Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 17. szám - Fogott birák. Nyáry Pál emlékének szentelve - Még egyszer a birói kinevezésekhez

— 193 — törvényszéknél az evidentiában tartás sokkal könnyebb, az ügykezelés is sokkal gyorsabb, mert az ily törvényszék kisebb területet* foglalván magában a felek könnyebben érintkezhetnek vele: és emez különösen a kisebb területű törvényszékek mellett szól, az akkor a kisebb törvényszékek felállítása a közvetlenség és szóbeliség behozatala által jövőre elkerülhetlenül szükségessé fog válni; nem pártolhatjuk tehát a tervezett három katherogiába sorzott törvényszékek felállítását tárgyazó javaslatot — de különben nem állhat lel azon elv, hogy azon törvényszék, melynek területén 100,000-nél több lakos van, több teendőket kell hogy végezzen, mert az a kerületbe eső lakosokban kifejlett művelődési fokozat, jogérzület és törvény iránti tisztelet fogalmától, s különösen a vagyonosodástól feltételezendő, mert nem fog ugyanis találkozni ki kétségbe vonná, miszerint hazánk lakossainál a perlekedési viszketeg egyátaljában igen ki van fejtve, de hogy leginkább oly tájékon tapasztalható ez, hol a vagyonosodás nagyobb fokon áll, — ezen állításainkat adatokkal volnánk képesek beigazolni; — ösmerünk megyét, melyben a tervezet szerint egy első és egy másod osztályú bíróság fog felállitattni, s biztosan állithatjuk, hogy az első osztályú bíróságnak sokkal több teendője van jelenleg is, mint a most is nagyobb területű s több személyzettel ellátott azon bíróságnak, mely a második kathegoriába fog soroztatni. és pedig csupán azon oknál fogva, mert a lakosság az első helyt megnevezet területen vagyonosabb, mint az utóbbi. A most említett megyéről előadhatjuk, miszerint az egyik törvényszék területi lakossága nem tesz 100.000 lelket, de sokkal több személyzettel bír jelenleg mint fog bírni az a tervezet szerint jövőre, s az összes személyzet legniegfeszitettebb erőlködése mellett és daczára annak, hogy a kezelő személyzet hivatalos órái 8—12 délután 2—6-ig vannak megállapítva nem csak, de a legnagyobb pontossággal meg is tartatnak, — s a fogalmazói személyzet mely a fent kitett időn tul is igen gyakran működik, — a kívánalomnak alig képes megfelelni, — s ezen személyzet most nem foglalatoskodik, sem a váltó-, sem úrbéri-, sem bábányaügyekkel, melyek csak is a szervezés után fognak e törvényszék illetőségéhez tartozni, miből ugy hisszük abbeli állításunkat, miszerint a tervezetben megállapított személyzeti mennyiséggel, a bíróság hivatásának meg nem fog felelni; eléggé bebizonyítottuk. Mindig hangoztatott, hogy az igazságügyéirészéről valamint az országgyűlésen is, ha a birói szervezésről volt szó, — miszerint csak azon esetre lehet jó, gyors részrehajhatlan igazságszolgáltatást remélni, ha a biró ugy fel-, mint lefelé független, ha oly állapotba helyeztetik, miszerint anyagi állása akként biztositatik, hogy állásához mérten tiszteségessen megélhessen, tehát illően fizettetik, — kérdjük most már minden józan s méltányosan gondolkodó egyéntől, el lesznek e ezen kívánalmak érve? ha a bírót 1100, 1200, vagy 1500 forint fizetéssel látják el, — s meg vannak e győződve intéző körökben arról, miszerint ily fizetés mellett egy biró családostól megélhessen, s hogy gyermekeit a nélkülözhetetlen ruházattal s élelmezéssel elláthassa — a nekik adandó nevelésről ugy is szó sem lehet, — s hogy j ezek szerint oly férfiakat, kikre a szoros érte! lemben vett birói diszes elnevezés illik, megj nyerni fognak ? vagy remélik e, hogy a már most ; hivataloskodó egyének közül olyanok, kik kéI pességgel bírnak s dolgozni szeretnek is, a jövő i szervezésnél ily csekély fizetés mellett alkali maztatásaikat óhajtanák ? — vagy talán azon reményben kecsegtetik magukat, hogy eddig hivatalt nem viselt s eddig ügyvédekként működött egyének fognak ily csekély fizetéssel dotált állomásokra aspirálni ? — nézetünk szerint nagyon csalatkoznak, a kik ezt hiszik; a napi tapasztalat szerint Ítélve biztosithatjuk az illetőket, hogy vajmi nagy csalódásban ringatják magukat, ha azt gondolják, hogy ily silány fizetés mellett a birói szakmára nemcsak