Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 10. szám - Tanulmány az ügyvédség szervezéséről. [3. r.]

Pest, márcz. 7. 1871. Megjelenik minden kedden ; a -magyar jogászgyűlés" tártama alatt naponként. A kéziratok bérmentve a szerkesztődhez a megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendök. Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6. sz. THEMIS. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. A MACYAR JOGÁSZCYÜLÉS KÖZLÖNYE. Előfizetési árak: helyben házhozhordással van vidéken bérmentes szétküldéssel: nes>c<tevre 2 frt. lelevre . . . . 4 ., eges/, évre . . . 8 „ Kiadóhivatal: váczi-utcza 14. sz. Felelős szerkesztő: Dr. SIEGMUND VILMOS. Ki a dó-tulajdonos: RUDNYANSZKY A. TARTALOM : Tanulmány az ügyvédség szervezéséről. Dr. Fischer Lajos úrtól. (Folyt.) — Jegyzetek a büntető igazságszolgáltatás tárgyában. Engert Tivadar úrtól. — Egy forint ötvenkilencz krajczár. Timkó József úrtól. — Nyilt levél tói. „Esküdtszéki Csarnok.11 Esküdtszékig tárgyalás. — A kúriai döntvényekben kimondott elvek. — Egyleti közlemények. Kinevezések, választások, áthelyezések, kitüntetések stb. Vegyes közlemények. Könyvészet, löny"-ből. Értesítés. •Tassik Menyhért felperesnek stb. Egri Endre urvek. — Egyleti közleménye Szerkesztői posta. Kivonat a „Budapesti KözU^F" Lapunk mai számához két ivnyi külön melléklet van csatolva a ..buda-pesti ügyvédi egylet" munkálataiból, és pedig két véleményéhez jelentés (egyik az „ügyvédrendtartási törvényjavaslat" tárgyában) és egy büntető jogi indítvány. Tanulmány az ügy védség Szervezéséről. Dr. Fischer Lajos ügyvéd úrtól. (Folytatás.) Azügyvédseg szervezetének alapvonalairól Európa nevez etesb államaiban. 1. Poroszország. Poroszhonban az ügyvédség képesitvényére a következő kellékek vannak előszabva. Az ügyvédjelölt a jogi tanulmányokat kellett, hogy végezte legyen. Ennek utánna 3 gyakorlati vizsgát egy és félévi időközökben kell a főtörvényszéknél fennálló vizsgáló bizottság előtt letennie. Ha az utolsó vizsgát jó eredménynyel letette, az igazságügyi minister által valamely alsó vagy felsőbb biróság kerürületében egy üresedésben levő vagy alapítandó ügyvédi állomásra kineveztetik. Az ügyvéd czime „ Justiz-Commissár", igazságügyi biztos. Kifejezett törvényszabály szerint valóságos hivatalnok, mint ilyen hivatalos pecséttel bir és a neki hivatalosan kijelölt helyen köteles laknia és ennek birói kerületében hivatalát gyakorolni t. i. a felek képviselését peres és perenkivüli ügyekben eszközölni. Azonban az első folyamodási bíróságnál működő ügyvéd, ha székhelye a felhívási biróság helyén van, jogosítva van az előtt is a felek védelmét intézni, még azon esetben is, ha a feltörvényszék előtti ügyvédkedésre nem is birna jogositváuynyal. Az ügyvédséggel, kevés kivétellel, a közjegyzőség is össze van kapcsolva, csak is a legfőbb törvényszéknél alkalmazott ügyvédek vannak a jegyzőség gyakorlásából kizárva. A mi az ügyvédek fegyelmi ügyeit illeti, a törvény mindenekelőtt a bíróságoknak ad jogot arra, hogy nálok függőben levő peres ügyekben az ügyvédekre és jegyzőkre a körülményekhez képest rendtartási büntetéseket (Ordnungsstrafe) szabjanak, hogy kötelességeiknek eleget tegyenek. Ezen kivül minden feltörvényszék (Appellationsgericht) és a legfőbb törvényszék (Obertribunalj kerületében 6— 10 tagból álló fegyelmi tanács (Ehrenrath) áll fenn, melynek feladata a fölött őrködni, hogy az ügyvédek, illetőleg j jegyzők hivatalok sajátságos kötelezettJ ségeiknek: a becsületességnek és az ille' delemnek eleget tegyenek. A fegyelmi tanácsnak joga és kötelessége, előadandó esetekben a vizsgálatot bevezetni, ezt bizottságilag vagy szóbeli tárgyalás rendjén vezetni, tanukat kihallgatni, belátás szerint hivatali felfüggesztést indítványozni és bizonyítási positiv szabályok nélkül az eljárásból merített meggyőződés szerint határozni. Azon büntetések, melyeket szabhat, a következők