Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 13. szám - Észrevételek az ügyvédi rendtartás tárgyában. [2. r.]

148 — alperes városnak régen sirjokban porhadó tisztviselői az ily rata portió iirgyre alatt befon- i tak, keresetemet nem rata portiora, banem a i felidézett törvények szerint az egész Boldogfal- j vára, mely hajdan az U. szerint Debrecen • város ezelőtt sokkal beljebb eső kapujánál kez- j dödőtt és 28 '/a portából állott, nem pedig, mint . alperes szeretné csak a szőllőkertekre, igy Ebes- j re, mely 5723. Szepesre, mely 5434. Paczra, mely 2297. Fanceikára, mely 3531 catastralis ; holdat teszen, s Biharmegyébe helyezvék, vala- í mint az ezen pusztákkal közvetlen érintkezésben lévő Szováth helység határában, Debreczen város által birlalt (3000 holdnyi nemesi fekvő bir- \ tokokra, melyeket a helyszínén is kimutatni kész vagyok, melyszerint az egésznek kiboesájtását kérem, és igy alperes által ez ügyre nézve helytelenül, idéztettek azon ügyek, melyeket akar a Szepesy Ágota „Horváth Mihálynétól leszármazó • Bogdányi Bégányi családnak nevében indítottak a 2-ik szám alatti ítéletek szerint alperes megnyert, akár a Szepesy Katalin, Becsky Sebestyénnétői leszármazó Cseh Ferencz Cseh Aloj/.ia Kováts Istvánné, Cseh Mária B. Elford Vilinosné, s több összesen 54 rendbeli örökösök ellen kik, szinte rata portiókat kerestek, de se szerződést, sem más érvényes iratokat be nem mellékeltek, s fel nem mutattak a 3 sz. alatti sze- , rint a város megnyert ugysziute, a Máriási Juliánná Máriási Terézia, Tisza Károly stb. stb. felperességük alatt foiytattatott, s a 4-ik számú I melléklet szerint alpere9 által megnyert ügy, hol I szinte rata portiora intéztetett a kereset. Hasonlóul Horváth Miklósnak, mint Somosy Lás..ló, Somosy Klára, Zsoldos Gyula és Bonizs Menyhért i felperességük alatt foiytattatott szinte rata portióra, de semmivel nem bizonyított zálogváltó 1 keresetükben az 5-ik és 6-ik szám alattiak szerint nyert felmentő ítéletek, mint ugyanannyi hasonlitási példák, a jelen nem rátára hanem j az egészre intézett, s minden kellő okiratokkal, i szerződvényekkel, leszármazási kimutatással ke- i resztlevelekkel, s megbízásokkal, felszerelt ügynek hátrányára nem szolgálnak. És igy. A 4-ikre. Már fennebb elegendőleg begyőz- | tem, hogy az Ebes, Szepes, Pacz. Fancsika, és boldogfalvai az E. F. G. H. alatti kimutatáso- j kat csak azon lefolytatott telekkönyvi ügy tevén szükségessé, az ott birlaló, mintegy 400 egyé- j neknek a perbe való beidézése szükségtelen volt, j mivel azok a számtalan zálogszerzőések egyiké- | ben sem fordulnak elő. A boldogfalvai kerti | birtokosok pedig, a már lefolytatott telekkönyv- j vezési perben is nem azért idéztettek elő, mintha az egész Boldogfalvának csak ezek lennének birlalói, vagy hogy ezen kertek területe az egész Boldogfalvát tenné ki; mert a dolog természeténél fogva is ezen szőllős kertek neve alatt ! nem lehet érteni az egész Boldogfalvát, mely hajdan 28% portából állott, és az 1618-ik évi törvény 41-ik czikkelye, az 1609-ik évi 42-ik t. cz. és az 1613-ik évi 9-ik t. cz. szerint minden portára 4 jobbágytelek vagy 12 zsellértelek számítandó, következik hogy Boldogfalva a kérdéses időben falu volt ugyan, de most már pusztává lett, s mely a mostani fehérló fogadó közelében állott, Debreczeni kapun és árkon kívül kezdődött, melyen a keheimben levő u. i. alatti számtalan tanúvallomások szerint a mostani Debreczennek már utczái, vasúti indóháza, s egyéb telepei feküsznek. Ezen boldogfalvai kertek akkor is és mindig csak ily kerti természetű kiegészítő részét tették, bár kik által is lettek legyen birtokolva; az alperes fel által fogásként felemlített boldogfalvai kert területével ki nem pótolhatók. Es igy: Az 5-ikre. Nem állván ellent a birtok terület kimutatásának a B. Ghilányi Domokos által folytatott, de szinte rata portióra intézett perbeli, az alperes által 7-ik sz. alatt felidézett valamint ugyan ilyszerü alakoskodásnak támogatására, a Vay László perbeli esetének reája vonatkozólag a 8-ik sz. alatt mellékelt okiratok, illetőleg ítéletek példái sem, hol mindenütt a nagy egészből kihasítandó rata portio forgott kérdésben, s hol jelesen a mellékelt 7 sz. alatti hallomáson épült tanúvallomások által az erőlködik begyőzni alperes, hogy a boldogfalvai szőllőskertek polgári birtokok lennének, s igy két Boldogfalvai törekszik előállítani u. m. egyiket, mint nemesi birtok, másikat mint polgárok tulajdonát, és igy polgári birtoknak akarja jellemezni, továbbá belső és külső Boldogfalvát, melyet egymástól czövekekkel a török által elkülönözöttnek áilit lenni. Mind ez meglehetett ugyan olyformán hogy belső és külső Boldogfalva ClÖvekkel volt élkülönözve, csakhogy akkor aza belső Boldogfalva a később épült fehérló, és csak most elrontatott mészárszék között kezdődött, s a belső Boldogfalvának hivatott téren, most már Debreczennek utczái épültek. Az is lehet, hogy a boldogfalvai szőlőskertekben debreczeni lakosok voltak a birlalók, kik az illető földesúrnak vagy dézsmát, vagy taksát fizettek, de, hogy Boldogfalva kétféle természetű u. m. nemesi " és polgári lett volna, vagy hogy akár belső akár külső Boldogfalvában a Szepesy családból leszármazottakon kívül, más idegen annál inkább Debreczen város közönsége, vagy egyes polgárai örök joggali tulajdonosok nem pedig haszonbérlők vagy zálogbirlalók lettek volna, kereken tagadom, s ezen állításomat az U. alatti okmánynyal is igazolom. (Folytatjuk.) Y Észrevételek a z ü g y \*é\ i rendtartás tárgyában. Egri Endre főügyész úrtól. ^(Folytatás és vége.) A II 1-dik fejezetben „ügyvédi dijakról" a 30-dik §. után jönne a következő szerkezetű 37. §. a bíróságok és az ügyvédi kamara, a felszámított ügyvédi dijakat és illetékeket aX-dík fejezetben foglalt ügyvédi díjszabás értelmében állapítják meg. Mert az ügyvédi dijakat megállapító bírósápok útmutatásául elkerülhetelen szükségesnek tartom, egy ügyvédi díjszabásnak megállapítását, mi által ellenne kerülve, azon jelenbeu uralkodó anomália, melyszerint míg egy esetben az ügyvéd költségei, készpénz kiadásai is alig állapittatnak meg, más esetben, az ügyvédek — a felek nyilvános terheltetésére túlságos kedvezményben részesülnek dijaik megállapításánál. Különösen áll ez ott, hol a végrehajtó kiküldött sokszor hallatlanul tulcsigázott összegeket állapit meg. A z V-dik fej ez étnél. A 47. §-hoz jönne : „b. fedhetlen előéletű." E tekintetben indokaimat a 2-dik §-nál adtam elő. A VI. fejezetnél. A 6S. §-nak második bekezdését, melyszerint az ügyvédi kamara közgyűlésének idejéről és helyéről, a kir. ügyész 24 órával előbb értesítendő s a t. kihagyandónak vélem. Mert egy tekintélyes és szakférfiakból álló gyülekezetről fel nem tehető, hogy jogkörét túllépve, tanácskozási termét veszélyes politikai tendentiáju club gyüldéjévé tegye: de más különben is a kir. ügyész rendőri biztosi szerepe, a kir. ügyészség és az ügyvédi testület méltóságának egyiránt ártana. A 09. §. második heke/.dése igy módosulna: „Ezen kijelölt helyhezkötés azonban legfeljébb 2 évig tarthat, s azonnal megszűnik, mihelyest a kijelölt helyen egy másik ügyvéd önként letelepedik, vagy azon hely egy ujabb kezdő ügyvéd részére jelölhető ki. — Egyéb esetben az ügyvéd lakhelyét szabadon választhatja, s az ügyvédi kamara a felvételt más megszorító feltételekhez nem kötheti." Mert az ily helyhezkötésnek szüksége csak oly helyek tekintetében állhat be, melyek távol elszigeteltségüknél fogva valóságos exiliumként tekinthetők; ennélfogva 2 év teljesen elég arra hogy az illető azon helyhez vagy megszokják, vagy attól minden áron meneküljön, mig ismét méltányos, hogy egy ujabb kezdő ügyvéd által felváltható legyen. A VII. fejezethez. A 74. §-nak második bekezdésében a fellebbezés tekintetében kijelölt kir. tábla bírósága helyett, itt is a legfőbb törvényszéket vélném kijelölendőnek. Mert a törvény egyéb más eseteiben is a legfőbb ítélőszék neveztetik meg fellebbezési biróságkint, mely bíróságot jelen esetbea is anynyivaJ inkább alkalmazandónak vélném, mivel, ha a jogorvoslat csak egy fórumra engedtetik meg: illő, hogy ezen egyedüli apellatorium fórum a legfőbb Ítélőszék legyen. A 75. §-nak ezen kitétele: „ily határozatok ellen perorvoslatnak nincs helye" eképen lenne módosítandó: „Ily határozatok ellen perorvoslatnak a 74 §. szabálya szerint vau