Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 15. szám - Jassik Menyhért felperesnek Debreczen város közönsége ellen folyamatban lévő zálogváltó perének vázlata [7. r.]

— J 69 — ról meggyőződik, köteles a megkereső felet erről felvilágosítani, s az alaptalan perlekedés káros következményeiről értesíteni. Ha az ügy alaptalansága még csak a a megbízás elvállalása után, vagy a per folyama alatt tűnnék ki, — az ügyvéd erről a felet az ügy további folytatása előtt értesíteni köteleztetik, — s ez esetben a képviselet folytatásáért az ügyet meg nem szüntető felet terheli a felelősség." ,17. §., 18. §., 19. §., 20. §." Az igazságtigy-ministeri törvényjavaslat 23. §., 24. §., 25. §. 26. §-a. El. FEJEZET. Ügyvédi dijakról. 21. §. Az igazságügy-ministeri törvényjavaslat 27. S-a„22. §." Az igazságügyministeri tőrvényjavaslat 28. §-a, azonban ennek c) pontja igy módosítva: „c) Ha az ügyvéd a fél további képviseletétől törvényes bírói uton elmozdittatott." „23. §." A 22. §. esetében a meghatározott jutalomdíj leszállítása fölött az ügyvéd-egylet választmányának, ilyen nemlétében pedig szakértőkként alkalmazandó három ügyvédnek véleménye alapján azon törvényszék határoz, melynek kerületében az illető ügyvéd a reá bízott ügyet vitte. A határozatban egyúttal a jutalomdíj menynyisége is megállapítandó, ha a leszállítási kérelemnek hely adatik." ,24. §." A ministeri törvényjavaslat 30. §-a. „25. §. Ha az ügyvéd illetménye iránt a képviselt féllel meg nem egyezhetik, — arról a félnek díjjegyzéket szolgáltat, — s a mennyiben a fél e díjjegyzék ellen kifogásokat tenni óhajt, köteles ezeket kézhez vettétől számítandó 15 nap alatt az ügyvéd személyes bíróságánál bejelenteni, mely a kifogásolt díjjegyzék fölött az ügyvéd meghallgatása után még a 23. §-ban ériutett vélemény alapján is itéletileg határoz: —ily eljárásnál ujabbi költség felszámításnak helye van, — a jogorvoslatok a törvénykezési szabályok szerint érvényesitendők. 26. §. Az ügyvédnek rendesen vezetett könyvei, valamint ez ügyben készített fogalmazványai, levelezései a ténykörülmények tekintetében teljes bizonyerővel birnak, a mennyiben a fél által felhozott adatok azoknak hitelességét nem gyengítik." .27. §., 28. §., 29. §., 30. §" Az igazságügy-ministeri törvényjavaslat 33. §., 34. §., 35. §., 36. §-a IV. FEJEZET. Az ügyvédi hatalmazván v okról. „31. §., 32. §., 33. §., 34. §.,' 35. §., 36. §., 37. §.« Az igazságügy-ministeri törvényjavaslat 37. §., 38. §., 39. §., 40. §., 41. §., 42. §.,és 43. §-ai. 38. §. Az ügyvéd ha lakhelyétől két héten tal távozik, köteles helyettest rendelni, s ezt az ügyvéd egyletnek, ennek nemlétében azon első folyamodásu törvényszéknek, melynek területén lakik bejelenteni. „39. §., 40. §* A ministeri törvényjavaslat 45. §., 46. §-ai. V. FEJEZET. Az ügyvédjelöltekről. „41. §. Az országnak azon benszülött, vagy honosított lakosa, ki az elméleti államvizsgákat, avagy két szigorlatot sikerrel letette, s valamely ügyvéd vagy kir. jegyző mellé, avagy bíróságnál vagy az igazságügy ministernél joggyakorlatra beállott, és az illető ügyvéd-egylet, első folyamodásu törvényszék, avagy kir. jegyző előtt tett bejelentés alapján joggyakorlatának megkezdése idejéről hivatalos bizonyítványt vesz, — ügyvédjelöltnek tekintetik. 42. §. Ha az ügyvédjelölt főnökét változtatja, — előbbi főnökének elhagyását, ugy az ujabbihoz átlépését ugyan a 41. §-ban említett bizonylattal kell igazolni. 43. §. A jelölt és főnöke közötti viszonyt a köztük létrejött magán egyezkedés, mely egyiknek kívánatára írásba foglalandó, határozza meg." „44. §., 45. §., Az igazságügy-ministeri törvényjavaslat 51. §. és 52. §-ai. VI. FEJEZET. Az ügyvéd-egyletekről. 