Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 13. szám - Észrevételek az ügyvédi rendtartás tárgyában. [2. r.]

148 — alperes városnak régen sirjokban porhadó tiszt­viselői az ily rata portió iirgyre alatt befon- i tak, keresetemet nem rata portiora, banem a i felidézett törvények szerint az egész Boldogfal- j vára, mely hajdan az U. szerint Debrecen • város ezelőtt sokkal beljebb eső kapujánál kez- j dödőtt és 28 '/a portából állott, nem pedig, mint . alperes szeretné csak a szőllőkertekre, igy Ebes- j re, mely 5723. Szepesre, mely 5434. Paczra, mely 2297. Fanceikára, mely 3531 catastralis ; holdat teszen, s Biharmegyébe helyezvék, vala- í mint az ezen pusztákkal közvetlen érintkezésben lévő Szováth helység határában, Debreczen vá­ros által birlalt (3000 holdnyi nemesi fekvő bir- \ tokokra, melyeket a helyszínén is kimutatni kész vagyok, melyszerint az egésznek kiboesáj­tását kérem, és igy alperes által ez ügyre nézve helytelenül, idéztettek azon ügyek, melyeket akar a Szepesy Ágota „Horváth Mihálynétól leszármazó • Bogdányi Bégányi családnak nevében indítottak a 2-ik szám alatti ítéletek szerint alperes meg­nyert, akár a Szepesy Katalin, Becsky Sebes­tyénnétői leszármazó Cseh Ferencz Cseh Aloj/.ia Kováts Istvánné, Cseh Mária B. Elford Vilinos­né, s több összesen 54 rendbeli örökösök ellen kik, szinte rata portiókat kerestek, de se szer­ződést, sem más érvényes iratokat be nem mel­lékeltek, s fel nem mutattak a 3 sz. alatti sze- , rint a város megnyert ugysziute, a Máriási Ju­liánná Máriási Terézia, Tisza Károly stb. stb. felperességük alatt foiytattatott, s a 4-ik számú I melléklet szerint alpere9 által megnyert ügy, hol I szinte rata portiora intéztetett a kereset. Hasonlóul Horváth Miklósnak, mint Somosy Lás..ló, So­mosy Klára, Zsoldos Gyula és Bonizs Menyhért i felperességük alatt foiytattatott szinte rata por­tióra, de semmivel nem bizonyított zálogváltó 1 keresetükben az 5-ik és 6-ik szám alattiak sze­rint nyert felmentő ítéletek, mint ugyanannyi hasonlitási példák, a jelen nem rátára hanem j az egészre intézett, s minden kellő okiratokkal, i szerződvényekkel, leszármazási kimutatással ke- i resztlevelekkel, s megbízásokkal, felszerelt ügy­nek hátrányára nem szolgálnak. És igy. A 4-ikre. Már fennebb elegendőleg begyőz- | tem, hogy az Ebes, Szepes, Pacz. Fancsika, és boldogfalvai az E. F. G. H. alatti kimutatáso- j kat csak azon lefolytatott telekkönyvi ügy tevén szükségessé, az ott birlaló, mintegy 400 egyé- j neknek a perbe való beidézése szükségtelen volt, j mivel azok a számtalan zálogszerzőések egyiké- | ben sem fordulnak elő. A boldogfalvai kerti | birtokosok pedig, a már lefolytatott telekkönyv- j vezési perben is nem azért idéztettek elő, mintha az egész Boldogfalvának csak ezek lennének birlalói, vagy hogy ezen kertek területe az egész Boldogfalvát tenné ki; mert a dolog termé­szeténél fogva is ezen szőllős kertek neve alatt ! nem lehet érteni az egész Boldogfalvát, mely hajdan 28% portából állott, és az 1618-ik évi törvény 41-ik czikkelye, az 1609-ik évi 42-ik t. cz. és az 1613-ik évi 9-ik t. cz. szerint min­den portára 4 jobbágytelek vagy 12 zsellértelek