Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 19. szám - Három millió differentia

Második évfolyam. 19. szám. Pest, máj. 9. 1871. Megjelenik mindéi' ' edden: a -magyar jogaszgyfileg" wiama alatt nnponkén A kéziratok bérmentve a szerkesztőhez a megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendők. Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6. sz. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. MAGYAR JOCÁSZCYÜLÉS KÖZLÖNYE. Előfizetési árak: helyben házhozhordással vagy vidéken bérmentes szétküldéssel: negyedévre 3 Irt. félévre .... 4, „ cgesí évre . . . 8 „ Kiadóhivatal : váczi-utcza 14. sz. FeUlős szerkesztő: Dr. SIEGMUND VILMOS. Kiadó-tulajdonos: itUDNYANSZKY A. TARTALOM : Három millió differentia. Dr. Siegmuud Vilmos úrtól. — Válasz Dietrich Ignácz urnák. Tóth-Pápay Soma úrtól. (Vége.) — Az uj bírósági kinevezések. Gyárfás István úrtól. --Az aj bíróságok gyors életbeléptetésének szükségessége. P0Ó3 Gyula úrtól. — Érvényben van-e még az uj ostr. p. perrendtartás ? Katona Péter úrtól. — fertőtavi ügyben hozott másodbirósági határozat. — Az elsőbiróságokról szóló törvényjavaslat. — A makacsságról a polgári törvénykezési rendtartás szerint. Dr. Hertzka Emil úrtól. (Vége.) — A kolozsvári ügyvédegylet észrevételei. (Folyt.) — „Esküdtszéki Csarnok." Esküdtszéki tárgyalás. — „Törvényszéki tárgyalások." — „Vegyes közlemények." Lapszemle. — Kinevezések, választások áthelyezések, kitüntetések stb. Különfélék. — Szerkesztői posta. — Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. X Három miliő differentia. Nagy és hosszú küzdelmek után végre elkészült a 25-ös bizottság munkálata az elsőfolyamodásu bíróságok székhelyei és I a bírák fizetései tárgyában, már-már biztosítva volt a szervezés kérdéséuek megkö- j zelitőleg helyes és gyors megoldása, a ( pártok hajlandók voltak compromissumra i lépni, hogy a szervezeti javaslat gyors és lehetőleg akadálytalan megszavazása által, mielőbb törvényerőre emeltessék, és ime az utolsó perczben ismét hajótörést szenvedett az egész tervezet a pénzügyminister — számaiu. A 25-ös bizottság legutolsó javaslata szerint tudvalevőleg 115 társas- és 407 egyesbiróság terveztetett és a birák fizetései meglehetős szükeu lettek kivetve, az egész tervezet költsége körülbelül tizenhárom millióra rúgott volna; ekkor a Deákpárt értekezletén az igazságügyminister előterjeszté, hogy a 25-ös bizottság munkálatát a ministertanács beható tárgyalás alá vette, egyszersmind azonban arról győződött meg, hogy e munkálat, ugy a mint megállapítva van, pénzügyi szempontból kivihetetlen, minthogy a megállapított számú bíróságok felállítása az ország tulterhéltetése nélkül nem lehetséges. A ministertanács tehát elhatározta, hogy a 25-ös bizottság munkálatát elfogadja, azon föltétel mellett azonban, hogy a 115 törvényszék helyett csak 102 és a 407 járásbíróság helyett csak 360 állíttassák fel. A szaporítás azután az igények szerint a lehetőséghez mérve fokozatosan történnék. A pénzügyminister ehez még hozzátevé, hogy ő nyolcz •— tíz milliónál többet nem képes az igazságszolgáltatás költségeire adni, és hogy ez is kikerüljön, a birósági tagok részére fokozatos — az az a helyhez mérten alább és alább szálló — fizetések megállapítását kell követelnie. Tehát mert a pénzügyminister csak legfeljebb tíz milliót vagy annyit sem resolválhat m a az igazságszolgáltatásra, — három millió differentia miatt az egész szervezeti javaslatot halomra kell dönteni! A tény lehetősége maga elég leverő, még nyomasztóbbá teszi azonban a hatást azon körülmény, hogy a pénzügymiaister „non possumus"-sa oly időpontban semmisítette meg a reményeket, midőn hosszas küzdelem után azok mármár teljesedésbe menni látszottak. Önkénytelenül is felmerül ily jelenségnél azon kérdés: Nem tudta a pénzügyminister, hogy a képviselőháznak 25-ös bizottsága van? Nem tudta, hogy e bizottság körülbelül hat hónapon át miről tanácskozik? Nem tudta, hogy a bíróságok szervézésének kérdése egyáltalán szőnyegen forog? — Ha mindezt tudta és még is várt „vetóu-jával addig, inig az egész országot mozgásba hozta a 25-ös bizottság munkálkodása, — vagy