Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 20. szám - Az országházából - A kolozsvári ügyvéd-egylet észrevételei az ügyvédi rendtartás tárgyában közrebocsátott igazságügyministeri javaslatra [5. r.]

— 229 — első bírósági ítélettel elintéztetett, fölp eres ek keresetükkel e Utas ittattak, tehát a végrendelet a fiókkal itéletileg érvényesnek mondatott ki. Mintha látnám az olvasó arczán az indignatió azon kifejezését: mire való hát ez a sok lamentatió? M. K. megkapja illetőségét, s ezzel punetum. Nem ugy van ez tisztelt olvasó! még most következik a java, sava; a hagyatéki vagyonok eladatását tárgyazó végzés még" a semmitőszék határozata szerint is itélvényjé válván, a hagyatéki tárgyalásra hivott törvényszék a perrend 588. §-a szerint hozott végzését foganatbatétel végett keblebeli telekkönyvi tanácsához által teszi, ott az árverési fölvételek meg állapíttatnak, az árverési határnapok f. e. niartius 30. és április 30-ára a kitüzetnek. Ez alatt folyamodik M K. a telekkönyvi tanácshoz mellékelvén az első bírósági, javára hozott Ítéletet, kérvényét visszautasítják, mert az a perenkivüli eljárás nyomán legfelsőbb ellátás által is rá nézve kedvezőtlenül ugyan: de el van intézve; nincs hát e nagy világon számára segély! Az árverés f. é. mart. 30-án megtartatik, mind két vagyon a becsáron jóval felül eladatik; M. K. az árverést jóváhagyó végzés ellen akar fölfolyamodni: de ügyvéde erre kellő bátorsággal nem bir, s igy mindennek vége? Hol vannak a codificationalis bizottság tagjai, kik lelkükre merik venni ily §§-ok meghozásával azon vádat, mely a végrendelkezett, és hagyományozott részéről rájuk, ellenök emeltetik? Ki mit fog most végrehajtani ezen chaos után ? Nem joggal állithatjuk már most, hogy a codificationális bizottság tagjai lehetnek ugyan abstract-theoreticusok: de practicusok éppen nem. E tétel igazolására szolgálok még több adattal is. X Az országházából. Az országgyűlés képviselőháza az utóbbi hetekben csaknem kizárólag a jogi reformra vonatkozó kérdésekkel foglalkozott. Mult számunkban szóltunk már röviden a képviselőháznak az első folyamodásu bíróságok rendezésére vonatkozó törvényjavaslat felett folytatott tárgyalásairól. Ezúttal ezen törvényjavaslaton tett nevezetesebb, és kivétel nélkül annak előnyére szolgáló módositványokat fogjuk vázolni*). A 9. §. mely igy szólott: „Bányaügyekben birói hatósággal felruházott törvényszékekhez lehetőleg oly birák nevezendők ki, kik egyszersmind bányaszakértők," Zsedényi Ede indítványára a következő szövegezésben fogadtatott el: „Bányaügyekben birói hatósággal felruházott törvényszékekhez oly itélő birák is neveiendők, a kik egyszersmind bányaszakértők.* Ez által eleje van véve annak, hogy bányaügyekben a bíróságnak egyik tagja sem szakértő, a mi pedig az eredeti szövegezés szerint megtörténhetett volna. A 25. §. végpontja igy hangzott: „Ezenkívül felhatalmaztad az igazságügyi minister, hogy nagyobb telekkönyvi forgalommal biró, vagy a törvényszék székhelyétől messzebb eső járások községeinek telekkönyveit a járásbiró felügyelete alatt a járásbíróságnál szervezendő telekhivatal által vezettesse olykép, hogy az ügydarabok előadás és elintézés végett hetenkint legalább egy izben a törvényszékhez küldessenek be." Ezen pont Hal m o sy Endre, H o rvá t h Döme és több mások által beadott módositványok folytán a következő szövegezésben fogadtatott el:" „Azonban az igazságügyminister felhatalmaztatik, hogy nagyobb telekkönyvi forgalommal biró vagy a törvényszék székhelyétől messzebb eső járásokban, a járásbíróságot a törvényhozás utólagos jóváhagyása mellett telekkönyvi hatósággal felruházza. Az ily járásbíróságoknál a telekkönyvi ügyek a járásbiró elnöklete alatt két aljárásbiróbóí összeállítandó tanácsülésben intézA 34. és 35. §§. eredetileg igy hangzottak: 34. §. „A törvényhatóságok kötelesek mindazon helyiségeiket, melyek jelenleg törvénykezési czélokra használtatnak, ide értve a börtönöket, azok szerelvényeit és a fegyőrök fegyvereit *) A törvényjavaslat szövegét 1. a „Themis'^m^ é első számában. is, az ujolag kinevezett bíróságoknak ingyen átengedni." 35. §. „Az átadás módozatait a bel- és az igazságügyministerek szabják meg." Ezen §§. Várady Gábor által benyújtott módositvány folytán következő szabatosabb szerkezetet nyertek: 34. §. „A törvényhatóságok fekvőségei ezentúl is a törvényhatóságok tulajdonai maradnak, kötelesek lévén a törvényhatóságok mindazon helyiségeiket és szerelvényeiket, a melyek jelenleg kizárólag törvénykezési czélokra használtatnak, ide értve a börtönöket, azok szerelvényeit és a fegyőrök fegyvereit is az ujolag kinevezett bíróságoknak ingyen átengedni; azonban az ekkép használatul átengedett fekvőségeken lévő terhek kamatait, valamint az épületek fenntartási költségeit a használatnak megfelelő arányban az állam viseli." ,35. §. Az átadás módozatait a bel- és igazságügyministerek a 34. §-ban foglaltakra nézve az illető törvényhatóságok meghallgatásával és akkép szabják meg, hogy a közigazgatás részére szükséges épületek és helyiségek a törvényhatóságokbirtokában minden esetre meghagyassanak." Ezek az első folyamodásu biióságok rendezéséről szóló törvényjavaslatban elfogadott nevezetesebb módositványok. Néhány §-ra nézve még fenntartatott az eldöntés és ezek ismét az osztályokhoz utasittattak. A képviselőház f. h. 12-iki ülésében a törvényszékek és járásbíróságok életbeléptetéséről szóló tvjavaslatot is, tárgyagyalás alá vette. A vita igen nagy mérveket öltött, remélhető azonban, hogy a jövő hét első napjain véget fog érni. * A királyi ügyészségek felállításáról szóló tőrvényjavaslaton*) kevés módosítás tétetett. A lényesebbeket a következőkben emeljük ki. A 15. §-nál az eredeti szerkezet helyett, mely így hangzott: „Ugvészi hivatalt csak az nyerhet, ki az 1869. IV. t. cz. 6. §-ban foglalt általános képesitvényen felül ügyvédi oklevéllel bir és legalább három évi birói vagy önálló ügyvédi gyakorlatot igazol. Egyenlő képesitvény mellett a jogtudorok elsőbbséggel bírnak," a következő szabatosabb szerkezet tétetett. „A királyi ügyészséghez csak az nevezhető ki, ki az 1869. IV. t. cz. 6. és 7. §-ban foglalt képesítési kellékekkel bir. Királyi ügyésznek, főügyésznek vagy koronaügyésznek azonban csak az alkalmazható, ki a fentebbi általános képesitvényen felül legalább három évi birói, alügyészi, vagy önálló ügyvédigyakorlatot igazol." Az alügyészekre nézve tehát a qualificatió megkisebbittett, a mi csak helyeselhető, miután az alügyészek állása rosszabbul lesz dotálva, mint a biráké. Ezen kívül e §. végszavai is„ kihagyattak dr. Vécscy Tamás indítványára. 0 ugyanis azt hozta fel ezen módositványáuak támogatására, hogy a tudori czim, ha a képesítés különben egyenlő, nem lehet ok az elsőbbségre. Észrevettük, hogy számos képviselők ezen eszmén mohón kaptak, és ha nem csalódunk sokaknak közülök ajkain lebegett módositvány, és kő esett le szivökről, hogy találkozott valaki, és pedig épen egy jogtudor, ki megtette iránta az indítványt. Nincs ugyan észrevételünk az ellen, hogy ezen határozmány e helyen kihagyatott, mert itt nem annyira az elméleti képesség- mint inkább az állásra való általános képesítésről van szó, miután három évi gyakorlat is kívántatik a vizsgákon kivül; de nem szeretnők azt, ha ezen módositvány készséges elfogadtatásából némelyek talán azon következtetést vonnák le, mintha ez által azok kik a tudori szigorlatokat nem teszik le, általában egyforma képesitvénynyel ellátottaknak tekintetnének azokkal, kik a szigorlatokat letették. Bz nem történhetik meg mindaddig, mig jogakademiáiukou a jogi cursus nem tétetik egyenlővé az egyetemivel, és mig az államvizsgák nem tétetnek azonosakká a tudori szigorlatokkal. Ha ezen feltételek be fognak állani, nem lesz semmi kifogásunk az ellen, hogy az elméleti képesítés tekintetében no tétessék különbség a tudor és nem-tudor közt, mert ma<rát a tudori czimet nem tartjuk lényegesnek" Mindaddig azonban, mig lesznek hazánkban jogakadémiák, hol a cursus három, sőt két évig tart, és