Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)
1871 / 13. szám - Tanulmány az ügyvédség szervezéséről. [6. r.]
Második évfolyam. Megjelenik minden kedden; a -magyar joarászgyülés" tartama alatt naponként. A kéziratok bérmentve a szerkesztöhez a megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendök. Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6, sz. 13. szám. THEMIS. EGYETEMES JOC-I KÖZLÖNY. A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS KÖZLÖNYE. Pest, márcz. 28. 1871. Előfizetési árak: helyben házhozhordással vagy vidéken bermente-s szétküldéssel: negyedévre . . 2 crt. félévre .... 4 „ egész évre . . . 8 ,, Kiadóhivatal: váczi-utcza 14, sz. Fel elös szerkesztő: Dr. SIEGMUND VILMOS. Kiadó-tulajdonos: RUDNYANSZKY A. TARTALOM : Tanulmány az ügyvédség szervezéséről. Dr. Fischer Lajos uíTól. (Folyt.) — Az örökség birtokvételi módozatának alapelvei az európai jogrendszerek. Czenthe József úrtól. (Vége.) —A becsűletsértési perekben van-e eskü által bizonyításnak helye? Dr. Csatskó Imre úrtól. — Promemoria. Timkó József úrtól. — Helyreigazítás, a jogászgyülési évkönyv tárgyában. — Jassik Menyhért felperesnek stb. Egri Endre úrtól. (Folyt.) — „Tárcza." Egy kényes? kérdés. — Észrevételek az ügyvédi rendtartás tárgyában. Egri Endre úrtól. (Folyt, és vége.) — Észrevételek a magyar legújabb polgári perrendtartási stb. Nagy Lajos úrtól. — „Esküdtszéki Csarnok." Esküdtszéki tárgyalás. — „Törvényszéki tárgyalások." Szegedi bünper. — „Vegyes közlemények." Lapszemle. — A kúriai döntvényekben kimondott elvek. — Egyleti közlemények. Kinevezések, választások, áthelyezések, kitüntetések stb. Különfélék. — Értesítés. — — Kivonat a .,Budapesti Közlöny'-ből. Tanulmány az ügyvédség szervezéséről. Dr. Fischer Lajos ügyvéd úrtól. X (Folytatás.) Ez okból mulhatlanul szükségesnek tűnik fel oly hatóság létezése, mely törvény által hivatva legyen a fölött őrködni, hogy az ügyvédek a magán- és közéletben oly tisztességes és bizalomra méltó magaviseletet tanúsítsanak, mely feladatuk és a kar becsületének megfelel; hogy továbbá elhivatásuk sajátos követelményeinek lelkiismeretesen és hűséggel eleget tegyenek, s ha kötelmek ellen vétenek, felelősségre vonassanak. Ezen hatóságot a bíróságok nem gyakorolhatják, mert a mint már felfejtém, az ügyvédek a bíróságok hivatalos működésének ellenőrzésére levén hivatva, azok kik ellenőrzendők, nem helyezhetők azok fölébe, kik az ellenőrzést gyakorlandók, ha csak a hatáskörök lényegét és sikerét aláásni és paralisálni nem akarjuk; mert továbbá a bíróságok lényegesen más állást foglalván el, mint az ügyvédek és ezek elhivatása tekinteteit és követelményeit sem kellőleg felfogni, megérteni és méltányolni nem lévén képesek, nem is lehetnek azon helyzetben hogy a sajátképeni elhivatásra vonatkozó eseteket kellő szakértelemmel és alapossággal megbírálhassák ; meri végül a jogtudományi elmélet és gyakorlat egyaránt meggyőző okokkal a mellett harczoluak, hogy a birói hatáskörből mindazon teendők elvonandók, melyek nem tisztán az igazságkiszolgáltatás tárgyát képezik, már — pedig az ügyvédek fölötti fegyelmi jog gyakorlása nem ezen teendők sphaerájába tartozik. Ha a felfejtett okoknál fogva az ügyvédek feletti fegyelmi hatóságot nem lehet és nem szabad a bíróságokra bizni, azon kérdés merül fel, ki legyen annak gyakorlására hivatva? Nem kétlem, hogy mindenkinek, ki ezen kérdés fölött kissé alaposan gondolkozott, ezen felelet nyomul ajkára: az ügyvédek magok. Ezen felelet meggyőződésem szerint a leghelyesb, mert csak az ügyvédeket illetheti meg azon hatáskör, hogy az elhivatásokból folyó sajátos és különleges érdekek fölötti felügyeletet és igazgatást, egy szóval a fegyelmi jogot gyakorolják. Ez mindenekelőtt szükségképen következik az autonómia és ebből folyó önkormányzat nagyjelentőségű és horderejű fogalmából, melynek legkivált alkotmányos szabad államokban kell érvényre emelkednie. Az állam ugyanis nem holt mechanismus, hanem élő szervezet, melynek részeit és izeit kisebb nagyobb testületek képezik. Ezen testületeknek sajátos önéletök és ebből kifolyólag különös érdekeik vannak, melyeknek kellő ápolásától és kifejlésétől függ a testületeknek, következőleg azpk tagjainak anyagi és szellemi jólléte. Es mivel ők csak részei és tagjai az állmaszervezetnek; önkényt foly, hogy ez is csak akkor fog nagy feladatának megfelelni, ha az alkatrészeit képző testületek jól vannak alkotva és szervezve s egészséges életet fejtenek ki. Mivel azonban ezen sajátos önélet érdekeit viszonyait és körölményeit, valamint gyarapodása feltételeit ki sem méltányolhatja és kezelheti jobban, sem mint azok, kik annak részesei levén,«,.