Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 11. szám - Egy érdekes sajtóper Bécsben

lesz csekélyebb, de épen az által súlyosabb, inert j kezdő ügyvédet sujt, ki egész jövőjét állapítja meg a legtöbb esetben az állandó székhely választása által, melyre a személyes és családi viszonyok elhatározó befolyással bírnak. Én egyébiránt e dracouikus szabály szükségét sem látom be, mert nem képzelhetem, hogy oly helyen, mely bírósági székhely ügyvéd önként le nem telepednék, ha pedig csakugyan le nem telepedik, akkor ott ügyvédnek megélni lebetlen, és akkor nem találom jogosnak azt, hogy a kamara valakit oly | helyre száműzhessen, a hol kenyerét sem kerítheti meg." S z e r k.) A curiai döntvényekben kimondott elvek. Semmitnnéki határozatok. — Az ősiségi perek folylatbatósága tz ősiségi pátens 2G. §. értelmébeu az esetben is, ha I a felek ezen kérdésben felebbe/.essel nem éltek, hivatalbóli határozat tárgvát képezi. (14037. sz, > 1871. febr. 1.) — Ha a rabbi a zsidó házasfelek közti Végválasztást rendelő jogérvényes Ítéletnek a válólevél átadása által foganatot szerezni vonako- ; dik, az elleni panaszok elintézésére egyedül a felettes közigazgatási hatóságok illetékesek. (732. | sz. 1871. évi tebr. 4.) — A vegyes bíróságoknak szőlőváltsági ügyekben hozott határozatai elleni panaszok csak anynyiban tartoznak a semmitőszék elbírálása alá, , a mennyiben a vegyes bíróságoknak törvényileg j kiszabott hatáskörének túllépése pauaszoltatik. { (804. sz. 1871. évi febr. 15.) — Oly kártérítési keresetek, melyek bérleti viszonyból származnak a rendes elét Illési határidő után is sommás ügyutra tartoznak, és pedig I még az esetben is, ha a bérleti viszony időköz- i ben megszűnt. (737. sz. 1871. évi febr. 24.) Egyleti közlemények. *(A budapesti ügyvédi egylet második szakosztályánaki f. hó 7-én tartott ülésében elnökül dr. Apáthy István és jegy- j zőül dr. Gerlóczy Gyula urak újra megválasztattak: elhatároztatván továbbá a kereskedelmi törvény alapelveinek kigolgozása, e ezélból egy hetes bizottság küldetett ki, melynek tagjaivá dr. Apáthy István, dr. Brode Lipót, dr. Fischer Kálmán, dr. Gerlóczy Gyula, dr. Környei Ede, dr. Schuierer Gyula és dr. Szontagh Kálmán urak választattak meg. * (A budapesti ügyvédi egylet negyedik szakosztálya) jelenleg az ügyvéd- ! rendtartás tárgyában bemutatott előadói véle- J ményes jelentést tárgyalván, eddig annak a tör- 1 vényjavaslat négy első fejezetére vonatkozó részét haladta meg. A (lapunk mellett is közzétett) előadói javaslat ezen része néhány pont kivételével elfogadtatott; az előadói vélemény ellenére a vizsga letételének helyéül — Pest fogadtatott el, — azon rendelkezés, mely szerint a megbízás joghatálya az örökösökre ki nem terjed, elvettett, kimondatott, hogy az ügyvéd különböző ügyekben két ellenfelet egy időben képviselhet, ha az illető fél felvilágosittatván abba beleegyezik, hogy továbbá a fél beleegyezésével az ügyvéd tanúskodásra bocsátható, és végre hogy az ügyvédnek azon pert, melynek vitele reá bízatott, az ítélet jogerőre emelkedése előtt magához váltania nem szabad. — A tárgyalások e hét folyamán még folytattatnak és igy lesz alkalmunk ezekre még visszatérni. * (M e g h i v á s.) A budapesti ügyvédegylet negyedik szakosztályának 1871. évi martius lö-án d. u. 6 órakor az egylet helyiségében tartandó ülésére. Napirend: Az ügyvédi rendtartás iránti ministeri javaslat tárgyában benyújtott előadói véleményes jelentés folytatólagos tárgyalása. Elnöki megbizásból Dr. Siegmund Vilmos szakosztályi jegyző. * (A budapesti, m. gyorsírászati egylet) hő 5-én tartotta meg évi közgyűlését, melyben az évi jelentés előadatván kitűnik, hogy az egyletnek 39 rendes és 61 levelező tagja van, kik között számos gymnasiumi tanár létezik. Az egylet tagjai részéről a mult évben 6 budapesti tanodán taníttatott a gyorsirászat, nyilvános tanfolyamok tartattak a nagy közönség számára, és versenyirások rendeztettek, melyekre a dijakat nagyobbrészt országgyűlési képviselők adományozták. Különös lendületet vett a gyorsirászat tanítása a vidéken azon intézkedések által, melyeket a boldogult közoktatási mínister báró Eötvös a szünidőben tanfolyamok rendezése által tett: miután ezen tanfolyamok