Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 19. szám - Az uj birósági kinevezések

magyar nemzeti miveltség e téren nyilatkozó szükségleteinek kifejezése s proclamálása indokából, hanem hitvány vagy gyarló személyes tekintetekből, s legnagyobb részt az önérdekek előmozdítására irányzott önző speculatióból vettek részt, ennélfogva ezen 1696 tagból álló gyülekezet nem a magyar jogászságnak, de a magyar hitványságnak gyülekezete volt!" És nem fogja-e Dietrich Ignácz urnák egy hang a kebelből ezt mondani: „nemzetedet gyaláztad" ! fi Az uj bírósági kinevezések. Gyárfás István megyetörvényszéki ülnök úrtólE lapok f. évi 8-ik és 14-ik számában az első foly. biróságok szervezésének, vagyis a kinevezéseknek módozatáról vélemények nyilváníttattak. Tngadhatlan, hogy az első foly. biróságok több ezerre menő személyzetének helyes megválasztása igen nehéz dolog; mert itt személyes tulajdonok megbirálásáról van szó, mi az egyének becsületesség s képzettségre vonatkozó teljes ösmerését igényli; s e mellett ez eljárás a törvénykezésre döntő hatással bir, mert a törvény holt betűjének a törvényes biró lévén élőszava, jól választott bírósági személyzet még hiányos törvények mellett is az igazságszolgáltatást legalább középszerű eredményre vezeti: ellenben hiányosan összealkotott bírósági személyzet a legtökéletesebb törvényeket is tönkre teszi, s az igazságszolgáltatás tetemes hátrányával alkalmazza. Ez hazánkban annyival inkább megtörténhetik, mert habár törvénykezésünk szabályozására már eddig is sok történt, s közel jövőben még több helyes intézményekre van biztos reményünk: azt azonban nem lehet tagadni, hogy az állam alapfeltételeit a személy és vagyonbiztonságot érdeklő polgári és büntető jó törvénykönyveink megalkotása a legbuzgóbb igyekezet mellett is még több évet fog igénybe venni. A bírósági tagok kinevezésénél főfigyelmet érdemel a birói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. IV-ik, továbbá a bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről alkotott 1871-ik évi törvényczikk; a kinevezések az 1869. IV. tcz. 3. §. szerint az igazságügyminister ellenjegyzése mellett csak e törvények korlátai, de ezekre szoros figyelem mellett történhetnek. A 4. §. kimondja, hogy ugy a törvényszéki, mint egyesbirósági kinevezések lehetőleg az elsőfolyamodásu törvényszéki kerület kebelében lakó egyénekből történjenek, s igy az absolut korszak alatt követett s annyira gyűlölt dislocationalis rendszer elvettetett. A 6. §. szerint birói hivatalt csak magyar országi honpolgár viselhet; ezután meghatározza az életkor minimumát, a jellemet, vagyoni szabad rendelkezési jogot, s nyelvképességet; a 7. §. pedig a jogi képzettség kimutatásának kellékeit, melyekre nézve a 26. §-ban némi kedvezmények tartattak fen, adja elő; ezután a 8—13 §§-ok azon életmódokat s állásokat sorolják elő, melyek a birói hivatallal egyidejűleg nem viselhetők s gyakorolhatók. A birói felelősségről szóló 1871-ki tőrvény kimondja, hogy minden bírósági tisztviselő felelősséggel tartozik azon károkért, melyeket hivatali kötelessége szándékos vagy vétkes gondatlanságból elkövetett megszegésével okoz. A kötelesség szándékos megszegése hivatali bűntett, melynél a felelősségre vonás és elitélés közkeresset utján; a vétkes, de nem bűnös czélból megszegés pedig, mint fegyelmi vétség az erre vonatkozó IV-ik fejezetbeli eljárás szerint történik; s hivatali bűntetteknél mindazon károkért, melyek birák és bírósági hivatalnokok hiv. minőségben elkövetett sikkasztásai által magán feleknek okoztattak, az állam felelős; az államnak azonban az illetők ellen ezekvagyonnából viszkerestti s egyetemleges kártérítési joga van. A vagyeni felelősségről szóló VI. f. szerint a megkárosított magán fél jogosítva van kártérítési keresetét az állam vagy a károsító bírósági tisztviselő ellen érvényesíteni. E birói vagyoni felelősségi törvény az elsőfolyamodásu biróságok szervezésével egyidejűleg lép hatályba. E rövid vonásokban felhozott két törvényczikk tartalma világosan mutatja, hogy az uj kinevezendő bíráknak nem csak becsületes jellem, kellő képzettség, hanem okvetlen több kevesebb vagyonnal is kell bírni, nehogy a törvényben világosan kimondott kártérítési kötelezettség, elegendő vagyon hiányában mind az állam, mind egyes félre nézve illusoriussá váljék; s e hiányát a vagyoni birói felelősségről szóló törvénynek tagadni nem lehet, hogy a kártérítés alapjául szolgáló vagyoni biztosítékról a bírákra nézve nem intézkedik. A törvénykezés leglényegesebb közegei: az ügyvédek, közjegyzők, birák, s a peres felek több kevesebb megszorítással ezek eljárásához vannak törvény által utasítva. Az elsőfolyamodásu birák eljárását a felek, mivel az illetőségi törvény őket kötelezi, nem mellőzhetik, s így akár van-e bíróság tagjaihoz személyi és vagyoni képesség tekintetében bizodalmuk, akár nincs, kénytelenek hozzájuk folyamodni, határozataiknak engedelmeskedni, s bármi nagy öszveg pénzt is kezeikre bizni. Hasonlóan a közjegyzői törvényjavaslat 8. §. 3. szerint a felek csak egy kir. törvényszék területén levő több közjegyzők között válogathatnak, s meglehet, egy van, meglehet több, de az bármily személyi és vagyoni képességgel bir is, ezek valamelyikéhez kötelesek fordulni: mert más tőrvényszék területén lakó közjegyző e területen kívül hiv. eljárást nem teljesíthet; épen ezért vala szükség a közj. törv. jav. 15. §-ban 1000-től 10 ezer ftig kimondott biztosítéknyújtásra, mely a 18. §. szerint zálogul szol! gál mind azon kártérítésekért, bírságokért s I egyéb fizetésekért, melyek a közjegyző hivataloskodásából keletkeznek. Az ügyvédekre nézve a feleknek már 1 korlátlan szabadságuk van, mert az uj ügyvéd I rttsi jav. 1. §. szerint az ügyvéd az ország öszszes bíróságai előtt ügyködhetik, s igy a felek szabadon ahnz folyamodhatnak, kiben minden tekintetben legtöbb bizodalmuk van, s talán épen e szabad választhatás folytán lett mellőzve, hogy az ügyvéd is vagyoni biztosíték kimufatására köteleztessék. xímbár tehát sem a birói hatalom gyakorlása," sem a felelősségről hozott legújabb törvényekben határozottan nem foglaltatik, hogy az uj szervezéskor kinevezendő bírósági tisztviselő vagyoni biztosítékot is köteles nyújtani: de mivel e nélkül a birói felelősségről szóló törvény illusoriussá, s végre nem hajthatóvá válik: s azon régibb hazai tőrvényeink (1435: 2), melyek szerint megyei tisztviselők csak bene possessionatusok lehetnek, eltörölve nincsenek: a kinevezési kellékek bírálásánál, minthogy v agyontalan biróa vagyoni felelősségről szóló törvénynek eleget nem tehet, s igy e tekintetben a biráskodhatási kellékeknek meg nem felelhet: czélszerü sőt szükséges lenne a kinevezendők vagyoni állására is szoros figyelemmel lenni, s hogy ez eszközölhető legyen, a birói állomásokérti folyamodványoknál a vagyoni állás hiteles kimutatását is bekivánni. E birói vagyoni biztosíték kimutatásának módja ugyanaz lehetne, mely a közjegyzői törvj. 16. §-ban kívántatik; sot talán lehetne itt a telekköny vezett birtokra nézve azon elvet alkalmazni, melyet a franczia p. t. k. 2135. 2144. §§-ban a gyámok irányában elfogadott, jelesen hogy az illető vagyonára a hiv. kártérítési kötelezettség bejegyeztessék. A mi már magát a kinevezendők megbirálását s kiválasztását illeti: reményleni lehet, hogy minden birói állásra pályázat nyittatik, s ezer meg ezer kérvény fog a m. k. igazságügyi ministeriumunkhoz beérkezni. Először is szükség lesz 80—100 törvényszéki elnökre; s tagadni nem lehet, hogy ez állomások a legfontosabbak, talán még fontosabbak, mint a fó'törvényszéki előadó birói állások. Mert a törvényszéki elnöknek nem csak törvénybeli szakképzettséggel, az irodai kezelés részletes ismeretével, hanem mivel a törvényszéki tagokon, kerületében levő járásbíróságokon s békebirákon kívül a bűnvádi vizsgálat, eljárás, fogházak, ezek beligazgatásárai felügyelet is hatásköre főteendőit képezik: az elnöknek igazságszolgáltatási tapintatos és lelkiismeretes administratio ismeretével is kell bírni, s e miatt az elnöki állomások betöltése a legnagyobb figyelmet érdemli. A kinevezésre kijelölendők megbirálásánál követendő eljárásra nézve szerény véleményem ez volna: Hazánk négy kerületre lévén felosztva, mindegyik kerületre az igazságügyi minister elnöklete alatt külön biráló bizottság alakíttatnék, s e bizottság tagjai lennének: az igazságügyi miiiisterium két tagja, a semmitőszék, curia, kir. tábla egy-egy tagja, az illető megyének, s vele két szomszéd megyének főispánjai, az illető megyei országgyűlési képviselők, a megyében netalán létező