Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 16. szám - A kolozsvári ügyvéd-egylet észrevételei az ügyvédi rendtartás tárgyában közrebocsátott igazságügyministeri javaslatra. [1. r.]

— 186 íiugy inig ez utóbbi csak egyes helyeket, lassan mozgó megfontolás után legtöbb esetben már ismert egyénekkel tölthetvén be — választása legtöbb esetben szerencsés lehet, s ha p. o. választása itt és amott nem lenne is szerencsés, az egyes balfogás által az igazságszolgáltatás ügye nem veszélyeztetik, — addig a magyar igazságügyéi" a kinevezéseket rohamosan, tömegesen s mi több, előtte ismeretlen egyének soraiból kénytelenittetvén eszközölni, — ha választásaiban a most felhozottak miatt nem lenne szerencsés — mi pedig legtávolabbról sem határos a lehetlenséggel — ugy ennek folytán az igazságszolgáltatás legalább is pár évtizedekre tönkre BÜányittatlék. Lehet-e reményünk,] hogy a kinevezések — legalább a nagyobb részben szerencsések lesznek? Nehéz volna e kérdésre határozott feleletet adni; mert, hogy azon körülmény, miszerint a kinevezéseknek gyorsan és tömegesen kell történnie, még pedig a kinevező hatalom előtt ismeretlen egyének soraiból, nagyon megnehezíti egy lehető jó bírói testület előállít hátadat, azt mindenki beláthatja ; de, hogy az ez iránti törekvést a számos hivatali állás látása által étvágyat kapott hivatal-vadászat nem fogja-e teljesen meghiúsítani? azt senki sem képes előre megmondani. Tegyük fel, hogy a pályázat a betöltendő állomásokra meg fog nyittatni, — eddig legalább ez volt a hivatalok betöltésére, nézetem szerint igen helytelen szokás — hogy ez által boldog s boldogtalan hivatalosan arra szólittatik fel, miszerint ha van qualificatiója (s ki ne birna ilyennel ?) kisértse meg a szerencsét. Mi lesz ennek mulhatlan következése ? Ezen állásra tízezer kérvény s még ha itt vége volna : nem ! a coneurensek már nem annyira naivak, hogy beadmányaikat egyszerűen a jó szerencsére bizzák; ők nem várják a sült galambot összedugott kézzel; ők mozogni s minden lehetőt el fognak követni, mi részökre sikert biztosithat, hogy kérvényeik előnyösen intéztessenek el: intriguat szőnek, árulkodnak, lármáznak, minden befolyásos embert felkeresnek a portástól kezdve fel egész a legtekintélyesebb képviselőkig s ügyöket ezek előtt ajánlják, csúsznak, másznak, hajlonganak. jobbrabalra és hízelegnek: ily eljárás után aztán 10 eset közül 7-ben bizonnyal a legügyesebb bókolóé lesz a siker koszorúja, azon egyszerű okon, mert a kinevező nem ismerhet mindenkit, körzetében pedig a már megnyert befolyásoktól folyton az ügyes bókmester nevét hallja kiemelten hangoztatni: mi ennél természetesebb, közelebbi s meghamisitatlan adatok hiányában ? És ha a győztesek legalább az ügy iránti benső vonzalomtól vezéreltetnének! ha közelebbről tanulmányozták volna azt mi élet feladatuk leend, ha fogadást tennének, hogy ezentulra buzgó napszámosai kívánnak lenni a közügynek ! Nem az ily hajlékony emberek derekaikban viselik csupán az előnyt; lelki szemeik előtt mindenek felett az „ego" lebeg s kineveztetésök, melyet sima modoruknak köszönhetnek, nem napszámossá, hanem még finomabb udvarouczczá teszi őket. ük versenyeznek folyton, de hajlongásaik közben nem jut eszökbe az ügy, j s hidegen hagyatnak a nagy eszme által; a jövő pálya dolog órái, mint a kényelmes bírói szék, kedves királyi ügyészség vagy kedélyes királyi jegyzőség el nem kerülhető, de mégis majd ügyesen Könynyithető árnyoldalai