségek: 1) Pest részére házbér (ideértve a kereskedelmi és váltótörvényszéket is) 30,000 ft. 2) Buda részére házbér 10,000 ft. 3) 100 vidéki törvényszék részére egyenkint 1000 írttal házbér 100,000 ft. 4) törvényszéki gyakornokok és dijnokokra 61,800 frt. 5) iroda szükségletekre 154,500 ft. 6) rab tartási költségekre 480,000 ít. 7) fogházi fűtés-, világítás- és tisztításra 30,000 ft. 8) bűnvádi eljárási költségekre 102,000 ft. 9) fogházi orvosok részére összesen 50,000 ft. 10) 6 kerületi törvényszéki orvos részére 10,000 ft. 11) fogházi lelkészek részére 7,000 ft. 12) hivatalos utazásokra 15000 ft. 13) nyomtatványokra 15,000 ft. B) Járásbíróságok: 14)360. járásbíróság részére házbér 144.000 ft. 15) 360. járásbíróság gyakornokai és dijnokaira 108,009 ft. 16) irodaszükségletekre 108,000 ft. 17) rabtartási költségekre 180,000 ft. 18) büvádi eljárási költségekre 72,000 fr. C) Jutalmazások és segélyezések: 19) a törvényszékek részére 30,900 ft. 20) a járásbíróságok részére 36,000 ft 21) az ügyészségek részére 10,200 ft. D) Kendkivüli szükségletek: 22) bútor és fölszerelés a törvényszék számára 103,000 i(. 2:',) a járásbíróság számára 108,000 ft. 24) az ügyészség részére 20,400 ft. 25) rendezési általános költségekre 200,000 ft. Összesen: 2,185,800 ft. 10. §. Ezen törvény végrehajtásával az igazságügyi minister bizatik meg. \A miskolczi ügyvédi egylet észref vételei az ügyvédrendtartási törvényjavaslat tárgyában. / (Folytatás.) Ennélfogva, — de tekintve még azt is, hogy mi a fegyelmi vétségek büntetései közé az elmozdítást — alább előadandó indokainknál fogva föl nem vehetjük: — a szóban levő 3 §-t aként módositanók, hogy: A felvétel mindenkorra megtagadandó, ha a jelentkező oly bűntett miatt fenyíttetett, mely miatt őt az ügyvédség gyakorlatától a 73. §. értelmében el kellene mozdítani, vagy ha már az eddig fennálló törvényes szabályok szerint az ügyvédségtől örökre eltiltatott. Ha azonban a jelentkező: a) valamely a 74. §-ban emiitettekhez hasonló vétségért fenyíttetett; b) valamely bűntett vagy vétség miatt még csak vizsgálat alatt áll; vagy c) ha az eddig fennállott szabályok szerint az ügyvédségtől csak bizonyos időre tiltatott el: az a) alatti esetben a 115. §-ban meghatározott három év, — a b) alattiban a felmentő határozat jogerőre emelkedése, — a c) alatti esetben pedig azon idő elte'lése után, medyreaz ügyvédség gyakorlatától eltiltatott, az ügyvédek lajstromába fölvétethetik. Az 5. §-hoz. Az 5. §. azon rendelkezéséhez, miszerint az ügyvédi vizsgára csak az bocsájtassék, a k i a jogtudorságot elnyerte: elvileg hozzájárulunk. Tekintve azonban, hogy a fennálló szabályok szerint, a tudori rang elnyeréséhez négy évitanfolyam és egyetemi graduatio kívántatik, — tekintve tehát, hogy jogi tanintézeteink jelen szervezete mellett, mindenki a ki a jogtudorságot elnyerni akarja, vagy mind a négy évet, vagy a mennyiben tanulmányait jogacademiában végezte, a* quadriaennium kiegészítése tekintetéből még legalább 1 illetőleg 2 évet a pesti egyetemen — mint hazánk egyetlen ily tanintézetén — leeud kénytelen tölteni, valóban aggódunk, hogy ily viszonyok között az 5. §. idézett intézkedése az ügyvédi pálya elé oly akadályt gördít, melyet korlátoltabb anyagi körülmények mellett, a legkitartóbb szorgalom s legfeltűnőbb benső hivatás sem leend képes elhárítani; aggódunk, hogy ez által szegényebb sorsú ifjaink e pályáról teljesen le fognak szoríttatni. — Minthogy pedig mi, az ügyvédséget ilven — bogy ugy mondjuk rraterialiter legyőzhetlen nehézségekhez kötni nem kívánjuk: a/ 5. §• érintett 1) pontjának intézI kedését mindaddig mellőzendőnek véljük mi glen jo <"i tanintézeteink kor szerül eg szervelve, illetőleg — mint reméljük — vidéki academiaink is fa c ult ás okká, átalakítva leszuek. Ugyanezen §. ötödik bekezdésében tulszigorunak tártjuk azon intézkedést, miszerint „ha a joggyakorlat a betegség vagy katonai szolgálat eseín kivül egy évvel lélbenszakasztatik a már eltöltött idő°be nem számitható." — Mert a betegség és katonai szolgálaton kívül lehetnek még más fontos okok is — pl. családi c s a p á s o s körülmények, — melyek az ügyvédjelöltet agyakorlat félbenszakasztására kényszerithetik. És ily esetben annyival indokolatlanabb szigor volna azt „a már eloltott idő be nem számításával" büntetni, mivel ha a „betegéről és „katonáról" fölteszük hogy a tanultakból egy év alatt mit sem feledett, föl kell ezt tennünk az egyébbel foglalkozóról is. i Ugyanezen §. hitodik bekezdését illetőleg részünkről séma tanári sem a birói praxist nem tartjuk az ügyvédivel helyettesithetőnek. Mert a tanár kizárólag elmélettel foglalkozván a gyakorlati jogéletet csak igen ritka kivételképen ismerheti; a birói gyakorlat pedig, ma már — a midőn az illetőségi körök lehetőleg hasonnemű ügyekre terjeszkednek, mindenesetben egyoldalú; holott az ügyvédtől, hogy hivatásának teljesen megfelelhessen, ugy az elmélet, mint különösen a gyakorlat minden ágaiban jártasságot kell követelni. Ehez képest az 5. §. ötödik bekezdésének második pontját („Ha a joggyakorlat be nem számitható") valamint az egész hatodik bekezdést mellőzendőnek véljük. A 7. §-hoz. A 7. §. negyedik bekezdése, az ügyvédek lajstromába való fölvételtől „másod izben" elutasított jelentkezőnek ujabban csak egy év lefolyta után engedi meg jelentkezhetni. Ez intézkedésben mi, sem valamely különösebb czélt sem jogos ratiót nem látván: I azt szinte mellőztetni véljük. A 8. §-hoz. Tekintve, hogy a javaslat 69. §-át, az alább i előadandó indokoknál fogva nem pártolhatjuk: ' a 8. §. első bekezdése második pontját aként > kívánjuk módosíttatni, hogy : „ezen áthelyezést a kamara választmánya | nem ellenezheti." A 10. §-hoz. A 10. §. b) pontjának félreértések megelő: zése tekintetéből határozottabb szerkezetet kii vánnánk, olyformán, hogy „a gyakorló ügyvéd ,,b) nem viselhet nyilvános fizetéses (álI lami, törvényhatósági vagy községi) hivatalt, kii véve a mennyiben 32 éves koráig." stb. A 13. §-hoz. A 13. §-ban „jegyzői törvényre" lévén hivathozás, ezt már csak azért sem tartjuk correctnek, mert az mint olyan, még nem létezik. Szabatosabbnak, de czélszerübbnek is vél1 nök tehát az imitt jelzett 13. §-ba, a „kir. jegyzőkről" szóló törvényjavaslat 187. §-ból ismert, ide vonatkozó rendelkezést egész terjedelmében fölvenni. A 15. §-hoz. A 15. §. második bekezdése egy — sok esetben teljesithetlen, s e miatt következményeiben súlyos kötelességet ró az ügyvédre, midőn rendeli, hogy „ha előreláthatólag a megbízás el nem fogadása a megkereső félre káros következményekkel avagy jogainak veszélyeztetésével járna, a megkeresett ügyvéd az ily káros következmény vagy veszély elhárítására szükséges lépést egyszer mindenkorra megtenni köteles." Lehetnek ugyauis esetek, midőn az ügyvéd tán épen azért nem vállalhatta fel valamely fél megbízását, mert körülményei, teendői vagy egyéb viszonyai nem engedik, hogy abban a kellő gyorsasággal és sikerrel intézkedhessék. — De lehet el nem vállalás oka az is, miként a megkeresés j talán már akkor történik, midőn a káros k ö! ve tkezmény eket meg előzni többénem i lehet. Hogyan tegyen már most eleget az ügyvéd ! a 15. §. rendeletének? Más államokban, hol hason rendelkezés áll fenn (pl. Szászországbau,) az csak annyiban kö' telező, a mennyiben a kérdéses hátrányok elhá: ritása „a körülményekhez képest eszközölhető s \ a törvények szerint tehetséges." Pedig ott, az j ügyvédek száma korlátolt lévén, inkább volna ! helye az absolut kötelezésnek, mert a megkereső fél elutasittatván, nem oly könnyen találhat más ügyvédet. Nálunk azonban e nehézség fenn nem forog. Tekintve tehát, hogy a föltéti énül kötelező intézkedést némely fél könnyen arra használhatná föl, miként desperatus ügyét, az .ügyvédnek — hogy I ugy mondjuk — nyakába varrja s aztán azt | még felelősségre is vonja; nézetünk szerint: ' a 15. §. idézett pontja egészen mellőzendő volna. A 17. §-hoz. Minthogy az ügyvedet, elhalt megbízója netán ismeretlen örököseinek kipuhatolására kötelezhetőnek nem tartjuk, abban pedig, hogy a közbejött halálozásról a perbíróságon kivül az ellenfél is értesitessék, czeltalan munkaszaporitást látunk: ezekhez képest: