Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 13. szám - Észrevételek a magyar legujabb polgári perrendtartási javaslatra a szóbeliség - és közvetlenségre vonatkozólag a rendes- és föllebbezési eljárásnál. [1. r.]

— 149 — mes ügyvédet e felöl azon meghagyással értesiti hogy az eképen meghiányositott óvadékot 15 nap alatt annyival is inkább pótolja ki, mert más különben ennek kipótlásáig a további ügyködéstol Felfüggesztetik. Végre minden az ügyvédek ellen az illető' bíróságok által kiszabott bírságok is az illető' ügyvédi kamara pénztárát illetik." Mert ezen intézkedés által, miután minden ügyvéd az 500 ft óvadék letételére köteleztetnék — a végrehajtás huzás-halasztása s kijátszása ellenne kerülve — s a kiszabott büntetés gyorsan és annál példásabban lenne foganatosítható. Másrészt az összes bírságok az illető ügyvédi kamara pénztárát illetvén : azon pénzek evidentiában tartása s kezelése legkönyebben lenne eszközölhető. Minthogy pedig az ügyvédek által fizetendő bírságok, a kamara által jótékony czélra lennének fordítandók: az állam ezen most az állami pénztárba fizetni rendelt birságokhozi jogáról, ép oly méltányosan lemondhatna, mint a hogy csekélyebb vétség s kihágások esetében kiszabott bírságokat pénzbüntetéseket azon szegényalap javára rendeli a legújabb praxis criminalis szerint fizettetni, a mely helyen a vétség vagy kibágás elkövettetett. A 120. §-hoz jönne e következő bekezdés. „Az ügj .édi kamarák a hozzájuk befolyt bírságok összege kezelési módja, és a segedelmezettek névsoráról szóló kimutatást kimerítő jelentés kíséretében évnegyedenkint az igazságügymiuisteriumhoz beterjeszteni kötelesek." Mert az igazságügyministeriumot főfelügyelet! jogánál fogva a helyes kezelés s a segedelmezésben méltányos részesítés feletti ellenőrködés megilleti. A X. fej ezet helyettjönne e következőleg tervezett X. fej ez et. Ügyvédi díjszabás. 125. §. Az ügyvéd dijai szabad alku hiányában saját vagy ellenfele irányában következőkép állapítandó meg: 1. Ügyvédi napdij: a) félnapdij számítandó fel oly esetekben, midőn az ügyvéd teendőiért külön munka vagy védelmi dijt fel nem számithat s időtöltése egy órán tul tovább nem terjed: 3 ft. b) egy órántuli időtöltésért, az ügyvédet teljes napdij illeti, mely 5 ft. 2. A tényállás felvételéért vagy tanácsadásért : a) csekély ügvekben 3 frtól—10 ftig b) fontosabb ügyekben 10 ftól—20 ftig 3. munkadíj: a) keresetlevelek végrehajtási, árverési kérvények felebbezések s más olynemü csekélyebb beadványok szerkesztéseért, melyek egy lapnál tovább nem terjednek s melyekre nyomtatványok is használhatók az irat terjedelmének a bélyegtörvények szerinti számítása mellett 3 ft b) Hasonnemü munkákért vagy védbeszédeikért. melyek egy évig terjednek, figyelemmel a munka belbecsére, valamint a védelem sikerére 5—10 ft. c) Terjedelmesb dolgozatok vagy szóbei'' védekezésekért a b) pont alattiakra figyelemmel 10—50 ft. d) Oly ügyeknél, melyeknél több napi tanulmányozás időtöltés megfeszített terjedelmes munkálkodás s előkészület szükségeltetik az eltöltött napokért járó 5 ft napdijnak külön felszámítása mellett 50—200 ft. e) Még rendkivülibb s nagyobb figyelmet gerjesztő ügyeknéli munkálkodás vagy védekezésekért a b) pont alattiakra figyelemmel 200—1000 ftig. 4. Fuvar, élelmezés és szállásolási költségek. a) a íuvarilleték a vidéki szokásos ár, vagy az igazolt fuvardíjak szerint állapitaudók meg; vasúton tett utazásoknál a 2-dik, a gőzhajon az 1-ső hely vitelbére számitható fel. b) Egy huszonegy órai szállás és élelmezés 5 ftbau, ezen belől 3 ftban állapítandó meg, a napdij felszámításán kívül. 