Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 21. szám - Hallgatag beismerés mint bizonyiték, eltörlendő

242 — sorolás s illetőleg tagadásba vételből állott jobbára az egész válaszom: mégis, egy iven tul terjeszkedni lettem kénytelen; holott különben elég lett volna röviden a keresetlevél tartalmához ragaszkodásomat kijelentve, érvényesített bizonyítékom mellett — Ítéletet kérni. Mindezt azután t. i. lényegileg különben üres s mégis hosszú elleniratot és az erre kényszerült csupa tagadások sorolását tartalmazó még hosszabb válasziratot, — a biróság szintén áttörtetni kénytelenittetott. Kénytelenittetett — mondom, mert különben, hozandó ítéletét szabályszerüleg nem indokolhatá! Elkerülhetleuül kell tehát jelenben figyelni a bíróságnak arra, váljon a tett állitások, habár puszta állitások (hacsak általán oda sem tartozó hiábavalóságot nem képeznek). hallgatag beismerést nem nyertek eV tekintőleg azok valóknak nem veendők e ? nehogy a tényt állító, a törvény rendeletére támaszkodva azt panaszolhassa, miszerint az ő tett a az ellenfél által tagadásba nem vett állítása, valónak nem vétetvén az itélet hozatalánál birói figyelmen kivül maradt. Magát a periratok készítését tekintve is, kell e untatóbb? mintegy oly sereg — habár csak ugy belezavart állításnak is azon okból újra s egyenként (mintegy gépszerüleg) felemlítése, vagyis ugy szólván ujra leírása, — hogy rá mondatbassék. miszerint azok tagadásba vétetnek! A már fennebb is érintett birói ügyvitelt tekintve pedig, — csakugyan bosszantó: először a tett állitások lajtorjáján végig hatolni, azután az ellenfél kényszerült erre vonatkozó ismétléseit s kapcsolatos tagadásait egész hoszszában átolvasni; ráadásul pedig mind ebből perkivonatot készíteni, — és végre ez itélet indokolásánál is azokat említésbe venni! — Mindezeknek egyéb kinövéseiről nem is szólok. Mennyi felesleges munkát kiván, mily hoszszadalmasságot eredményez, mennyi időt vesz igénybe hiában ügyvédtől, ugy mint a bíróságtól — az ily eljárás! Hányszor bonyodalmat szerzett és igy mennyire nehezítette mind a védelmet, mind az Ítélethozatalt! Hány esetben volt — csupán az ilvsz-erü pervitel oka annak, hogy fellebbezésre még is maradt fenn egy némely alkalmazható indokolás! — Midőn viszont, az indítványom szerinti szabályozás mellett mindettől lehetőleg megmenekszünk. Döntessék le tehát a „qui tacet con- | sentire videtur" annyi ideig annyi galibát okozott elv! Legyen köteles mindenik peresfél az ő perirataiban tett állításait azonnal bizonyítani! Későbbi periratában már az előbbiben tett állításaira — bármi szín alatt bizonyinyitékot fel ne hozhason; avagy ha hozna is: az már mint elkésett, birói figyelembe ne vétethessék. A be nem bizonyított állítás, tagadásba vettnek — • s igy valótlannak tekintessék. Ily szabály mellett — szabatosabbak s mindenesetre rövidebbek lesznek a periratok. Ugyanis a keresetlevél kizárólag a bebizonyítható tényeket sorolja elő; az ellenirat pedig, a megidézés vagy a kereshetési jog ellenében netán alkalmazható, elhalasztó, s illetőleg leszállító kifogásoktól eltekintve, — csakis a felperesi bizonyítékok érvénye s hordereje megvitatásába bocsátkozik, — avagy azok megdöntésére s ellensúlyozására czélzó érvek s ellenbizonyok előllitására, és a netaláni beszámítás alkalmazására vagy a követelés egyébkénti megszűntére vagy elévülésére vonatkozólag, szintén azonnali bizonyítás mellett — szorítkozik. Teljesen egyszerüsittetik ezáltal a válaszirat, — és viszonválasz | már ritkán lesz egyéb csupa formaságnál! A j végírat és ellenvégirat pedig tán — elismaradhat. Ily szabály mellett mindenik peresfél — valamint később a bíró is, egyedül oda összpontosíthatja vizsgálódását, hogy a beperesitett bizonyítékok — mit tartalmaznak, és hogy menynyiben érvényesek ? s ekkép a perben, kevésbé a perbeszédekre s főkép az érvényesített bizonyítékokra — fordul a figyelem! ugy annyira, hogy magával a bizonyítékok áttekintésével már a perállása jóformán biztosan kivihető lesz. A perbeszédekre mint ugyanis a bizonyítékok tartalmának mintegy sorrendbe szedett előterjesztésére, igen kevés suly esik; mert akármiféle és akármennyi — a bizonyokon kivüli — egyéb állitások foglaltassanak is azokban, — indítványom