Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 13. szám - Egy "kényes" kérdés - Jassik Menyhért felperesnek Debreczen város közönsége ellen folyamatban lévő zálogváltó perének vázlata. [5. r.]

— 146 — Egészen más, mint a facultativ polgári házasságot indítványozni, mert ez az átalán ellogadott értelemben annyit jelentene, mint a házassági jogra az 'egyházaknak is befolyást engedni, mit pedig egyátalábau senki sem pártolt a jogász gyűlésen. Ezen módositvány az, mely a szavazás tárgyát képezte. Hogy a házasság megkötésének oly módja, minőre módositványom czélzott, s a melyre nézve a jog és igazsággal ellentétes állást el nem fogadhatom, létezik Angliában; a közgyűlés alkalmával Ló'w ur is felemlité, de erre néz\ e igen helyesen megjegyezte azt is, hogy ez nem facultativ házasság oly értelemben, hogy' az egyház rendelkezik az egyházi házasságokról, másfelől pedig kétségtelen, hogy ezen mód azon fogalom alá sem esik, mit rendesen a „kötelező" polgári házasság alatt értünk. A jelszavak ily kétes jelentőségével szemben, s különösen oly különböző értelmű leven a „facultativ" kifejezés, mellőztem ily kifejezést, mely véleményemtől egészen eltérőt foglalna magában. Ennek daczára a közleményekben ezen kifejezést fordult elő, mit nem tulajdonithatok másnak, minthogy gyorsírói feljegyzések hamvában rövid jelszókat alkalmaztak a referensek és hogy tán az ülés jegyzőkönyvébe sem vétetett fel módositványom. hanem csak e hibás megjelelés használtatott s lel nem olvastatván a jegyzőkön vvek ki nem igazíttatott. Átadtam ugyan a módositványt irónual feljegyezve a szakosztályi ülésben, a közgyűlésen pedig szinte hasonlag feljegyezve annak indokait Lőw urnák kézbesítettem, a ciédnMk azonban a sietség és irathalmaz közt könnyen eltévedhettek, miután ez terjedelmesebb iratokkal is. mint például a törvénytelen gyermekek állapotának rendezése tárgyában benyújtott véleményemmel megtörtént. Ezek folytán tehát, mivel miután teljesen alaptalan tényt foglalt magában minden oly közlemény, melyből azt lehetett volna következtetni, hoey a magyar jogászgyülésen akadt volna oly nézet, mely a házassági jogra az egyházaknak kiván befolyást engedni, és mivel a lényegtelen eltérés miatt a közgyűlés drága idejét igénybe venni nem akartam , nehogy mégis a magyar jogászgyülésről ferde nézetek terjesztessenek közvetlen e gyűlések befejezte után a ,.Reform"-ban helyreigazítást tettem közzé. Sajnálom, hogy ez t. szerkesztő ui figyelmét elkerülte s ekkép a valótlan közleményt az évkönybe is bejutni engedé. Igaz ugyan, hogy helyreigazításomnak átvételére, még azon lapok sem találták elég fontosnak a jogászgyülésen nyilvánult nézetek érdekében tért nyitni, melyek a ferde közleményt jónak látták gúnnyal kisérni, ez azuuban egyi gyei több ok arra, melynél fogva önt, mint a jogászgyülési évköny és közlöny közös szerkesztőjét felkérem, hogy ezen soraimnak becses lapjában tért engedni, és ismert ügyszereteténél fogva, mely teljes meggyőződésem szerint melegen óhajtja, hogy a magyar jogászgyülésen felmerült nézetek hámisitlanul álljanak a közönség előtt, az évkönyvbe becsúszott hiba ezen rectiticatiojára a többi szaklapok figyelmét is felhívni ne terheltessék.*) alázatos szolgája Györy Elek Jassik Menyhért felperesnek Debreczen város közönsége ellen folyamatban lévő zálogválté perének \ azlata. h'iizli Egri Endre főügyész ur. A (Folytatás.) Ezen utolsó kifogásolt D. alatti szerződés tehát, csak folytatása és kifolyása a B. alatti 1829 szeptbr. 