u. m. figyelmeztetés, megfeddés, pénzbírság 500 tallér erejéig és a szolgálattól való elmozdítás. A fegyelmi tauács véghatározata ellen ugy a vádlottnak mint az államügyésznek fellebbezési joga van a legfőbb törvényszékhez. Ha azonban akár a vádlott, akár az államügyész kérelme folytán a feltörvényszék azt vélné, hogy okok forognak fenn, melyek folytán az illetékes fegyelmi tanács elfogulatlansága kétség alá jöhet •— vagy ha ez oly esetekben, melyekben fegyelmi vizsgálatnak volna helye, ezt nem vezeti be, vagy a megiuditottat a szolgálat hátrányára elhúzná: a főtörvényszék jogosítva van teljes ülésében hozott határozata folytán az ügyet hatáskörébe vonni és elintézni. Ez esetben ugyanazon eljárásnak van helye, mely a birák elleni fegyelmi vizsgálatra nézve elő van szabva t. i. a feltörvényszék plénuma vagy bizottságilag, vagy ülésében eszközli a vizsgálatot és hozza az Ítéletet. 2. Ausztria. Ausztriában, melynek ügyvédei 1869-ig azon ügyvédi rendtartással voltak terhelve, mely nálunk nagy részben még most is hatályban van, az érintett időponttól fogva egy nj, a kornak igényei színvonalán álló, az előbbihez képest roppant haladást jelző ügyvédi rendtartás léptetett életbe. Az ügyvédség itt is szabaddá tétetett, a mennyiben mindenki, ki a törvényszabta kellékeket megszerezte, szabadon gyakorolhatja az ügyvédséget. A törvényszabta kellékek pedig a következők : ausztriai honpolgárság, önjoguság, a jogi és politikai tanulmányok bevégzése, valamint az előszabott szigorlatok letétele után valamely ausztriai egyetemen nyert tudori rang, hét évi ügyvédi gyakorlat, ügyvédi vizsga. A ki ezen kellékeknek eleget tett, az | ügyvédi eskü letétele után az, ügyvédséget gyakorolhatja ott, a hol neki tetszik, köteles azonban azon kerület ügyvédi kamarája előtt, melyben székhelye van, igazolni, hogy az ügyvédi vizsgát és az esküt letette és magát az ügyvédek lajstromába bejegyeztetni. Az ügyvédek képviselési joga kiterjed mindazon királyságokra és országokra, melyek a bir. tanácsban képviselvék. A felekhez való viszonyokra nézve azon szabályok szolgálnak zsinórmértékül, melyeket kölcsönös szabad akaratok és elhatározások folytán megállapitnak. Ennélfogva akár fizetni képes, akár vagyontalan felek képviselését visszautasíthatja, ha csak az ügyvédi kamara nem kötelezi a felvállalásra, mely kötelezettség azonban a megtartandó sorrend szerint érheti. A reá bizott ügyeket is tetszése szerint felmondhatja, csak hogy a felmondás után még egy bizonyos időtartamig a képviselést eszközölnie kell. Megjutalmazása fölött a felekkel szerződhetik, azonban nincs joga a reá bizott peres ügyet akár részben, akár egészben magához váltani. Megállapodás hiányában árszabás szolgál az ügyvédi dijak zsinórmértékéül. Különben pedig a munkabér szerződés szabványai jőnek alkalmazásba. Ha valamely fél kérelme folytán jogainak egy harmadik elleni érvényesítése czéljából ennek képviselése végett a biróság ügyvédet rendel, a felmerülő kész kiadásokat az állam fizeti. Az ügyvéd jogosítva vau védencze részére befolyt pénzből kiadásait és jutalmát levonni és haladéktalanul vele számolni. Ha a fél a követelés helyességét és öszvegét nem ismerné el, az ügyvéd köteles ezt kimutatni, de joga van a nála levő pénzt birói letéteinénybe helyezni, mely esetben erre követelése erejéig zálogjoga van. Külön törvényszabály fejezi ki, hogy az ügyvédi kar független a bíróságoktól. Ehez képest minden az ügyvédséget érdeklő, illetőleg abból folyó ügyekre nézve az ügyvédi kamarák az illetékesek. A fegyelmi hatalom gyakorlása hozzá tartozónak lenni nyilváníttatott, azonban egy legközelebb hozandó törvénynek tartatott fenn ezen jog tüzetes szabályozása. Addig is csak a fő- és legfőbb törvényszék nyilváníttatott hivatottnak ezen jogot gvakorolni. "3. Anglia. Angliában a jogi képviselők ngy mint Francziaországbau, ügyvédekből es ögj eszekből állanak. A niagasb állást az Ogy-