tűnnék előttük fel." (Czikkiró III nagyon is feketére festi az ördögöt; de végre meg kell vele küzködni, és erre nézetünk szerint épeu a pályázat nyitása képezi a legalkalmasabb és fáradságos ugyan — de legczélravezetőbb módot, mert ez által legalább alkalom nyujtatik az egyének kiválasztására; igaz, hogy ballépések egészen el nem kerülhetők, azonban bármely már kinevezési módozat sem menthetné meg a niinisteriumot azoktól, mert emberek vagyunk és a csalódásnak kitéve, bármily óvatosak legyünk is. Szerk.) A „Pesti »apló-ban Külley Ede ur „sok bíró és sok ügyvéd nem ismeri a törvényt" cziniü ezikkében példákkal igazolja, hogy nem egyedül anyagi és alaki törvényeink hiánya, hanem a meglevőknek nem ismerése és helytelen alkalmazása, is lényeges oka igazságszolgáltatásunk roncsolt állapitonak. „Sokat beszéltek és irtak már egy évtized óta törvénykezésünk hiányáról, s azon eszközökről, melyekkel azt javitani lehetne. Felhozatott anyagi és alaki törvényeink valamint birósági szervezetünk elavultsága és hiányossága, s az abból fejlődő bajokjorvoslására minden irányban reformok ajánlattak. Az tagadhatatlan , hogy rósz törvénykezési állapotunk javítására jó anyagi és alaki törvények hozatala, továbbá jó birósági szervezet első sorban szükségesek. Ez irányban néhány év óta • ugy a kormány mint az ország képviselete I mé'ltó buzgalmat fejtenek ki. De a mi ezeken kivül még okvetlen szükséges, mit megadni sem I a kormánynak, sem az országgyűlésnek hatalmában nincs, ez az, hogy a hozott törvényeket, és törvény szerint kiadott rendeleteket azok, I kiket ez "megillet, magukba felvegyék, vagy egyszerűbben mondva megtanulják és szorosan megtartsák, mert csupán a papíron lévő, jó törvény ép oly kevéssé használhat, mint a papíron lévő nem foganatosított orvosi rendelet. E tekintetben a tvénykezési gyakorlat országszerte szomorú képet mutat fel. Naponta érkeznek perek a felső bíróságokhoz, melyek az azokban közreműködő ügyvédek és birák törvénybeni járatlanságának szégyenitő bizonyítékai. Iparkodtam én a szaklapokban a (a példákban idézett) kérdéseket megvilágítani. Jóakaratú felszóllalásom a pusztába hangzott. Persze, nem gondoltam arra, hogy nálunk a szaklapok olvasása nincs divatban. Németországban alig vau város melyben egy „Gerichtshalle" meg nem jelennék és mindegyik képes magát fenntartani, mert ott van olvasó szakközönség, ott minden bíró, minden ügyvéd Íróasztalán fogsz egy GeriehtshaUét vagy Gerichtszeitungot találni. Es nálunk a 15 milliom lelket számláló pár excelence prókátornemzetnél alig képes^magát két három törvénykezési szaklap fenntartani. Ha egy harmadik vagy negyedik megjelenni merészel, bizonyos lehetsz abban, hogy a közönség néhány hónap alatt életének véget vet. De csoda-e ? Bíráink és ügyvédeink íróasztalain szaklapot csak imitt-amott fogsz találni. De ki is fogja ily haszontalan irkafirka olvasásával szemét rontani, s drága idejét a vadászattól, kocsizástól s egyéb, az élet fenntartására szükséges szórakozástól megvonni? Mindaddig mig jogászaink egyetemben a folytonos tanulás szükségességétől áthatva nem lesznek hasztalan coditicálunk, hasztalan organisálunk; mert miként a hadsereg legkitűnőbb tábornokok s hadi terv mellett is, csak ugy győzhet, ha {a lelegénység kötelességét teljesíti, ép ugy csak akkor lesz, csak akkor lehet jó igazságszolgáltatásunk, ha a jó törvények végrehajtása körül ügyvéd és bíró egyaránt annyi buzgóságot, annyi tevékenységet fejt