Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 16. szám - A szatmári ügyvédjelöltek önképző egyletének észrevételei az "ügyvédrendtartási" törvényjavaslatra

— 182 birtokoknak, a zálogbóli kibocsájtatását, bíróilag kimondatni továbbá is esedezem. Annyi évek óta méltatlanul okozott költségeket, a végrehajtáskor felszámitandókat is megtéritettni, s a felszámitandók felszámítására alperest utasíttatni kérvén. A kereset tárgyát képező birtokok eredetét illetőleg szükségesnek tartom felemlíteni, miszerint azok a honfoglaló Árpád fejedelem egyik kapitányának Zoárdnak voltak tulajdonai, ki azokat az e honba történt bejövetelkor az első foglalás alkalmával (azon földterületekkel együtt j hol később Namény, Ugornya Tákos Fehérese j Szűrte, Varsány stb. Bereghmegyebeli; — Kóród, Cseke. Istvándi, Kéradony, Endréd, Kömö- j rő, stb. Szathmár megyebeli: — Vasad Apáthi ] Mikepircs Köteles, Bodóháza stb. Biharmegye- i beli falvak keletkeztek) vitézsége jutalmául nyerte, kinek azonban fionokája nem létében, dédu i noka leányát nőül vette Szepesi Fülöp családjára | szálottak a kereseti, később zálogossá vált bir- 1 tokok, melyek a Szepesy családbeliek által, kik | magukat endrédi Szepessyeknek hívták, osztatlan állapotban birattak, miglen Szepesy László és I János két egytestvérek a Q. alatti transaetiona- | Hs osztály egyességet tették magok közt 1461-ik , évben. Ezen transactioban mutatkozó osztály azonban később megszűnt: s a kereseti birtokok is- 1 mét egy osztatlan közös birtokká váltak, a Szepesy családbelieknek egvmás közti örökösödésük í által. Az 1552. évben tétetett dicalis összeírásnak BB. alatt látható lapjából (mely a főmltgu magyár kir. curia levéltárában a 363'/4 levéltári jegy alatt fekvő Kozgonyi Pál-féle nyertesen lefolytatott pernek M. alatti mellékletét teszi, i 1552-ik évben még négyen voltak életben a ke- j reseti javakat birta Szepesy fiágbeliek, u. m. Sze- j pesy György, Ferencz, László. Sebestvén, kik közti]: a) Szepesy György Ebesben 29, Szepesben , 30, Boldogfalvában 15, Fancsikában 2'/9, Pacz- ; ban 7, Szováthban 7, öszvesen 118 és % portát birt. b) Szepesy Ferencz Ebesben 14, Szepesben 21, Paczban 6, Szováthban 7, összesen 48 por- j tának volt birtokosa. c) Szepesy László, Ebesben 15, Szepesben 9, Paczban 2, öszvesen 26 portát birt. d) Szepesy Sebestyén Ebesben 3, Szepesben , 11, Paczban 2, öszvesen 16 portának volt bir- j tokosa. E most említett Szepesyek személye, vala- ] mint e most emiitett BB. alatti még 1552-ik i évben tétetett összeírásban kitüntetett porták ! mennyisége megegyzik, nem csak a kereseti birtoktestek holdszám szerint kiszámított mennyiségével, mely a válasz fennebbi szövegében is felhívott 1609; 62. 16139.1618:41 szerint számítandó; hanem megegyezik a sajtó rideg szigorlatát is kiállotta Buday Ferencz polgári lexiconának adataival. Melynek Ill-ik darab 319 lapján ez áll, .Szepesy László ott volt a budai országgyűlésen, mikor a világ becsülte Hunyady Jánosnak által adatott Buda vára 1447 stb." a 320-ik lapon pedig: „Szepessy János Szatmár vmegye küldöttje volt Csaholi Bertalannal és Gatsáli Györgygyei a rákosmezei diétára 1505-ben, * Hogy az előlemlitett Szepesy László ugyanaz volt ki az L. alatti leszármazásban elől áll, 8 a Q alatti transactiót tette, a másodhelyen emiitett Szepesy János pedig ugyanaz, ki L. alattiban mint Lászlónak unokája a 3-ik ízben áll, kétséget nem szenved. Ugyanazon hivatolt lexicon lapján továbbá ez áll Szepesy György, Ferencz, László és Sebestyén nagy joszágu emberek voltak I-ső Ferdinánd király alatt. Bihar és Szabolcsvármegyékben a holott is 1552-ik évben a többek közt ezeket birták'Ebest, mely akkor 61 portából állott, Szepest, a hol 71 porta volt Paczot 15 portával, Bodóházát egészen Szováthon 66 portát Boldogfalván 15-öt Puszta-apáthiban 2-öt Vsadon húszat Ér-Adonyban 9-et stb. stb. Mely adatoknak a kereseti birtok testekről tett dicalis ősszeirásbeli adatokkal, s a kereseti birtok testek hold számszerinti jelenlegi létszámával való összehasonlításából felmerülő ugyanazonosság igazsága előtt, a legkonokabb mindentagadónak is meg kell hajolnia. A 15-ik század végén kihalván a Szepesiek fiága, a kereseti