mig a vizsgákon oly különböző mérték*) A törvényjavaslat szövegét 1. a .Themis^m. é 2. számában. kel fognak mérni, mint az jelenleg történik, az elméleti képesítés tekintetében igen is fenn'tartandónak hisszük azon elvet, hogy a jogtudorok elméleti képzettsége magasabbnak tekintessék, mint a nem tudoroké, és csak ezen magasabb képzettségi fokon állók bocsáttassanak ezentúl az ügyvédi vizsgákra. -• Kihagyatott Zsedényi Ede indítványára hasonlókép a 24. §, mely azt rendelte, hogy „a kir. ügyész azon házasság-megsemmisítési, va-v felbontási perekben, melyek a polgári bíróságok hatásköréhez tartoznak, úgyszintén a polgári törv. eljárás 522. §-ának a) pontja esetében a házassági kötelék védője." Szintúgy kihagyatott aközpontibizottság indítványa folytán, ? ministeri törvényjavaslat 27. §-ában foglalt azon rendelkezés, hogy a köztörvényhatóságok kezelésére bizatni szándékolt árva-pénztárak feletti felügyelet a királyi ügyészekre bizassék. Végül elfogadtatott B e r e c z Ferencz egy módositványa, mely az ügyvédi kart közelebbről érdekli. Ugyanis a 28. §. egyebek között ezt mondja: „A kir. főügyész hatásköre különösen kiterjed a következőkre: e) a kerületében lakó ügyvédek által elkövetett visszaélések esetében egyelőre azon hatáskörrel bir, mely az eddig fennálló gyakorlat szerint a m. kir. ügyigazgatót illette; Az ezen pont felett kifejlődött érdekes vitát rövid kivonatban ide igtaíjuk: B e r e e z Ferencz az e) pont kihagyását indítványozta. A kormány részéről előadatott, hogy egy 1804-ből származó rendelet értelmében az ügyvédek által elkövetett visszaélések esetében a kir. ügyigazgatót illeti az előleges vizsgálat. Az igazságügyministeriumban jelenleg is folyton találkoznak ügyvédi visszaélések ellen vádak, és ezek vizsgálat és véleményezés végett a kir. ügyizgatósághoz utasíttatnak. A vizsgálat i és véleményezés után a kir. ügyész teendője, hogy az illetékes bíróság utján az ügyvédi visszaélés ellen per utján megtorlást szerezzen. — Ennek ellenében előadták többen, hogy a rendelet nem lehet törvényerejű, és hogy alig adta elő magát oly eset, hol a kir. ügyigazgató ily minőségben fellépett volna. Erre az e) pont kihagyása csaknem egyhangúlag elhatároztatott. * * * Afőrendiházban tárgyaltattattakaz „úrbéri birtokviszonyok rendezéséről," _az irtványokról", „az arányosítás és tagosításról Erdélyben" szóló törvényjavaslatok, melyeken az igazságügyminister erélyes ellenzése daczára több lényeges módositvány tétetett. Kételkedünk azonban, hogy a képviselőház ezen módositványokhoz, melyek legtöbbnyire a volt úrbéresek hátrányára szolgálnak, hozzá fog járulni, és igy majd akkor szólunk azokról midőn a képviselőház által fognak tárgyaltatni. ,A kolozsvári ügyvéd-egylet észrevételei az ügyvédi rendtartás tárgyában közrebocsátott igazságügyin inisteri javaslatra. Y (Vége.) Ezen szakasz szövegezése azt sejteti, hogy az érintett jjjoggal élhet az igazságügyminister fegyelmi esetekben is. Ha ez áll, hogy a feunérintett helyes és üdvös elvet halomra döntve és megsemmisítve látjuk, mert a gyakorlatban a fegyelmi jogot a törvényszékek is gyakorolhatnák, mely esetben mindazon előnyök, melyeket az indokok a szóban forgó elv alkalmazásától méltán várnak, elenyésznének és semmivé lennének. Mivel azonban meg vagyunk győződve arról, hogy a tvjavaslat komolyan czélul tűzte ki az ügyvédi kar tekintélye emelését, gyarapítását és feutartását valósitni és mivel ebből kifolyólag nem tehetjük fel, hogy ezen czélt álteráló vagy pláne meghiúsító rendelkezéseket kívánna törvényerőre emeltetni: javasoljuk, hogy az igazság ügy ministernek csak azon jog tartassék fenn, miszerint fegyelmi esetekben a kamarák, törvényszegési esetekben pedig a törvényszékek utján intézkedhessék. Ezen szakasz hivatali bűntettekről is tesz U^de mi az ily bűntett létezhetését nem ismerhetjük el, nem pedig azért mert az ügyvédség sem eluivatása lényegénél es mivolt uil. sem azon szempontnál fogva, melyből a fenn ?orgó tjavaslat azt szabályozza, hivatalnak nem