Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 15. szám - Esküdtszéki csarnok [9. r.] Két semmiségi panasz és semmitőszéki határozat

Melléklet a „Themis" >lpr. 11. 15. szamaim/. — lbó — tette, hogy vagyona férje gondos kezelése által házasságának ideje alatt majdnem megkétszereződött. Jóllehet a bevádolt három hírlap beismerte hibáját, jóllehet a szerkesztőségek ellennyilatkozatokkal már jóvá tették azt, s teljesen elállottak a védelem jogától, a biró az esküdteket mégis szigorú Ítélethozatalra hivta fel, intésül a sajtóra nézve, hogy a sajtó szent tiszteletben tartsa a magánegyének becsületét, s még rosz szándék nélkül is érezze a felelősség egész súlyát. Az esküdtek ezen értelemben meg is hozták az Ítéletet. A lapok közül kettőt együtt véve 750 font st. (7500 ezüst forint), a harmadikat 500 font (5000 ezüst forint) kárpótlásban marasztalta el a bíróság. Vegyes közlemények. Lapszemle. A „Törv énysz éki C s arn ok"-ban Magyar János ur észrevételeket k^zöl az ügyvédrendtartási törvényjavaslatra, melyekből a következőket emeljük ki: A javaslat rendszerének és alapelveinek elfogadása mellett czikkiró ur tulszigorunak találja, hogy az ügyvédtől a felvétel a kamara által megtagadható, ha az illető a 73. és 76. §§-ban részletezett büntettek vagy vétségek miatt csak vizsgálat alatt áll is, miután a vizsgálat maga még nem alapos ok a felvétel megtagadására: a négy évi gyakorlat helyett három évi gyakorlatot elegendőnek vél, tekintettel arra, hogy az elméleti szigorlatok meghaladása is megkívántatik a jelölttől és igy legjobb esetben is 25 éves lesz, mire ügyvéddé lehet: azon rendelkezést, hogy a fél elhalta a képviseletet megszünteti, nem pártolja: az ügyvédnek a fél ügyirataira visszatartási jogot kiván engedélyeztetni: a külön írásbeli megbizást oly esetben, midőn a fél ügyének alaptalanságáról felvilágosittatván, perét még is folytatni kívánja, feleslegesnek tartja; a külön esküminta aláíratását és ezen aláíratás alakszerűségeit teljes czéltalannak tartja; a vidéki kamarák tagszámát felelmeltetni óhajtja ; ellenzi a biró által kiszabható bírságok tárgyában keletkezett határozatok ellenében a jogorvoslatok kizárását: kiemeli, hogy a fegyelmi bíróság mikénti alakitása tekintetében a javaslat semmi intézkedést nem tartalmaz; határozottan tiltakozik a királyi ügyésznek a fegyelmi eljárásba történhető beavatkozása ellen és pedig az ügyvédi függetlenség érdekében; a 117. §. kívánta biztositékot nem pártolja; a 118. §-ban körülirt ügyvédségi felfüggesztés eseteire végre czikkiró ur, némi változtatásokat talál szük= ségeseknek. Mindjárt az a) pont, akként volna módositandó : „ha ellene a büntető bíróság által perbefogatás vagy vádhatározat hozatott." A b) pont alatti felfüggesztést pedig vizsgálatnak kellene megelőzni s a felfüggesztést csak annak folytán kelekezett határozat által kimondani. Végül a c) pontban fegyelmi „tanács" helyett „bíróság" teendő, a közvádló helyett pedig „kamarai ügyész" s „a kir. ügyész" szó végkép kihagyandó. (Ez észrevételek lényegben megegyeznek részint e lapok egyik mellékletében az ügyvédrendtartási törvényjavaslat iránt kifejtett saját véleményünkkel, részint a budapesti ügyvédi egyletnek e tárgyban keletkezett észrevételeivel. Szerk.) Ugyancsak a „Törvényszéki Csarn o k"-ban Külley Ede ur az ügyvédi munkadijak kérdéséhez czimü czikkében kiemeli mennyire visszás helyzetet szül az, ha oly határozatok, melyekben az ügyvédnek dijai saját fele irányában megállapíthatnak, nem kézbesittetnek az illető félnek is; mert ha az ügyvéd a megállapított dijakat keveseli rendesen a fél nevében él jogorvoslattal, s igy