46. §. Egy vagy több törvényhatóság területén az ügyvédi-kar társadalmi hivatásának hathatósabb előmozdítása, erkölcsi tekintélyének emelése, jogai s kötelmei fölötti szigorúbb őrködhetés, érdekeinek testületi felkarolása, megóvása fejlesztése tekintetéből egyletté alakulhat. Az ügyvéd-egylet amellett, hogy alap s ügyvitel szabályait, tanácskozás s házrendjét a szabad társasulás jogánál fogva — az egyletekre nézve hatályban lévő általános törvények korlátai között —• teljesen önmaga alkotja s határozza meg; — alapszabályainak az igazságügy-ministernél való bemutatása által még különösen feljogosulva van: a) területén az összes ügyvédi érdekeket képviselni, habár egyes ügyvédek nem is volnának az egylet tagjai. b) a területén lakó gyakorló ügyvédekről vezetett nyilvántartás alapján a szegények képviseletének sorrendjét megállapítani. c) az ügyvédi vizsga bizottságához tagot s ennek helyettesét választani. d) ügyvédjelöltek felvétele s gyakorlati ideje fölött bizonyítványt kiszolgáltatni. VII. FEJEZET. Az ügyvédek felelőségéről 47. §. Az igazságügy általános érdekében a törvényhozás, s ennek meghatalmazásából a végrehajtó hatalom intézkedik. — Egyes panaszos esetek fölött mindig az illető bíróság határoz; — ez esetek a megtoldandó visszaéléshez képest mennyire tartoznak a polgári, mennyire a fenyítő bíróságok illetékessége alá, — a törvénykezési szabályok irányadók. 48. §. Ha az ügyvéd felségsértés, hazaárulás, hűtlenség, sikkasztás, tolvajlás, rablás, orgazdaság, gyilkolás, s gyújtogatás bűntények egyikének elkövetésében bűnösül elitéltetik, — az illető büntetőbíróság által a törvényes büntetésen felül az ítéletben még az ügyvédségtől! teljes elmozdítás is kimondandó, —• ez az ügyvédi oklevelének megsemmisítésével is végrehajtandó. Egyéb bűnesetek avagy vétségek miatti ítéletben meghatározott büntetés tartama alatt ügyvédségét nem gyakorolhatja." „49. Az igazságügy-ministeri törvényjavaslat 81. §-a. „50. §." Az igazságügy-ministeri törvényjavaslat 82. §-nak első bekezdése, — a második kihagyandó. „51. §.* Az igazságügy-ministeri törvényjavaslat 83. §-a. „52. §.- Az ügyvéd cselekvése, vagy mulasztásából eredő kártérítési keresetek a köztörvényben meghatározott idő multával évülnek el. „53. §." A polgári bíróság a kártérítési kereset tárgyalását, ha a kárt okozó cselekvény, vagy mulasztás végett bÖnvizsgálat van folyamatban, ezen vizsgálat végleges befefezéseig mennyire függesztheti fel, a törvénykezési rendtartás szabályozza. 54. §. A fenyitő-törvényszék elhatározhatja hogy az ügyvédnek könyvei, s iratai lezaroltathassanak, megvizsgáltassanak, — ily vizsgálat egyedül a vádesetre vonatkozón, s mindeukur a vádlott ügyvéd, ugy két aggálytalan szakértő jelenlétében teljcsitendő. VIII. FEJEZET. Az ügyvédség megszűntéről. Megszűnik teljesen az ügyvédség: a) ha az ügyvrd meghal. b) ha a fenyitő-törvényszék ítélete által a 48-ik §-ban elősorolt bűntények miatt elmozdittatik. 56. §. Az ügyvédség ideiglenes gyakorlása megszűnik: a) ha az ügyvéd önként visszalép. b) ha biró, vagy kir. jegyző lesz. c) ha ellene csőd nyittatik, vagy gondnokság alá helyeztetik. d) ha a fenyítő bíróság által valamely bűntény miatt vád a'á helyezése elrendeltetik. e) ha a 48. §-ban elő nem sorolt bűntény vagy egyéb vétség miatt fenyíték alatt van. E jelzett okok bármelyikének elmultává laz ügyvédség gyakorlása ismét folytathatik. 57. §. Az ügyvédi ügyködésnek megszűnte, ugy az ideiglenes megszűnésnek elmulta a hivatalos hírlapokban az ok megemlitésével, és pedig az 55. §. s az 56. §. c, d, e, eseteiben a bíróság által közzéteendő; — erről — ha létezik — az ügyvéd egylet értesítendő, — egyúttal az igazságügyniinisterhez az eset kiterjesztendő. 58. §. Az ügyvédség gyakorlatának bármi okból lett megszűntével a kézbesítések a félnek — ujabb képviselő választására felhívással — saját kezéhez eszközlendők; a folyó záros határidők felfüggesztetnek, s csak a 'fél személves értesítése napjától számithatók. IX. FEJEZET. Átmeneti intézkedések. 