folytán számos tanodában taníttatik a gyorsirászat. Az egylet közlönye a „Gyorsirászat Lapok" kapocsként összefűzte az iskolának nagyszámú híveit. — Ezen jelentés előadása után közfelkiáltás utján tiszteletbeli tagokul megválasztattak : Dr* L u tter Nándor tankerületi főigazgató és a gyorsirászat tanárait vizsgáló bizottság elnöke, valamint Uhlarik János, országgyűlési képviselő, ki a gyorsirászattal irodalmilag is foglalkozik. — A tisztújítás folytán megválasztattak elnökül és szerkesztőül: Markovits Iván, alelnökül Dr. Feyer László, jegyzőkül: J a nk o v i ts István, Búza Endre és Linder György, pénztárnokul: Diksz Mihály, könyvtárnokul: S ch ü t z Miksa. — Dr. Markó indítványa következtében elhatároztatott, hogy a jövő nyáron versenyirás fog tartatui, melyre ugy indítványozó, mint Markovits Iván 2—2 aranyat ajánlották fel: az adományokat a gyülekezet köszönettel fogadá. Kinevezések, választások, áthelyezések, kitüntetések és nyugdíjazások. * (Haberern Jonathan) a görög bölcsészet történetéből egyetemi magántanárrá lett képesítése folytán e minőségben megerősiletett. * (Klein Gyula) a növénytanból műegyetemi magántanárrá lett képesítése folytán e minőségben megeéó'sitetett. * (Rostagni Achill) a rajzból egyetemi magántanítóvá lett képesítése folytán e minőségben megerősitetett. * (E v v a András) a sárospataki államvizsgáló bizottság elnökévé neveztetett ki. * (Schiller Zsigmond) a belügyministeriumhoz segédfogalmazóvá neveztetett ki. Vegyes közlemények. *(Dietrich Ignácz) képviselő ur az .Ellenőr" mart. 6-ki számában felelni akar a ,.budapesti ügyvédegylet* választmányának nyilatkozatára, a mennyiben czikkét a választmánynak czimezi, az egész czikk azonban nem egyéb, mint a jogászgyülés ellen intézett indokolatlan gáncsoskodás, és egy még annak idején megezáfolt névtelen czikk felmelegítése, vegyítve egy kis keserűséggel ugy látszik azért, hogy a jogászgyülés Dietrich ur nélkül is képes volt nagy horderejű elveket megállapítani is határozatként kimondani. Nem czélunk e helyütt Dietrich ur polemizáló kedvének az általa annyira keresett tápanyagot nyújtani, annyival kevésbé, mert válaszának főbb pontjaira az „Ellenőr1' f. hó 8-ki számában felel Hodossy Imre képviselő ur egyrészt, kimutatván hogy a jogászgyülésen nemcsak kormánypárti képviselők és egyének szerepeltek jelentékenyebb mérvben, másrészt Dr. Dárday Sándor ur, ki jelesen Dietrich urnák azon állítását czáfolja adatokkal mintha a budapesti ügyvédi egyletet ő hozta volna létre. Hogy a budapesti ügyvédi egylet választmánya vagy ;i jogászgyülés bizottsága nem fog válaszolni Dietrich urnák ezen czikkére, az kétségtelen. Az egylet választmánya azért nem, mert nyilatkozata nem lett megezáfolva, a jogászgyülés bizottsága pedig azért nem, mert a jogászgyülés egyesek megtámadásai ellen nem szorult védelemre. * (A képviselőház) mart. hó. 10-ki ülésében tárgyaltatott Hodossy Imre képviselő indítványa az egyetemi tanárok fizetése szabályozása tárgyában. Az indítványra keletkezett érdekes vita után, melyben a ház jelesebb szónokai résztvettek, az indítvány 114 szavazattal 70 ellenében elvettetett s ekként a tanárok fizetéseik tekintetében egyelőre ezentúl is az eddigi nem irigylendő helyzetben maradnak! — Ugyanezen ülésben az igazságügyminister egy törvényjavaslatot terjesztett be a pesti kir. tábla ítélő bíráinak szaporításáról és arról, hogy az igazságügyminister felhatalmaztassék, miszerint a kir. tábla tagjai körül 4 egyént a semmitőszékhez kisegítő birákul alkalmazhasson. A törvényjavaslat kinyomatni és az osztályokhoz utasíttatni rendeltetett. | * (L eguj a b b cs ő dök) Pest város törvényszékénél Tiry és társa fehérnemű kereskedők ellen, perügyelő Dr. Szelényi Károly, bejelentési határidő június 14—16, tömeggondnokválasztás martius 24. Kaufmann Mór férfiruha kereskedő ellen, perügyelő Beleczky Victor, bejelentési határidő június 6—9, tömeggondnokválasztás martius 24. — Pest város törvényszékénél Kohn Frigyes szabómester ellen, perügyelő Hagymásy Mátyás, bejelentési határidő május 24—26, tömeggondnok választás martius 17. * (Hivatalnok-házak.) Közelébb megpendült az eszme a hivatalnokok közt, hogy házakat építsenek, melyre a szükséges tőke felvételénél 100 hivatalnok fizetését kötné le. Az építendő házak a ftákosra vannak tervezve s részint két-három, részint négy-öt szobás lakások lennének. A 100—200 hivatalnok, kik egy társulattá csoportosulva építenék az úgynevezett „hivatalnok-negyedet", évenkint házbérükőn felül csak igen csekély összeget áldoznának s huszonöt év alatt teljes birtokába jutnának házuknak. Ha valamelyik hivatalnok az államszolgálatból kilépne, de a ráeső részletet tovább is fizetni szándékoznék, megmaradhat a társaságban, ha azonban egy-két batáridőben elmulasztaná a fizetést a társulat bérbe adja a lakot s igy szerzi meg a szükséges részletet. * (Egy feszültséggel várt el el v ál áaiper) foglalkoztatja a felső vidéket mint a , Vasm. lapok"-ban olvastuk. Ugyanis : egy n.-sz.mihályi evang. vallású fiatal férj. szinte fiatal nejét, kivel már két gyermeket nemzett, és aki a férj. által nehézkes állapotban reáparancsolt dörgés és villámlás közt végzett rétimunkán magát megrontván, állítólag nyavalatörési bajba esett, — a szülői házhoz haza küldötte, s ellene a válópert is megkezdé. Ennek folytán f. é. febr. hó 27-én Német-szent-mihályon egy szakértő vizsgáló bizottság ülésezett, mely alkalommal az orvosi szakférfiak a kétszeresen sújtott nő baját anyaméh-görcsnek {találván: az egész vidéki és mini den felekezetű népség kíváncsian és feszültséggel | várja: vájjon minő eredménye leend ezen szo' moruan érdekes elválási pernek ? vájjon a férj | gyengédtelensége, hogy ne mondjuk szeretetlensége miatt bajba esett szánandó, az elválást nem ki| vánó fiatal, elég csinos alperesnő még az ítélet | által is fog-e sújtatni, vagy jogaiba visszahelyeztetni. * (A váczi országos fegyintézet• ben) az általános bérleti rendszer, mely szerint eddig egy bérlő foglalkoztatta a fegyeni ezeket megszüntettetvén, a házi kezelés léptetetett életbe és egy önálló iparüzlet rendezte; tett be, a mely minden egyes megrendelő munkait felvállalja és elkészittetti, a munka árá; ból fogván ezentúl — az állam segélyét pótlólag — a fegyház összes költségei fedeztetni. „A két kezelés közt lényeges különbség az. — mint Török Kálmán fegyintézeti igazgató segéd ur a „Vácz'ban- írja, — hogy egyiknél a kormány — rizikó nélkül — egyetlen vagyonilag garantiroző bérlő által fedezte ma\ gát." Emennél pedig a javítás sikeresebb eszközölhetése végett, csak a fegyenez munkaképesség fejleszthetősége mellett várhat nem annyira anyagi, mint a munkásság javitó hatása által, szellemi hasznot. Ezen országos fegyintézetben beállitot* iparüzlet tehát nem nyerészkedési, hanem a czél tekintetében nemesebb vállalat. Hogy lehetséges lesz-e a kormánynak ily iránynyal a vállalat sikerében magát regJ ressirozni, az a jövő titka. Mi fegyintézeti ke1 zelők jogos reményt táplálhatunk az iránt, hogy ily irány üdvös hatását nem fogja eltéveszteni soha, mert az intézetnek napról napra emelkedő iparfejleménye, a fegyenczek hasznosságuk önérzetében növekedő muukássági buzgalmával egyenlő fokban gyarapodik." * (Érdekes bűneset) tárgyaltatott a moskvai lapok szerint a moskvai fenyítő törvényszék előtt. A vád tárgyi tényálladékát azon az orosz orthodox vallás ellen elkövetett s az I orosz törvények szerint élethossziglani; Siberiába \ deportálással" büntetendő tény képezte, hogy vád1 lott az orosz vallásról a zsidó vallásra tért át. \ Vádlott védelmében előadta, hogy ő zsidó szüí löktől származott, de 11 éves korában a szülői ; házból titokban és erőszakkal elvitetett, és egy távoli katona iskolába szállitatván, hónapokon át J tartó testi bántalmazások és büntetésekkel kény; szerittetett a keresztény vallás felvételére. Ő az utolsó pillanatig, midőn már a keresztelő kútnál állt ellenszegült a rá erőszakolt vallás felvételének,dekéu y telén volt mégis az erőszakos keresztelést j tűrni. Daczára ennek azonban tényleg sohasem , volt az orthodox vallás híve, mert sem isteni tiszteletben, sem a szentségekben magát nem részesittette, hanem titokbau hü maradt eredeti I vallásához, és később alkalmilag magát nyíltan I is a zsidó vallás hívének vallotta. A 28 éves I fiatal embernek, ezen az igazságtól áthatott vallomása oly benyomást gyakorolt nemcsak a jelenI levők nagyrészére, de a bírákra is, hogy ezek