ha nem tudta, és csak ugy véletlenül jutott most mind ennek tudomására, midőn alig van magyar ember, ki e kérdésben már tökéletesen informálva nem lenne, — ugy csak fájlalni lehet hogy a minister bokros teendői között nem talált elegendő időt arra, miszerint legégetőbb belügyi reformjainkkal a pénzügyi tekintetek szempontjából idejekorán foglalkozzék, mert ezen tulhalmazottsága okozta késedelme a kormány legbuzgóbb barátaiban is oly keserű elégületlenséget szült, hogy annak utóhatása sokáig érezhető leend; — megsemmisiteire ;t pártok majdnem ténynyé vált compromissumát, és ezzel megsemmisítette az érdekeltekben a reményt, hogy az igazságügyi minister Ígérete, miszerint a szervezés az év végéig keresztül fog vitetni, be teljesedjék, de megsemmisitette a képviselők azon reményét is, hogy a fáradságos téli sessio után idejekorán egy kis nyugodalmat is élvezhessenek, mert már most a kilátásba helyezett en bloc elfogadásról többé szó sem lehet. És mindez három millió differentia miatt! Igen értjük és becsüljük azt, hogy a pénzügyminister gazdálkodik a nemzet vagyonával és könnyelműen nem pazarolja a milliókat, de őszintén sajnáljuk, hogy épen az igazságszolgáltatásnak kell mindig e különben igen dicséretes buzgóságuak áldozatává lenni. A sugárút — a körút, egyáltalán nem voltak oly vitális érdekű dolgok, mint a birói szervezet, s ime arra nem sajnálta a pénzügyminister a huszonnégy milliót, a birói szervezet helyes alapon leendő szervezésének pedig a három millió differentia kőszirtén talán épen azért kellett hajótörést szenvednie, — mert a sugárút és körút előbb elnyelték a szükséges milliók kétszeregét. Lesz már most a mi eddig volt — a jogos és méltányos igényeket legtávolabbról sem kielégítő birói szervezetünk, lesznek oly rosszul fizetett bíráink, hogy nem tudjuk miként lesz lehetséges a birói felelősségi törvényt a kellő szigorral igazságosan alkalmazni; fizetjük ezentúl is a tömérdek bélyeg és- illetékköltséget, mint eddig, a nélkül, hogy az annak a miért fizetjük, az igazságszolgáltatásnak, előnyére válnék; szóval lesz minden a mi eddig volt, a mi ellen az egész ország panaszkodott — továbbra is — más czim alatt^ uj provizórium alakjában. És mindez három millió diffe entia miatt! Ha az utolsó pillanatban nem sikerül módot találni, hogy azon kényszerhelyzetből kiszabaduljon a képviselőház, melybe a pénzügyminister késő „vetó"ja sodorta, ha nem sikerül oly módon megoldani a birói szervezés égető kérdését, hogy a megoldás a közvélemény hangosan nyilványult igényeinek megfeleljen, akkor hosszú — nagyon hosszú időre keserű emlékezetű marad majd a végtelen provisoriumok áldásában oly pazarul részesülő hazánkra nézve — a „három millió differentia!" * * * Épen midőn fennebbi czikkünket befejeztük, vettük az értesítést, hogy a Deákpárt már most véglegesen elejtette a 25-ös bizottság javaslatát, és a képviselőházban tömegesen azon határozatának érvényre emelését fogja szorgalmazni, miszerint az igazságügyi minister felhatalmaztassé k 102 társas- és 360 egyesbiróság szervezésére, a bíróságok székhelyeinek és területkörének meghatározása pedig teljesen a minister belátására bizassék, — a minek természetes következménye lesz, hogy a czim ugyan változni fog, a mennyiben „királyi" bíróságaink lesznek, de a birósági szervezet semmivel sem lesz jobb a jelenleginél. Nem tudjuk elég erős lesz-e a Deákpárt e határozatát az ellenzék e részben jogosult támadásai ellen győzedelmesen megvédeni, de ha ez sikerülne is, akkor a pillanatra meg lesz ugyan oldva e kérdés, •— de a megoldást kielégítőnek nem mondhatni. Nem egy ujabb provizórium után sóvárgott hazánk népe, nem egy olyan provizórium után, mely a tarthatlauság jellegét már alkotásánál magán hordja, hanem a zilált igazságszolgáltatási viszonyok oly végleges rendezése után, mely magában hordja a biztos siker, a tartóság garantiáját. Ily rendezésről már most hosszú időre le kell mondanunk. A kilátásba helyezett szervezet hasonló lesz a jelenlegi perrendtartáshoz, a mely felől a közvélemény már midőn megalkottatott, oda nyilatkozott, hogy az nem javított igazságszolgáltatásunk ron-