25-én kelt néhai Becsky Terézia Köröskényi Jánosné ös nagyanya 5 leányának ágán lejövő, minden Uecski.ino Köröskényiauus az N. alatti meghatalmazást alá iró suecessoroknak nevőkben kötött, minden kellékekkel ellátott, kifogás alá nem vonható, — szépanyám nagyanyám, s édesanyám neveit is magában foglaló szerződésnek; melyet mint a B. alatt is már felidézettet a P. alatt ezennel eredetiben bemellékelek. Ezeu most emiitett szerződésekre nézve birói figyelembe vétetni kérem: (miként, már fennebb is említem) csak jogfolytonosság, s jogközösség tekintetéből azon körülményt, hogy mindazon szerződések, melyek Debreczen városával eldödeink által századoktól óta köttettek, magokban foglalják az Ebes-, Szepes-, Boldog*) Szívesen tért engedünk e helyreigazításnak, bár magunk okot reá nem szolgáltattunk. A niultévi jogászgyülés szakosztályi tárgyalásairól ugyanis gyorsírói feljegyzések nem állván rendelkezésünkre, az állandó bizottság határozata szerint a szakosztályi raüköde-ek vázlatát szorosana szakosztályi hitelesített jegyzökönyvek nyomán kellett összeállítanunk; ezen hitelesített jegyzökönyvek elseje a helyreigazító ur által uelieztelt passust szóró l-s».ór a tartalmazza, e szerint tehát eunek szövegétől eltérnünk, még az esetben sem volt szabad, ha egyes lapokban magánjellegű helyreigazítások közrebocsáttattak is, mert a jegyzőkönyvek tartalmához utasításunkhoz képest — kötve voltunk és mert például a szóbani első jegyzőkönyv semmi olyan csatolmányt nem tartalmaz — egyáltalán csatolmánya nincsen is, — mely a jegyzőkönyv tartalmát kétségessé tenné. Ennyit szükségesnek tartottunk saját igazolásunkra felemlíteni. A mi a csatolmányok teljes hiányát, vagy elveszését, a jegyzőkönyvek felolvasását és hitelesítését stb. illeti, az iránt védekezni az illető szakosztályi jegyzők illetve elnökök dolga, ez irányban annál kevésbé nyilatkozhatunk, mert minden szakosztályi ülésben részt n e m vehettünk, és a jegyzökönyvek szerkesztésébe és hitelesítésébe egyáltalán be nem folytunk. Szerk. falva-, Pacz-, s Fancsika puszták és Szováth helység nevezetét, és mindegyik szerződés utóbbika az eldödeink által kötött előbbikére hivatkozik, valaminthogy minden szerződésben szépanyám, az 1461-ben a Q. szerint osztályt tevő Szepesi Lászlótól az L. alatti kimutatás szerint a 10-ik ízben álló Becsky Terézia Köröskényi Jánosné, minden leszármazottai bennfoglaltatnak, ezen szerződések lánczolatát, az A-tól H.-ig terjedőleg az K. alatt mellékelem, s az 5 utóisót eredetben is felmutatni ezennel megajánlom, melyekből világos, hogy szépanyám, s illetőleg férje Köröskényi János, mint nejének szül. Becsky Teréziának meghatalmazottja Debreczen városával ai 1727-ik évben február 4-ikén zálogos, 1)) 1736-ik évben január 22-ikén zálogos, c) 1745-ik évben május 1-sején zálogos, d) 1777-ik évben deczember 24-ikén az örökösök mindnyája nevében Kórőskénvi János által köttetett, e) 1800-ík évben július 23-ikéu és augusz tus 14-ik ismét zálogos, f) 1814-ik octbr. 13-án szinte zálogos, g) 1829-ik évben septembr. 25-én Becsky Terézia ágán leszármazó örökösök által, ismét zálogos. Ennek pótlására és folytatólagosan. h) 1834-ik november il-éu szinte pót zálog szerződések köttettek. E fennebbi szerződések, melyekben mindenütt Ebes, Szepes, Boldogfalva. Pacz, Fancsika és Szováth vagyis ugyanazon birtokok, melyek az 1461-iki vagy is a Q. alatti egyesség levélben is olvashatók, melyek azonban vérségi öszszeköttetés és jogfolytonosság tekintetéből mutattatnak fel jelenleg, minden többi azon számtalan szerződésekben is, melyeket alperes város a Szepesy családból leszármazott számtalan ágbeli meghatalmazóim eldödeivel, s magukkal meghatalmazőimmal századoktól óta a legutóbb időkig kötött, mindenütt bennfoglaltatnak, s mivel az R. alatt előszámláltakban különösen pedig ott az F. és G. alattiban édesanyám neve is, kinek az 0. alatti anyakönyvi kivonat szerint édestia vagyok, bennfoglaltatik: személyes kereseti jogosultságomat tagadni lehetetlen: igazolván egyszersmind azon Ó. alatti anyakönyvi kivonat azt is. hogy az utólsó vagyis a D. alatti szerződésben megnevezett Jassik vagy Roskó Erzsébeth az én édes testvérem, s nem csak az N. alatti általánosságban kiállított, hanem az S. alatti szerint is meghatalmazóm. Mindezen kétségbe vonhatlan okmányokon, hivatkozásokon és kimutatásokon felől, még feleslegesen is kimutatom az alperesi kifogások ezáfolatáu1. Farkas Katalin első férjétől Vitkay Imrétől származott Vitkay Antónia férjezett Lencsés Istvánué leányának