Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 15. szám - Esküdtszéki csarnok [9. r.] Két semmiségi panasz és semmitőszéki határozat

— 174 tekben is fizetési batáridő tűzendő ki. (2042. sz. 1871. évi martius 7.) — Az egyesbíróság (szolgabiróság) jogo- ; Bitva van akadályoztatása miatt valamely mar kitűzött batáridő be nem tarthatása folytán ujabb határidőt kitűzni. (2040 sz. 1871. évi martius 0.) — A pertárnok eljárásából származó sérelmek miatt közvetlenül semmisééi panasznak nincsen helye. (2780 sz. 1871. évi martius 14.) b) Legfőbb itélnitzíki határozatok. — A még csak bekövetkezhető kár megtérítése iránt kereset indításának nincsen helye. (1236. sz. 1871. évi marczius. 9.) — Örökösödési ügyekben az 1852-ki ősiséségi nyillparancs a nemesi és nem nemesi javak között különbséget nem állapított meg. (1322. sz. 1871 évi marczius 9.) Egyleti közlemények. * (A budapesti fi g y v é d i-o g y 1 e t rendes ülése) befejezte az ügyvédrendtartási törvényjavaslat tárgyalását. Mint már mult számunkban emiitettük, legnagyobb részt a negyedik szakosztály módosításai fogadtattak el ; lényegesb eltérés csak a következőkben történt: a 2. §. 6. pontja kihagyandónak találtatott; a vizsgára bocsátás iránti határozat a vizsgáló bizottság hatásköréhez tatosénak mondatott ki; a 35. §-beli visszatartási jog kiterjesztetett minden a fél követeléseit megállapító okmányokra; a 42. §. b) pontjából a „telekkönyvi Bgyek* kihagy attak; a 44. §-ban érintett távoliét csak akkor határoztatott bejelentendőnek, ha az hat hetet meghalad; a 45. §. a) és a 47. §. d) pontjai kihagyaudóknak találtattak: az ügyvéd a segédje magaviseletéről teendő téléves jelentéstétel alól felmentendőuek vélelmeztetett, a gyakorlatnak azonban már egy havi félbeszakításáról és súlyosabb kötelességszegésről jelentést tenni köteleztetett: a királyi (ügyésznek a közgyűlésre leendő meghívása és közbeszólhatási joga elvettetett; a 70. §-ban a kamara azon esetben jogosíttatott fel a képviselet átruházására, ha a kinevezett ügyvéd a képviseletben sérelmes mulasztást követett el; a 78. g-ban az ügyvéd előleges meghallgatása megkívántatott; a 85. §-ban szabályozott elévülési batáridő két hónapban állapíttatott meg a per jogérvéuyes eldöntésétől vagy az illető eljárás befejeztétől számítva; Fekete Izidor urnák a pénzkiadás tárgyábani indítványa, mely szerint az ügyvéd ha az általa ncassált pénz tőle két év alatt nem követeltetnék, minden továbki felelősségtől ment lenne, elvettetett; a 93. §-ra nézve megállapittatott, hogy csak azon könyvek és iratok zárolhatók le, melyek a fegyelmi eljárás alapját képező ügyre vonatkoznak, a tanuk és szakértők kihallgatását illetőleg a ministeri javaslat fogadtatott el; a 118. §. ministeri fogalmazványának a) pontja következő szerkezetben fogadtatott el; „ha ellene a büntető bíróság által perbeíogatási határozat hozatott, ez jogerőre emelkedett és a bűntett súlyos voltánál vagy természeténél fogva a felfüggesztés szükségesnek mutatkozik ;« a 118. és 121. §§-ból a csődnyitás esete — az előadó és ülést vezető elnök határozott ellenzése daczára — kihagyandónak találtatott, mert a csődnyitás önmagában a többség nézete szerint fegyelmi eljárás és így a felfüggesztés vagy kizárás alapját nem képezheti, a hamissággal vagy vétkes gondatlansággal párosult bukás pedig mint ilyen önmaga után vonandja az ügyvédkedés megszűntét törvény szerint ;*) a 125. §-ból a „feddbetlen előéletű" kihagyatott. — A tárgyalások ekkénti befejezte után az előadónak és az elnökségnek buzgó működésükért jegyzőkönyvileg köszönet szavaztatott és az egylet véleménye az igazságügyi ministeriumhoz felterjesztetni rendeltetett. * (Debreczenben az ügyvédjelöltek) az önképzés czéljából társulatot szándékozkak alakítani. * (A kolozsvári ügyvédi egylet) is felterjesztette már az igazságügyministeriumhoz észrevételeit az ügyvédrendtartási törvény*) Megvalljuk, hogy e nézetet sehogy sem oszthatjuk, és hogy a csőd alatt álló ügyvéd további ügyködését az ügyvédi tekintélylyel összeférőnek egyáltalán nem találhatjuk; az ülésben természetesen meg kellett hajolnunk a többség határozata előtt, de e helyütt kénytelenek vagyunk kimondani, hogy őszintén fájlaljuk, miszerint épen a budapesti ügyvédi egylet rendes ülése volt az, mely a csőd alatt álló ügyvédet bizalmi állásától felfüggesztendőnek nem találta és reméljük, hogy a törvényhozás a rendes ülés többségének felfogását e részben nem fogja osztani. Szerjk. javaslat tárgyában. Ezen Dr. Fischer Lajos ügyvéd úr mint előadó által szerkesztett és e lapok szerkesztője által a budapesti ügyvédi egylet negyedik szakosztálya előtt kifejtett észrevételekkel legnagyobb részt teljesen megegyező munkálat hozzánk is heküldett, és mi kedves kötelességünknek tartjuk azt lapunkban mielőbb egész terjedelmében közülni. * (A szatmári ügyvédjelöltek önképző egylete) szinte felterjeszté már az igazságügyi ministeriumhoz észrevételeit az ügyvédrendtartási törvényjavaslat tárgyában. Ezen az ügyvédjelöltek álláspontját jelező érdekes észrevételeket, melyek hozzánk is beküldettek, legközelebb közzététoendjük. Kinevezések, rálasztások, áthelyezések, kitüntetések és nyugdíjazások. * (K u ri 1 o v e cz i P o g 1 e d i c s Károly) a horvát-szlavón kormány vallás és közoktatásügyi főnöke Zágrábmegye főispánjává neveztetett ki. * (H rab ár Pál) ügyvéd a kőszegi vegyes bírósághoz pótbirówí neveztetett ki. (Széles Dénes) bányatőnök s bányatanácsos és Fersehin Imre számtiszt és számtanácsos titkárokká neveztettek ki a pénzfigyministeriunihoz. * (Dr. A ry Ödön) osztálytanácsos a földmivclés- ipar és kereskedelmi ministeriumhoz ministeri tanácsossá, Németh I.nre volt ministeriltitkár ugyanoda elnöki tit kárrá neveztetett ki. Különfélék. * (Legújabb csó'dök)Pest város törvényszékénél : Breuer Dávid pesti kereskedő ellen, perügyelő Járdek Géza, bejelentési határidő június 28—30. tömeggondnok választása apr. 14. — Szlavnics János pesti füszerkereskedő ellen, perügyelő Farkas György, bejelentési ha- | táridő június 21.—23., tömeggoudnok választása j april 14. f (Halálozások.) Pest \áros nyugalmazott mezei kapitánya, Keresztes Karoly f. hó 3-án Kőbányán meghalt. — Szél József Vasmegye főispáni helytartója f. bó 6-án Szombathelyen meghalt. *(A színházi kritika a törvényszék előtt.) A hamburgi törvényszék előtt a napokban egy érdekes eset tárgyaltatott. Egy fiatal színész bevádolt a „Theater-Revue* czimü lap szekesztőjét, mivel ez azt irta róla, hogy szerepének elmondásában „megakadt." A törvényszék egy másik színház rendezőjét hivta meg mint szakértőt, hogy ez véleményt adjon az iránt, váljon mily következménye lehet egy színészre, ha azt irják róla, hogy „megakadt." A rendező oda nyilatkozott, hogy egy elismert jeles színésznek talán nem fog ez ártani renoméI jában, de egy fiatal színésznek mindenesetre : veszélyeztetheti keresetét. Egyszersmind kikelt erősen a színházi szaplapok ellen, melyek valósáI gos adót rónuk a színészekre, és ha ezek annak ! nem vetik magukat alá, akkor „lehordják" őket j a lapban. Miután nem bizonyittatott be, hogy ! vádló azon este csakugyan megakadt volna szeI repében, hanem csak is kissé vontatottan monI dotta el azt, a törvényszék a szakértő nyilatkozata alapján a „Theater-Kevue" szerkesztőjét 5 tallér birságra Ítélte. •(l'yro mánia) Nográdmegye törvényszéke előtt legközelebb egy 17 éves nő álott, ki saját vallomása szerint is 17 gyujtogatást követett el. A gyujtógatónő orvosilag megvizsgáltatván mind testileg mind lelkileg teljesen épnek találtatott ugyan, de mégis valószínű, hogy ezen súlyos beszámitásu bűntetteket könynyelmü szeszélyből és természetében rejlő hajlamból s leküzdhetlen vágyból követte el, egy szóval, hogy az u. n. tüzkor (pyromania) gyógyithatlan betegségében szenved, mi annyival is inkább vélelmezhető mivel a vizsgálatok szerint őt a gyujtogatásokra sem boszu sem haszonlesés nem vezette. Hogy ezen kór jelenléte, mely természetesen a büntettek beszámítását kizárná, kétségbevonhatlanul megállapitathassék: • Nográdmegye fenyítő törvényszéke a szerencsét- • len teremtést Pestre szállíttatta, hogy az orvo- [ si tudomány itteni jeles képviselői által meg- ' vizsgáltassék. I * (Nyelvkérdés) Egy a trieszti járás- j bírósághoz Pestmegye alispáni hivatala által j küldött megkeresésnek, a nevezett járásbíróság által az okból történt visszaküldése, hogy a megkeresvényhez a német fordítás is csatoltassék, foglalkoztatta utóbbi időben ugy a magyar mint a német igazságügyministeriumot, és ez utóbbi magáévá tevén a magyar igazságügyministerium nézetét kijelenté, hogy a trieszti cs. k. járásbíróság törvénytelenül cselekedett, midőn a pestmegyei alispáni hivatal magyar nyelvű megkekeresését viszszaküldötte, mert az esetben ha a nevezett járásbíróságnál a magyar nyelvet értő egyén nem találkozott kötelességében állott volna a fölé helyezett főtörvényszékhez folyamodni a megkeresés németre fordítása végett; meghagyta egyszersmind az osztrák mirjisterium az ottani íőtörvényszéknek, mikép szigorúan felügyeljen arra, hogy az e tárgyban már egy pár évvel előbb kelt igazságügyministeri rendelet szigorúan megtartassék. * (Nagyúri botrány.) Kendkivüli feltűnést szült a berlini aristokratikus körökben Wittgenstein Frigyes herczeg eljárása, ki nejét több évi házasság után, azon ürügy alatt, hogy házasságuk nem törvényes, most házából kitiltotta. Az eset röviden a következő: Wittgenstein Frigyes herczeg atyja halála után megösmerkedett egy bankárnak leányával, Lilientbal Paulával, és több évi ősmerettség után vele Magyarhonban Sopronban házasságra is kelt, midőn már azt megelőzőleg Wittgeiisteinnak