képesített, de valósággal képes egyéneket fognak megnyerhetni, mert nézetünk szerint egyént a birói állomás betöltésére kinevezni lehet ugyan, de biróvá tenni nem; a bírót azzá nevelni kell; megengedjük, hogy lesznek sokan kik birói ál! lomások elnyeréseért pályázni fognnk megengedjük azt is, hogy mindnyája beigazolandja a birói állomásra szükséges képzettséget o k m án y i 1 a-:g, mert hiszen nincs talán ország, hol annyian választották a jogi pályát életpályájukká, de hogy mindnyája ezek körül bírónak való volna; ezt kénytelenek vagyunk kétségbe vonni. Végr'e hallgatással nem mellőzhetjük azon ! körülményt, hogy az elnökök s bírák az egyes ! kathegoriáju törvényszékek szerint különböző fi, zetésekben részesülnek; hogy mi adhatott okot a kormánynak ily fokozat megállapítására, azt, őszintén megvallva, nem értjük; talán kevesebb képességet, kevesebb jártasságot, kevesebb becsületességet és részrehajtlanságot kiván a kormány oly elnöktől s bírótól, ki egy százezer lelket meg nem haladó lakosságú területre felállítandó törvényszéknél fog alkalmaztatni, mint attól ki egy kétszázezernyi lakosságú területre felállítandó törvényszéknél s ettől ismét kevesebbet mint a kétszázeret meghaladó lakosságú törvényszéknél lesz alkalmazva? — mi ezt kétségbe vonjuk, — a qualifica tionak itt ia ott is, egyformának kell lenni, itt nem határozhat a lélekszám képességi mérőül, hanem igen is a munka mennyiség, s igy csak a különbség lehet, hogy ott, hol több munka van, több, I ott hol kevesebb, csekélyebb számú bírák alkalmaztatnak, vagy talán azon nézet vezethette a kormáuyt a fizetések ily fokozatos megállapítására, mert talán vidéki kisebb városokban az élelmezés az élelmezés olcsóbb mint nagy városokban ? ezt is kénytelenek vagyunk kétségbe vonni, s felkérjük az illetőket mielőtt azt határozottan állítanák, győződjenek meg a valóról. Véleményünk tehát oda járul, hogy ha a kormány jobb fizetéssel, jobb szervezetet életbeléptetni, akár politikai akár más, talán pénzügyi I okuknál fogva nem képes, inkább hagyjon fel a szervezéssel, mivel az ily módon a czélnak meg nem felelend, csak is kísérlet leend, mely előbb mint sem gondolnánk, megboszulná magát. Y Még egyszer a birói kinevezésekhez. Timkó József ügyvéd úrtól. E nagyfontosságú kérdésről, csekélységem érzetében s azon okból, mert minden szak- és politikai napilapban beható s élénk vita tárgya volt, — nem irtam volna semmit is, ha e napokban nem leendettem tanuja s észlelője oly körülménynek, mely kétségbe ejthetné a választás fe 1 ett a kinevezésnek előnyt adó legbuzgóbb pártembert is. A korteskedések megindultak minden megyében, járásban és kerületben — titkon ugyan, de élénkebben mint a restauratiók korszakában a választásokat megelőzőleg. Minden járásbíróságnak van determinált jelöltje; minden jelöltnek befolyásos kineveztetését előmozdítani vállalkozott köre; az egyesült körök kinevezendőik TÁRGZA. y „Fogott" birák. (Nyáry Pál emlékének szentelve.) F. h. 13-án a pesti államvasuti indóházban Kecskemétre utazandó a vaggonban vártam a vonat elindulását, midőn a vaggon ajtaján belépett Nyáry Pál. Alig települt le, már is megindult a beszélgetés a napi kérdések felett. Kedélye teljesen nyugodt volt, és Pestről egész Pilisig, a hol mint jószágához legközelebb fekvő állomáson kiszállott, csak nem szünet nélkül folyt köztünk a társalgás, ugy hogy ezen rövid két óra alatt végig mentünk politikai életünk valamennyi ágain. A megboldogult zavartalan ítélettel, mondhatnám látnoki objectivitással tárgyalta közéletünk kérdéseit: az administratiót, bírói szervezést, a vallási kérdést, és hideg borzalom fog el ha reá gondolok, hogy azon tisztán gondolkodó agy ekkor már talán magában hordotta szerencsétlen öngyilkossági gondolatait. Sőt nem lehetetlen, hogy a vészes tett már akkor el volt határozva, és hogy épen az utolsó látogatást akarta tenni jószágán. Nem szándékom a beszélgetést, mely reám nézve örökké emlékezetes lesz a maga sokoldaluságában leírni, — de miután az a mit a ^megboldogult a megérintett kérdések egyikéről, az esküdtszéki intézményről mondott, kiválólag tanúságos, és talán kevesek előtt