szerint úgyis tagadásba vétetteknek tekintendők levén: mind nem bizonyítottak valótlanok vétetteknek. — Ennélfogva a perbeszédek mindkét részről elvégre csakis a bi, zonyitott tények szárazon fel említésé re s illetöI leg azok megtámadására, tehát egyedül a lénye| gesen szükségeltek előterjesztésére — szoritkoz) ni fognak. Beáll az egyszerűsített s rövidleges \ pervitel! Kevesebb bonyultság lesz és megszüj nik minden sallangos hosszú beszéd s ekkép elmarad az eddigi — aránylag minden perben többé kevésbbé létezett — hosszadalmasság is: mert mindezeknek az eddig lehetett czélja már elesett. Ily eljárás mellett ítéletet hozni is könynyebb lesz! épen nem leend szükség az indokolásban a „felperes azt állította s alperes tagadásba nem vette és megfordítva" szokásos í'elemlitésekre ! elég lesz rendszerint felhozni röviden, miszerint:" felperes A. B. alatt - avagy alperes 1 sz. s 2. sz. alatt — ezt és azt bebizonyítván; miután törvényeink oly esetben ezt és azt rendelik: tehát, satt." Nagyobbrészben mellőzhető lesz az indokolásnál mind a felperesi mind az alperesi periratok tartalmának — úgyszólván megemlítése is! és még a perkivonatok készítése alkalmával is jobbára csak a bizonyítékok horderejére figyelni leendvén szükség, — itt is rövidebb idő használata igényeltetik! Sőt még a fellebbezvények is rövidebb tartalommal birandanak s igy az áttekintésük is kevesebb időbe kerül; mert a felebbezvények egyedül a bizonyítékok volt vagy nem volt alkalmazása, teljessége, érvényessége s tartalma felett, és netalán a törvénynek az esetre nem vonatkozhatása miatt adathatnak be. Ezeknélfogva, a pervitel gyorsabbsága egyáltalán beáll; a menynyiben ugyanis még egyéb hiányos eljárási szabályok (melyekre egyúttal kiterjeszkednem hosszú munka lenne) nem gátolják. Ekkor tehát, a jelenbeli eljárás melletti két ügybeni Ítélethozatalra szükségelt időben aránylag három ügyben hozathatik itélet! és pedig világosabb kifejtéssel s meggyőzőbb — vagy legalább a megtámadhatásra kevesebb okot szolgáltató — indokolással! minek folytán még a fellebbezések is aránylag megkevesb ülnek. Nem is a felsőbb bírák szaporítása tehát egyedül a kisegítő mód az ügyek elintézésének hátramaradása orvoslására: hanem az eljárási szabály — emiitettem átváltoztatása is már behatólag segit! — Nemkülönben, a két egybenhangzó ítéletek melletti további fellebbvitel elleni roppant súlyos birság fizettetése általi gát helyett is, sokkal üdvösebbnek hiszem én a magából a perviteli eljárásból kifolyó mentőszer alkalmazását! mert: nem egy bármily magas birság melletti tilalom, — hanem egyedül az indító ok megszüntetése képezhet — az igazságszolgáltatás czéljával megegyező olyszerü intézkedést, mely a másik fél jogsérelme nélkül is orvoslást nyújtson ! Nem czélom, s indítványom keretébe sem vág — az emiitett birság jó vagy rosz hatását taglalni tehát csakis az indítványom s a tilalmi biróság horderejére nézve teszek némi párhuzamos megjegyzést. Feltüntettem, raikép az indítványom szerinti eljárás folytán a pervitel szabatosabb s rövidebb lesz; az itélet könyebben s meggyőzőbb okokkal hozathatik, — s igy a fellebbvitelre kevesebb m e g t ám a d h at á s i ok maradván, a folebbezések is aránylag megkevesbednek. — Indítványom ekkép minden legkisebb jogsérelem nélkül hatván; legyen az ő hatásának terjedelme akár kevesebb is: az idő lefolyását tekintve sokkal maradandóbb és czélszeriibb eredményt mutathat mégis, mintsem bármily erőltető — de e mellett joghátrányt is okozható rendszabály. Eltekintve attól, miszerint a ptr. 293-ik szakasza vagylagos rendelete — melyben a birság büntetés" kiszabhatásának esetei említetnek — igen ruganyos! mert „a törvény világos értelme" — az ügyvédek és bírák nézetei határa között mozog; az „ellenfél bosszantás a" pedig, tetszésszerüleg akár minden fellebbezésnél is jelen van; a „biró bosszantása" viszont, ép ugy egyéni nézet szüleményét képezheti ! Csakis azt tekintve tehát, mit a két egybeuhangzó itélet elleni felebbvitel érvényesítése vagy nem érvényesítése — eredményez: ki kell mondanom, miszerint a birsági tilalom csakis a szegényebb osztálybeli perlekedők joghátrányát eredményezi! — Ezt, kivált ügyvédek előtt, ugyhiszem, bizonyítani