helye" (: t. i. birtokon kivül a legfőbb itélőszékhez:) Mert a perorvoslatnak kizárását sem jogos, sem méltányosnak nem tartom. A 78, §-nak azon tételét: „és ily határozatok ellen fellebbvitelnek nincs helye" e következőleg módosítanám: és ily határozatok ellen felebbvitelnek az igazságügyministeriumhoz, de csak birtokon kivül van helye." Mert csekélyebb eseteknél sem tartom igazságosnak a jogorvoslat elzárását, s minthogy ily csekélyebb kötelességszegéseket — ugy szólva az ügyvédi kamara házi feny'téke alá sorozandóknak kell tekinteni; erre nézve felsőbb 3 mintegy kegyelmi bíróságul az igazságügyministeriumot vélném kijelölni, mely hivatva van, a kormányt megillető főfelügyeleti jognak gyakorlatára. A 803 § közlött nyomtatványból kimaradt *) A 90. §-nál a perrendtartás 50. §-ára való I hivatkozás helyett annak idevonatkozó tartalmát 1 vélném felvétetni. Mert jelen törvény körfilbelöl a most terve: zett uj perrendtartással fog életbelépni — miI dön a jelen alkalmazásban lévő megszűnik és igy azon törvény már keletkezésekor is hiányos lenne A 97. §-nái ezen kitétel: a vádlottat és a | fegyelmi bíróság által netalán kijelölt tanukat és j szakértőket megidézi" — igy módosulna: a vádlottat és a fegyelmi bíróság által ne: talán kijelölt tanukat és szakértőket a 93. §. ! szabályai szerint (azaz illető bíróságaik vagy haI tóságaik utján) megidézi." Mert az ügyvédi kamarának, mint fegyelmi j bíróságnak végrehajtó hatalma csupán csak sa| ját tagjai felett terjedhet ki, — s végrehajtó köze1 gei hiányában , kényszer alkalmazás esetében, ! az illető bíróságok s hatóságokhoz kell folyaI modnia. A 99. §-nál az uj t. r. t. §§-ira való hij vatkozást mellőzendőnek, s azon §§. idevágó intézkedéseit beiktatandónak vélném, a munka egész volta végett. A 100. §-nál hasonlag az idézett §. helyett • lenne e következő szerkezet: .A törvényesen megidézett tanú meg nem ! jelenés esetében a fegyelmi bíróság megkereséI sére az illetékes végrehajtó közegek által azon! nal előálitandó, s ha az idézés elől alapos ok j nélkül eltávozik, vagy vallomást tenni vonakoI dik, a megjelené? és tanuságtételre pénz vagy fogságbüntetés alatt szorítható. A pénzbírság a netalán meghiúsított tárgyalás költségén kivül 10 frtól 300 frtig terjed: melynek behajtása vagy behajthatlanság esetére a pénzbirságnak minden 5 ft helyett egy napi fogságra leendő átváltoztatása végett az illetékes bíróság illetőleg törvényszék megkerestetvén, a foganatosítás felöl a behajtott pénzbírság átküldése mellett, a fegyelmi bíróságot értesíteni köteleztetik. A birságra — vagy ezt helyettesítő fogságra szóló határozatok ellen fellebbezésnek a legfőbb itélőszékhez csak birtokon kivül van helye. Az azonnal bejelentett vagy beadott fellebbezés 48 óra alatt a fegyelmi bíróság utján felterjesztendő. Mert a 107. §. intézkedéséből is kitűnik az, hogy a fegyelmi biróság végrehajtó hatalommal nincs felruházva, midőn a pénzbirságnak fogságra leendő átváltoztatása, valamint a fogság foganatosítása végett az illető törvényszéket kelletik megkeresni. A fellebbezés tekintetében indokaimat már fennebb több helyt előadtam. A 116. §-hoz jönne'a következő bekezdés : „Végre mindazon esetekben, melyekben ügyvéd vagy ügyvédjelölt ellen fenyítő eljárás indíttatik,'vagy az 24 órán tul terjedőleg letartóztattatik: köteles az illető biróság vagy hatóság az ügyvédi kamarát azonnal értesiueni. Mert a felhozott esetekben az ügyvédi kamarának kötelessége ugy a testület jogát és tekintélyét érdeklőleg, mint a felek érdekében a kellő intézkedéseket megtenni. A 117. §, utolsó bekezdése helyett jönne a következő szerkezet: „A bíróságok által hozott pénzbirságra szóló jogerejü határozatok, valamint a netalán behajtott birságok az ügyvédi kamarának küldendők meg. Az ügyvédi kamara azon esetben, midőn a végrehajtó biróság által arról lett értesítve, hogy a marasztalt ügyvéd a végrehajtást bevárva, kötelezettségének ez alkalommal sem tett eleget: a kiszabott bírságot és költségeket, az illető ügyvéd óvadékából rövid uton levonván, a késedéi*) Nem maradt ki — mert 85. § második kikezdése képezi e szakaszt, csak a szakasz száma maradt el elnézéséből. Szerk.