Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 12. szám - Észrevételek az ügyvédi rendtartás tárgyában [1. r.]

- 135 — alatti kimutatásban foglalt többi fekvőségek is, i — melyek a 7-ik és 8-ik szám alattiak szerint | már évszázadok óta polgári birtok czimen. és j tulajdoni jogon birtokoltatnak, kereset tárgyául semmi körülmények között fel nem vétethettek. Mert az ebesi, szepesi tanya, és a paczi, fancsikai kaszálló földek, és a boldogfalvi szőllőskert iránt, azoknak itt e perben nem álló szinte 400. telekkönyvi tényleges Jnrtokossai elmellőzésével, helytelen, és törvénytelen támasztatott kereset ezen alperes város ellen. Mert a kereset alapjául beperelt valamenyüyi felülfizetési szerződések, — kivéve a D. alatti legutóbbi szerződvényt, melyben a boldogfalvai pusztáról mógcsak említés sem tétetik — csak bizonytalan portiókról szólanak, melyek pedig a 2. 3. 4. 5. 6. szám alattiak, mint szinte a fel- \ peres L. alatti beismerése szerint is, együtt véve sem képezhetik az egészben követelt 6. rendbeli pusztákat tekintőleg helységet, hanem azoknak csak valami határozatlan parányi kis részecskéjét. Mert a szerződvénybeli zálogos portiók miségének, mennyiségének, és hol fekvésének már csak ezek szerint és szükségessé vált kimutatása és beigazolása nem teljesittetett. Mert az ebbeli kötelezettséget magában foglaló szerződési feltételeknek megerőtelenitésére irányzott kérelem, fennálló törvényeinkel, s a decisió 2-a és 12-a Pignorum ex comitatibus, ugy a 9-ik 10-ik 11-ik szám alatt legközelebb gyakorolt curialis döntvényekkel, különben is merő ellentétben áll. Mert végre a keresetlevélben panaszolt semmi oly jogtiprás, vagy időközbeli törvénytelen bonyolitás esete, — mely érvénytelenítés tárgyául szolgálhatna, fenn nem forog, sőt az utóbbit tekintőleg még csak kijelelve sincs. Kérem mindezekhez képest a jelen pert nem folytathatónak itéletileg kimondatni, és bíróilag is megszüntetni. Azon nem reménylett esetre pedig, hogy ha ezt meg nem nyerhetném az ügy érdemében is az alperes várost, az érvény telenitési kérelem félrevetése mellett, az egész kereset terhe alól feloldani, és e mellett mindenesetre kérem az A. B. C. D. 2. 3. alatti szerződvényekben foglalt zálogváltási jogokat, az ősiségi pátens 22-ik §. 1-pontja, és zársorai szerint az 1-ső számú curialis döntvény nyomán, elévülteknek biróilag is kinyilatkoztatni, s egyszersmind az ugyanazon szerződvények alapján, a felperes, és érdektársai javára a 9-ik 10-ik 11-ik szám alatti végzések szerint a keresetbeli egész pusztákra, s illetőleg helységbeli birtokok eszközöltetett, s immár érvénytelenné vált kiváltási jog feljegyzésének, az illető telekjegyzőkönyvekbőli kitöröltetését elrendelni, és a K. alatti visszaintőlevél daczára is, minden jog, és alap nélkül, a fennálló törvények ellenében alaptalan előadásokkal nyilván konokul perlekedő felperest, nemcsak a 12-ik szám alatt felszámított, és ezután még felszámítandó méltatlan perköltségek megtérítésében, hanem még a konok perlekedés büntetésében is a polgári perrendtartás 110-ik §-a értelmében elmarasztalni. Az ügyvédi megbízás 3-ik a. az előiratoknál. Kovács Lajos, mint sz. k. Debreczen város polgármestere, s alperes. Ezen ellenirat felperesnek válasza harmincz nap alatti beadása végett kiadatott, — azonban mielőtt ezen határidő elérkezett volna bekövetkezett az 1869-ik június 1-ső napja, melyen az uj törvénykezési rendszabályok életbeléptével a királyi tábla megszűnvén első folyamódásu bíróság lenni, felperes azon körülmények közé jutott, hogy nem tudván hová adja be válaszát — az igazságügyi ministeriumhoz folyamodott előadván, hogy mivel a zálogból kibocsátandó birtokok közül Boldogfalva, Ebes, Szepes, Pacz, Fancsika puszták mintegy 18000/ c. hold Biharmegyében fekszik s ezt mintegy 300. úebreczeni polgárok, s maga Debreczen közönsége birlalják, Szabolcs megyében helyzett Szováth helységbeli mintegy 6000. c: holdnyi birtokot pedig mintegy 105 szabólcsi egyének tartják haszonbérbe, — kik a törvényszéki tagokkal is szoros kapcsolatban állván e miatt se Bihar se Szabolcs megyék — annyival kevésbé pedig Debreczen nem bíráskodhatnak — Pestmegye