Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 20. szám - Az országházából - A kolozsvári ügyvéd-egylet észrevételei az ügyvédi rendtartás tárgyában közrebocsátott igazságügyministeri javaslatra [5. r.]

— 229 — első bírósági ítélettel elintéztetett, fölp eres ek keresetükkel e Utas ittattak, tehát a végrendelet a fiókkal itéletileg érvé­nyesnek mondatott ki. Mintha látnám az olvasó arczán az indig­natió azon kifejezését: mire való hát ez a sok lamentatió? M. K. megkapja illetőségét, s ez­zel punetum. Nem ugy van ez tisztelt olvasó! még most következik a java, sava; a hagyatéki vagyonok eladatását tárgyazó végzés még" a semmitőszék határozata szerint is itélvényjé válván, a hagya­téki tárgyalásra hivott törvényszék a perrend 588. §-a szerint hozott végzését foganatbatétel végett keblebeli telekkönyvi tanácsához által te­szi, ott az árverési fölvételek meg állapíttatnak, az árverési határnapok f. e. niartius 30. és áp­rilis 30-ára a kitüzetnek. Ez alatt folyamodik M K. a telekkönyvi tanácshoz mellékelvén az első bírósági, javára hozott Ítéletet, kérvényét visszautasítják, mert az a perenkivüli eljárás nyomán legfelsőbb ellá­tás által is rá nézve kedvezőtlenül ugyan: de el van intézve; nincs hát e nagy világon számára segély! Az árverés f. é. mart. 30-án megtartatik, mind két vagyon a becsáron jóval felül eladatik; M. K. az árverést jóváhagyó végzés ellen akar fölfolyamodni: de ügyvéde erre kellő bátorság­gal nem bir, s igy mindennek vége? Hol vannak a codificationalis bizottság tag­jai, kik lelkükre merik venni ily §§-ok megho­zásával azon vádat, mely a végrendelkezett, és hagyományozott részéről rájuk, ellenök emelte­tik? Ki mit fog most végrehajtani ezen chaos után ? Nem joggal állithatjuk már most, hogy a codificationális bizottság tagjai lehetnek ugyan abstract-theoreticusok: de practicusok éppen nem. E tétel igazolására szolgálok még több adat­tal is. X Az országházából. Az országgyűlés képviselőháza az utóbbi hetekben csaknem kizárólag a jogi reformra vo­natkozó kérdésekkel foglalkozott. Mult számunk­ban szóltunk már röviden a képviselőháznak az első folyamodásu bíróságok rendezé­sére vonatkozó törvényjavaslat felett folytatott tárgyalásairól. Ezúttal ezen törvényjavaslaton tett nevezetesebb, és kivétel nélkül annak előnyére szol­gáló módositványokat fogjuk vázolni*). A 9. §. mely igy szólott: „Bányaügyekben birói hatósággal felruhá­zott törvényszékekhez lehetőleg oly birák ne­vezendők ki, kik egyszersmind bányaszakértők," Zsedényi Ede indítványára a következő szövegezésben fogadtatott el: „Bányaügyekben birói hatósággal felruhá­zott törvényszékekhez oly itélő birák is neve­iendők, a kik egyszersmind bányaszakértők.* Ez által eleje van véve annak, hogy bá­nyaügyekben a bíróságnak egyik tagja sem sza­kértő, a mi pedig az eredeti szövegezés szerint megtörténhetett volna. A 25. §. végpontja igy hangzott: „Ezenkívül felhatalmaztad az igazságügyi minister, hogy nagyobb telekkönyvi forgalommal biró, vagy a törvényszék székhelyétől messzebb eső járások községeinek telekkönyveit a járásbiró felügyelete alatt a járásbíróságnál szervezendő telekhivatal által vezettesse olykép, hogy az ügy­darabok előadás és elintézés végett hetenkint le­galább egy izben a törvényszékhez küldessenek be." Ezen pont Hal m o sy Endre, H o rvá t h Döme és több mások által beadott módositvá­nyok folytán a következő szövegezésben fogad­tatott el:" „Azonban az igazságügyminister felhatal­maztatik, hogy nagyobb telekkönyvi forgalommal biró vagy a törvényszék székhelyétől messzebb eső járásokban, a járásbíróságot a törvényhozás utólagos jóváhagyása mellett telekkönyvi ható­sággal felruházza. Az ily járásbíróságoknál a te­lekkönyvi ügyek a járásbiró elnöklete alatt két aljárásbiróbóí összeállítandó tanácsülésben intéz­A 34. és 35. §§. eredetileg igy hangzottak: 34. §. „A törvényhatóságok kötelesek mind­azon helyiségeiket, melyek jelenleg törvényke­zési czélokra használtatnak, ide értve a börtönö­ket, azok szerelvényeit és a fegyőrök fegyvereit *) A törvényjavaslat szövegét 1. a „Themis'^m^ é első számában. is, az ujolag kinevezett bíróságoknak ingyen át­engedni." 