birtokok az L. alatti leszármazási táblázatban olvasható Szepesy leányokra, s illetőleg a Szepesy leányokat nőül vette családbeliekre szállottak, u. m. a) A 3-ik izben álló Szepesy Miklósnak j leányát Katalint nőül vette Kerepet übardra. b) Szinte a 3-ik grádusbeli Szepesy György leányát Helénát nőül vette Selendi Jánosra. c) A 2-ik izben álló Szepesy Péter leányát Zsófiát nőül vette Rozsalyi Kun Lukácsra. d) A 3-ik izben álló Szepesy Jinos leányát Katalint nőül vette Bccsky Sebestyénre. e) A 4-ik izben álló Szepesy Istvánnak leányát Annát először nőül vette Bogáthi Istvánra s ugyanezen Szepesy Anna 2-ik férjére Görbédy Lászlóra. f) Ugyanazon Szepesy Jánosnak Petronella leányát nőül vette Tarkányi (íáspárra. g) 3-ik grádusbeli Szepesy Ferencznek leányát Ágothát nőül vette Horváth Mihályra, s ennek Katalin leányát nőöl vette Bogdányi Jánosra, s illetőleg a fentebb emiitett családbelieire. E fennebbi hét fő leány ágbeliekre lett átszállását a kereseti birtokoknak bizonyítják az L. alatti táblázat izenkénti kitételeit is igazoló és saját családbeli eldödeim leszármazási ágára vonatkozó CC, DD, EE, FF. (1G, HH, JJ. alatti okmányokon kívül még a főmltgu m. kir. curia levéltárában 3631/4 levéltári jegy alatt'létező ltozgonyi-féle győztesen lefolytatott perben szemlélhető " azon okiratok, melyeket mint a közös osztálybeli vérség kimutatására, de nem szorosan véve a jelen perhez tartozókat a tettes bíróság e részbeni végzésére felmutatni megajánlom A leányágra szállott kereseti birtoktestek egy osztatlan egészet képezvén, azok tulajdono sai leginkább Szathmár, Ugocsa, Beregb, Szabolcsmegyékben. a helyszínétől távol laktak, kiknek utódai illetőleg a keresetbeli felperesi érdektársak máig is megtartottak ősi lakhelyeiket. E kereseti birtokokat a Debrcczent sokáig meeszálva és sarcz alatt tartotta törökök mint táborozásuk helyét végkép elpusztítván s azokon lakott jobbágyokat szétüzvén a távollakó tulajdonos földesurai ezen birtokoknak feléje se mehettek sok esztendőkig. Így lettek ezen Szepesyféle a leány ág kezén majd fél századon keresztül már osztatlan közösben birt kereset tárgyát képező birtokok még inkább egy oly osztatlan közös birtokká, melyben az osztályos örökösök egyike se tudhatta a maga rátájának mennyiségét miségét annyival kevésbé az osztatlan egészbe beolvadt holfekvését. A törököknek sok évek multával e kereseti birtoktestekről történt elvonulásuk után, ezen sivatag pusztákká lett birtoktesteket, az azok közvetlen szomszédságában fekvő Debreczennek elöljárói az örökösök távoliaktában müveltetés alá fogván és kiosztván, a később, s időrül időre a tájra megjelent földesurak egyeseitől, kik elpusztított birtokok megszemlélésére jövének, csekély sommákért majd zálogba, majd árendába vették ki, azoknak azoknak az igy egygyé és öszszeolvadt birtokokban meg nem határozhatott ideális rátájukat. Igv birta azt az alperes város harmadfél századot' haladta időn keresztül, időről időre az egyes családok számtalanjaival megújított zálog, potzálog majd árendalis szerződések mellett, milyeket felperes saját családi agára az EL alatti 12 darab mellékletekben felmutat Ebből kitűnik, hogy az első zálogszerződés felperes családjára vonatkozólag Debreczen városával 1627-ban köttetett, minden az L. alatti leszármazási táblában a 7-ik izben álló Becsky László egyenes és mellék ágbeliéi illetőleg minden vérrokonai nevökben is a keresetileges Ebes, Czepes, Pacz, Fancsika, Boldogfalva és Szováth egész birtoktesteket, minden tartozmányaival, melyek azok régi határvonalaikkal kijelelve voltak, az alp. város akkori birájának Juhos Ferencznek s az összes polgároknak és lakosoknak 1000 azaz ezer magyar frtért elzálogosította. A 2-ik zálogszerződés alperes várossal ugyanazon kereseti birtokok iránt 1651 szept. 