Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 15. szám - Esküdtszéki csarnok [9. r.] Dr. Stiller Mór ügyvéd úr védbeszéde

170 — ték, s az illető örökösök által beszövették, alig ha előre láthatták azt, hogy találkozik valaki, habár századok múlva is, ki az 1461-ik évben a két Szepesy testvér közt létrejött Q. alatti transactionalis* egyességben illetőleg osztálylevélben foglalt összes' birtokokat, melyek a Szepesy családnak a 15-ik század végével férfi ágbalett magvaszakadása után, egészben a leány ágbeliek leszármazottadra háromlottak s a Debreezen városát sokáig megszálva és sarcz alatt tartotta törököknek Debreczen alul lett elvonulások után pusztákká tétetve egy összesített egészet, de mindenkor a Szepesy család ágán leszármazott örökösök osztatlan tulajdonát képezték a felhívott törvények értelmében, mint azon Szepesv család ágból leszármazott egészben és nem ratalitásban fogja zálogváltási, s egyszersmint a törvénytelen feltételeket erőtlenitő kereset indításával" beperelni, s ezen per előpostájaként az I. alatti szerint a várost meginteni, ki minthogy a K. alatti visszaintésében minden igaz ok nélkül a zálogbirtokokat kiboesájtani. t B befektetések és javítások iránt, öt az egész összeg készpénzbeli kifizetésének felajánlása mellett a felszólitónak liquidálni nem akart, az alperes várost a keresetileg is hivatott 1055: 52. 9zerint, s a 14.80: 25. s Plánum Talmlare zálog visszaváltási perre vonatkozó 13-ik döntvény valamint az ugyanott olvasható 15-ik végzés szerint a befektetési és javítási sommák elvesztésében elmarasztaltatni követelendi. Én tehát az alperes elémbe állított azon vesszőparipára, melyet ő telivérü arabs fajtának állit, s melyen felültetve a rata portióra, s a ratalitás misége, mennyisége, és hőitek vesének kimutatási ösvényen perlekedőket bíróilag elutasittatta. — felülni nem akarok, s az általa kitárt azon hálóba, melybe temérdek jogosítottakat cselesen bekerített, magamat bekerittetni és befogatni nem akarom hanem, ha a rata pórtio és ratalitás kimutatásának vesszőparipája csakugyan azon és olyan arabsfaj. milyennek azt alperes felkantározta, s előállította, ugy szíveskedjék önmaga felülni reá, s ha a rata porti Scyllaján és ratalitás holfekvésének mennyiségének, s miségének, kimutatási Charybdisén keresztül hatolva, kimutatandja menyiségét és holfekvését azon rata portioknak, melyeket a Szepesy ágon leszármazott örökösök számtalanjaitól." miként ellenbeszédében állítja megszerzett, s magára ruháztatott, melylyel, minthogy minden szerződvény kétoldalulag kötelező, alperes szinte köteles; ugy én a megszerzetlenül szabadon maradt résznek mennyiségét kimutatni megajánlom. Minthogy azonban az osztatlan közösből tett ily szerzemények habár az örökbevallás czimét viselik is, de magános pecsétek alatt tétettek a H. T. K. 2-ik R. 13-ik czikk 4. §. és 1723. 47-ik törvények értelme valamint a Plan Tab. de causis Pignorum ad Relutionem in Comitatibus 18-ik döntvény szerint mindig csak zálogok maradnak az 1723. 47-ik t. cz. 4-ik §-a szerint pedig a közös osztályú jószágokból való elidegenítések az alsóbb bíróság által is félrevetendők a jelen esetben pedig a Plan Tab. de Relutionem Pignorum in Diversis Comitatibus hozott 12-ik döntvény szerint az alperes város, mint idegen előtt elsőbbségi jogon lévén, minden ilyen elidegenítés semmis — a felhozott okoknál és telidézett törvényeknél fogvást a keresetben megnevezett Ebes, Szepes, Pacz, Fancsika, Boldogfalva puszták és Szováth helység határában lévő nemesi, és Szepesy család köz osztályosait illető egész részeket az általam keresetileg kért módon, a zálogból kiboesájtani a zálogváltását bonyolító feltételeket elvetni, alperes várost a felszámitandók felszámítására szoríttatni, s az előre bocsájtott megintés után is a zálogjószágnak visszabocsájtását hátráltató, sőt konokul megtagadó tilos cselekvénye miatt alperest a végrehajtáskor felszámítandó költségekben is bíróilag elmarasztalni kérem, mert 1-ször. Nem csak magam mint egyik örökös személyében, hanem a velem közös osztályú, s vérszerinti rokon érdektársak u. m. az N. alatti meghatalmazásban foglalt Szepesy, Becsky, Köröskényi, Farkas vonalon lejövök az N. nb alatti Szepesy, Becsky