35. §. „Az átadás módozatait a bel- és az igazságügyministerek szabják meg." Ezen §§. Várady Gábor által benyújtott módositvány folytán következő szabatosabb szer­kezetet nyertek: 34. §. „A törvényhatóságok fekvőségei ezen­túl is a törvényhatóságok tulajdonai maradnak, kötelesek lévén a törvényhatóságok mindazon he­lyiségeiket és szerelvényeiket, a melyek jelenleg kizárólag törvénykezési czélokra használtatnak, ide értve a börtönöket, azok szerelvényeit és a fegyőrök fegyvereit is az ujolag kinevezett bíró­ságoknak ingyen átengedni; azonban az ekkép használatul átengedett fekvőségeken lévő terhek kamatait, valamint az épületek fenntartási költ­ségeit a használatnak megfelelő arányban az ál­lam viseli." ,35. §. Az átadás módozatait a bel- és igaz­ságügyministerek a 34. §-ban foglaltakra nézve az illető törvényhatóságok meghallgatásával és akkép szabják meg, hogy a közigazgatás részére szükséges épületek és helyiségek a törvényható­ságokbirtokában minden esetre meghagyassanak." Ezek az első folyamodásu biióságok rende­zéséről szóló törvényjavaslatban elfogadott neve­zetesebb módositványok. Néhány §-ra nézve még fenntartatott az eldöntés és ezek ismét az osz­tályokhoz utasittattak. A képviselőház f. h. 12-iki ülésében a tör­vényszékek és járásbíróságok élet­beléptetéséről szóló tvjavaslatot is, tárgya­gyalás alá vette. A vita igen nagy mérveket öl­tött, remélhető azonban, hogy a jövő hét első nap­jain véget fog érni. * A királyi ügyészségek felállításáról szóló tőrvényjavaslaton*) kevés módosítás téte­tett. A lényesebbeket a következőkben emeljük ki. A 15. §-nál az eredeti szerkezet helyett, mely így hangzott: „Ugvészi hivatalt csak az nyerhet, ki az 1869. IV. t. cz. 6. §-ban foglalt általános ké­pesitvényen felül ügyvédi oklevéllel bir és lega­lább három évi birói vagy önálló ügyvédi gya­korlatot igazol. Egyenlő képesitvény mellett a jogtudorok elsőbbséggel bírnak," a következő szabatosabb szerkezet tétetett. „A királyi ügyészséghez csak az nevezhető ki, ki az 1869. IV. t. cz. 6. és 7. §-ban foglalt képesítési kellékekkel bir. Királyi ügyésznek, fő­ügyésznek vagy koronaügyésznek azonban csak az alkalmazható, ki a fentebbi általános képesit­vényen felül legalább három évi birói, alügyészi, vagy önálló ügyvédigyakorlatot igazol." Az alügyészekre nézve tehát a qualificatió megkisebbittett, a mi csak helyeselhető, miután az alügyészek állása rosszabbul lesz dotálva, mint a biráké. Ezen kívül e §. végszavai is„ kihagyattak dr. Vécscy Tamás indítványára. 0 ugyanis azt hozta fel ezen módositványáuak támogatására, hogy a tudori czim, ha a képesítés különben egyenlő, nem lehet ok az elsőbbségre. Észrevet­tük, hogy számos képviselők ezen eszmén mo­hón kaptak, és ha nem csalódunk sokaknak kö­zülök ajkain lebegett módositvány, és kő esett le szivökről, hogy találkozott valaki, és pedig épen egy jogtudor, ki megtette iránta az indít­ványt. Nincs ugyan észrevételünk az ellen, hogy ezen határozmány e helyen kihagyatott, mert itt nem annyira az elméleti képesség- mint in­kább az állásra való általános képesítésről van szó, miután három évi gyakorlat is kívántatik a vizsgákon kivül; de nem szeretnők azt, ha ezen módositvány készséges elfogadtatásából némelyek talán azon következtetést vonnák le, mintha ez által azok kik a tudori szigorlatokat nem teszik le, általában egyforma képesitvénynyel ellá­tottaknak tekintetnének azokkal, kik a szigorla­tokat letették. Bz nem történhetik meg mind­addig, mig jogakademiáiukou a jogi cursus nem tétetik egyenlővé az egyetemivel, és mig az ál­lamvizsgák nem tétetnek azonosakká a tudori szigorlatokkal. Ha ezen feltételek be fognak ál­lani, nem lesz semmi kifogásunk az ellen, hogy az elméleti képesítés tekintetében no tétessék különbség a tudor és nem-tudor közt, mert ma<rát a tudori czimet nem tartjuk lényeges­nek" Mindaddig azonban, mig lesznek hazánkban jogakadémiák, hol a cursus három, sőt két évig tart, és mig a vizsgákon