10-én köttetett az L. alatti táblázatban a 8-ik izben álló Becsky György által 200 frtért 1 vég abáért 2 karmazsin csizmáért 8 évre miként azt ugyanazon R. alatti melléklet 6 pontjában olvasható. A 3-ik zálogszerződés alperes várossal köttetett ugyanazon 8-ik grádusban álló Becsky Zsuzsánna, s férje Melith György által ugyanazon kereseti birtokra 1659 június 7-én 500 azaz ötszáz magy. frtért. stb. stb. így időről időre, miként az már fennebb előadatott a felp. családjára vonatkozólag különösen pedig a 10-ik izben álló Becsky Terézia, s férje Köröskényi János, mint a felperes szépszülői a 11-ik izben álló Köröskényi Julianna Farkas Mátyásné mint a felperes nagyanyja, , illetőleg nagy apja nem kölömben a 12-ik grádusban álló Farkas Mária Jassik Istvánné, mint a felperes édes anyja, s végre 1829 és 1834ben, miként ezek már elég bőven s körülményesen kimutatvák, harmadfél századot haladta időktől óta folytonos lánczolatba köttettek alp, várossal ugyanazon kereseti birtoktestekre nézve azon zálog és felQlfizetési pótzálog majd árendális szerződések, melyeknek a kereset megkezdéséig érvényben volt utóbbika mellett mely azonban csak kifolyása és pótlása volt az előttevaló 1829 évben szeptember 25-én kötöttnek kezdetett meg a jelen zálogváltó kereset. Ámbátor én mint felperes, s érdektársaim meghatalmazottja, illetőleg engedményese az L. alatti leszármazási táblázatban látható családbeliek leszármazottainak mindenikétől kivéve azokat, kik az alperes várossal rátájukra kiegyezkedtek felhatalmazványokkal ellátva, sőt a majd harmadfél századtól óta az alperes várossal kötött szerződések birtokában vagyok, minthogy azonban jelen zálogváltó keresetemet a saját családomra vonatkozó záloglevelek, s illetőleg a r). alatti pótzálog szerződés alapján indítottam, a többi családbeliek szerződvényeit jelen perben felmutatni szükségtelennek tartottam. (Folytatjuk.) r A szatmári ügyvédjelöltek önképző egyletének észrevételei az ,ü gy véd rend t art á si* törvényjavaslatra. Nagyméltóságú Igazságügyi Minister Úr! Az ügyvédi rendtartás tárgyában közzétett javaslatra az ahoz mellékelt figyelmeztetés következtében, különösen saját érdekeinkből kilolyólag észrevételeinket következőkben terjesztjük elő : I. Általában A javaslat fennen hirdeti hogy azon. az ügyvédi karnak tekintélyét felemelni egyedül képes elvet akarja megállapítani, miszerint az ügyvéd mind a bírói, mind más hatalomtól teljesen független legyen ; — mégis a kir. ügyészeknek az ügyvédi kamarák minden működésében oly jogokat ad, melyek ama fentebbi elvet üres frázissá szállítják le. így a kir. ügyész az ügyvédi kamara közgyűléseiről előre értesítendő, hogy ott felügyelhessen arra, miként a kamara hatáskörét tvÚ ne lépje. Továbbá a fegyelmi eljárásban a kamarai és magán ügyészekkel a kir. ügyész egyenlő jogokkal bir, az eljárás minden mozzanatairól értesítendő, — a kamara választmányának, mint fegyelmi hatóságnak határozatai ellen önálló felebbezési joga van, — a kamara bármely tagja ellen külön fegyelmi eljárást indíthat, ha szinte attól a kamarai vagy magán ügyész el állottak is. Ily jogok egy tisztán kormányközeg kezében az ügyvédikart a kir. ügyészek gyámsága alá helyeznék. Ily jogok mind meg annyi tagadásai az ügyvédi kamarákba vetett azon bizalomnak, hogy azok az ügyvédi karnak tekintélyét felemelniés megtartani képesek leendenek. És tekintve azon szerepet, melyre az ügyvédek állásuknál fogva a politika terén, a kamarán kivül hivatvák, — eszünkbe jut a kormány hosszú keze, mely hatalma féltékenységében ama jogokat mindig saját érdekében használhatja fel. Ezen következetlenségbe a javaslat készítőit — mint a fegyelmi eljárás indokai nyíltan elárulják — azon téves nézet vezette, hogy a bírói felelősség szabályozására alakított eljárást az ügyvédi karra is kiakarja terjeszteni. Már pedig a kormány kinevezésétől függő bírói állás első tekintetre is különbözik a független ügyvédi állástól, — a mennyiben a birót a kormány fogván kinevezni, a bíróért a kormány felelős, tehát a biró felett szigorúan felügyelni a kormány kötelessége, és a kormány felelősségéből kifolyó elv. Ugyanezen álláspont elfoglalása a független ügyvédi karral szemben jogosulatlan és igen téves nézet. Távol legyen tőlünk, hogy az ügyvédi kart minden felügyelet alól kivonni akarnók, de azon hivatalos beavatkozást, melyet a javaslat szerint a kormány a kir. ügyészek által gyakorolna, az ügyvédség függetlenségére igen veszedelmesnek tartjuk. Ügyeljen fel a kormány a kir. ügyészek által a kamarákra, de ez ne legyen szükségtelen, örökösen gyanúsító hivatalos beavatkozás, a