tulajdonképen a fél látszik maga ellen kérni a dijak felemelését, holott az ügyvédnek csak saját nevében lehetne ez esetben jogorvoslattal élni; mig viszont a félnek is alkalmat kell nyújtani arra, hogy esetleg a megállapított dijak magassága ellen jogorvoslattal élhessen. Igaz, hogy ez után is visszáságokra akadunk, mert anomália már például az is, hogy ugyanazon egy perben más is élhet perorvoslattal, mint a közvetlenül perben álló felek is egészen más kérdésben, mint melyet a per érdeme tárgyaz, de legalább addig is, mig e részben törvényeink meg nem változtatnak, megóva lesz a félnek azon alapjoga, hogy elmarasztaltatásáról értesitessék, — a nélkül, hogy ez által a fennálló törvények rendeletei megsértetnének. (Czikkiró ur nézetét teijesen pártoljuk; a jövőre nézve az ügyvédrendtartási törvényjavaslatban gondoskodva van ugyan ez anomáliák megszüntetéséről, de addig is mig ez törvénynyé válik, csak méltányos lenne a czikkiró ur által ajánlott módozat elfogadása által a felek érdekeit lehetőleg megóvni. Szerk.) A „Törvényszéki Cs arnok"-ban még Gacsályi Lajos nr foglalkozik az ügyvédi dijakkal, visszásnak találván azt, hogy az ügyvédnek saját fele irányában megállapított dijaira és költségeire nézve közvetlenül végrehajtási joga nincsen, hanem e dijakat és költségeket még külön kereset utján kell érvényesítenie, ha a fél azokat önként megfizetni vonakodik. „Nézetem szerint — mondja czikkiró ur — ez csak a perlekedési esetek, s költségek szaporítása, s idó'pazarlásra szolgáltatna alkalmat, — s ellenkeznék a polg. törv. rendt. 252. §-a szellemével, mert az idézett §-ban ez áll, „hogy mindkét fél irányában megállapítandó a díj akár nyerte akár vesztette a fél a pert;" — és ha már felperesi képviselő a maga megállapított munkadijait végrehajtás utján jogosítva van bevenni, nem látom okát annak, hogy alperesi képviselő munkadija — végrehajtási kötelezettség kihagyásával csak megállapítottnak legyen veendő. — Az idézett törvény ugy egyik mint másik fél képviselője részére felszámított munkadijakat megállapitandóknak rendeli, egyik fél munkadija bevétele iránt sem tesz különbséget, önként következik tehát, hogy az itéletileg megállapított mindkét peres fél képviselőjének munkadíjjá, végrehajtás utján, minden ujabbi permegkezdés, s lefolytatás nélkül — jogosan bevehető." (Czikkiró ur téves alapból indult ki érvelésében ; felperesi képviselő dijai és költségei a megidézett és igy perben állott alperes irányában igenis megvehetők végrehajtás utján, mert alperes felperes ellenében védhette és védte is magát és a marasztaló határozatról — legalább is ügyvéde kezéhez értesíttetett; az alperesi képviselő fele azonban saját ügyvéde ellenében azon perben, melyben az ügyvédnek költségek lettek megállapítva, magát nem védhette nem csak, de neki azon határozat sem kézbesittetett, melyben ő ügyvéde javára meghallgatása nélkül költségekben marasztaltatott; a lényeges különbség a két képviselőnek az ügyíelek iránti viszonyára nézve tehát igen szembeszökő, és igy mig a felperesi képviselőnek alperes irányában a végrehajtásra szabályszerűen hozott és kézbesített határozat alapján teljes joga van, addig az alperesi képviselőnek a fele ellenében megállapított költségekre nézve, a nélkül hogy ennek esetleges érdembeli kifogásokra csak alkalom nyújtatnék is, végrehajtást engedélyezni sem jogos sem méltányos nem lenne. Igaz hogy ily körülmények között a fél irányában a költségmegállapitásnak kevés gyakorlati haszna van, de abból nem következik hogy a jogosság rovására ezen költségeket kiváltságolni kellene. Szerk.) Az „Ellenőr"-ben Molnár Antal ur „a bíróságok szervezetéhez" czimü czikkében szorgalmazza a társasbiróságoknak az egyesbiróságok feletti túlsúlyra emelését, mert ha áll az, hogy nem rendelkezünk kellő számú képzett és jellemes birákkal, ugy a kevésbé képzett egyes tagokat ellensulyozandja a társas működés öszszes tényezője együttvéve, a jellemgyengeség is a társasbiróságok öszmüködése által parályzálható legjobban, „Hogy a pénzügyi tekintetek is inkább a társasbiróságok hatáskörének kiterjesztését s számának szaporítását ajánlják, — mondja czikkiró ur — annak illustrálása végett legyen elég megemlítenünk azon tapasztalati tényt, miszerint az igazságügyér által javaslatba hozott 184 társastörvényszék és 358 járásbíróság költségvetési terve alig tevé két harmadát azon öszszegnek, melyet igénybe venne a képviselőház 25-ös bizottságának tervezete, mely az igazságügyér ajánlotta társasbiróságok számát 43-al apasztotta ugyan, de viszont a járásbíróságokét meg 58-al növelé. A társastörvényszékek számának emelését és hatáskörének kiterjesztését kívánják jogéleti viszonyainak, kívánja az országos közvélemény, melyet egy igazságszolgáltatási reform-törvény alkotásánál szintén nem lehet tekintete kivül hagyni." Mindezeknél fogva és támaszkodva a főtörvényszékek ez iránybani határozott nyilatkozataira, remélli czikkiró ur, hogy az uj szervezetnél a súlypont a társasbiróságokra fog fektettetni.* (Hogy czikkiró ur nézetét minden tekintetben osztjuk, arra nézve elég az e lapok hasábjain ismételten kifejtettekre utalnunk. Szerk.) C 1870 évről maradt C: > M C érkezett a 00 -J é o- S; CD CTn c*. S. ő lett Összesen «. o- S; CD CTn c*. S. ő EB o> co ^ o. elintéztetett a C! < M o CDs t»r CD 2- i hátralékban maradt Sg" 1870. évről maradt »g rendes CO p 1— oc i oc sommás o % k. E 1 áruszerzési N w 3 — £0. CO igény- és elsőbbségi O! CD S ~cS -a más nemű B Ct> 3184 lett összesen % pr w S 2. oo aq ebből elintéztetett cr o- | hátralékban maradt érkezel 1870. évről maradt érkezel érkeztek OC CC £ o° g *lett összesen OC ű: — egyesség által 2; »-d 3' makacssági o> 3 CD t-i CD PT cr CD I g O I ittlét és perdüntü vegz és ál< al ró •-< 00 más nemű végzése OJ er <1 ?Os 3184| : ápr: összesen § a folyamatban maradt o pr i-l 1870. évről maradt o pr p .— P o o s « biztosítási 00 < CD^ PT* 1971| .rtott kielégítési e CTQ CD ÉJ* O: t3 EL co CD ~ ] w co 8 sszesen 22 £. &3 E3 ülés elintéztettek B © CD 3 hátralékban maradt CD s-. _L 1870. évről maradt CD 5 co felterjesztettek a CD. g. o leérkeztek T5 ^_ EO & *• r* co ~j összesen =r < CD N O co ebből elintéztettek B Űt CTQ T hátralékban maradtak CD CD 1 1870. évről maradtak Cn CC egyéni a társas ró X a ÍO <rt_co pótbejegyzési •A CS3 -3 _co összesen <f s. CD» 00 elintéztettek 3 CDN 00 o N CD 1 hátralékban maradtak 1 1870. évről maradtak. egyéni g a: társas tO JP összesen 5' o tO co elintéztettek ?" CD pr 1 hátralékban maradtak CD pr co _o 1870. évről maradtak cn C6» cr co co érkeztek 3C cn C6» cr Cn CO co mindez összesen < o o. C7" Oi ebből elintéztettek 3 OQ' co CD 1 hátralékban maradtak A curiai döntvényekben kimondott elvek. Semmitöszéki határozatok. — A megállapított ügyvédi költségeknek közvetlenül végrehajtás utján leendő behajtása még az esetben sem foghat helyet, ha e költségek egyenesen az ügyvéd megbízója ellenében lettek is megállapítva. (1082. sz. 1871. évi február 8.) — Végrehajtási költségek behajtása tárgyában a kiküldött eljárása ellen emelt semmiség panaszok még úrbéri ügyekben is a semmitó'szék illetősége alá tartoznak. (1385. sz. 1871. évi martius 3.) — A számadástétel iránti felhívási ügyek ítélettel és nem végzéssel döntendők el és ez itéle-