oly különböző mérték­*) A törvényjavaslat szövegét 1. a .Themis^m. é 2. számában. kel fognak mérni, mint az jelenleg történik, az elméleti képesítés tekintetében igen is fenn'tar­tandónak hisszük azon elvet, hogy a jogtudorok elméleti képzettsége magasabbnak tekintessék, mint a nem tudoroké, és csak ezen magasabb képzettségi fokon állók bocsáttassanak ezentúl az ügyvédi vizsgákra. -• Kihagyatott Zsedényi Ede indítványára hasonlókép a 24. §, mely azt rendelte, hogy „a kir. ügyész azon házasság-megsemmisítési, va-v felbontási perekben, melyek a polgári bíróságok hatásköréhez tartoznak, úgyszintén a polgári törv. eljárás 522. §-ának a) pontja esetében a házas­sági kötelék védője." Szintúgy kihagyatott aközpontibizott­ság indítványa folytán, ? ministeri törvényja­vaslat 27. §-ában foglalt azon rendelkezés, hogy a köztörvényhatóságok kezelésére bizatni szán­dékolt árva-pénztárak feletti felügyelet a királyi ügyészekre bizassék. Végül elfogadtatott B e r e c z Ferencz egy módositványa, mely az ügyvédi kart közelebbről érdekli. Ugyanis a 28. §. egyebek között ezt mondja: „A kir. főügyész hatásköre különösen kiter­jed a következőkre: e) a kerületében lakó ügyvédek által elkö­vetett visszaélések esetében egyelőre azon hatás­körrel bir, mely az eddig fennálló gyakorlat sze­rint a m. kir. ügyigazgatót illette; Az ezen pont felett kifejlődött érdekes vitát rövid kivonatban ide igtaíjuk: B e r e e z Ferencz az e) pont kihagyását in­dítványozta. A kormány részéről előadatott, hogy egy 1804-ből származó rendelet értelmé­ben az ügyvédek által elkövetett visszaélések esetében a kir. ügyigazgatót illeti az előleges vizsgálat. Az igazságügyministeriumban jelenleg is folyton találkoznak ügyvédi visszaélések ellen vádak, és ezek vizsgálat és véleményezés végett a kir. ügyizgatósághoz utasíttatnak. A vizsgálat i és véleményezés után a kir. ügyész teendője, hogy az illetékes bíróság utján az ügyvédi visszaélés ellen per utján megtorlást szerezzen. — Ennek ellenében előadták többen, hogy a rendelet nem lehet törvényerejű, és hogy alig adta elő magát oly eset, hol a kir. ügyigazgató ily minőségben fellépett volna. Erre az e) pont kihagyása csak­nem egyhangúlag elhatároztatott. * * * Afőrendiházban tárgyaltattattakaz „úr­béri birtokviszonyok rendezéséről," _az irtványok­ról", „az arányosítás és tagosításról Erdélyben" szóló törvényjavaslatok, melyeken az igazságügy­minister erélyes ellenzése daczára több lényeges módositvány tétetett. Kételkedünk azonban, hogy a képviselőház ezen módositványokhoz, melyek legtöbbnyire a volt úrbéresek hátrányára szol­gálnak, hozzá fog járulni, és igy majd akkor szólunk azokról midőn a képviselőház által fog­nak tárgyaltatni. ,A kolozsvári ügyvéd-egylet észre­vételei az ügyvédi rendtartás tárgyában közrebocsátott igazságügyin inisteri javaslatra. Y (Vége.) Ezen szakasz szövegezése azt sejteti, hogy az érintett jjjoggal élhet az igazságügyminister fegyelmi esetekben is. Ha ez áll, hogy a feun­érintett helyes és üdvös elvet halomra döntve és megsemmisítve látjuk, mert a gyakorlatban a fegyelmi jogot a törvényszékek is gyakorol­hatnák, mely esetben mindazon előnyök, melye­ket az indokok a szóban forgó elv alkalmazásá­tól méltán várnak, elenyésznének és semmivé lennének. Mivel azonban meg vagyunk győződve ar­ról, hogy a tvjavaslat komolyan czélul tűzte ki az ügyvédi kar tekintélye emelését, gyarapítá­sát és feutartását valósitni és mivel ebből kifo­lyólag nem tehetjük fel, hogy ezen czélt álte­ráló vagy pláne meghiúsító rendelkezéseket kí­vánna törvényerőre emeltetni: javasoljuk, hogy az igazság ügy ministernek csak azon jog tar­tassék fenn, miszerint fegyelmi esetekben a ka­marák, törvényszegési esetekben pedig a tör­vényszékek utján intézkedhessék. Ezen szakasz hivatali bűntettekről is tesz U^de mi az ily bűntett létezhetését nem ismerhetjük el, nem pedig azért mert az ügy­védség sem eluivatása lényegénél es mivolt uil. sem azon szempontnál fogva, melyből a fenn ?orgó tjavaslat azt szabályozza, hivatalnak nem

Next

/
Thumbnails
Contents