nem szükséges. Tekintve tehát azt, hogy 10. eset (vagy legyen 20. eset) közül egyben a harmadbiróság a két egyenlő ítéletet megváltoztatja ; ekkor már egy a megváltoztatást elnyerhető — de a birság által visszariasztott — szegényebb sorsú perlekedő eme jognyeréstől elesik. Pedig az igazságszolgáltatás czélját szem előtt tartva — inkább 09. felebbezveny legyen alaptalan sat. mintsem egyetlen egynek kényszerült elmaradásával jogsérelem következzék ! annál is inkább, mert a szegényebb sorsnak kényszerült elmaradása okozta néhány száz forintos per elvesztése — ezeknek aránylag sokkal keservesebben esik. Végre: az indítványom támogatása közben többször említett „nyílt beismerés" meg. tételének minél kevésbé elkerülhetését azon czélból óhajtanám, hogy ez által az ellenfél részéről érvényesítetni kívánt bizonyítás, — t. i. a felhívott tanuknak kihallgattatása, birói szemlének vagy póteskünek foganatba vétel körül szükségelt eljárás és idő megkíméltessék. [ Ennek elérhetésére czélirányosnak vétethetnék oly ,' rendszabály, mely szerint minden peres fél ha í az ellenfél által tett s említett bizonyítékokkal [ támogatott lényeges állítást nyíltan bei3. : merni elmulasztja és ez által természetesen a 1' bizonyíték érvényesítésére szükségelt foganatosítást okozza, ha e mellett a bizonyíték foganatosítása által a kérdésbeli állítás valónak tűnik ki: a tanúkihallgatási, birói szemlebeli, póteskü letété körüli összes eljárási költségek vi' s e 1 é s é r e minden esetben (tehát még ha I nyertes leend is) köteleztessék. Lehet ugyan eset, midőn az említett bizonyítékok által támogatott állítás valóságáról az ! ellenfélnek tudomása nincsen ; különösen midőn , a peres tárgyra nézve a peresfeleK közvetlenül I ügyleti viszonyban nem állottak (mely esetet I tán kivételbe helyezni lehetne) de bátran felve1 hetünk különben 10. eset közül kilenczet, melvj ben a ténybeli állításról az ellenfélnek igenis tuI domása van, s igy a bizonyíték érvényesítésére I szükséglendő foganatosítást a nyilt beismerés | megadása által elháríthatná. Összesitem az én indítványom és eredménye foglalmányát röviden, úgymint : A „hallgatag beismerés" szabálya a törvényből kitörlendő és helyette a .hallgatag tagadás" szabályképen felállítandó! — — Ezáltal a puszta állitások tétele kiszorittatik az ő véghetetlen következményeivel együtt, s belép az azonnali bizonyítás kényszerűség e: ebben a tőrugó az, hogy a pervitel kizárólag az azonnali bizonyítás körében marad s általa az eljárás kezdettől a végső itélet hozataláig rövidebb lesz. Ohajtandónak vélném, hogy a tisztelt olvasó közönség közül, nemcsak a velem tán egynézeten nem levők, hanem a nézetemet osztók 3 igy az indítványomat pártolók is — nyilatkozni szíveskednének. Ne legyen mind axióma a mit állítok, s illetőleg ha csak egyharmúdrész eredményt vehetnénk is biztosan a gyakorlat által majd igazolandottnak: a kimutatott hátrányok megszűnte mellett már ez is teljesen elégséges okot szolgáltat arra, hogy indítványom elfogadtassák. — Mindez megyőződésemen alapuló véleményem ; mely mellett azonban mindenkor tiszteletben tartom bárkinek ellenkező véleményét is. „Hanc veniam petimusque etc." *) Törvényjavaslat az első folyamodása kir. törvényszékek és járásbíróságok életbeléptetéséről. (A képviselőház által elfogadott szövegezésben.) 1. §. Az első folyamodása kir. törvényszékek száma egyelőre 102-ben, a járásbíróságoké pedig 306-ban állapittatik meg. 2. §. Bányaügyekben birói hatósággal egyes törvényszékek ruházaudók föl. Azokat és azoknak bányabirósági területkörét egyelőre a minis1 terium határozza meg. 3. A sajtó utján elkövetett s esküdtszék eló utalt büntetendő cselekmények fölött birói hatósággal szintén egyes törvényszékek ruházaudók fel. Ezen törvényszékeket és azoknak sajtóbirósági területkörét is a ministerium határozza meg, *) A czikkiró ur által részletezett eljárás előnyös voltáról — különösen azon mérvben, mint azt czikkiró ur reményli, — nem vagyunk ugyan meggyőződve, de szívesen tért nyitottunk e közleménynek, mert az ily kérdésekben a nézetek tisztázását mindig hasznosnak | tartottuk; ennek folytán a felvetett eszme töhb oldalú I megvitatásának is készséggel megnyitjuk lapunk ha1 sábjait. Szerk.