5. Másolási s egyéb dijak. a) féllapra terjedő másolatokért 15 kr. b) egész lapért 30 kr. c) félivért 50 kr. d) egész ívért 1 ft. e) nyomtatványokért egy ívig 15 kr. f) Iratok benyújtásáért, értesítő levelek féladásáért a helyszínén bélyegeken kivül 10 kr. g) A szék vagy postaállomástól távolabb, az igazolt küldönczdij térítendő meg. h) Az ügyrevonatkozó levélbeli értesítésekért csak a másolási dijak kétszeres özszege számithatók fel. 6. Vegyes intézkedések: a) a bíróság illetőleg az első folyamodásu törvényszék kerületén kivül lakó ügyvéd költségei, az ellenfél ellenében, a szerint állapittathatik meg, mintha az illető ügyvéd a kerület szélén tartaná lakását. Saját ellenfele irányában, azonban, a rendes lakától felhasznált fuvar, napdij s élelmezési költségei is megáilapitandók. b) a bíróság székhelyén tett munkálatoknál vidéki ügyvéd, fuvar, szállás és élelmezési illetékét, az ellenfél rovására csak azon esetben számithatja fel, hogy ha igazolni tudja azt, hogy ügyfele ügyét a szókhelyen lakó ügyvédek egyikére sem bízhatta; ellenben saját fele irányában összes költségei felszámithatók. c) Ügyvédnek, saját fele tudta és belegyezése nélkül az ellenféltől sem közvetve, sem közvetlenül még az ügy befejezte után sem szabad díjazást vagy ajándékot elfogadni, fegyelmi büntetés és a kapctt pénz elvesztésének terhe alatt. d) Bíróságok vagy hatóságoknál tett szóbeli megsürgetésekért dij nem jár, s az ügyvéd saját fele ellenében is csak akkor követelheti, hogy ha a/, illető fél által e végett különösen megkerestetett. c) Ügyvédjelöltek fél napdijban 2 ft. egész napdijban 3 ftot számithatnak fel. f) Ügyvédek és ügyvédjelöltek, oly csekély ügyekben, melyekben munka, vagy védelmi dijt külön fel nem számithatnak — például az ellenfél meg nem jelenése vagy más tőlük nem függő akadály miatt — egy napon át, ha bár egybiróságnál több ügyekben időt kellene eltölteniök minden ügynél fél napdijalkat külön külön felszámíthatják, mert: Egy ugy a bíróságok, mint az ügyfelek tájékozására és útmutatására szolgáló díjszabásnak megállapítását több tekinteteknél fogva kívánatosnak tartom. Egyrészt saját ügyfeleik irányában biztosítva lesznek oly ügyvédek, kik a szabadalku priviligiumát kapzsimódon nem akarják kizsákmányolni — hanem saját önérzetükben bizva, kiérdemlett díjazásukat féléik loyalitására hagyják — vagy legroszabb esetben eziránt törvény által biztosittatnak. Másrészt nem következik be oly anomália, melyszerint mint ez széles e hazában — bárhol megtörténik, hogy mig egyik ügyvéd költség s fáradságainak megállapításánál túlságos kedvezésben részesül: addig a másik ügyvéd részére készpénz kiadásai is alig ítéltetnek meg. Az átmeneti intézkedéseknél. A 125. §. második bekezdéséül jönne: Mindazáltal az illető ügyvédek kötelesek hatósági vagy bírósági igazolványokkal támogatni azt, hogy az ügyvédségi jogosítványaik elnyerése óta, időről időre minő foglalkozást vittek, — s I hogy különösen, akár mint polgárok, akár mint ügyvédek — a politikai bűntény vagy vétségek kivételével semmi olyast el nem követtek, mely által jelen törvény szerint fel nem vehetők, vagy az ügyvédségből kizárandók lennének. X Észrevételek a magyar legújabb polgári per rendtartási javaslatra a szóbeliség — és közvetlenségre vonatkozólag a rendes- és föllebbezési eljárásná 1.*) Nagy Lajos ügyvéd úrtól. Bizonyára nagy fába vágtam fejszémet! mert ha nehéz a küzdelem félre vezetett elámi*) A t. czikkiró ur nézeteit mi ugyan semniike'p sem osztjuk, mert mi a következetesen keresztül vitt korlátlan szóbeliség és közvetlenség rendithetlen barátai vagyunk, de tekintettel a tárgy fontosságára szivesen tért engedünk meggyőződésünktől elvben eltérő czikkének, mert reméljük, liogy ez megtörendi a szóbeliség és közvetlenség barátaiban az eddig tapasztalt apathiát és serkenteni fogja őket a helyesnek és üdvösnek elismert rendszer védelmére kelni. — Bár tagadhatlan, hogy az újonnan honosítandó rendszer — épen a szakavatottak egy részének ellenszenve miatt is — tetemes nehézségekkel lesz kénytelen megküzdeni, azért annak helyes gyakorlati kivitelétől biztosan a legfényesb sikert várjuk, a milyent nem remélhetünk sem a régi sommás eljárás rehabilitatiójától — melyet Gegus ur sürgetett lapunkban, — séma jelenlegi rendes eljárás fenntartásától, melyet czikkiro ur ajánl, és melynél szerencsétlenebb szerkezetű eljárást alig képzelhetünk. Igaz, hogy a la- j punk mellett közlött előadói javaslatért, ugy a hogy az | előttünk fekszik, egészben mi sem tudnánk buzgólkodni, • — abból azonban nem az következik, hogy a rendszert | kell kárhoztatni, hanem, hogy a többnyire helyes alapelveken nyugvó javaslaton kell javítani, miért csak ki- ! ! tott néptömeg ellen: kétségtelenül nehezebb az i tudományosan mivelt szakférfiak phalanxa ellen, I különösen midőn ezen szakférfiak mezgyőzó'désj bői csoportosulnak bizonyos elvek, bizonyos ter1 vek védelmére. Valóban nehéz a küzdelem mindkét esetí ben, sőt lehető, hogy a viador többnyire a le! győzetés keserű előérzetével lép a küzdhomok! ra; első esetben azért, mert tudja mikép az ér| telem fegyverei megtompulnak a tudatlanság szikiáján. — másik esetben pedig azért, mert tudja mikép harczban edzett, győzelemhez szokott légióval van ügye; és megdöbben a jeladásra, mint tábornok, ki ujoncz tömeggel kénytelen támadni a győzhetlennek ismert gárda ellen. De hányan küzdenek és küzdünk azért a legyőzetés biztos tudatában is! Igenis, mert ez férfiúi rendeltetésünk; t. i. győzni vagy elesni meggyőződésünk és elveink védelmében. Ily gondolatok támadtak bennem, midőn elhatárzám magam a fennkitüzött kérdésben sorompóba lépni A szóbeliség és közvetlenségnek törvénykezési eljárásunkban leendő általános alkalmazásától kitűnő szakférfiak sokat, talán nagyon sokat várnak. Ettől várják a perek lefolyásának gyorsítását, s az igazságnak biztosabb kideiitését attól várnak tehát különösen gy o r s és j ó igazságszolgáltatást. Várják pedig ezt azon reményben, mert szóbeli eljárásnál a pert húzni halasztani nem lehet: és mert nyilvánosság és közvetlenség alkalmazása mellett, bevágatik utja a hosszadalmas, fölösleges, és talán csak a bíróság és ellenfél megtévesztésére czélzott előadásoknak és „prókátori fogásoknak", mivel ezen elvekre fektetett eljárás mellett ügyvéd és l fél egyiránt megdöbbennek a közvélemény itéle! tétől, és nem fognak szóbeli és nyilvános tári gyalásoknál valótlan állításokat merészelni az ellenfél nem teljes világosságban álló jogainak elleplezésére és kijátszására. A szóbeliség- nyilvánosság és közvetlenség elveire fektetett bírói eljárás hazája Francziaország, és átalában a franczia törvénykezés az, mely korunkban mintául vétetik törvénykezési reformoknál. És noha sajnálattal kell megváltanom, hogy a franczia törvénykezést csak rövid értekezések után alig főbb vonásaiban ismerem és nem lehetek oly szerencsés, hogy a franczia törvényszékek gyakorlati eljárásáról minden hatásaival és következményeivel tapasztalat után véleményt mondhassak: annyit mindazáltal jogosítva hiszem magamat előre kijelenteni, hogy alig képzelhetem, mikép bármely nagy kiterjedésű államban a szóbeliség és közvetlenség annyira keresztül vihető volna, hogy — mint a vitatás tárgyául szolgáló javaslatban előírva van, — az eljárás még a fellebbezési törvényszékeknél is azokra fektetett elvek szerint történnék; vagy ha igen: 1 ugy bizonyára különböző erkölcsök és szokások behatása, a pörlekedési viszketeg hiánya, és különösen a közlekedési eszközök elégséges volta, sőt még lehetőleg az aránylag sok törvényszékek és bíróságok létezése okozói együtt annak, hogy a szóbeliségnek és közvetlenségnek a törvénykezési eljárásnál általános behozatala nem ugyanazon következést eredményez, mit alább kimutatni fogok. De bármi történjék is a közmivelődés terén — és így törvénykezési tekintetben is előre haladt egyes államokban: miután különböző erkölcsök és szokások behatása alatt ugyanazon tényezők, különböző eredményeket mutatnak fel, azokon mindazt , mi Angol vagy Franeziaországban jónak és czélszerűnek bizonyult be, nem tartom már eo ipso hazánkban azon sikerrel alkalmazhatónak. Ne következtesse azonban senki az eddig mondottakból mintha én a szóbeliség és közvetlenségnek átalában, és különösen a nyilvánosságnak is ellensége volnék, teljességgel nem vagyok, sőt sok tekintetben jó eredményt várok a szóbeliség és közvetlenségtől, természetesen ott, hol alkalmazhatónak látom, legtöbbet várok pedig a már nálunk is némileg behozott nyilvánosságtól. Mindazáltal hiszem és kifogom mutatni hogy a szóbeliség és közvetlenség elveire fektetett "ezen polg. perrendtartási javaslat életbeléptetése a törvénykezés terén átalában kedvezőtlenebb állapotot teremtene, még pedig vánatos, miszerint ahhoz minél többen alaposan hozzászóljanak, hogy a hiányok tüzetesen kijeleltessenek és a czelszerü módosítások javaslatba hozassanak. S z er k.