számítandó, következik hogy Boldogfalva a kér­déses időben falu volt ugyan, de most már pusztává lett, s mely a mostani fehérló fogadó közelében állott, Debreczeni kapun és árkon kí­vül kezdődött, melyen a keheimben levő u. i. alatti számtalan tanúvallomások szerint a mos­tani Debreczennek már utczái, vasúti indóháza, s egyéb telepei feküsznek. Ezen boldogfalvai kertek akkor is és mindig csak ily kerti termé­szetű kiegészítő részét tették, bár kik által is lettek legyen birtokolva; az alperes fel által fo­gásként felemlített boldogfalvai kert területével ki nem pótolhatók. Es igy: Az 5-ikre. Nem állván ellent a birtok te­rület kimutatásának a B. Ghilányi Domokos ál­tal folytatott, de szinte rata portióra intézett perbeli, az alperes által 7-ik sz. alatt felidézett valamint ugyan ilyszerü alakoskodásnak támo­gatására, a Vay László perbeli esetének reája vonatkozólag a 8-ik sz. alatt mellékelt okiratok, illetőleg ítéletek példái sem, hol mindenütt a nagy egészből kihasítandó rata portio forgott kérdésben, s hol jelesen a mellékelt 7 sz. alatti hallomáson épült tanúvallomások által az eről­ködik begyőzni alperes, hogy a boldogfalvai szőllőskertek polgári birtokok lennének, s igy két Boldogfalvai törekszik előállítani u. m. egyi­ket, mint nemesi birtok, másikat mint polgárok tulajdonát, és igy polgári birtoknak akarja jel­lemezni, továbbá belső és külső Boldogfalvát, melyet egymástól czövekekkel a török által el­különözöttnek áilit lenni. Mind ez meglehetett ugyan olyformán hogy belső és külső Boldog­falva ClÖvekkel volt élkülönözve, csakhogy akkor aza belső Boldogfalva a később épült fehérló, és csak most elrontatott mészárszék között kezdő­dött, s a belső Boldogfalvának hivatott téren, most már Debreczennek utczái épültek. Az is lehet, hogy a boldogfalvai szőlőskertekben deb­reczeni lakosok voltak a birlalók, kik az illető földesúrnak vagy dézsmát, vagy taksát fizettek, de, hogy Boldogfalva kétféle természetű u. m. nemesi " és polgári lett volna, vagy hogy akár belső akár külső Boldogfalvában a Szepesy csa­ládból leszármazottakon kívül, más idegen an­nál inkább Debreczen város közönsége, vagy egyes polgárai örök joggali tulajdonosok nem pedig haszonbérlők vagy zálogbirlalók lettek volna, kereken tagadom, s ezen állításomat az U. alatti okmánynyal is igazolom. (Folytatjuk.) Y Észrevételek a z ü g y \*é\ i rendtartás tárgyában. Egri Endre főügyész úrtól. ^(Folytatás és vége.) A II 1-dik fejezetben „ügyvédi dijakról" a 30-dik §. után jönne a következő szerkezetű 37. §. a bíróságok és az ügyvédi kamara, a felszá­mított ügyvédi dijakat és illetékeket aX-dík feje­zetben foglalt ügyvédi díjszabás értelmében ál­lapítják meg. Mert az ügyvédi dijakat megállapító bíró­sápok útmutatásául elkerülhetelen szükségesnek tartom, egy ügyvédi díjszabásnak megállapítását, mi által ellenne kerülve, azon jelenbeu uralkodó anomália, melyszerint míg egy esetben az ügy­véd költségei, készpénz kiadásai is alig állapit­tatnak meg, más esetben, az ügyvédek — a fe­lek nyilvános terheltetésére túlságos kedvez­ményben részesülnek dijaik megállapításánál. Kü­lönösen áll ez ott, hol a végrehajtó kiküldött