fivére ugyanazon Lilientbal bankárnak másik leányával szintén házasságra lépett, s vele máig is házasságban él. Wittgenstein Frigyes oly titokban kelt egybe nejével, hogy az eskető lelkész előtt Sopronban nemcsak állását eltitkolta, hanem a megtörtént egybekelésről még a nő szülői sem bírtak tudomással. E titkolódzásnak valószínű oka abban rejlik, hogy a herczeg félt a porosz király beleegyezése megtagadásától egyedül szívbajlamán alapuló házasságához. Hogy mi okozta a herczeg vonzalmának rögtöni változását bizonyosan nem tudható, annyi azonban bizonyos, hogy e házasság, mely külföldön — Magyarhonban — 1868-ban a 32 éves herczeg önkéntes beleegyezése és meggyőződésével köttetett ugy Magyarhonban mint a porosz katholikus egyház előtt törvényesnek ismertetik el, és méltán varja a közvélemény a herczegtől — ki még jelenleg hadtesténél Francziaországban van — hogy fiatal 23 éves nején elkövetett ezen sérelmet jóvátegye, s hogy utóbb született gyermekéről a törvénytelenség árnyalatát is elhárítsa, mert az ok, melyet a herczeg a nejétőli elválás okául felhoz t. i. házasságának a porosz király beleegyezése általi nem szentesítése, a mai fogalom szerint nem képezhet bontó akadályt. * (7 milliós hagyatéki per.) Nagy feltűnést okoz jelenleg Péterváron Oroszhonban Belajetf elhunyt kereskedő hagyatéki ügyében keletkezett per, ki 7 milliónyi vagyonát egyetlen leányának hagyta: mielőtt azonban az örökség az örökösnek kiadatott volna, N. ezredesés fivére a 7 milliót képviselő és Belajeff elfogadásával kiállított váltót mutatott be, mint az örökséget terhelő tartozást. Az előleges vizsgálat után mint — az „Ung. Lloyd"-bau olvastuk — körülbelül kétségtelen hogy Belajeff aláírása meghamisittatott. Vaunak ezenkívül Belajeffuek több rokonai, kik az örökség egy részére igényt tartvan, megmérgeztettek. Nagy feszültséggel várja azért a közönség az esküdtszék Ítéletét. Az orosz lapok még most mitsem beszélnek ez eseményről, mert törvény szerint, ily eseményt a nyilvánosságnak — csak az Ítélet hihirdetése után — szabad átadni. * (A folyó április havi ügy véd vizsgáló bizottság) következő tagokból áll: Elnök: Nyeviezkey József, kir. táblai tanácselnök. Pótelnök: Zsivora György, kir. táb. tanácselnök, liendes tagok: Farkas Geiza, Dány Nándor, Kautz József, Tóth Károly, Kráuitz József, Körtvélyessy Miklós, Rudnyánszky Béla, Ruby Antal, Závody Albin, Kováts János, Kimély Antal, Bcllaágh István kir. táblabírák. — Fuuták Sándor, Gaál Ernő, Horváth Károly, Králitz Kálmán, Dr. Bellaágh József, Dr. Kömyei Ede, Dr. Busbacb Péter, Muraközy László, Németh Antal, Dr. Rexa Pál, Dr. Vida Lajos, Dr. Audabázzy László, h. ügyvédek. Jegyzők: Nékám Ede, kir. táblai fogalmazó. Perczel Gyula, kir. táblai fogalmazó. Biztosok Major Béla királyi táblai fogalmazó Ivánffy Lajos, kir. táb. segédfogalmazó. A vizsgálatok april hó 13, 14, 15, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 24, 25, 26, 27 és 28-ik napjain tartatnak. * (Pest városának) lapunk mult számában emiitett törvénykezési költségei fedezésére a belügyminister a rendelkezésére álló alapból előlegesen 4000 frtot utalványozott ki. * (A legfőbb ítélőszék marczius havi ügykimutatása.)lBeérkezettl578 ügy-