Lencsés Piroskának férjezett György Sáudornénak ugyanazon Farkas TÁRCZA. X Egy „kényes" kérdés. (F.) A kérdés, melyről szólni akarunk, azok közé tartozik, melyekhez csak diplomatiai finomságokkal lehet közeledni. Mivel azonban nem vagyunk barátai a tudákos definitióknak és a hosszas körülírásoknak, az 1867. évi német jogászgyülés egyik jelenetét fogjuk leirni, és ez által, ngy hisszük, meg fog bennünket érteni, a ki akar. Münchenben az Odeon nagy termében tartott jogászgyülésen történt. Egy férfiú lép a szószékre, és a következő okmányt kezdi felolvasni: „Uraim! A jogászgyülés két tagja dr. Tewes grátzi jog-tanár és csekély személyem által már két évvel ez előtt szabályszerüleg egy indítvány nyújtatott be, és én tiltakozom az ellen, hogy az a jogászgyülés bizottsága által elnyomatott, és „mint olyan, mely a jogászgyülés tanácskozásaira nem alkalmas", a napi rendből kizáratott. Ezen tiltakozásomat a következőkkel indokolom." „Az indítvány a fennálló anyagi büntető jog revisióját, és különösen egy speciális, régi századok óta reánk maradt igazságtalan büntetésnek, egy bűntelen emberi osztály üldözésének megszüntetését czélozza. Másodvonalban pedig arról van szó, hogy az öngyilkosságnak egyik eddigi dus forrása elzárassék." „Ugy hiszem, hogy ezek méltó, komoly és fontos törvényhozási kérdések, melyekkel foglalkozni a németországi jogászgyülésuek legkülönösebb hivatása." „Uraim! Kérdésben forog itt egy, Németországban ezrekre menő osztály, melyhez ugy a mi. valamint az idegen nemzetek legnagyobb és legnemesebb szellemei tartoztak." (Bámulás és guny jelei a tagok közt. Egyes hangok: Elég! Más hangok: Halljuk!) Szónok folytatja: „Mely osztályhoz tartozók meg nem érdemelt bűnügyi üldözésnek vannak ki téve csak is azon okból, mivel a talányszerüen működő természet a közönségestől eltérő nemi ösztönt adott nekik." (Félbeszakítás és viharszerü zaj. Altalános iuge| rültség a tagok közt.) Elnök: Kérem a szónokot szíveskedjék a : többit latinul előadni. Szónok azonban a roppant nagy zaj miatt nem lévén képes folytatni, az okmányt az el| nökség asztalára teszi le, és elhagyja a szószé| ket. A teremben leirhatlan ingerültség uralkodik. Kis szünet után az elnök, miután az iratot I átolvasta, akadozva mondja: „Az indítvány tári gya a delictum carnis. Kérem a szónokot, sziI veskedjék indítványát felolvasni." Szónok azoní ban a zaj miatt nem képes ezt tenni, és igy • indítványát egyszerűen leteszi az elnöki asztalra. Az indítvány igy hangzik: „Mondja ki a jogászgyülés, hogy a igazság követelménye sürgős törvényhozási teendővé teszi, hogy az érvényben levő németországi büntető törvénykönyvek a delictum carnis iránt azonnal revisio alá vétessenek, és pedig azon irányban, hogy a férfinak veleszületett szerelme férfi nemű személyek iránt csak is azon feltételek mellett legyen büntetendő, melyek mellett a női személyek iránti szerelem büntettetik, hogy tehát büntetlen maradjon mindaddig, mig sem j ogok nem sértetnek, (kényszer vagy fenyegetés alkalmazása, fel nem nőtt vagy öududatlau állapotban levő férfiszemélyek használása) sem nyilvános botrány nem idéztetik elő." Miután ezen indítvány a ház asztalára letétetett a jogászgyülés egyik tagja dr. Sehwarz szót kért, és kijelenté a bizottság nevében, hogy az indítvány azért mellőztetett, mivel ellenkezik a fennálló törvényekkel, sérti a szemérmet, és a tagok arczán szégyen pirt idézett volna elő. (Zajos helyeslés.) A szónok, kinek indítványa ily fogadtatásban részesült, Ulrichs Károly Henrik, hannoverai „magán-tudós", ki az urningismusról — igy nevezi ő ezen kérdést — számos munkát irt, melyek közül némelyeknek czimeit elég érdekeseknek tartjuk ide igtatni: „Gladins furens, das Naturratzel der Urningsliebe und der Irrthum als Gezetsgeber." „Araxes, Ruf nach Befreiung der Urningsnatur vom Strafgesetz." „M e m n o n, die Geschlechtsnatur des Mannliebenden Uruings." „Ara spei, Verháltniss der Urningischen Liebe zur Morál.u „Vindex, Stoff zur Vertheidigung vor Gericht." stb.