sok­szor hallatlanul tulcsigázott összegeket állapit meg. A z V-dik fej ez étnél. A 47. §-hoz jönne : „b. fedhetlen előéletű." E tekintetben indokaimat a 2-dik §-nál ad­tam elő. A VI. fejezetnél. A 6S. §-nak második bekezdését, melysze­rint az ügyvédi kamara közgyűlésének idejéről és helyéről, a kir. ügyész 24 órával előbb értesítendő s a t. kihagyandónak vélem. Mert egy tekintélyes és szakférfiakból álló gyülekezetről fel nem tehető, hogy jogkörét túl­lépve, tanácskozási termét veszélyes politikai tendentiáju club gyüldéjévé tegye: de más kü­lönben is a kir. ügyész rendőri biztosi szerepe, a kir. ügyészség és az ügyvédi testület méltósá­gának egyiránt ártana. A 09. §. második heke/.dése igy módosulna: „Ezen kijelölt helyhezkötés azonban legfel­jébb 2 évig tarthat, s azonnal megszűnik, mihe­lyest a kijelölt helyen egy másik ügyvéd önként letelepedik, vagy azon hely egy ujabb kezdő ügyvéd részére jelölhető ki. — Egyéb esetben az ügyvéd lakhelyét szabadon választhatja, s az ügy­védi kamara a felvételt más megszorító feltéte­lekhez nem kötheti." Mert az ily helyhezkötésnek szüksége csak oly helyek tekintetében állhat be, melyek távol elszigeteltségüknél fogva valóságos exiliumként tekinthetők; ennélfogva 2 év teljesen elég arra hogy az illető azon helyhez vagy megszokják, vagy attól minden áron meneküljön, mig ismét méltányos, hogy egy ujabb kezdő ügyvéd által felváltható legyen. A VII. fejezethez. A 74. §-nak második bekezdésében a felleb­bezés tekintetében kijelölt kir. tábla bírósága he­lyett, itt is a legfőbb törvényszéket vélném ki­jelölendőnek. Mert a törvény egyéb más eseteiben is a legfőbb ítélőszék neveztetik meg fellebbezési bi­róságkint, mely bíróságot jelen esetbea is any­nyivaJ inkább alkalmazandónak vélném, mivel, ha a jogorvoslat csak egy fórumra engedtetik meg: illő, hogy ezen egyedüli apellatorium fó­rum a legfőbb Ítélőszék legyen. A 75. §-nak ezen kitétele: „ily határozatok ellen perorvoslatnak nincs helye" eképen lenne módosítandó: „Ily határozatok ellen perorvos­latnak a 74 §. szabálya szerint vau helye" (: t. i. birtokon kivül a legfőbb itélőszékhez:) Mert a perorvoslatnak kizárását sem jogos, sem méltányosnak nem tartom. A 78, §-nak azon tételét: „és ily határoza­tok ellen fellebbvitelnek nincs helye" e követke­zőleg módosítanám: és ily határozatok ellen fe­lebbvitelnek az igazságügyministeriumhoz, de csak birtokon kivül van helye." Mert csekélyebb eseteknél sem tartom igaz­ságosnak a jogorvoslat elzárását, s minthogy ily csekélyebb kötelességszegéseket — ugy szólva az ügyvédi kamara házi feny'téke alá sorozan­dóknak kell tekinteni; erre nézve felsőbb 3 mintegy kegyelmi bíróságul az igazságügyminis­teriumot vélném kijelölni, mely hivatva van, a kormányt megillető főfelügyeleti jognak gyakor­latára. A 803 § közlött nyomtatványból kimaradt *) A 90. §-nál a perrendtartás 50. §-ára való I hivatkozás helyett annak idevonatkozó tartalmát 1 vélném felvétetni. Mert jelen törvény körfilbelöl a most terve­: zett uj perrendtartással fog életbelépni — mi­I dön a jelen alkalmazásban lévő megszűnik és igy azon törvény már keletkezésekor is hiányos lenne A 97. §-nái ezen