Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)
1871 / 12. szám - Külföldi börtönök és fegyházak. Páris - Jassik Menyhért felperesnek Debreczen város közönsége ellen folyamatban lévő zálogváltó perének vázlata [4. r.]
134 — meghallgatva nem lettek, az eljáró bíróság ennek eszközlésére és a törvény őrtelmébeni eljárásra volt utasítandó. Miről stb." Ugy hiszem ezen két homlokegyenest ellenkező határozat a semmitőszék következetlenségét eléggé illustrálja. Mert az , hogy a második esetben az itélet csak június 14-én hozatott különbséget nem tesz, mivel az itélet alapjául szolgáló tárgyalás még május 14-éu tartatott meg, és mivel továbbá ezen feltevésből az következnék, hogy egy 1868 május 14-én tartott tárgyalás alkalmával a még csak 1860 június l-jén életbelépett perrendtartás szabályait kellett volna követni. Igaz ugyan hogy a m. kir. igazságügyi ministerium 1868 niárczius hó 30-áu kelt rendedetének IV. cz. szerint oly perekben, melyekben a tárgyalás befejeztetett, — az előadásra és Ítélethozatalra nézve az 1868. LIV tcz. szabályai alkalmazandók, — de mig ezen rendszabálynak a már megejtett tárgyalásra visszaható ereje nem lehet, ezen szabály véleményünkkel teljesen meg is egyeztethető, mert a fennebb hivatkozott rendelet csak ítélethozatalra mondja alkalmazandónak az 1868. LIV. tcz. szabályait, de nem a már fél hónappal az 1868. LIV tcz. életbeléptetése előtt megejtett tárgyalásra. Megtartatván a főméltóságu semmitőszék által elrendelt tárgyalás, az egyesbiró felpereseket következtésen előbbi Ítéletével azért utasította el, mert a vétlen mulasztást nem igazolták, és épen azért az ügy érdemének eldöntésébe nem is bocsátkozott. Felperesek ezen itélet ellen ismét semmiségi panasszal éltek. — A főméltóságu semmitőszék most el fogja dönteni: lehet-e a perujitási keresetet azért, mert a felperes a vétlen mulasztást az 1840. XV. tcz. JL R. 104 §-ának a) pontja értelmében nem igazolta, az ügy érdemének mellőzése mellett visszautasítani ? — vagy mulhatlanul szükséges az ügy érdemét is eldönteni, ha perujitásnak a perrendtartás szabálvai szerint helyejnincs is? E kérdést oly lényegesnek tartjuk, hogy a főméltóságu semmitőszék áltaii elintézését e helyen közölni el nem mulasztandjuk. Jassik Menyhért felperesnek I)ebreczen város közönsége ellen folyamatban lévő zálogváltó perének vázlata. Közli Egri Endre főügyész ur. { (Folytatás.) Mindezeknek ellenében is tehát ime alperes tagadással telel, és noha ezen puszta tagadás már magában véve is elegendő lenne; mindazonáltal, habár feleslegesen is nem taztózkodik alperes annak indokait is felemliteni; és pedig a kért perköltségek megtérítésére nézve I azt, hogy azoknak a Decisio 11-a Pignorum ei Comitatibus szerint itt ez ügyben, a nyilvános konok perlekedés esetét kivéve, helyt adni nem lehet, még az esetben sem, hogy ha feltéve a kifogásolt személyes pereibetőség, és érdcmbeli kereseti jog alapos, s megállható, és megítélhető lenne is. — A netaláni időküzbeli bonyolításoknak kívánt érvénytelenítése tekintetéből pedig megjegyeztetik, hogy azoknak tárgyát felperes ki nem jelelvén, alperes azt, hogy vájjon mik lehessonek azok nem tudhatja, s igy egyenes felettel nem szolgálhat azokra nézve. Ha azonban azt gondolná felperes időközbeli bonyolításoknak, hogy az L alatti megkinálás, és megintetése folytán alperes a kisebb summát fel nem vette, s a kérdéses bii tokokat neki ki nem adván, azokat részint az egyes városi polgárok neveire telekkönyveztette; — ha ezeket gondolná, mondom felpores időközbeli bonyolításoknak ; ugy, és az esetre, tekintve meg felperes az 1. alatti megiutetése után nyomban hozzá menesztett s általa beperelt K. alatti visszaintő levelét ezen alperesnek, megtalálhatja ott annak 3-ik pontjában a feleletet, és azon fontos és az ősiségi pátens 10-ik 15-ik 264k és 18-ik §-aira fektetett, tehát nem puszta, mint kiteszi, hanem élő törvényekre hivatkozó indokokat, melyeknek alapján felperesnek, és állítólagos