ismeretes, kötelességemnek érzem a hallottakat emlékezetem szerint itt néhány vonással vázolni. Teszem ezt azért is mivel a „Themis" feladatául tűzte ki az esküdtszéki intézményt minden oldalról megvilágítani, és igy nem lesz érdektelen a kérdésnek a megboldogult által kiemelt oldalára, a speciális magyar jogtörténeti szempontra is utalni. Szó volt többek közt az idegen institutiók átültetésről, és ő sajnálattal emelte ki, hogy az országgyűlés által munkába vett általános reformnál az angolországi institutiók sokkal kevésbé méltattatnak figyelemre, mint a mennyire azok megérdemelnék. Minden reformjainknál a continentalis irányt követjük, holott az angol institutiók sok tekintetben felette állanak a continensen felállított elméleteknek, és ezen kívül a magyarországi régi institutiók sok tekintetben hasonlítanak az angolországiakhoz. Én erre azon megjegyzést tettem, váljon gondolja-e, miszerint a mi viszonyaink közt lehetséges volna az angol institutiókat egyszerűen átültetni hazánkba. Utaltam egyszersmind arra, hogy nem lehet állítani, miszerint egészen ignorál tatnak nálunk az angol institutiók, miután irányadó körökben épen jelenleg tervezik az/angol esküdtszék behozását, és kérdém tőle, váljon hiszi-e, hogy az angol esküdtszéket nálunk létesíteni lehetne az angol birói szervezet nélkül ? Erre azt válaszolá, hogy az angol esküdtszéki intézmény magasan felette áll ugyan a continentalisnak, vagy is francziának, de épen ezen intézménynél igen nagy nehézségekre fogunk akadni, ha az angol minta szerint akarjuk azt rendezni, mivel az angol esküdtszék szoros összeköttetésben van az egész angol jogélettel. Ezen kivül az esküdtszék Augolországban körülbelül hétszázados intézmény, melynek legnagyobb garantiája épen abban fekszik, hogy teljesen összeforrt a nemzet életével. Megjegyzé továbbá hogy nálunk Magyarországon még az esküdtszékekre nézve is vannak előzmények. „Ön épen Kecskemétre utazik," — folytatá — „menjen be a Kecskemét-városi levéltárba, és kérje el a „fogó tt bi rák"-ról szóló régi okmányokat, és meg fogja látni hogy ezen fogott birák nem voltakegyebek, mint esküdtek." — Elbeszélte ezután, hogy 1848 előtt Kecskeméten hivataloskodott, azon időben átkutatta az egész levéltárt, és többek közt talált ott számos okmányt a fogott tarákról. Előadta, hogy ezen fogott birák itéleI tei miként voltak formulázva. Az ítéletekben 1 benne foglaltatikíjezen s ezen fogott bírákat, hogy a rendes bíróság felszólította a bíráskodásra, éj ők miután meghallgatták a feleket, felhatalmaI zák a bíróságot arra, hogy Ítéletet mondjon a büj nös felett, vagyis kimondották a vétkest, és a I biróság kiszabta a büntetést. A fogott birák ! nem voltak összeírva, hanem ugy látszik, hogy : mindazok, a kik bizonyos qualificatióval birtak l (épugy mint Angol országban) a rendes biróság | felszólítására a birói tisztben eljártak, és pedig ! nem csak saját közsógökben, hanem más közsé! gekb en is, ha esetleg ott tartózkodtak, és a bii róságtól ez iránt felszólítást nyertek és innen az • elnevezés : fogott birák. Ha valaki utón volt, rendeI sen magával hordotta saját községének bizonyitvá, nyát a birói képesítés vagy pedig a birói tiszt alóli j mentesség iránt. — „A mikor a 43-iki büntetői törvénykönyvi javaslat kidolgoztatott" — folytatá I Nyáry — „én összeszedtem ezen adatokat és ] egyszersmind tudakozódtam többeknél, kik bej hatóan foglalkoztak a magyar történelemmel, de senki sem tudott valamit mondani a fogott tarákról, mig nem végre Döbrentey egyik munkájában találtam ily adatokra. Erre felszólítottam több várost, hogy tegyenek kutatást e tárgy iránt, és az eredményt közöljék velem, a mi némelyek részéről meg is történt, ugy hogy j 1843-ban képes voltam összeállítani a fogott birák egész szervezetét. Ezen munkámat átadtam akkor a büntető javaslat kidolgozására kiküldött bizottság egyik tagjának, ki azonban azt nem adta vissza." Hogy ki volt ezen követ, azt nem mondta meg, — annyi azonban bizonyos, hogy ha ezeu munka előkerülne, nagy világot vetne jogtörténetünknek oly oldalára, melyre eddig vajmi kevés figvelem lordittatott. Dr. Eeyer László. I «Hlt )»)<$•<«<»<•'«