Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 15. szám - A közjegyzői törvényjavaslatra az igazságügyministeriumhoz beküldött észrevételekről

— 1G8 — szó'dés másolata, a vérehajtás szorgalmazása iránt felvett jegyzőkönyv, a záradék, melyben ő Felsége az illető bíráknak megparancsolja a végrehajtást. 86. §. A javaslat szerint igy szól: A váltóóvások felvétele és az azokról vezetendő lajstrom tekintetében a fennálló váltótörvények határozatai irányadók. — A m. kir. keresk. ministerium szerint felveendő, még a kereskedelmi papirosokról szóló rendelkezés is. — Pesti kereskedelmi kamara: Ugyanezt véleményezi. — Debreczeni ügyv. egylet: A váltóóvási jegyzőkönyvek a kamara által volnáoak kiszolgál tatandók. 90 — 100. §§. Ezen §§. a hagyatéki eljárásról szólnak. Ezekre a pesti kir. tábla átilánosságban megjegyzi, hogy a javaslat alapelveit a jelen fejezetben nem találja következetesen keresztülvive ; különben is hézagosak az intézkedések, minélfogva azt indítványozza, hogy a fennálló törvények szerint eszközlendő örökösödési eljárás a polgári törv. rendt. 583. és 587. §-ban érintett ügyek kivételével kizárólag a jegyzőkre bizassék. 101. §. A javaslat szerint igy szól: Ingatlanok árverése akár végrehajtás, akár csőd esetében a kir. jegyző hatásköréhez tartozik, a menynyiben a tárgy csekély értéke miatt a bíróság a bírósági végrehajtó által nem eszközölteti. A m. kir. keresk. minist : azt véleményezi, hogy a jegyző a végrehajtások foganatosításával ne terheltessék. — Ugyanezen értelemben nyilatkozik a pesti keresk. kamara. — Pesti kir. tábla : A mennyiben a bírósági végrehajtók hatásköre csak ingók árverésére szoríttatnék az ingatlanok árverése kizárólag a jegyzőkre hízandó. — Debreczeni ügyv. egylet: A bíróság az ingatlan vagyon árverését elrendelvén, es iránti határozatát akként tartoznék szerkeszteni, hogy abban kimondatnék, miként az közjegyző által végrehajtható. — Soproni ügyvédi egylet: A végrehajtási eljárás elhagyandó. — Fehér: „A mennyiben" szavaktól kezdve kihagyandó. — Eperjesi ügyv. egyl.: A jegyző a bíróság eszközévé lesz. 102. §. A javaslat szerint igy szól: Végrehajtás esetében a batáridők kitüzése,közzététele és az érdekeltek értesítése a bíróságot illeti. Csőd esetében ezeket a kir. jegyző es; közölteti. — A pesti kir. tábla megjegyzi arra, hogy a csődtörTényeknek a jelen §. első kikezdésében foglalt teendőkre vonatkozó határozatai megváltoztassanak, elegendő ok nem látszik fennforogni. — Debreczeni keresk. kamara: A végrehajtás batáridejének kitűzése és közzététele a jegyzőre ruházandó. 105. §. Kolozsvári ügyvédegylet nem helyesli a jegyzősegédek teljes kizárását a jegyzők helyettesítésében, és a következő ügyekben a helyettesítést megengedendőnek véleményezi: másolatok láttamozása. okiratok előmutatása időpontjának bizonylása, nyilatkozatok tudatása, fordítások, tények tanúsítása, árverések foganatosítása és okokiratok kiadványozása. — Kolozsvári keresk. kamara a törvény által megbatároztatni kívánja azon teendőket, melyeket a jegyző segéde által végeztethet. — Eperjesi ügyvédi egylet: intézkedni kell azon esetekre, ha a jegyző ideiglenesen távol van vagy két helyen van sürgős teendője. — Fehér: a jegyzői okmányok felvételének tilalma alól „a fősegédül alkalmazott meghitelt jegyzőjelöltet" kiveendőnek véli. 125—127. §. A javaslat szerint ezen §§. igy szólnak : Ha a kir. jegyző hiteles kiadvány vagy másolat kiadását, avagy az iromány megtekintését olyannak megtagadja, a ki a jelen törvény határozatai szerint kívánhatja: a panasz a kir. törvényszék elnökénél adandó be, a kinek meghagyását teljesíteni köteles a kir. jegyző. A elnök ellenzés esetében a kiadvány illetőleg másolat kiadására más kir. jegyzőt vagy a járásbirót bizhatja meg. A kir. jegyző által felvett, vagy nála letett végrendeletekről csak egyszerű vagy láttamozott másolatok adhatók ki. Azonban a mig az örökhagyó él, a másolatok csak ennek adhatók ki; elhalta után pedig csak akkor, ha a végrendelet bíróilag kihirdettetett: a kihirdetési záradék a másolaton is kitüntetendő. Örökösödési szerződésekre ezen §. rendeletei ki nem terjednek. A kir. jegyző köteles a kiadványokat, kivonatokat és másolatokat, melyek három ivet meg nem haladnak, késedelem nélkül, és pedig legfeljebb három nap alatt; nagyobb kiterjedésüeket I pedig legfeljebb hét nap alatt kiszolgáltatni. Ez iránt a panaszok a kir. törvényszék elnőkénél adandók be, a ki szükség esetében más I kir. jegyzőt vagy a járásbirót bízza meg. Pesti kir. T. a 125. §-ban tárgyalt eset a kir. törvényszék, és nem elnöke elé tartozik, a 127. §-ban érintett punasz a jegyzői kamara hatáskörébe esik. — Eperj. ügyv. egyl. a \2í és 127. végsc pontjai teljesen megsemmisítik a kir. jegyző függetlenségét és tekintélyét. — Fehér: a panaszokra nézve mindenütt a jegyzői kamarát véli az illetőséggel felruháztatni a kir. törv. elnöke helyébe. 128,1:12—134. Eperj- ügyv. egyl: azon intézkedés, miszerint a jegyző a letéteknek csak ideiglenes őrzője, és a jegyzőnői történt letéteményczés a birói letét hatályával nem bír, csak a jegyző tekintélyét csorbítja. 138—139. g§. A javaslat a jegyzői könyvek feletti felügyelettel a törvényszéki elnököt bízza meg. Ennek ellenében megjegyzi a pesti kir. tábla: A törvényszéki elnökre ruházott intézkedések a jegyzői kamarára bízandó. — Fehér : ugyanezen értelemben. 142. A debreczeni ü'jys. egyl. ezen és a következő t?$-ra átalánoBlágbu azt véleményezi, hegy a fegyelmi hatóságot első fidyamodásilag kizárólag a jegyzői kamarának kellene gyakorolni. Pinterics: a javaslott 15 kerületi kamara helyett minden e. b. kir. törvényszék mellett magukból a jegyzőkből szabad választás utján volna a jegyzői kamara felállítandó. Debr. keresk. kamara, a jegyzői kamarák székhelyét és kerületét az igazságügyiminister javaslatára a törvény határozza meg. Észrevételei a győri ü gy véd-egyletnek ,az ügyvédrendtartás" tárgyában kiadott igazságügyi ministeri t ö r v ékyj a va sl atra. Közli: Kr i szt i nkov ich Ede ügyvéd ur, az egylet elnöke s ez esetre a V-ik szakosztály előadója. (Folytatás és vége.) Nem alapulhat az ügyvédi-kar függetlensége, önállása korlátosának joga az indokolás II. szakasza 4-ik pontjában érintett azon bajon, hogy „az ügyvédek nagyobb részének felületes képzettsége 1861 óta nyert nagyobb terjedelmet;" — mert az államhatalom gyakorlásának ama törvényellenies, és joggal mondhatjuk az ügyvédi kar közbecsültetésétiek aláásására czélzó cselekménye, hogy nem végzett jogászoknak, törvényes gyakorlatot ki nem töltőknek elég volt igazolni, miként a rémkorszak hűséges szolgái voltak, ezeket ügyvédi vizsgára bocsájtotta, képzettségük iránt kellő szigorral meggyőződés nem szereztetett, — mint bizonyára a törvényességének tudatában teljes önérzettel biró ügyvédi-karnak méltó boszankodásra véghez vitt tény, az ügyvédi karnak mindenkivel közös és elidegenithetlen jogait meg nem támadhatja; — ez indok tehát legfeljebb is a „becsusztatottaknak" rendszabályozására lehetne kiváuatos. És a mint már a kir. jegyzők iránti törvényjavaslatra tett észrevételeinkben is kijelentettük, mi a fegyelmi, avagy különbiróságoknak alkotmányos államban barátjai nem lehetünk, — sőt az államszervezetre nézve minden kivételt határozottan károsnak nyilvánítunk; — a törvény előtti egyenlőséget, az igazságszolgáltatás nyilvánosságát — mert ez a jognak s minden államintézménynek éltető lége, — az esküdtszékeket, a birák függetlenségét, a jognak birói határozatok alapján való fejlődését tartjuk önállóságunk, függetlenségünk biztositékainak: — s ezeknek megóvását csak akkép látjuk keresztül vive, ha irányunkban is csupán a közös polgári s fenyítő törvények szerint ugyan a közös polgári s fenyitőtörvényszék leend bíráskodásra hivatva; — ezúttal ismét kifejezést adunk ama nézetünknek is, hogy a kiváltságos és fegyelmi bíróságok, lett légyen első fokban maga a kötelezett rendezésű ügyvédi-kamara, az államhatalomnak nem annyira a jogsegélyt szükséglök iránti gyámkodó kedvezésében, mint inkább az öszpoutositásra törekvésben, és igy politikai tekintetekben leli megoldását; — az ügyvédi-kar pedig a politikai hullámzások eszközővé sülyedni nem fog. Ez elvek valósítására törekesznek módositványaink, annak megjegyzésével, hogy a gyakorlat idejét három évig elégnek tartjuk, csekélyebb jelentőségű változtatásainkat pedig az illető helyen szövegezzük ; — a törvényjavaslatot következőkép óhajtjuk szerkeszteni: Törvény az ügyvédekről. I. FEJEZET. Szervezet. 1. §. Az országnak minden benszületett, vagy honosított önjogu lakosa, ki e törvényben előirt vizsga alapján ügyvédi oklevelet bir, mint ügyvéd az ország valamennyi bírósága s hatósága előtt ügyködhtik. 2- §• Ügyvédi oklevelet az e czélból Pesten feállitandó bizottság — az előtte sikerrel letett ügyvédi vizsga alapján — állit ki. E vizsgáló bizottság az elnökön kivül négy tagból áll. A bizottság elnökét s helyettesét minden év elejével az igazságügy-minister felterjesztésére a király nevezi ki, - tagjai közé egyet — szinte évente — a budapesti ügyvéd egylet, hármat pedig — ugyan évente, váltakozó sorrendben — a vidéki ügyvéd-egyletek választanak. E négy tagnak akadályozása esetére helyettesek is jelöltethetnek az illető egyletek álcal. Az egyletek között a választás sorrendjét azoknak alakulási ideje határozza meg. 3. §. Ügyvédi vizsgára a vizsgáló bizottság csak azt bocsáthatja, a ki kimutatja: 1- ör hogy valamely belföldi egyetemen a jogtudorságot elnyerte. 2- or hogy a jog s államtudományok végbefejezése, azaz az előirt vizsgák, vagy két szigorlat letétel,; után har«.rn évi joggyakorlaton volt. Ezen joggyakorlatból egy év kitölthető : ügyvédnél, bíróságoknál, kir. jegyzőnél, igazságügyministernél; azonban legalább két év mindenesetre ügyvédnél, még pedig ennek egy'ke a jogtudorság elnyerése után töltendő ki. Csak kizárólag a joggyakorlaton eltöltött idő számíttatik be. — kivéve betegséget, katonai szolgálat, s évenkint hat hétnél tovább nem terjedhető szünidő tartamát. — Ha a joggyakorlat betegség, vagy katonai szolgálat esetein kivül egy évig félbenszakittatik, a már eltöltött idő be nem számitható. Az előirt három évi joggyakorlatot pótolja, ha valaki belföldi egyetemen, vagy jogakadémián mint önálló tauár négy éven át, — vagy valamely belföldi bíróságnál, mint önálló biró három éven át. még pedig az utóbbi esetben két évig a jogtudorság elnyerése után működött.' ,4. §." Az igazságügy-ministeri törvényjavaslat 6. §-a. „5, §." Az ügyvéd mielőtt gyakorlatát megkezdi, köteles oklevelét azon törvényhatóság közgyűlésén, hol letelepülni szándékozik, kihirdettetni, — ez az oklevélen bizouyittatik. 6. §. Gyakorló ügyvéd nem lehet egyúttal kir. jegyző, vagy biró. II. FEJEZET. 7. §. Bíróság, ugy egyéb hatóság előtt csak | az ügyvéd van jogosítva teleket képviselni, — s ezért megfelelő díjazást követelhet. „8. §., 9. §., 10. §., Az igazságügy-ministeri törveyyjavaslat 14. §., 15. §., 16. §-a. .11. §. A fél elholta után az igazolt örökösök az ügyvédtől a képviseletet elvonhatják. Az örökösök ez intézkedéséig azonban köteles az ügyvéd a folyamatban levő perben — a halálozás tudomására jöttének a perbírósághoz bejelentése mellett — mindazon teendőket teljesíteni, melyek joghátrányok elkerülésére szükségesek. Menynyire tügggeszti föl a fél halála a per folyamát, s az ellenfél ennek akadálytalan folytatását mi módon eszközölheti: — a törvénykezési rendtartás határozatai irányadók." „12. §., 13. §., 14. Az igazságügy ministeri törvényjavaslat 18. §., 19. §., 20. §-a. „15. §." Az ügyvéd, köteles tartózkodni a törvényben tiltott cselekményeknél a félnek bármi módon segédkezet nyújtani; — továbbá nem szabad az ügyvédnek mindkét felet egy időben s ugyanazon perben képviselni, — vagy oly ügyben, melyben előbb az ellenfelet képviselte, ügyvédi szolgálatot teljesíteni." Indok: A törvényjavaslat 21. §-a bekezdésében a verseny jogosságát rombolja le, — végszavainak ez intézkedése által pedig „mindkét felet, habár külön ügyben képviselni" élelmes ember ellen jó ügyvéd nem lenne nyerhető, mivel ezeket apró 5 frtos keresetekkel maga részére ez mindig lefoglalná. 16. §. Az ügyvéd, ha az ügy alaptalanságé-