osztályos jogtársainak, a kérdéses egész birtokhozi kiváltási jogosultságát, és az eltörölt ősiségi törvényekre helytelenül alapított minden elsőbbségi, és elővásárlási jogát megtagadnia kellett, és az ősiségi törvények szerint hajdanában divatozott, de már eltörült minden elő vagy megintésnek szüksége, és érvénye ellen tiltakozott, mint szinte az I. alatti intőlevéluek mint mind anyagi, mind alaki tekintetben jogtalan, és törvénytelennek, és minden további hasztalan háborgatásoknak, és méltatlan költekeztetéseknek is ünnepélyesen ellene mondott. — De tekintve továbbá az ősiségi többször idézett pátensnek a tulajdon átruházásáról szóló 14-ik és 15-ik §-ait, miszerint már bárminemű fekvő javak szerezhet ésének sorompói az egész világ előtt megnyittattak, és a tulajdon átruházások iránti szerződések érvényességére megkívántató formaszerüségek tekintetében a nemesi javak és jogok, és más fekvő javak között minden különbség örökre megszüntetett; valójában fel nem lógható, hogy micsoda törvénytelenséget képzelhetne felperes abban, hogy alperes város a keresetbeli nemesi javakat, — kivéve a boldogfalvai szőllőskertet, és egyéb a G. alattiban foglaltatott azon polgári birtokokat melyek már évszázadok óta vannak mint olyan tulajdonok az alperes város, illetőleg a városi egyes polgárok birtokában, az illető tulajdonosoktól a 2. 3. 4. 5. 6. szám alatti Ítéletek, és a felperes beismerése szerint is, az alperes kezei közt létező számtalan örökszerződvények szerint tulajdonjogilag megsze rezgette. — Hiszen ezek oly törvényes illetőleg birói cselekményok, hogy azoknak érvénytelenítését még csak kívánni is képtelenség volna. — Es, hogy aztán az igy megszerzett tulajdonait alperes részint a maga neve alá, részint pedig a városi egyes polgárokra, a közte és közöttük létrejött örök, tekintőleg pedig ideiglenes zálogszerződvények erejénél fogva átruházván, még az I. alatti megintést megelőzőleg, részint az 1859-ik évben behozatott uj hiteltelekjegyzőköuyvekbeu, részint pedig még az 1840. XXI-ik törvényczikk 15-ik §-a értelmében készült régi telekkönyvbe bekebeleztette; miud ezen törvényes cselekményekhez felperesnek szintén nincs, és nem is lehet semmi köze, mind addig, mig azt be nem birja bizonyítani, a mi pedig lehetetlen, hogy alperes nem maga, hanem az ő tulajdonát ruházta volna a városi egyes polgárokra által, sőt most már bizonyára, még ezzel sem boldogulhatna, miután a városi egyes polgárok, mint általa is beismert tényleges birtokosok, alperesekként ide be nem idéztettek, és igy az ő irányokban, hogy ha lett volna is az illetőknek valami zálogváitási joga, az a többször idézett ősiségi pátens 22. §-a 1- ső pontja, és zársorai szerint már örökre, 8 még sokkal inkább elenyészett, és soha többé még az illetők részéről sem vétethetik loganatba. Igazolva lévén ekkép a személyes perelhetó'ség kérdésében, hogy jelen per, sem felperes Jassik Menyhért ur, sem az általánosságban emiitett, de ineg nem nevezett, s igy ez ügyben nem is álló érdektársai részéről nem folytatható, sőt az már a keresetnek hivatalbóli visszautasításával lett volna befejezendő, hogy továbbá felperest a perelhetőségi jogosultság sem saját személyére, sem pedig ugy mint érdeKtársaiuak meghatalmazottját, sem végre a vérségi összeköttetésből követeit valami elsőbbségi jognál fogva meg nem illeti, azért: Mert a Szepessy családdal való vérségi őszszeköttetés az L. alatti scartétával, a decisio 2- da de Geneologia kívánalmai szerint, teljességgel nincs igazolva, de ha volna is, az ma mar perelhetőségi jogot nem adhat. Mert a keresetnek tulaj donkép eni alapjául nyilvánított D. alatti felüllizetési szerződés íelperesre nem alkalmaztatható. Mert még ha a 2. NB A. B. C. és D. alattiak alapján bárkit visszaváltási igény illetett volna is meg, — ezen igény már az ősiségi pátensben kiszabott határidő elmulasztása miatt elévült, s az ellen az 1-ső szám alatti szerint, sem az E. F. G. H. alatti telekkönyvi ügyek folyama, sem a 9-ik 10-ik 11-ik sz. alattiak szerint időközben eszközlött kiváltási jognak telekkönyvi feljegyzése, óvszerül nem szolgálhat. Mert végre sem a zálogos feltételek meg\ erőtelenitése, vagy átruházása végett, sem a vérI rokonok elsőbbségi jogán (es prioritatis jure) pert indítani az ősiségi pátens szerint többé nem szabad. Igazolva lévén továbbá az ügy érdemét illetőleg, hogy a felperesi keresetnek még az esetben sem lehetne érdemileg helyt adni, hogy ha a zálogpótléki szerződések el nem évültek, és felperesre alkalmazhatók volnának is. Mert a boldogfalvai szőllőskert, és a G TÁRCZA. \ Külföldi börtönök és fegyházak. I. Pár is. Páris legrégibb börtöne a Conciergerie. Neve onnan ered mivel régenten midőn a királyok a Cité palotában székeltek, a C'oncierge itt lakott. A Bastille elesett, és az idők folyamában csaknem minden leromboltatott, de a Conciergerie három ószerü tornyával mai napig érintetlenül áll. Közvetlen szomszédságában van az igazságügyi palotának. A Conciergerieben őriztetnek a vádlottak mielőtt az assisek előtt megjelennek. Az őrök régi terme, mely bejárás gyanánt szolgál igen szép, és szobrokkal van diszitve. Maga a börtön nem nagy, a mennyiben csak 67 czellája van, melyek elégségesek arra, hogy a bünhönczök egyelőre elhelyeztessenek. A Conciergerie igen nevezetes emlékeket mutathat fel; láthatni ott azon czellát, melybe Mária Antoinette volt zárva, Danton és Robespierre szintén itt időztek, ezek emlékét azonban kevésbé gondosan őrzik. A Conciergerie egyik osztályának „quartier des cochers" a neve. Itt helyezik el azokat kik csak néhány napi fogságra ítéltetnek, és mivel ily csekély büntetésnek leginkább a kocsisok szoktak alávettetni, enuélfogva a kocsisok osztályának nevezték el az épület ezen részét. Ezen osztályban van egy kis szoba, melyben 1840 augusztus 12-től september 26-ikáig Napóleon Lajos berezeg lakott, mig a Boulogneféle pör függőben volt. Ezen börtön lakói igen gyakran változnak ; 1868-ban 5289 egyén ment be, és 5287 hagyta azt el. — Egy külön osztályban őriztetik egész gyűjteménye a legkülönfélébb eszközöknek. Találhatók itt gyilkoló eszközök, pisztolyok, kések. Az álkulcsok oly nagy számmal vannak, hogy azok segélyével Páris minden lakatait fel lehetne nyitni. Minden hat hónapban eladatnak azon tárgyak, melyeket nem reklamál senki. A levéltárban irományok felhalmozvák. Hány érdekes történet, hány titok és talány van itt eltemetve! A magánrendszer a Mázas börtönben van keresztül vive, de nem oly szigorúan mint Amerikában. Es mégis nem egyszer olvashatók a lapokban öngyilkossági és elmebetegségi esetek. A Mázas alapítása óta (1849) 1869-ig 63 öngyilkossági eset fordult elő, és a foglyok száma ezen idő alatt 160.000 volt, a mi magas százaléki aránynak nem mondható. Sajátságos, hogy az öngyilkosok legnagyobb részére csekély büntetés volt szabva, és valamennyien a munkásosztályhoz tartoztak. Az öngyilkosságok nagyobb része felakasztás által történt, a mérgezési kísérletek ellenméreg által meghiusittattak. Legnagyobb feltűnést okozott az olasz származású Doiiato öngyilkossága. Sikerült neki borotvát szerezni magának, a mi legszigorúbban meg van tiltva. Ezen eset folytán a Mázas akkori kitűnő igazgatója elvesztette állomását. Különben a felügyelő tisztek mindent megtesznek, hogy az öngyilkosságokat megakadályoztassák. Mihelyt észreveszik, hogy valamely fogolynál a kétségbeesés, vagy az életuntság jelei mutatkoznak, azonnal kettős czellába jön, a hol íolytonosan felügyelet alatt áll. Elmebetegségből évenként 4—5 eset fordul elő, 1852-től 1860-ig 36 ily eset van feljegyezve. Gyakran a foglyok elmebetegeknek tetetik is magukat, azon reményben, hogy ez által javítanak helyzetükön. A mi a halandóságot illeti, 1850-től 1869ig 267 haláleset fordult elő, ha ehhez hozzávesszük a körülbelől 60-at tevő öngyilkossági eseteket, akkor ebből látható ho^y a halál 18 77™AÍV alatt 333 fogyót' raga°dott el, a mi loO.Oüü-nyi mozgó népességre esik. Mazas^