kitétel: a vádlottat és a | fegyelmi bíróság által netalán kijelölt tanukat és j szakértőket megidézi" — igy módosulna: a vádlottat és a fegyelmi bíróság által ne­: talán kijelölt tanukat és szakértőket a 93. §. ! szabályai szerint (azaz illető bíróságaik vagy ha­I tóságaik utján) megidézi." Mert az ügyvédi kamarának, mint fegyelmi j bíróságnak végrehajtó hatalma csupán csak sa­| ját tagjai felett terjedhet ki, — s végrehajtó köze­1 gei hiányában , kényszer alkalmazás esetében, ! az illető bíróságok s hatóságokhoz kell folya­I modnia. A 99. §-nál az uj t. r. t. §§-ira való hi­j vatkozást mellőzendőnek, s azon §§. idevágó in­tézkedéseit beiktatandónak vélném, a munka egész volta végett. A 100. §-nál hasonlag az idézett §. helyett • lenne e következő szerkezet: .A törvényesen megidézett tanú meg nem ! jelenés esetében a fegyelmi bíróság megkeresé­I sére az illetékes végrehajtó közegek által azon­! nal előálitandó, s ha az idézés elől alapos ok j nélkül eltávozik, vagy vallomást tenni vonako­I dik, a megjelené? és tanuságtételre pénz vagy fogságbüntetés alatt szorítható. A pénzbírság a netalán meghiúsított tárgyalás költségén kivül 10 frtól 300 frtig terjed: melynek behajtása vagy behajthatlanság esetére a pénzbirságnak minden 5 ft helyett egy napi fogságra leendő átváltoz­tatása végett az illetékes bíróság illetőleg tör­vényszék megkerestetvén, a foganatosítás felöl a behajtott pénzbírság átküldése mellett, a fegyelmi bíróságot értesíteni köteleztetik. A birságra — vagy ezt helyettesítő fogságra szóló határozatok ellen fellebbezésnek a legfőbb itélőszékhez csak birtokon kivül van helye. Az azonnal bejelentett vagy beadott felleb­bezés 48 óra alatt a fegyelmi bíróság utján fel­terjesztendő. Mert a 107. §. intézkedéséből is kitűnik az, hogy a fegyelmi biróság végrehajtó hatalommal nincs felruházva, midőn a pénzbirságnak fogságra leendő átváltoztatása, valamint a fogság fogana­tosítása végett az illető törvényszéket kelletik megkeresni. A fellebbezés tekintetében indokaimat már fennebb több helyt előadtam. A 116. §-hoz jönne'a következő bekezdés : „Végre mindazon esetekben, melyekben ügy­véd vagy ügyvédjelölt ellen fenyítő eljárás in­díttatik,'vagy az 24 órán tul terjedőleg letartóz­tattatik: köteles az illető biróság vagy hatóság az ügyvédi kamarát azonnal értesiueni. Mert a felhozott esetekben az ügyvédi ka­marának kötelessége ugy a testület jogát és te­kintélyét érdeklőleg, mint a felek érdekében a kellő intézkedéseket megtenni. A 117. §, utolsó bekezdése helyett jönne a következő szerkezet: „A bíróságok által hozott pénzbirságra szóló jogerejü határozatok, valamint a netalán behaj­tott birságok az ügyvédi kamarának külden­dők meg. Az ügyvédi kamara azon esetben, midőn a végrehajtó biróság által arról lett értesítve, hogy a marasztalt ügyvéd a végrehajtást bevárva, kö­telezettségének ez alkalommal sem tett eleget: a kiszabott bírságot és költségeket, az illető ügy­véd óvadékából rövid uton levonván, a késedéi­*) Nem maradt ki — mert 85. § második kikez­dése képezi e szakaszt, csak a szakasz száma maradt el elnézéséből. Szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents