Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 21. szám - Hallgatag beismerés mint bizonyiték, eltörlendő

242 — sorolás s illetőleg tagadásba vételből állott jobbára az egész válaszom: mégis, egy iven tul terjeszkedni lettem kénytelen; holott különben elég lett volna röviden a keresetlevél tartalmá­hoz ragaszkodásomat kijelentve, érvényesített bizonyítékom mellett — Ítéletet kérni. Mindezt azután t. i. lényegileg különben üres s mégis hosszú elleniratot és az erre kényszerült csupa tagadások sorolását tartalmazó még hosszabb válasziratot, — a biróság szintén áttörtetni kény­telenittetott. Kénytelenittetett — mondom, mert külön­ben, hozandó ítéletét szabályszerüleg nem indo­kolhatá! Elkerülhetleuül kell tehát jelenben fi­gyelni a bíróságnak arra, váljon a tett állitások, habár puszta állitások (hacsak általán oda sem tartozó hiábavalóságot nem képeznek). hallga­tag beismerést nem nyertek eV tekintőleg azok valóknak nem veendők e ? nehogy a tényt állító, a törvény rendeletére támaszkodva azt panaszolhassa, miszerint az ő tett a az ellenfél által tagadásba nem vett állítása, valónak nem vétetvén az itélet hozatalánál birói figyelmen ki­vül maradt. Magát a periratok készítését tekintve is, kell e untatóbb? mintegy oly sereg — habár csak ugy belezavart állításnak is azon okból újra s egyenként (mintegy gépszerüleg) felemlí­tése, vagyis ugy szólván ujra leírása, — hogy rá mondatbassék. miszerint azok tagadásba vé­tetnek! A már fennebb is érintett birói ügyvi­telt tekintve pedig, — csakugyan bosszantó: először a tett állitások lajtorjáján végig hatolni, azután az ellenfél kényszerült erre vonatkozó ismétléseit s kapcsolatos tagadásait egész hosz­szában átolvasni; ráadásul pedig mind ebből perkivonatot készíteni, — és végre ez itélet indo­kolásánál is azokat említésbe venni! — Mind­ezeknek egyéb kinövéseiről nem is szólok. Mennyi felesleges munkát kiván, mily hosz­szadalmasságot eredményez, mennyi időt vesz igénybe hiában ügyvédtől, ugy mint a bíróságtól — az ily eljárás! Hányszor bonyodalmat szer­zett és igy mennyire nehezítette mind a védel­met, mind az Ítélethozatalt! Hány esetben volt — csupán az ilvsz-erü pervitel oka annak, hogy fellebbezésre még is maradt fenn egy né­mely alkalmazható indokolás! — Midőn viszont, az indítványom szerinti szabályozás mellett mind­ettől lehetőleg megmenekszünk. Döntessék le tehát a „qui tacet con- | sentire videtur" annyi ideig annyi galibát okozott elv! Legyen köteles mindenik peresfél az ő perirataiban tett állításait azonnal bi­zonyítani! Későbbi periratában már az előbbi­ben tett állításaira — bármi szín alatt bizonyi­nyitékot fel ne hozhason; avagy ha hozna is: az már mint elkésett, birói figyelembe ne vé­tethessék. A be nem bizonyított állítás, taga­dásba vettnek — • s igy valótlannak tekintessék. Ily szabály mellett — szabatosabbak s min­denesetre rövidebbek lesznek a periratok. Ugyan­is a keresetlevél kizárólag a bebizonyítható té­nyeket sorolja elő; az ellenirat pedig, a megi­dézés vagy a kereshetési jog ellenében netán alkalmazható, elhalasztó, s illetőleg leszállító kifo­gásoktól eltekintve, — csakis a felperesi bizonyí­tékok érvénye s hordereje megvitatásába bocsátko­zik, — avagy azok megdöntésére s ellensúlyozására czélzó érvek s ellenbizonyok előllitására, és a netaláni beszámítás alkalmazására vagy a köve­telés egyébkénti megszűntére vagy elévülésére vonatkozólag, szintén azonnali bizonyí­tás mellett — szorítkozik. Teljesen egyszerü­sittetik ezáltal a válaszirat, — és viszonválasz | már ritkán lesz egyéb csupa formaságnál! A j végírat és ellenvégirat pedig tán — elisma­radhat. Ily szabály mellett mindenik peresfél — valamint később a bíró is, egyedül oda összpon­tosíthatja vizsgálódását, hogy a beperesitett bi­zonyítékok — mit tartalmaznak, és hogy meny­nyiben érvényesek ? s ekkép a perben, kevésbé a perbeszédekre s főkép az érvényesített bizonyí­tékokra — fordul a figyelem! ugy annyira, hogy magával a bizonyítékok áttekintésével már a perállása jóformán biztosan kivihető lesz. A per­beszédekre mint ugyanis a bizonyítékok tartal­mának mintegy sorrendbe szedett előterjesztésé­re, igen kevés suly esik; mert akármiféle és akármennyi — a bizonyokon kivüli — egyéb állitások foglaltassanak is azokban, — indítvá­nyom szerint