észlelésök és tapasztalások, nemkülönben helyi és személyi ismereteik alapján látják és ismerik: az ezen érdekekről való gondoskodást azok igazgatását nem lehet másra bizni, mint épen azon testületek tagjaira. A midőn eképen alkalom és tér nyittatik, az egyeseknek, hogy kisebb testületekben szellemi és anyagi er ej őket az ezen határokon belől eső érdekek ápolására és kifejtésére fordítsák, egyúttal a legjobb iskola nyittatik meg a közszabadságnak, mert a szabad mozgás és cselekvés kisebb és szűkebb körökben neveli és előkészíti az erőket arra, hogy nagyobb és terjedettebb körben érvényesüljenek— más szóval, hogy az állam javára szolgáljanak. A kisebb testületeknek engedett önrendelkezési jog költi fel a nyilvános élet iránti élénk érzéket és érdeklődést, mely nélkül az állam szabadsága üres fogalom maradna, — az ébreszti és fokozza a polgároknak függetlenségi és önbecsülési, jog és törvényesség iránti érzetét, mely nélkül nem volnának képesek az állam szabadságát felfogni, megbecsülni és szükség esetében megvédeni. Az ügyvédség is egy lánczszemét képezi az állami szervezetnek, a mennyiben az igazságkiszolgáltatás közegeinek egyik tagja. Ennek is meg vannak elhivatásából folyó sajátos érdekei, viszonyai és körülményei, egy szóval meg van sajátos önélete, melynek hasznos és üdvös kilej lésétől magasabb érdek t. i. az igazságkiszolgáltatás sorsa függ. Ha azt akarjuk, hogy ezen sajátos érdekek hasznos fejlődésnek induljanak, az ezek iránti önrendelkezési jogot azokra kell ruházni, kiket ezen érdekek legközelebb érintenek, kik azok körülményét öntapasztatásból és észlelésből leginkább ismerik és ennélfogva legjobban tudhatják, mel feltételek, melyek gyarapodásokat eszközlik. Kétség alá nem jöhet, hogy az ügyvédek egyik vitális érdeke, hogy az ügyvédi kar köztisztelet és bizalom tárgyát képezze, mert ettől függ azon állás, melyet a bíróságokkal és a közönséggel szemben elfoglalnak. Ha az ügyvéd elhivatása minden tekinteteit pontosan és lelkiismeretesen szem előtt tartja és követi, tekintélyre fog szert tenni a bíróságnál és a közönségnél egyaránt, s e tekintély őt azon tiszteletre méltó polezra emeli, mely őt a a társadalomban megilleti. Ezen vitális érdek megóvását csak is az ügyvédektől lehet várni. Ha ezen érdekek ellen az ügyvéd vét, csak is az ügyvédek képesek a vétség mivoltát és beszámithatóságát megítélni, mert mint az ügyvédi elhivatás részesei, ismerik azon körülményeket és viszonyok minemüségét, melyekből a vétség származott, következőleg azt kellőleg mérlegelni és betudni képesek. Ezeknél fogva az autonómiai és önkormányzat alkotmányos fogalmából is foly az ügyvédi testületek, t. i. egyletek vagy kamarák azon joga, hogy a fegyelmi hatóságot tagjai fölött gyakorolják. Azonban nem csak ezen oknál fogva illeti meg őket ezen jog, hanem azért is, mivel csak is ők vannak minősítve és hivatva annak gyakorlására. Mert csak ők vannak azon helyzetben, hogy minden tagjaik öszmüködése és állandó üzleti összeköttetése által mindnyája fölött a felügyeletet gyakorolhassák és csak ők képesek az ügyvédi elhivatás egész kerékzetének pontos ismerete által meghatározni, minő magatartást kell az ügyvédnek a közönséghez és a bíróságokhoz való viszonyában tanusitni és kerülni. De nem csak minősítve, hanem hivatva is vaunak reá, mert míg a bíróságok vagy közigazgatási hatóságok beleavatkozása az ügyvédi kart társadalmilag, erkölcsileg és szellemileg, lenyomja, önállósága és függetlensége nemes érzetét elfojtja, mi az igazságkiszolgáltatás üdvös fejlődésének hátrányára válik — a karbeli érdekek egybe esnek a közérdekkel, mert az érdemes ügyvédi rend ép ugy hasznára vau annak, mint a közönségnek, mely szolgálatát igénybe veszi. Vájjon az általam fejlejtett nézet mellett szól-e azon körülmény, hogy absolut államokban is, melyekben egyes testületeknek nem szoktak tágasb mozgási tért és önrendelkezési jogot engedni, az ügyvédi testületeknek bizonyos korlátolt körű fegyelmi jogot adnak. Ennek bizonyiÉvnegyedes előfizetőinket felkérjük, hogy a pontos szétküldés érdekében eszközöltetni. megrendeléseiket mielőbb szíveskedjenek A kiadóhivatal.