Éva Desevffy Erős az ad N. nb alatti 1. alatti Szepesy, Becsky Judit, Csomaközi, Dolinay, Sulyok az ad N. 2 alatti Bégányi, Bogdányi az ad N. nb 3 alatti meghatalmazásban alá irt Uketyevicb, — ad N. nb 4. alatt kiállított Bánóczy, ad N. nb 5 alatt látható Szepesy Kuhn, Megyery, Újhelyi család ágon leszármazottak meghatalmazottja, s illetőleg engedményeseként azon összes Boldogfalvai. Ebesi, Szepesy, Paczi, Fancsikai és Szováthi birtokokat, melyek iránt a két Szepesy testvér László és János 1461-ik esztendőben a Q. alatti szerint transigáltak, s melyek a Szepesy család fi ágának a 15-ik század végével történt magva szakadtával Szepesi leány ágra, mint közosztálynl s kölcsönös örökösödést képző osztatlan jószágként szállottak, s a törökök által elpusztíttatván Debreczen által felfogatva, a Beregh, Ugocsa, Szathmár, Szabolcs, Zemplén stb. megyékben távollakó osztálvos rokonoknak megjelenése alkalmával kiállított, majd haszonbéri majd zálogszerződések mellet, az alpt-res város által harmadfél századot haladta időn keresztül birlaltatak. — mint az L. alatti lesyármazási táblázat szerint az 1416-ki transigáló Szepesi Lászlótól lefelé 400 évet haladta időn keresztül, a 13-ik ízben álló örökös a keresetben felidézett i törvények, i bővebben a plan. Tab. de causis I ad Peíuitionem Pignorum in Diver. Comit. szólló 509-ik—571— 572—575—577- 599. tételek vaI gyis számok alatt foglalaltató 7-ik 9-ik 10-ik 11-ik 13-ik 15-ik és 37-ik döntvények, valamint a 965-ik tétel alatt foglaltató első döntvény szeI réut perelem, s az egészet, mint osztalan közösI birtokot, a zálogságból kibocsáttatni kérem, ki ! az N. és ad N. nb nb 1 nb 2. nb 3. nb 4 nb 5. alatt látható felhatalmazóknak részüket kiad| ni kötelességül ismerendem, mire az alperes városnak semmi gondja, se joga nem lehet követelni azt. hogy miként fogok én vérrokonairnI mai osztályossaimal, s meghatalniazóimmal elbán| ni. Melynek folytán ámbár az N. s ahhoz csatolt ubének" alatti mellékletben olvasható családok eldődei. s illetőleg magok az ott Írottak által harmadfél század óta a legújabb időkig az alperes várossal köttetett majd zálog, majd áren\ dátis szerződéseknek birtokában vagyok, s az illetők keresztleveleit is birom. leszármázásukat i pedig 1461-ik évtől óta a mai napig izénkét ki• mutató táblázattal birok, sőt körülbelöl azt is kimutathatom, hogy ezen családbeli leszármazottaknak azon időtől togva. mióta az alperes város a keresetileges birtokokat birlalja. kinek? mikor? és mennyi zálog, pót vagy felülfizetési ősszegeket, vagy árendát fizetett, és így méltán : lehet következtetni, hogy ezek összessége az egész keresetileges birtokok állománvát kimeri[ ti; mindazonáltal minthogy én a jelen zálogI váltási ügyet csak a saját családomat kitüntető zálog és pótzálog szerződvények alapján intézem a fennebb említet N. alatti azon kívül az ahhoz csatolt hason természetű, de már más mellék ágbeli N. nbénék alattiaknak Debreczen városával kötött szerződéseit, valamint azok keresztleveleit is felmutatni szükségtelennek tartom ugyan, de ha bíróilag kívántatnék, azokat is felmutatni kész vagyok. 2- szor. A zálogos jószágok ugyanazonosságát, melyet az alperes város különben se tagad ; vagy is, hogy a keresetleges, Ebes, Szepes Boldogfalva, Pacz, Fancsika és Szováth birtokok ugyanazok legyenek, melyek az 1461-iki transactió mellett Szepesy János és László testvérek között felosztattak, a Q. alatti transactionalis okmány és R. alatt hivatolt 12 darab szerződések igazolják. 3- szor. A kereset tárgyát tevő birtokoknak saját és családbeli megbízóim személyére való alkalmazását, az R. alatti szerződvények, Q. alatti egy segédlevél, N. és S. alatti meghat almazványok, valamint az alperes fél által a 9-ik 10-dik 11-dik számok alatt felmutatott csatolmányokban olvasható végzések és határozatok állapítják meg. 4- szer A kereseti zálogság miségért és hol fekvésére nézve és pedig mennyiségére vonatkozólag, valamint már fennebb említettem, ugy most kijelentem, hogy, (Folytatjuk.) Esdüktszéki Csarnok. Dr. Stiller Mór ügyvéd ur védbeszéde a közvádlónak Bugarszky elleni sajtóperében.