úgyis tagadásba vétettek­nek tekintendők levén: mind nem bizonyí­tottak valótlanok vétetteknek. — Ennélfogva a perbeszédek mindkét részről elvégre csakis a bi­, zonyitott tények szárazon fel említésé re s illetö­I leg azok megtámadására, tehát egyedül a lénye­| gesen szükségeltek előterjesztésére — szoritkoz­) ni fognak. Beáll az egyszerűsített s rövidleges \ pervitel! Kevesebb bonyultság lesz és megszü­j nik minden sallangos hosszú beszéd s ekkép el­marad az eddigi — aránylag minden perben többé kevésbbé létezett — hosszadalmasság is: mert mindezeknek az eddig lehetett czélja már elesett. Ily eljárás mellett ítéletet hozni is köny­nyebb lesz! épen nem leend szükség az indoko­lásban a „felperes azt állította s alperes taga­dásba nem vette és megfordítva" szokásos í'e­lemlitésekre ! elég lesz rendszerint felhozni rövi­den, miszerint:" felperes A. B. alatt - avagy alperes 1 sz. s 2. sz. alatt — ezt és azt bebi­zonyítván; miután törvényeink oly esetben ezt és azt rendelik: tehát, satt." Nagyobbrész­ben mellőzhető lesz az indokolásnál mind a fel­peresi mind az alperesi periratok tartalmának — úgyszólván megemlítése is! és még a per­kivonatok készítése alkalmával is jobbára csak a bizonyítékok horderejére figyelni leendvén szükség, — itt is rövidebb idő használata igé­nyeltetik! Sőt még a fellebbezvények is rövidebb tartalommal birandanak s igy az áttekintésük is kevesebb időbe kerül; mert a felebbezvények egyedül a bizonyítékok volt vagy nem volt alkal­mazása, teljessége, érvényessége s tartalma felett, és netalán a törvénynek az esetre nem vonatkoz­hatása miatt adathatnak be. Ezeknélfogva, a pervitel gyorsabbsága egyáltalán beáll; a meny­nyiben ugyanis még egyéb hiányos eljárási szabályok (melyekre egyúttal kiterjeszkednem hosszú munka lenne) nem gátolják. Ekkor te­hát, a jelenbeli eljárás melletti két ügybeni Íté­lethozatalra szükségelt időben aránylag három ügyben hozathatik itélet! és pedig világosabb ki­fejtéssel s meggyőzőbb — vagy legalább a meg­támadhatásra kevesebb okot szolgáltató — in­dokolással! minek folytán még a fellebbezések is aránylag megkevesb ülnek. Nem is a felsőbb bírák szaporítása tehát egyedül a kisegítő mód az ügyek elintézésének hátramaradása orvoslására: hanem az eljárási szabály — emiitettem átváltoztatása is már be­hatólag segit! — Nemkülönben, a két egyben­hangzó ítéletek melletti további fellebbvitel el­leni roppant súlyos birság fizettetése általi gát helyett is, sokkal üdvösebbnek hiszem én a ma­gából a perviteli eljárásból kifolyó mentőszer alkalmazását! mert: nem egy bármily magas birság melletti tilalom, — hanem egyedül az indító ok megszüntetése képezhet — az igazságszolgáltatás czéljával megegyező oly­szerü intézkedést, mely a másik fél jogsérelme nélkül is orvoslást nyújtson ! Nem czélom, s indítványom keretébe sem vág — az emiitett birság jó vagy rosz hatását taglalni tehát csakis az indítványom s a tilal­mi biróság horderejére nézve teszek némi pár­huzamos megjegyzést. Feltüntettem, raikép az indítványom sze­rinti eljárás folytán a pervitel szabatosabb s rövidebb lesz; az itélet könyebben s meggyő­zőbb okokkal hozathatik, — s igy a fellebbvi­telre kevesebb m e g t ám a d h at á s i ok maradván, a folebbezések is aránylag meg­kevesbednek. — Indítványom ekkép minden leg­kisebb jogsérelem nélkül hatván; legyen az ő hatásának terjedelme akár kevesebb is: az idő lefolyását tekintve sokkal maradandóbb és czélszeriibb eredményt mutathat mégis, mintsem bármily erőltető — de e mellett joghát­rányt is okozható rendszabály. Eltekintve attól, miszerint a ptr. 293-ik szakasza vagylagos rendelete — melyben a bir­ság büntetés" kiszabhatásának esetei említetnek — igen ruganyos! mert „a törvény világos ér­telme" — az ügyvédek és bírák nézetei hatá­ra között mozog; az „ellenfél bosszantá­s a" pedig, tetszésszerüleg akár minden fellebbe­zésnél is jelen van; a „biró bosszantása" viszont, ép ugy egyéni nézet szüleményét ké­pezheti ! Csakis azt tekintve tehát, mit a két egybeuhangzó itélet elleni felebbvitel érvényesí­tése vagy nem érvényesítése — eredményez: ki kell mondanom, miszerint a birsági ti­lalom csakis a szegényebb osztálybeli per­lekedők joghátrányát eredményezi! — Ezt, kivált ügyvédek előtt, ugyhiszem, bizonyí­tani nem szükséges. Tekintve tehát