ki, hogy pályája tetőpontján elmondhassa: „multa túlit, fecitque puer, sudavit et alsit." (Sajnos, hogy igaz — és igaz, hogy sajnos mit czikkiró ur némely bíráink és ügyvédeink hiányos képzettségéről és a szakirodalom iránti közöuyről mond! Szerk.) i A„PesterLloy d*-ban B. L. ur a pesti I váltótörvényszék átalakítása alkalmával szándéi kolt birói létszám leszállítása ellen szólal fel ! — és pedig ugyanoly értelemben mint mai j lapunk vezérczikke, miért is a kérdéses czikk I bővebb ismertetését mellőzhetjük. Szerk. A legfőbb ítélőszék 1871. évi első évnegyedes ügy kimutatása. 1870. év végével hátralékban maradt Szaporodott 1871. évi márcz. hó végevei Polgári Úrbéri Váltó- s keresk. csőds bánya-ügyek Büntető jösszesen Polgári Úrbéri Váltó- s keresk. csőds bánya-ügyek Büntető Összesen 3285 20 2 10 :;:;:,r, 2320 149 102 1282 3853 Elintéztetett 1871. évi márcz. végéig Hátralékban maradt 1S71. évi márcz. vegevei Polgári Úrbéri Váltó- s keresk. csődés bánya-ügyek Büntető Összesen Polgári Úrbéri Váltó- s keresk. csődés bánva-ügyek Büntető Összesen 4554 128 89 1130 .V.tOl 1..51 11 15 101 1308 3356|3853|7209|1308|5901 ítéletek |;Felfolyaiiiodások' Érdemleges elint, nélkül j3480|614| 4303" 674 811411 2|! ülésben ülésen kivül elintézett tárgyak szités végett visszaküldött 279| 217| 247|46 789 ős Öszehasonlitás Elintézés márczius végéig 5901 Bejövetel márczius vőgéig 3853 Több 2047 Hátralék 1870. decz. végév. 3356 Hátralék 1871. márcz. végév. 1308 Kevesebb 2048 Tartott tanácsülések 1871-dik év Január Február Március Összesen 111 131 1 17 389 - > 27 143 169 193 505 A curiai döntvényekben kimondott elvek. Senimitöszéki határozatok. — Községi bíróság előtt makacsságbóli elmarasztalásnak nincs helye. (13080 sz. 1871. évi Január 11.) — Takarékpénztárak és hitelintézetek pénztárai közpénztáraknak nem lévén tekintendők, az adósnak ily pénztárakban lévő értékeire a végrehajtás nem a perrendtartás 386. §. hanem a 387. §. rendeletéhez képest foganatosítandó. (13747. sz. 1871. évi Január 17.) — Makacssági ítéletek ellen azon okból, hogy a kereseti bizonyítékok figyelmen kivül hagyattak, nem semmiségi panasznak, hanem fellebbezésnek van helye. (250. sz. 1871. évi január 24.) — Hivatalból figyelembe veendő semmiségi | esetet képez ha a rendes biröság a községi lakosok közötti 30 ft értékig terjedő ügyekben a községi bizonyítvány felmutása nélkül elfogadja a keresetet és a felett itéletileg határoz. (2053. I sz. 1871. évi martius 8.) b) Lti'jfbbb itélbszéki határozatok. — Az egyházi hatóságok saját hatáskörükben törvény által elismert hatóságok lévén, telekkönyvi ügyekben szinte olyanoknak tekintendők, melyektől a telekkönyvi rendelet 125. §. értelmében eredeti okiratok megszerezhetők és bekérhetők. (944 sz. 1871. évi martius 10.) — Valamely vagyonbukott ingatlan vagyonának telekkönyvi átruházása még az esetben is érvénytelen, ha a csőd kinyilta a vonatkozó telekjegyzőkönyvben kitüntetve nem volt. (3225 sz. 1871. évi martius 15.) Egyleti közlemények. * (A budapesti ügyvéd egylet) negyedik szakosztálya f. hó 13-án a kassai ügyvédi egyletnek a birói szervezés tárgyában a képviselőházhoz intézett emlékiratát tárgyalta, és azt elvben pártolván, egy önálló emlékiratban támogatni határozta. Ezen emlékirat szerkesztésére Dr. Siegmund Vilmos ur mint előadó kéretett fel. A szakosztály f. hó 16-án tartott ülésében az előadó által beterjesztett emlékirati tervezetet elfogadván, sőt az (azon alakban