*) Tisztelt esküdtszék! A midőn a sajtószabadság alkotmányos éle*) A tárgyalás folyamát legutóbbi számunkban vázoltuk. Szerk.) tünk visszaállításával halottaiból feltámadott, az ország lakosságának nagy zöme osztatlan érzülettel kiáltott hozsánnát egy jobb jövő ez uj biztositékának. Nem mérlegelte azt, hogy a közélet ez uj eleme erő, mely nem csupán épit hanem ront is, elfogadta azt minden kétkedés s utógondolat nélkül, mert első sorban megmentőt látott benne, mely az évek hosszú során legyőzött gondolatnak s szónak szabad röptét adta ismét mert első sorban tüzet látott benne, nem mely gyújt és pusztít, hanem mely melegít, termékenyit, s mely főleg világot vet a közviszonyok legtávolabb még oly titokszerü zugába, a hatalom legalattomosabb fondorlataiba is. Igenis tisztelt esküdt uraim ; elfogadta az ország lakosságának nagy zöme, őszinte üdvözlettel a sajtószabadságot, mert tudta hogy az ő uralmával megszűnik a hazugság uralma: hogy dolgok viszonyok s emberek azon színben s értékben tűnnek fel, mely lényegükben s nem csupán kölcsönzött külsejükben rejlik; mert tudta, hogy megszűnik a titok, megszűnik az ámítás, s hogy helyettők világosság, nyilvánosság, valóság lesznek a közélet tényezői. De míg a túlnyomó többség teljes ünepélyt Olt a nyert vívmányon, egy töredék, bár számra csekély, de befolyásra hatalmas, mogorva lélekkel nézte az uj fordulatot. E tőredék, a szolgaságban születvén, télt a szabad lehelettől, mely egyre áradozott országszerte; sőtétsétségben növekedvén nagyra irtózott a világosságtól, a titokban űzvén fondorlatait, remegett a nyilváJ nosságtól, mely mint megvesztegethetlen tanú j tett bizonyítékot mindenről mi tőrtént. mi lett. i E töredék nem tagja a néptestének, tőle idegen j s mégis él vele, nedveiből ő is táplálékot huz; | e töredék nem képez osztályt, nem képez kaszI tot, mely ridegen különvál a társadalom terméi szetszerü részeitől, és mégis mintha valami is: mertető jele volna mindegyik tagjának, mint va| lami titkos rend, megtörhetlen fogadalommal I összetart; bár él közöttünk, jár asztalunkhoz, kőz| bevegyül társaságunkba, mégis valami hideg I idegenszerűség visszatart tőle — érzi mindenki j hogy ez nem a hus, a mi húsunkból, vér a mi vérünkből. Ha hozzánk jár, nem a részvét sugallata hozta, hanem az inger, hallgato/.ni titkaink után ha magasabban állunk nála, só'tét gyűlölettel, ha alatta, sebző megvetéssel kisér bennünket. E töredéknek létezése veszély a szabadságra kétszeres veszély mert a közügyek egy részét ő igazgatta. E töredék volt az. mely •a hivatalos szobából vélte kormányozhatni é3 kormányozta tettleg iz országot, mely megcsontosodott formaságoknak föláldozott minden szabadabb fejlődést és mely elölt minden közéletet, mert omnipotentiájával minden más tevékenységet megsemmisített s csak a magáét juttatta mindenütt érvényre. E vészterhes töredék nevét megaeveznem önök előtt előtt tisztelt esküdt uraim tán fölösleges is. önök mindnyájukban él kétségkívül kárhozatos tevékenységének fájós emléke, önök ajkain ez általam jellemezett rajz után kétségkívül önkénytelenül hangozik-e vészes szó „bureaukraezia." De önök kérdhetik minek idézem e sötét kísértetet sírjából hisz az rég meghalt. Éu azt felelem önöknek, hogy az még meg nem halt, én azt felelem, hogy az él önök között, hogy az beszéli az önök nyelvét, hogy az semmiben sem változott csak hogy hatásaiban még veszélyesebb lett. Mert mig előbb mint az absolutismus gyűlöletes eszköze, annak kainjegye homlokán felismerhető és kerülhető volt, most az alkotmányosság szent mezében annak tábori jelével jár és kel ámítja azokat, kik e jel alatt, ez igét hangoztatva a szabadságnak őszinte harezosai. Igen tisztelt esküdt uraim a bureaukraczia azon értelemben mint gyűlölni tanulta mindenikünk közéletünkből nem veszett ki egészen. Az alkotmányosság tág felelősségével és átlátszó nyilvánosságával diadalmasan megvívott ugyan vele közéletünk legtöbb helyén; a közigazgatás egyik igen is fontos terén ereje még mindig ép és megtöretlen befolyása még mindig mindenható maradt. A közigazgatás e fontos tere a póstaigazgatás. Nézzenek önök körül esküdt uraim a közigazgatás e fontos terén, nézzék mint szabályozzák e nagy gazdászati intézményt még mindig azon elavult-rendszabályokkal, melyet a boldogult udvari kanczellaria a harminczas évekből s