azt, hogy 10. eset (vagy legyen 20. eset) közül egyben a harmadbiróság a két egyenlő ítéletet megvál­toztatja ; ekkor már egy a megváltoztatást el­nyerhető — de a birság által visszariasztott — szegényebb sorsú perlekedő eme jognyerés­től elesik. Pedig az igazságszolgáltatás czélját szem előtt tartva — inkább 09. felebbezveny legyen alaptalan sat. mintsem egyetlen egynek kényszerült elmaradásával jogsérelem következ­zék ! annál is inkább, mert a szegényebb sorsnak kényszerült elmaradása okozta néhány száz fo­rintos per elvesztése — ezeknek aránylag sok­kal keservesebben esik. Végre: az indítványom támogatása közben többször említett „nyílt beismerés" meg. tételének minél kevésbé elkerülhetését azon czél­ból óhajtanám, hogy ez által az ellenfél részé­ről érvényesítetni kívánt bizonyítás, — t. i. a felhívott tanuknak kihallgattatása, birói szemlé­nek vagy póteskünek foganatba vétel körül szüksé­gelt eljárás és idő megkíméltessék. [ Ennek elérhetésére czélirányosnak vétethetnék oly ,' rendszabály, mely szerint minden peres fél ha í az ellenfél által tett s említett bizonyítékokkal [ támogatott lényeges állítást nyíltan bei3. : merni elmulasztja és ez által természetesen a 1' bizonyíték érvényesítésére szükségelt foganatosí­tást okozza, ha e mellett a bizonyíték foganatosí­tása által a kérdésbeli állítás valónak tűnik ki: a tanúkihallgatási, birói szemlebeli, póteskü le­tété körüli összes eljárási költségek vi­' s e 1 é s é r e minden esetben (tehát még ha I nyertes leend is) köteleztessék. Lehet ugyan eset, midőn az említett bizo­nyítékok által támogatott állítás valóságáról az ! ellenfélnek tudomása nincsen ; különösen midőn , a peres tárgyra nézve a peresfeleK közvetlenül I ügyleti viszonyban nem állottak (mely esetet I tán kivételbe helyezni lehetne) de bátran felve­1 hetünk különben 10. eset közül kilenczet, melv­j ben a ténybeli állításról az ellenfélnek igenis tu­I domása van, s igy a bizonyíték érvényesítésére I szükséglendő foganatosítást a nyilt beismerés | megadása által elháríthatná. Összesitem az én indítványom és eredmé­nye foglalmányát röviden, úgymint : A „hallgatag beismerés" szabálya a törvényből kitörlendő és helyette a .hallga­tag tagadás" szabályképen felállítandó! — — Ezáltal a puszta állitások tétele kiszo­rittatik az ő véghetetlen következményeivel együtt, s belép az azonnali bizonyítás kényszerűség e: ebben a tőrugó az, hogy a pervitel kizárólag az azonnali bizonyítás körében marad s általa az el­járás kezdettől a végső itélet hozataláig rövi­debb lesz. Ohajtandónak vélném, hogy a tisztelt olva­só közönség közül, nemcsak a velem tán egy­nézeten nem levők, hanem a nézetemet osztók 3 igy az indítványomat pártolók is — nyilatkozni szíveskednének. Ne legyen mind axióma a mit állítok, s il­letőleg ha csak egyharmúdrész eredményt ve­hetnénk is biztosan a gyakorlat által majd iga­zolandottnak: a kimutatott hátrányok megszűn­te mellett már ez is teljesen elégséges okot szolgáltat arra, hogy indítványom elfogadtas­sák. — Mindez megyőződésemen alapuló véle­ményem ; mely mellett azonban mindenkor tisz­teletben tartom bárkinek ellenkező vélemé­nyét is. „Hanc veniam petimusque etc." *) Törvényjavaslat az első folyamodása kir. törvényszékek és járás­bíróságok életbeléptetéséről. (A képviselőház által elfogadott szövegezésben.) 1. §. Az első folyamodása kir. törvényszé­kek száma egyelőre 102-ben, a járásbíróságoké pedig 306-ban állapittatik meg. 2. §. Bányaügyekben birói hatósággal egyes törvényszékek ruházaudók föl. Azokat és azok­nak bányabirósági területkörét egyelőre a minis­1 terium határozza meg. 3. A sajtó utján elkövetett s esküdtszék eló utalt büntetendő cselekmények fölött birói ható­sággal szintén egyes törvényszékek ruházaudók fel. Ezen törvényszékeket és azoknak sajtóbiró­sági területkörét is a ministerium határozza meg, *) A czikkiró ur által részletezett eljárás előnyös voltáról — különösen azon mérvben, mint azt czikkiró ur reményli, — nem vagyunk ugyan meggyőződve, de szívesen tért nyitottunk e közleménynek, mert az ily kérdésekben a nézetek tisztázását mindig hasznosnak | tartottuk; ennek folytán a felvetett eszme töhb oldalú I megvitatásának is készséggel megnyitjuk lapunk ha­1 sábjait. Szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents