Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 16. szám - A kolozsvári ügyvéd-egylet észrevételei az ügyvédi rendtartás tárgyában közrebocsátott igazságügyministeri javaslatra. [1. r.]

187 — melyben az mai lapunkban közöltetik) az ugyanazon napon tartott rendes ülés által is en bloc elfogadtatván, a képviselőház elé terjesztetni és a képviselőknek és ügyvédi egyleteknek megküldetni rendeltetettt — Ugyanezen rendes ülésben még a negyedik szakosztálynak a kivonatos és kivonat nélküli perelőadás iránti véleménye tárgyaltatott és Dr. Bróde ur előadása mellett csekély módosítással el is fogadtatott. * (Ügyvédegylet) alakul Szegeden is, melynek alapszabályai már megerősítettek. Óhajtjuk hogy ez uj egylet működését mielőbb sikerdusan megkezdje és azt lankadatlan ügybuzgalommal folytassa. Kinevezések, választások, áthelyezések, kitüntetések és nyugdíjazások. * (Jasztr abs zky Kálmán) ő felsége személye körüli ministeriumhoz tiszteletbeli fogalmazóvá neveztetett ki. * (Gr. Erdődy István) Sárosmegye, Kárász BeDjamin Csongrádmegye főispánja, ezen állásaiktól, saját kérelmük folytán kegyelemben felmentettek. * (Báró Eötvös Loránd) bölcsészettudor az elméleti, vagyis mennyiségtani természettanból egyetemi magántanárrá lett képesítése folytán ezen minőségben megerősíttetett. *(Kolosváry Sándor,) a kolozsvári kir. jogakadémia rendkívüli tanára a magyar magánjogból egyetemi magántanárrá lett képesítése folytán e minőségben -megerősített. * (Gervay Mihály) ministeri osztálytanácsos országos főpostaigazgatóvá, Takács János ministeri osztálytanácsos országos főtávirda-igazgatóvá, Luger Károly, Dánielik József és Heim miniíteri titkárok osztálytanácsosokká, Klar Adolf ministeri titkár pedig tiszteletbeli osztálytanácsossá neveztetett ki. * (Uj főispánok.) b. Dőry József Bihar Szinnyey Félix Sáros, gr. Migazzi Vilmos Bars, 0 rm os Zsigmond Temes, Ró na y Lajos Csongrád, gr. Pálffy János Pozsonymegyék gr. Szapáry István pedig jász-kun kapitánynak neveztettek ki. * (Celligói Bódog) Fiumemegye törvényszéki államügyésze a Fiúméban szervezendő első folyamodásul királyi törvényszék elnökévé neveztetett ki. Különfélék. * ( Legújabb csődök) Pest város törvényszékénél: Schreiber szül. Kaiser Katalin ellen, perügyelő Dr. Lowik Adolf, bejelentési határidő június 21—33, tömeggondnok választása april 21. * (A z igazságügyminister)az erdélyi telekkönyvi igazgatóságnak megengedte : mikép a helyszinelési munkálatoknak Csikszék és Tordamegyében kellő erővel folyrathatása czéljából az eddig meglevő 200 dijnokon felül 80 kr napdij mellett még 30 dijnokot felvehessen. Egyúttal ugyanezen alkalommal az erdélyi rendszeresített telekkönyvi személyzetben támadt hézagok betöltése iránt is gondoskodott. * (A gr. A p r a x i n-F i g d o r-f é 1 e) váltóhamisitási bünperben a királyi tábla az elsőbirósági ítéletet megsemmisítette, miután a 19, még folyamatban levő bünvizsgálat nem fejeztetett be. f (Halálozások.) Ifj. Mendelényi j István pénzügyministeri fogalmazó, id. Mende- I lényi István kir. tábl. tanácselnök fia, f. hó ( 10-én Budán meghalt. * (Eögtönbiróság.) A nagykikindai kerület rablók, rablógyilkosok és gyujtogatókra nézve további egy évre rögtönbiráskodási joggal ruháztatott fel. * (Bepublikán házasságok) Carriernek 1793. évi republikán házasságai más modorban, de nagy mértékben, fordulnak most elő Párisban. A község megszüntette azon formaságokat és bizonyítékokat, melyeket a házasság kötésénél ezelőtt megkívántak és e szerint csapatonkint sietnek a házasságra vágyók a polgármesterhez, hogy gyorsan férj vagy feleség lehessenek. Márczius hó utolsó hetében majdnem bihetlen arányban növekedett az egybekelések száma. A párisi sajtó aggodalommal hangsúlyozza, hogy e jelen házasságok később előreláthatólag mint törvénytelenek, meg fognak semmisittetni. *(Egy nyertes török sorsj egy tört é n e t e.) Páris ostroma alkalmából érdekes jogeset merült föl egy török sorsjegy ügyében, mely az 1870. október l-jén eszközölt sorsolásnál kihúzatott. Egy Hava nevQ ur, ki évek óta Párisban lakott, a porosz sereg közéledésének hirére Londonba küldte minden értékpapírjait, s ezek között néhány török sorsjegyet is. Az ostrom megszüntetése után visszahozatván papírjait, s midőn a török sorsjegyek számait összehasonlította, az időközben eszközölt sorsolásoknál kihúzott számokkal, kellemes meglepetéssel látta, hogy a 243,734-ik szám 300,000 frankot nyert. Természetesen azonnal sietett a nyeremény fölvétele végett a sorsjegyeket kibocsátott konzorczium pénztárához, de itt azon választ nyerte, hogy miután az időközben esedékessé vált részletbefizetéseket nem teljesítette, joga a nyereményre elenyészett, — Hava ur sietett a lejárt részleteket utólag befizetni, de az csak oly megjegyzéssel fogadtatott el, hogy a befizetés nem praejudikál a nyereményhez való jog fölötti vitás kérdésnek, mely a körül forog, hogy a befizetés nem teljesítése maga után vonja-e a hátrányos következményeket akkor is midőn vis major folytán állott be a mulasztás ? A társaság különben késznek nyilatkozott a nyeremény kifizetésére, ha Hava ur bebizonyítja, hogy az ostrom miatt lehetlen volt a fizetést teljesítenie. * (Csanádmegye évnegyedes ügy forgalmi kimutatása) szerint a polgári és árvatörvényszéknél volt a mult évi hátralék s folyó évben beérkezett ügydarabokkal elintézendő 1649 ügydarab, ebből elintéztetett 979, hátralék 670, a telekkönyvi törvényszéknél 1014, ebből elintéztetetett 874, hátralék 162, a fenyítő törvényszéknél 154, elintéztetett 132, hátralék 22. A makói járásban volt elintézendő polgári, gyámügy, bűnügy és kihágás a mult évi hátrálékokkal összesen 647, ebből elintéztetett 518, maradt hátralék 129. A battonyai járásban a folyó évi beadvány polgári gyámi és bűnügyek: összesen 613, ebből elintéztetett 583, hátralék 30. Megjegyzendők hogy e járásban a mult évi hátralékok jegyzéke be nem mutattatott. A nagylaki járásban a mult évi hátralékokkal volt elintézendő polgári, gyámi ügy, kihágás és bűnügy: összesen 403, ebből elintéztetett 271, hátralék 132. A palotai járásban volt a mult évi hátralékokkal 210 polgári, gyámügy, kihágás és bűnügy, ebből elintéztetett 127, hátralék 83. Makó város gyámi tanácsánál folyó évi beadvány 148, elintéztetett 144, hátralék 4. Makó város sommás és gyámbiróságnál a mult évi hátralékokkal volt elintézendő 1339 ügydarab, ebből elintéztetett 930, hátralék 409. * (Bírói államvizsgák.) Az 178°/,. tanév H-ik felében a m. kir. egyetemnél a bírói államvizsgák apr. 15-én ismét megkezdettek és június 15-ig rendesen minden szombaton tartatnak, azontúl csupán a f. tanévben végző jogászok bocsáttatván vizsgára. A jelentkezőknek írásbeli folyamodványaik összes államvizsgálat bizottmányi elnök Szabó Imre a kir. semmitőszéki bírónál — bécsi-utcza 1. sz. a. — adandók be. * (Kegyelmi tény.) 0 felsége a király a magyar igazságügyminister javaslata folytán összesen 43 fegyencznek részint büntetésük egy részét, részint egész hátralevő büntetésüket feltétlen vagy feltételesen elengedni méltóztatott. A feltételes megkegyelmezés csak addig tartja meg hatályát, míg a megkegyelmezett a bűnbe ismét vissza nem esik, ha tehát az ilyen feltételesen megkegyelmezett valamely bűntényért jogérvényes ítélettel újólag elitéltetik. ezen esetben nem csak ezen uj bűntényért reá rótt uj, — hanem az egész feltételesen elengedett régi büntetést is ki kelleud álnia. * (A legfőbb itélőszéknél) a tolyó évi első év negyedben következő birságbüutetések szabattak ki: január hóban 86 esetben öszszesen 960 ít, február hóban 71 esetben összesen 2180 ft és martius hóban 58 esetben öszszesen 1970 ft, mindössze tehát 215 esetben 5110 ft. * (A primás és egy régi per.) A magyar királyi egyetem a nagyszombati seminariummal a bozóki apátság iránt a mult század óta pert folytat. Hogy e per eldöntessék, az 1715-ki 74. t. cz. egy rendkívüli biróságot rendelt ki, mely a herczegprimás ajánlatára ő felsége által kinevezett tagokból álland, és ugyancsak a nevezett főpap elnöklete alatt fogja a peres ügyet eldönteni. E törvény soha sem haj! tátott végre, és ime most épen 165 év múlva i a herczegprimás, mint a „P. I,." hallja, ezen | törvény végrehajtása végett fölterjeszté javaslai tait ő Felségéhez. Az eljárás alaki részére igen helyesen jegyzi meg a „P. L." hogy a primás, nak a ministerfelelősségi törvény után nincs joga többé egyenesen a törvény kijelölte ut mellőzésével bármily javaslatot valamely törvény végrehajtása végett ő Felségéhez benyújtani. A primás ezen fölterjesztéséről csak ugy mellesleg értesítette a cultusministert. Ez az igazságügyministeriumot szólította fel, hogy mondjon véleményt e régi törvény iránt. Az igazságügyminister kereken kimondta, hogy az 1715. 74. törvényczikk későbbi törvények által megszűntnek tekinthető Egy későbbi törvény, az 1790. 12. t. cz. kimondta ugyanis azt, hogy a rendkívüli bíróságok megszüntetendők, az 1868-iki perrendtartás fölsorol minden törvényesen fennálló biróságot, és ez által hallgatagon hatályon kívül helyezi a fennállott rendkívüli bíróságokat ; a birói hatalom gyakorlatáról szóló 1869. 4. t. cz. pedig megállapítja a bírók qualificatióját, és ezóta a primás nem arrogálhatja magának azt, hogy polgári peresügyben ítéletet mondjon. A „P. N." még hozzáadja azt, hogy 1715-ben az egyetem még felekezeti intézet volt, mert csak ötven évvel később emeltetett állami tanintézetté Mária Terézia adományozása által. Ekkor tehát észszerű volt még, hogy ő Felsége, mint a katholikusok legfőbb kegyura a primás elnöklete alatt álló felekezeti jellegű biróság döntötte el a peres ügyet a két felekezeti intézet közt. De kívánhatja azt, hogy ma egy állami intézet peres ügyei felekezeti arbitrium által döntessenek el ? * (Egy börtönügyi röpirat.) Épen most jelent meg, „Fegyházaink reformjához, álj talános és hazai szempontból" czim alatt Szilády János fegyházi ref. lelkésztől egy röpirat Pfeifer Ferdinándnál. Ara 40 kr. A mű hat részre oszlik, a szakaszok czimei; 1. A mi rabjaink. 2. Hol áll a világ a börtönügy gyei ? 3. Van-e kész, elfogadható fegyrendszer a külföldön? 4. A mi fegyrendszerünk. 5. A magányban. 6. A magány után. E röpiratot legközelebb bővebben ismertendjük. * (P e s t város képviselő testületének mult heti közgyűlésében) tárgyalj tátott a bírósági szervezés kérdése. Az igazságügyi minister fehivása folytán kiküldött bizottmány felolvasott jelentésében azon véleményt fejezé ki, hogy a város a törvényszék részére saját épületeiből mit sem engedhet át, miután ezek a közigazgatási czélokra sem elégségesek ; ellenben kész a bérbe tartott helyiségek szerződését, melyekben jelenleg a városi törvényszék van elhelyezve, átruházni. A bizottmány ez alkalommal azon indokolt óhaját is fejezé ki, ; hogy czélszerübb volna, Budán és Pesten és igy két I törvényszéket felállítani, s nem egyet mint az , orsz. 25-ös bizottmány tervezte, melynek terve j szerint Buda, Pest és Pestmegye területe részére ! egy törvényszék lenne felállítva. A jelentés fej letti vita folytán Haris nem osztotta tökéletesen a bizottság nézetét s ezért nem is kiváuja, hogy az igazságügyministerhez fölküldendő föliratban határozottan kifejeztessék a bizottság indítványa. Simon Flórent mindenekelőtt csak azt kívánta, hogy Pesten maradjon mind a polgári, mind a büntető törvénykezés Seregi az igazságszolgáltatás érdekében ajánlja a bizottság véleményét. Fabinyi Theofil nem kívánt e tárgyban addig határozatot hozatni, mig adatok nem fognak állani a közgyűlés rendelkezése alatt. Királyi Pál pártolta a bizottság véleményét, miután adatokkal sem az igazságügyminister, sem az országgyűlés nem bir ezen vélemény pedig adatokat ad az igazságügyministernek. A közgyűlés elfogadta a bizottság jelentését. Értesítő. G. L. urnák Pécsett. Elintéztetett ügyfele elmarasztalásával. A második ügy még nincsen bejelentve. K. K. urnák Bosnyón. Előadás végett már ki van tűzve. S.S.urnuk N.-B e cskereken. Beérkezett, de nincsen még kiosztva. H. D. urnák Kőszegen. A ministerii umban kedvező elintézést nyert. B. M. urnák? Az alapszabályok akadályi talanul megerősíttettek. p. J. urnák Szegeden. A tanuhallsatási ie°rzőköuyvek még nem érkeztek be. N. E. — A. F. — J. 0. - R. J. uraknak. Ügyeik még nincsenek bejelentve; a számokat és referenseket magánlevélben tudattuk.