középponti törvényszékét mint semmi tekintetben nem érdeklettet kéri a per első birájául delegáltatni. Ezen 12250. sz. alatti folyamodványával felperest az ig. ü. ministerium a semmitő törvényszékre utasította azon okuál fogva, hogy úgymond itt „bíróság közti összeütközés esete forog fenn." — A semmitő törvényszék azonban az ügyben bíróság közti összeütközést nem találván, felperest kérelmével elutasította. Ekkor felperes visszafordulva kérelmével az igazságügyi ministeriumhoz — az előbb már felhozott okai szaporításával ismételve Pestmegyét kérte biróul delegáltatni, és pedig annyivali inkább — mivel az ezen bíráskodási tárgyban a fenncbbi folyamodványra a ministerium által megkérdeztetett Pestmegye törvényszéke ezen kiküldetést szívesen elvállalni — hivatalos készséggel nyilatkozott, — s Pestmegye bíráskodása ellen Debreczen semmi ellenvetést nem tett. Három hónapig volt függőben a per delegationalis kérdése, — mely idő" alatt felperes mind azon beadványait, — melyekkel elkésnie nem lehete — a bírósági illetőség kimondásáig a királyi táblára nyújtotta be. Ez idő alatt nem nyugodott Debreczen város polgármestere sűrű folyamodványai által felperest válaszának a debreczeni törvényszékhez leendő beadására szorítani, ugy annyira, hogy a törvény engedte halasztás felhasználása után felperesnek csak annyi kívánságára se állott az alperes fél, hogy válaszát a már küszöbön álló bírósági delegatio kimondásáig halaszhassa, sőt midőn ebbeli szerény kívánságát felperes Debreczenbe ! utazván személyesen jegyzőkönyvbe igtatta — I az ekként aláirt jegyzőkönyvet a pertárnoknak I fél tizenkettőkor általnyujtotta az illetőket arra i kérte volna, hogy a legközelébb tartandó tőrvényszék ebbeli határoztatát neki pesti lakására küldjék meg — s igy a tárgyaló teremet elhagyva lakására távozott — még mégse ebédelt jó formán midőn az ezen rövid idő alatt összeült törvényszéknek tagadó végzését a kézbesítő meghozta mely szerint felperes válaszának 8. napi "határidő alatti beadására utasíttatott — nem volt tehát egyéb mit tenni felperesnek mint azon napi esti vonattal Pestre visszatérni, 12 ívnyi s terjedelmes válaszát nagy számú mellékleteivel Pesten összeállitani, s a kitűzött határidőn belől Debreczenbe küldeni, azon a válasz végén kifejtett megjegyzéssel, hogy mivel felperes a debreczeni törvényszék pertárnokával régtül óta halálos ellenséges viszonyban állván — nagy értékű okiratainak eredetijeit ezen pertárnok kezeihez nem küldheti — az ily eredetieknek a bíróság előtti felmutatására határidőt kitüzetni kér — az alapszerződvény — hiteles másolatban úgyis a keresethez lévén csatolva. Az igy beadott felperesi válasz következendő: Tekintetes Törvényszék ! Alperes ellenbeszédében nem követve czáfolatában a jelen ügy kereseti kitételeinek pontjaiban álló sorrendet, ettől eltéröleg, megszokott módorával mindent tagad. 1-szor. A személyes perelhetőség ellen tesz kifogást, mert úgymond. a) A felperes nemcsak maga, hanem érdektársai nevében is perelvén, ily meghatalmazásokat nem mellékelt; s igy felperes csak a maga személyében perelhetne, mit szinte tagad, s felperes személye jogosultságának is ellenemond stb. mivel: b) A kereset tulajdoni alapjául szogáló D. alatti 1834. nov. 11-ik kötött felülfizetési záloglevelet, nem felperes, hanem annak testvére Jassik vagy Boskó Erzsébet irta alá stb. c) Mert a felperes által idézett törvények ereje az 1852. nov. 29-ikén kelt ősiségét szabályozó pátens, és későbbi törvények által végképen eltörültetett s a zálogos feltételek megerőtlenitése végett, ily ügyek többé nem támaszthatók, s a felidézett D. alatti szerződés nyomán meg se kezdetvén annak leteltétől egy év alatt a zálogváltó kereset, az többé megindítható sem volt. stb. E fennebbi a személyes perelhetőség ellen az alperes fél által, 9 lapokon terjedelmesen fejtegetett ellenvetésekre és pedig: a) alattira válaszolom: A keresetlevélben felidézett, s ahhoz az E. P. Gr. H. alatt mellékelt felszólamlási keresetből, mint a jelen zálogváltó ügyet, megelőzőleg lefolytatott ügyekből 8 évet haladta idő alatt eléggé meggyőződhetett az alperes, hogy mindazon családbeii számtalan egyénektől, kiknek nevükben a mondott zálogjog feljegyzési ügyeket lefolytattam, s maga az alperes által a 9. 10. 11-ik szám alatt bemellékelt ítéleteket, vagy is végzéseket nyertem; az ezen ügyre ís vonatkozó felhatalmazványokkal, s keresetlevelekkel elvoltam, s elvagyok látva, mit tanúsítanak a most idézett 9. 10. és 11-ik sz. alatti végzések s határozatok is, melyekben épen ezen felbatalmazványok és keresztlevelek felemlitvék. De, ha nem lennék is jelenleg ilyen érdeklett társak felhatalmazványaival ellátva, —• minthogy én a jelen zálogváltó ügyet a magam, létesítve van a foglyok szenvedései elleni legjobb óvszer: a munka. A foglyok kérik a munkát, mert azzal pénzt keresnek, és ezen keresmény némely kézmüveknél tetemesnek mondható. Legtöbbet keresnek a szabók: 2—3 frankot, naponként, utánok következnek a czipészek 1 frank 70 centime-vel; másolók 2 frankot keresnek. Mázas évenkint több millió vonalozott füzetet szolgáltat az iskolák számára. A czellákban kifüggesztett „regelment" kimondja, hogy a foglyoknak joguk van a munkára. Nem szabad megfeledkeznünk ezen fegyház isteni szolgálatáról sem. Valamennyi az állam által elismert vallásfelekezet képviselve van Mázasban. A lelkészeknek szabadságukban áll bármely időben a foglyokhoz menni, és ott maradhatnak, a meddig nekik tetszik. Csak a catholikus isteni tisztelet nyilvános és ennek van szánva az intézet kápolnája. Minden vasárnap reggel nagy pompával mise tartatik. Mázassal épen ellenkező kezelés uralkodik Sainte Pelagie-ban. Ezen fogda egy régi ház, melyben ezelőtt rosz erkölcsű leányok voltak; ezután 1834-ig adóssági börtön volt. Legújabb időben külön osztály van benne politikai és sajtóvétség miatt elitélt foglyok számára. Sainte Pelagieban nincsenek czellák; az udvarokban, a műhelyekben, az első szobákban mindenütt együtt vannak a foglyok; 1869 végén 522 fogoly volt benne. Az erkölcsiség itt a foglyok együttléte miatt, kik közt sok fiatal ember is van igen rosz Iában áll, de a munka szorgosan folyik. Itt készülnek a hires párisi „chignonok,1- melyekkel hölgyeink magukat díszítik. Következik a fogdák közt Grandé- Roquette, melyet közigazgatási mű nyelven „Depot des condamnós"-nak neveznek. Ezen fegyház a Bagno és a guillotine előszobája. 1869 végén 357 fogoly volt benne. A fegyelem itt szigorúbb mint a többi fegyházban. Némely naj pókon bizonyos mozgás uralkodik ezen néma fa| lak közt. A nagy vasrács és a nehéz kapu megnyílik, és egy nagy omnibus robog az ud- varba, hogy az elitélteket a vaspályához szállítsa. Mielőtt rendeltetésük helyére (Cayenne vagy uj Caledonia) elindulnak, gondosan megmotozzák őket, erre megkötöztetnek, a kocsiba dobatnak, és most isten veled Páris! Páns valamennyi fogdáiban vannak könyvtárak, és soha sem tagadnak meg könyvet a fogolytól. A könyvek közül leginkább kérik: Walter Scott, és Cooper műveit, ezenkívül utaI zásokat, legritkábban vallásos és imakönyveket. Különösen említésre méltó Párisban a két gyermek-fegyház: Sainte-Lazaire leányok és la petité Roquette fiuk számára. Az előbbinek van egy hibája, ugyanis a fiatal leánykákat, kik javulás czéljából vannak itt, a kéjhölgyek közé vegyitik. Elismert tény, hogy minden fiatal leány ki Sainte Lazaireba jön, ezen helyet teljesen megromolva hagyja el. A felügyeletet a „Marié Josef" apáczák teljesitik. Ezen fegyházban örökös jövés-menés uralkodik. 1868-ban jött az intézetbe 4831, elhagyta azt 4719 prostituált nő. Javitás végett 232 fiatal leány volt ott azon évben. A lapetite Boquette nevű fiuk számára rendelt fegyintézetben a czellarendszer uralkodik. A gyermekeknek dolgozniok kell, készítenek rézlánczokat, aranyszögeket stb. A legfiatalabbak, kik még nem alkalmasak mesterségre, régi vászonból charpiet csinálnak. Ezen intézet igen szomorú benyomást tesz az emberre. Ezen gyermekeket, kik épen azon korban vannak, midőn legkedvesebb a játék, a szabadság és a mozgás, kis czelláikba bezárva látni igen leverő. Neveltetésük csak is abban áll, hogy néhány órát kapnak hetenkint az irás- és olvasásban, és a misét hallgatják, melynél minden gyermek látja az oltárt, de nem látja szomszédját. Rendesen 150 lakója van ezen intézetnek.