Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 3. szám

Második évfolyam. 3. szám. Megjelenik minden kedden; a „magyar jogászgyillés** tartama alatt naponként. A kéziratok bérmentve a szerkesztőhez, a megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendők. Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6. sz MIS. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. A MAGYAR JOGÁSZCYÜLÉS KÖZLÖNYE. Pest, jan. 17. 1871. Előfizetési árak: helyben házhozhordással vagy viléken bérrnentes szétküldéssel: negyedévre . . 2 Irt. félévre .... 4 „ egész évre . . . 8 „ Kiadóhivatal: váczi-utcza 14, sz. Felelős szerkesztő: Dr. SIEGMUND VILMOS. Kiadó-tulajdonos: RUDNYÁNSZKY A. TAKTAJJOM.y.?^^ ^^j! tanulmányok. 1. Jogeset. (Felsőbánya vároláj^ ín. kir. bányászati kincstár elleni szerződés teljesítési Ogye.) (Folyt.) rendP/IS n i ' 7^ polg. torv. rendtartás revisiójához. - Észrevételei a kolozsvári ügyvédegyletnek az úrbéri és rokon birtokviszonyok S° ? ^^^^<^1^Wavtóhtökn»- WO ~ Lapszemle. - A kúriai döntvényekben kimondott elvek. - Ügyki"T i i ítélőszéktol, a szab. kir Pest város törvényszéke és egyeresbiróságtól és a marosvásárhelyi m. k. úrbéri törvényszéktől. n^r,FÍ 5^ i ^ek--511?eV6ZfSek' választások- áthelyezések, kitüntetések és nyugdíjazások. Vegyes közlemények. Szerkesztői posta. - A » marcsusárbeiyi m. kir. itelo tábla tanácsainak összeállítása 187l-re. - Előadásra kitűzött perek. - Kivonat a „Bud • oesti Közlönyéből \ Esküdtszéki tanulmányok. / I(F.) Közöltettek e lapok két utóbbi számában a pestkerületi esküdtszék 1868 —69 és 70. évi működéséről szóló kimutatások. Ezen három évi cyklus áttekiutésénél mindenek előtt azon kérdés merül fel előttünk, vájjon megfelelt-e az esküdtszéki intézmény azon várakozásoknak, melyek abba nálunk helyeztettek. — A mi ezen kérdést illeti, nem tagadható, hogy azon hév, melylyel a közvélemény az esküdtszékeket a sajtóvétségek elitélésére követelte, ma már lelohadt; sőt igen sokaknál ugy a jogász-világban, mint a nagy közönségben is bizonyos tartózkodó hangulat, sőt hidegség kezd terjedni ezen néhány év előtt csaknem az imádásig magasztalt intézmény irányában. Ezen jelenségen azonban nem lehet csodálkoznunk. Az esküdtszékek nálunk oly viszonyok közt hozattak be, melyek erre épen a legalkalmatlanabbak voltak. Az esküdtszéki intézmény üdvös hatású működésére mindenekelőtt és legfőkép szükséges, hogy a nép, melynél az behozatik, élénk jogérzettel birjon, a társadalom minden rétegei a törvény iránti tisztelettől át legyenek hatva, és a kormányzatnak közigazgatási és törvénykezési közegei iránt bizalom uralkodjék. Már pedig politikai és jogi viszonyainknak 1848-tól 1867-ig lefolyt többszörös radikális változásai folytán nálunk a jogérzet eltompult, a törvény iránti tisztelet megingattatott, a kormányzati közegek iránti viszony pedig vajmi gyakran a dacz és a meghunyászkodás végleteibe fajult el. Hiányzottak tehát nálunk az előfeltételek arra, hogy az esküdtszéki intézmény, mely minden szálaival a legszorosabb öszszeköttetésben áll a népélettel, behozassák. Hogy ezen állitásunk valóságon alapszik , arra nézve elég lesz felhoznunk, miszerint az esküdtszékek első évi működésének foly mában alig lehetett esküdteket kapni. A berendelt esküdtek nagy része nem jelent meg, és csaknem minden tárgyalásnál a hallgatók közül vagy az utczáról behívott egyénekkel kellett az esküdteket helyesiteni. Természetes következménye volt ez annak, hogy 18 éven át a nyilvános élet hazánkban el volt ölve, és a sajtó le volt nyűgözve, minek folytán a polgárok az esküdti minőségben csak a terhet, és nem az abban egyszersmind rejlő magasztos polgári jogot látták; az absolutismusnak akkoron alig megszűnt garázdálkodásai folytán pedig nem volt elég bátorságuk sem fel- sem lefelé az igazságot megmondani. Es jelenleg az elmaradások már ritkábban fordulnak elő, ezt a sajtó több izbeni hathatós felszóllalásainak, és a sajtóbirósági elnök azon erélyességének, hogy a hanyag esküdteket tetemes pénzbirsággal sújtotta, lehet csak köszönni. Azonban nem csak a viszonyok, melyek közt az esküdtszéki intézmény behozatott, de. a részére kiszabott hatáskör is olyan volt, melyben épen nem rejlett az üdvös működés garantiája. Az esküdtszék a társadalom ellen elkövetett büntettek és vétségek legjobb birája. Legjobb azért, mert a nép kebeléből vett esküdtek, kik a néppel éreznek, és nem élveznek kivételes állást a társadalomban, leginkább képesek megítélni, hogy mely cselekvények által van megingatva a társadalom fenállása. Már pedig a polgárok legközvetlenebbül azon büntettek által érintetnek, melyeknél a vagyon és élet forog kérdésben: a közönséges büntettek által. Ezek azon büntettek, melyeknél a polgárok az azokból eredő veszélyt legélénkebben érzik, és épen azért ezen bűntettekben fognak a polgárokból alakított esküdtszékek legigazságosabban és a közérzületnek legmegfelelőbben Ítélni, és ezen tér az, mely leghálásabb az esküdtek számára. A mi a politikai vétségeket illeti ezekben szintén legbiztosabban oly polgárok fogják ugyan az igazságot feltalálni, kik az állam kormányától függetlenül fogják fel a kérdéseket; de nem lehet szem elől téveszteni azt sem, hogy valamint a politikai bűntetteknek állami birák általi helyes megítélését akadályoztatja az, hogy ezen bűntettekben maga az állam is fél, ugy a jelen viszonyok közt nagy mértékben kifejlődött pártélet folytán az esküdteknek különben elfogulatlan ítéletére igen könyen befolyást gyakorol a pártszempont. A pártélet nálunk annyira ki vau fejlődve, hogy igen kevés egyén képes magát az alól teljesen kivonni. A esküdt tehát nézetével, vagy legalább rokonszenvével egy párthoz hajol, és igy megtörténhetik, hogy egyes politikai büntettek megítélésénél tiszta látása elhomályosul; vagy ha ez nem is történik, még akkor is könnyen azon gyanúba jöhet, hogy nem tisztán lelkiismerete hanem pártjának érdeke szerint itél: minek eredménye természetesen az esküdtszék tekintélyének csökkenése. Nem akarjuk tagadni, hogy különösen politikai bűntetteknél az esküdtszék intézménye nagy garantiát nyújt arra nézve, hogy ezen büntettek nem fognak a kormány szeszélye szerint elbíráltatni; de másrészt azt is megfogja mindenki engedni, hogy magának az esküdtszéki inménynek felvirágzása, és a közvéleményben való, megerősödése sokkal inkább előmozdittatik az által, ha az esküdtek a közönséges büntettek felett is ítélvén a társadalom őreiként szerepelnek, minthogy tisztán sajtóvétségek felett ítélnek, és ez által csaknem minden pernél a politikai púrtmozgalmakba belevonatnak. Midőn tehát nálunk az esküdtszéki intézmény behozatott, akkor ugyan az alkotmányos szabadság biztosításának nagy szolgálat tétetett; de azzal, hogy csak sajtóvétségekre, és nem egyszersmind a közönséges bűntettekre is hozatott az be, ezen intézmény meghonosodása igen megnehezittetett; mert a népben csak az által, ha az esküdtszék közönséges büntettek felett is itél, fog meggyökerezni azon tudat, hogy az esküdtszék a társadalom legszentebb érdekeit óvja, és az azok ellen elkövetett büntettek és vétségek legjobb birája. Holott igy, miután esküdtszékeink kiválólag politikai jeléggel birnak, és az egyik-másik hazai párt kedvencz egyéniségei ellen már nem egy keserű igazságot constatáltak, nem lehet elkerülni, hogy egyik-másik oldalról meg ne táraadtassanak, és hogy ezen támadások magában a közvéleményben épen azért, mivel az esküdtszékeknek még nem volt alkalmok megszerezni maguknak a kellő tekintélyt, visszhangra találjanak. Nézetünk szerint tehát, ha a közvélemény ma nem csügg azon szeretettel az esküdtszéki intézményen, mint ezt azon hévből következtetni lehetett volua melylyel ezen intézmény létesítése követeltetett, ennek oka nem az esküdtszéki intézményben rejlik, hanem különösen abban, hogy az nálunk egyrészt oly időben hozatott be, midőn a jog- és közérzület a népben meg volt ingatva, más részről pedig azért mivel az esküdtszékeknek kiválólag politikai jelleg adatott minek folytán nem volt eddig alkalmok kivívni maguk számára a tekintély azon magas fokát, melylyel ezen intézmény, ha egyszersmind a vagyon- és életbiztonság őre, birni szokott. Nem akarunk ezzel bárkinek is szemrehányást tenni, mivel tudjuk, hogy a viszonyok vas kényszerűsége erőszakolta reánk ezen sorrendet; és tudjuk azt is,