ügyvédi egylet elnöke. E szerint e bizottság a legnagyobb megyére nézve is 15—22 tagból fogna állani; önként értetődvén, hogy birói állomásért folyamodó e bizottság tagja nem lehet. E bizottság jellem, jogi képzettség és vagyoni állást bírálat alá véve mindegyik elnöki áílomásra 1—2 vagy legfeljebb 3 egyént jelölne ki vagy egy hangú nyílt megállapodás, vagy csak egy tag kívánatára is, titkos szavazás utján, s azon sorban, a mennyi szavazatot mindegyik jelölt kapott. A kijelöltek közül a minister a szabad választás s ebből kifolyó felelősség alapján egye. bármelyiket, terjesztene fel legmagasabb kinevezés végett. A kijelölő bizottságnak ily független elemekből összealkotása által mind az igazságügyi minister, mind a bizottság oly helyzetben lenne, hogy a folyamodóknak nem csak okmányilag igazolt jellem, szakképzettség s vagyoni állásáról nyerne tudomást; hanem ezeknek személyes, és csak közelebbi ismerettség utján tudható személyi ügyességét, modorát, jellemét, más viszonyait s vagyoni állását is hitelesen megismerhetné, s a több oldalról, többféle színezetű, állású egyének befolyása a helyes választást lehetőleg biztosítaná, s a kijelöltek közül, a már ezeknek teljes egyéni ismeretével biró minister részére szabad tetszése szerint egynek biztos alapon ajánlása megkönnyittetnék. Ily módon az elnökök kinevezése megtörténvén, mindegyik elnök úgy saját törvényszéke, mint az ennek kerületében eső járásbíróságok tagjai kijelölésénél a bizottságban mint előadó részt venne, s e bírósági tagokra nézve már csak kétesebb esetekben s egyedül az elnök kívánatára.] enne a titkos szavazás utjáni kijelölésnek helye és itt is a legfeljebb három számban kijelöltek, sőt p. az ülnöki állomásokra öszves kijelöltek közül a minister szabadon, de biztos alapossággal tehetné meg a kinevezés végetti ajánlásokat. Ez eljárás nem sértené a ministeri azon szabad intézkedési jogot, hogy egyedül ő választván a folyamodók közül, azokért, kiket szabadon választott, a felelősséget is elvállalja. Mert a kinevezéseknél a kitűzött főczél az, hogy minden birói állomás becsületes és jogi képzettséggel biró egyénekkel töltessék be; a kiváló szorgalom, becsületes buzgóság, és ügyesség, valamint a tapintatos modor személyi tulajdonok lévén, a puszta okmányok rideg betűiből alaposan nem ismerhetők fel, úgy hogy itt a személyek ismerése is egyik döntő befolyású körülményt képez. Azonban egy legügyesebb és legszélesebb ismeretséggel biró minister is a képes egyéneket csak saját vagy egy két oly megyékben, melyekben közelebbi személyes érintkezése volt az egyénekkel, ismerheti, de a legtöbb esetben ismerete teljes biztossággal alig bir; p. egy előtte teljesen ismeretlen megyében egy járásbirói állomásra 20-an folyamodnak, kik közül ő egyet sem ismer; na választását a vak szerencsere, mely legtöbb esetben csal, hagyni nem akarja: kénytelen, talán mások ajánlata után azon megyebeli 1—2 egyént bizalmasan megkérdezni a folyamodók személyes képzettsége iránt, s csak az ezektől vett értesülés szolgáland a kinevezés alapjául. De váljon az ily uton nyert bizalmas, s mellékérdekektől nem mindig tiszta egyéni informatio fog-e oly biztos ismeretet s alapot nyújtani, mint a fenntebbi bizottsági eljárás. ? Mindentudósággal egy minister sem birhat; de ha ő a fenntebbi bizottsági tárgyalás által a kinevezendő egyénekről magának egyedül lehető biztos és igaz informatiót nyert: megtett minden lehetőt, s ez uton bármi mellékérdekbőHéJrevezetés és hamis informatiók kellemetlenségének még sem lehet oly nagy mérvben^ kitéve, mint ez 1—2 egyén bizalmas megkérdezése mellett ez könnyen megeshetik. — — A „Themis" 17-ik számában a kir. törvényszékek és járásbíróságok száma, területe s illetősége iránt számos nyilatkozatok foglaltatnak, melyekhez én még csak azt kívánom hozzáadni, hogy ha akarjuk, hogy országunk hitele emelkedjék, s hazánk az európai mivelt országok között méltó helyet foglaljon: első és semmi tekintetből el nem mellőzhető kötelességünk, hogy az eddig oly tetemes hiányokban szenvedő hazai igazságszolgáltatást oly reformon vigyük keresztül, melynél a gyorsaság, olcsóság és kényelem lehetőleg egyesítve legyen, és ezt egyedül a kisebb területű, de nagy számú kir. törvényszékek felállítása áKftl érhetjük el, melyeknek egyenlő