59. §. A ki e törvény hatályba léptéig legalább közügyvédi oklevelet nyert, s az 55. §. b) határozata alá nem esik, az ügyvédséget az 56. §. b, c, d, c, rendelkezéseinek fenntartásával ezután is gyakorolhatja. 60. §. A már függőben lévő fegyelmi vizsgálatok további eljárás végett az illetékes polgári, tekintve fenyitő-törvényszékhez — az érdeklett feleknek értesítése mellett átteendők. 61. §. Jelen törvény kihirdetésekor hatályba lép, végrehajtásával az igazságügyi ministerbizatik meer. Jassik Menyhért felperesnek Defo/] reczen város közönsége ellen folyamatban lévő zálogváltó perének vázlata. Közli Egri Endre főügyész ur. /^(Folytatás.) Mi uton módon, s mily cselfogásokkal szerezte meg s kaparitotta magához a sok szegény jogosítottak irományait, arról, mint nem a jelen kereset tárgyáról, jelenleg tüzetesen szólni nem akarok, de nem hallgat róla a krónika, mely a fentebb mondottakat élő példákkal is támogatni képes, s ha az alperes városnak épen ugy tetszik, s ha ezeket tagadná, azt elvitázhatlan próbákkal, s élő tanukkal bebizonyítani képes vagyok. A számtalanok közöl szabadjon azon egyet felemlítenem, miszerint a Szepesy Péczely, Gerzsenyy ágon leszármazó, s jelenleg Nagy Károlyban a Somos utczán lakozó Sütő Józseftől a még érvényben levő szerződését Debreczen város e tárgybani akkori megbízottja 30 á. forintért vette meg 1866-ik évben, az ezen családbeli többi tagoknak visszapótolhatlan sérelmével, így váltotta be alperes város Ugocsa megyébe keblezett Keresztúr helységben lakó Ilosvay Borbély Bertalantól, mint többek megbízottjától, s nem is a Szepesy családból leszármazottól az ezzel kötött egy álegyesség mellett 500 írtért a Draskóczy és több családbeliekre vonatkozó okiratokat stb. stb. Mindezeket csak az alperes város által neheztelt lelkiismeretes gazdálkodás árnyképének némi leábrázolása végett hoztam fel, melyeket bővebb példákkal és tanuzmányokkal is, ha kívántatni fog, illustrálni kész vagyok. A pár századtól óta hűségesen gyakorolva folytatott ily gazdálkodások koronáját feltették azok, kik eszközölték már a legújabb időkben még azt is, hogy a pusztákat több száz magán egyének által, — a várostól birlaltakat — azon egyes polgárok nevére amúgy suttyomban rátelekkönyveztették. mely gazdálkodási cselekmény ellen Í860-ik év július 31-én benyújtott felszólamlási keresetem által, az illetékes megyei akkor Debreczenben székelő telekkönyvi tanács előttmegindittottam az alperes város által 8 egész esztendeig húzott, halasztott 5036/1860.5037/1860. 5038/1860. és Szováthra nézve 5039/1860 sz. alatti azon ügyeimet melyeknek 3 előbbikére keletkeztek az alperes által a 9-ik, 10-ik és 11-ik sz. alatti mellékletek alatt önmaguk ellen felmutatott telekkönyvi feljegyzést tartalmazó végzések, melyeket a nagyméltóságú hétszemélyes tábla is helybenhagyott, s melynek nyomán az én és képviseletjeim részére a telekkönyvi feljegyzések Debreczen város telekkönyvi tanácsánál foganatosíttattak is. Hogy azonban ezen nem Debreczen város határában, hanem és ugyan Ebes, Szepes, Pacz, Fancsika, Boldogfalva Biharmegye területén helyezett pusztabeh, és Szabolcs megyében fekvő, de az előbbiek szomszédságában levő Szováth helység határában helyzett földbirtokok, Debreczen város telekkönyvi hatóságának alája nem tartozhatnak, s a nevezett öt pusztabeh birtokok Biharraegyo* telekkönyvi tanácsának hatósága alá teendők által, azt az"e részben illető helyen már benyújtott folyamodványomban nyilvánítottam, melyet, mint érdemileg ide nem tartozó tárgyat, csak mellékesen emiitettem meg. Az alperes város ekként gazdálkodó elöljáróinak elődei, kik a szerződésekbe a rata portiót, s kiváltáskor a ratalitás mennyis eget, miségét és holfekvését nagy eló'relátólag beszőt-